Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)
1981-12-01 / 281. szám
NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 1., KEDD Közös közlemény a ciprusi elnök látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke 1981. november 27—30. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar , Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára találkozott és baráti légkörű eszmecserét folytatott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu az igen szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalásokon áttekintette a magyar—ciprusi kapcsolatok helyzetét, megvizsgálta a két ország baráti együttműködése bővítésének további lehetőségeit és véleményt cserélt néhány fontos nemzetközi kérdésről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság kapcsolatai örvendetesen fejlődnek. Megerősítették azon elhatározásukat, hogy a jövőben is a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésén, a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítésén munkálkodnak. Egyetértőleg hangsúlyozták, hogy még jelentős lehetőségek vannak gazdasági kapcsolataik fejlesztésére, beleértve az ipari és műszaki kooperációkat, és hogy kölcsönösen munkálkodni kell e lehetőségek mindkét fél számára előnyös hasznosítása érdekében. A látogatás alkalmával aláírták a magyar—ciprusi polgári és bűnügyi jogsegélyegyezményt, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Jegyzékváltás útján megállapodtak a diplomata- és szolgálati útlevelek vízumkényszerének megszüntetéséről. A két elnök a nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során megállapította, hogy nézeteik számos alapvető kérdésben azonosak, vagy egymáshoz közelállóak. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet romlása miatt. A felek hangsúlyozták országuk eltökéltségét, hogy támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely az enyhülés megőrzésére irányul és ellenzik a fegyverkezési versenyt. A továbbiakban a közlemény kinyilvánítja, hogy továbbra is szilárdan támogatnak minden olyan kezdeményezést és törekvést, amely a béke fenntartására, a népek közötti barátság erősítésére, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésére és az egyenlő biztonságon alapuló leszerelésre irányul. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó eredményesen zárul. Támogatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának megőrzését, beleértve az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását — hangsúlyozza a közlemény. A felek üdvözölték a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek New York-i találkozóját, és azt a megállapodást, hogy a két nagyhatalom külügyminiszterei 1982 elején újabb találkozót tartanak. Kifejezték reményüket, hogy a nukleáris fegyverekről november 30-án, Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb konkrét eredményre vezetnek. Szpirosz Kiprianu tájékoztatta Losonczi Pált a ciprusi kérdés legutóbbi fejleményeiről. A két vezető aggodalmát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszítésekben, amelyek célja a probléma igazságos és tartós megoldása. A felek sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ENSZ határozatait és az el nem kötelezett országok Ciprusra vonatkozó nyilatkozataiban foglaltakat még nem hajtották végre. A felek síkraszálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, továbbá minden katonai beavatkozás megszüntetéséért Cipruson. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu úgy véli, hogy a Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a ciprusi kérdésre vonatkozó ENSZ-határozatokkal és a helsinki záróokmánnyal összhangban, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása, területi integritása, egysége és el nem kötelezettsége, valamint minden ciprusi emberi és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia öszszehívására az ENSZ keretén belül, amely megnyitná az utat a ciprusi probléma békés megoldására. A két vezető hangsúlyozta, hogy Ciprus teljes demilitarizálása és lefegyverzése nemcsak a szigetország népének, hanem a Földközi-tenger érzékeny keleti térsége stabilitása, biztonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Losonczi Pál megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is támogatja Ciprus kormányának és népének azon erőfeszítéseit, továbbá minden olyan más erőfeszítést, amely a probléma igazságos, békés és tartós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának a nemzetközi életben betöltött szerepét. Ennek során a magyar fél elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet a Ciprusi Köztársaság fejt ki az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sorában a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében. Mindkét fél fontosnak ítéli és határozottan támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek atommentes övezetek és békeövezetek kialakítására irányulnak a világ különböző térségeiben. A felek aggodalmukat fejezték kia közel-keleti fejlemények miatt, majd leszögezték, hogy az arab—izraeli konfliktus átfogó és igazságos rendezéséhez elengedhetetlen az izraeli csapatok kivonása minden 1967-ben megszállt arab területről. Az a véleményük, hogy érvényesíteni kell a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló palesztin állam létesítésének jogát is, továbbá szavatolni kell a térség valamennyi országának biztonságát és szuverenitását. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy minden népnek elidegeníthetetlen joga van arra, hogy külső beavatkozástól mentesen dönthessen sorsáról és maga határozza meg társadalmi, gazdasági fejlődésének útját. A tárgyaló partnerek kölcsönösen kifejezték elégedettségüket a Ciprusi Köztársaság elnökének látogatása alkalmával folytatott tárgyalások eredményei felett. Szpirosz Kiprianu, magyarországi látogatása és megbeszélései hatékonyan járultak hozzá a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez és jól szolgálták a béke és biztonság megszilárdítására irányuló törekvéseket. Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke meghívta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, hogy tegyen látogatást Cipruson. Losonczi Pál a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton később rögzítik. (MTI) Hatvannégy halott Bombamerénylet a szíriai fővárosban Hatvannégy halálos áldozata és 135 sebesültje van a vasárnap délelőtt Damaszkusz központjában bekövetkezett robbanásnak — jelentette be a szíriai kormány szóvivője. A nagy erejű robbanás a szíriai főváros al-Azbakija negyedében, egy katonai épület szomszédságában következett be. A pokolgép egy parkoló gépkocsiban robbant. A robbanás színhelyét azonnal körülzárták a biztonsági alakulatok, és nagy erőkkel megkezdődött a mentés, helikopterek bevetésével. A városnegyedet sűrű füst borította. A halottak és a sebesültek — hírügynökségi jelentések szerint — főként polgári személyek. A közeli bölcsődének is vannak áldozatai. Szemtanúk szerint a robbanás megölte a bombát rejtő gépkocsi vezetőjét is. A merényletről kiadott szíriai kormánynyilatkozat megállapítja, hogy „a muzulmán testvériség áruló bandája újabb alávaló bűntettet követett el ártatlan polgári személyek, asszonyok és gyermekek ellen”. A nyilatkozat katasztrófának minősítette a terrorakciót. Bejrútban egy ismeretlen telefonáló közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy a damaszkuszi robbantást a Libanonnak a külföldiektől való felszabadítására alakult front követte el. (MTI) London utcáin több mint hétezer fiatal vonult fel, tüntetve az ifjúságot sújtó munkanélküliség ellen TELJcFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Magyar—csehszlovák tárgyalások Magyar—csehszlovák tárgyalások színhelye volt hétfőn a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei, Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek vitatták meg a kétoldalú együttműködés időszerű kérdéseit. A tárgyalások befejeztével a két miniszterelnök-helyettes megállapodást írt alá. A megállapodás keretében a két ország gépipara öt év alatt több mint egymilliárd rubel értékű kölcsönös szállítást teljesít. Rudolf Rohlicek megtekintette a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár több üzemét, majd visszautazott Csehszlovákiába. A bér- és munkaügyi tanács megtartotta első ülését Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének vezetésével hétfőn megtartotta első ülését a bér- és munkaügyi tanács. A tanácsban — kormányhatározat alapján — számos minisztérium képviselője vesz részt, valamint a Minisztertanács felkérése alapján a SZOT, a KISZ, a SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kereskedelmi Kamara is képviselteti magát. Az ülésen megvitatták és elfogadták a tanács ügyrendjét, amely rögzíti a további munka módszereit, feltételeit, eleget téve a kormányhatározatban foglalt követelményeknek. A tanács alapvető feladatának tekinti, hogy állást foglaljon, s véleményt mondjon mindazokban a bér- és munkaügyi, munkajogi kérdésekben, amelyekről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a jövőben a Minisztertanács és bizottságai elé javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket készít. A tanács megvitatta az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól és a rövidített munkahétnek további területekre történő kiterjesztéséről szóló előterjesztéseket is. (MTI) A JNDK szakszervezeti küldöttsége Budapesten A SZOT meghívására vasárnap Budapestre érkezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szakszervezeti szövetségének a küldöttsége, amely tanulmányozza a magyar szakszervezetek tevékenységét, és megbeszéléseket folytat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. 3 Választi la k *a szolgáltatásban Az összes fogyasztáson belül a lakossági szolgáltatás 1975- ben még csak 3,2 százalékot tett ki, tavaly azonban már négy százalékot. Ez az arány sem magas, de jelez egytendenciát, amely világjelenség: növekszik a szolgáltató ágazat súlya és szerepe. A fejlett országokban a munkavállalóknak mind nagyobb hányada talál kenyérkeresetet ezen a területen, hiszen az egyre magasabb szinten gépesített ipar kevesebb élőmunkát igényel, annál többet a mind kiterjedtebb, és csak bizonyos korlátok között gépesíthető szolgáltatás. A negyedik ötéves terv során a központi szolgáltatásfejlesztési alap létrehozása, valamint a bér- és jövedelemszabályozási kedvezmények széles lehetőségeket nyitottak az igényektől jóval elmaradt szolgáltatások fejlesztése számára. Ez volt az az öt esztendő, amelynek során a szolgáltatások igénybevételének üteme először haladta meg az összes lakossági fogyasztásokét. Ez a dinamikus fejlődés tovább folytatódott 1976 és 1979 között. Az elmúlt évtized adatait összesítve kitűnt, hogy ez idő alatt a gépkocsijavítás négy és félszeresére, az elektromos háztartási gépek, híradástechnikai cikkek javítása és a lakáskarbantartás a duplájára, a textiltisztítás és a fotószolgáltatások pedig mintegy másfélszeresükre növekedtek. Tavaly nem kevesebb, mint 18 milliárd forint értékben vettük igénybe a szolgáltatások valamelyikét. fajra divat a cipőtalpaltatás Hogyan tovább? Milyen irányt vesznek az elkövetkező években, évtizedekben az igények, s velük lépést tartva, merre kell fejlődnie a szolgáltató iparnak. Mindezek meghatározásához elengedhetetlenül szükséges az eddig megtett út sommázása. Az utóbbi évtized fejlődése, az országos szolgáltató hálózat kiépítése a népgazdaságnak mintegy húszmilliárd forintjába került. A fehér foltok eltűnésével, a színvonalas műszerparkkal azonban nem tartott lépést a szolgáltató munka hatékonysága. Sok a gond a minőséggel, nem megfelelőek a vevőkapcsolatok, akadozik néhol az anyag- és alkatrészellátás is. A vállalatok legtöbbje a nagyipar mintájára szervezett és centralizált, éppen ezért itt is hiányoznak a palettáról a kisebb egységek, a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas ellátási formák. Ugyanakkor szolgáltatási áraink legtöbbször nem a tényleges költségeket tükrözik, a verseny hiánya pedig előrevetíti a folyamatos és indokolatlan árnövekedés árnyékát. Mindezeket a tényeket figyelembe kell venni egy hosszú távra szóló szolgáltatásfejlesztési koncepció kialakításakor, amelyhez kutatások sora szolgál alapul. S mindenekelőtt talán a most startoló új szervezeti formák, a kisvállalkozások kínálta lehetőségeket, pontosabban azok várható hatását. Kétségtelen, hogy aki vállalkozásba kezd, siker esetén a jelenleginél magasabb jövedelemhez juthat. Tudomásul kell vennünk: jogos, ha több munka, nagyobb teljesítmény van mögötte az átlagosnál. Mindez változásokat hoz szolgáltatásfogyasztásunk szerkezetében is: megszaporodnak az egyedi és a luxusigények. Ugyanakkor a világgazdaság jelenségeinek hazai tükröződése, a nehezebb körülmények arra késztetnek majd: takarékosabban bánjunk meglevő értékeinkkel, jobban óvjuk, ha kell, többször javíttassuk a televíziót, hűtőgépet, hogy megnöveljük élettartamukat. Ezt az igényt már ma is jelzi, hogy ugrásszerűen megnövekedett az igény a korábban könnyen eldobott cipők javítására. Marálpa házimunka Az ipar termelésének mérete, összetétele, minősége is hosszú távra meghatározhatja, milyen szolgáltatásokra lesz szükségünk. Ha elterjednek a kertművelő kisgépek, a képmagnók, a mosogató- és elszívóberendezések, mélyhűtőkészülékek, a szolgáltató iparnak ezek javítására is fel kell készülnie. Ha tartós a műszálas textíliák divatja, kevesebb ruhát adunk a tisztítóba, hiszen ezeket könnyen kimoshatjuk otthon is. Az egyedi szolgáltatások kereslete csökkenhet, ha iparunk termékszerkezete jobban lépést tart az igényekkel. A konfekcióipar, lomha divatkövetése élteti a mérték utáni ruhakészítést, a kisbútorok hiánya pedig az asztalosmunkák ázsióját emeli. A felmérések szerint ma a szolgáltatások iránti igények hatvan százaléka nem jelentkezik fizetőképes keresletként, mert elvégezzük otthon, hadd tegyük hozzá: jobb híján. Ezért a sok házi ruhajavítás, mosás, vasalás. Egy meghökkentő adat: a házimunka, ha bérért végeznénk, évente 30—40 milliárd forintot érne! Bár jelentősen megnőtt a háztartások gépesítettségének szintje, az elmúlt évtizedek során alig csökkent a házimunkára fordított idő, amely lecövekelt a napi négy óránál. Az ok röviden így summázható: gépeink szaporodásával egyenes arányban differenciálódnak szükségleteink, is. Automata géppel gyakrabban mosunk, korszerű tűzhelyen — úgyis könnyebben megy — többféle ételt készítünk, és így tovább. Ami nem importálható Gépeink korszerűbbé válása mellett azonban fel kell készülni arra, hogy növekszik az igény a háztartási munkákat helyettesítő szolgáltatásfajták — mint például a mosás és takarítás — iránt. Jelenleg a háztartásokban átlagosan másfél-két órát barkácsolnak hetente, és egymásfél órát fordítanak egyéb, ház körüli szolgáltató munkára. Mindez akkor lesz igazán hasznos és ígéretes, a szervezett szolgáltató ipart tehermentesítő tevékenység, ha az üzletekben olcsó szerszámokat, szemléltető, egyszerű és egyértelmű használati utasítással ellátott, egységcsomagban kínált anyagokat vásárolhatunk egy-egy nagyobb, ház körüli munkához, például festéshez, tapétázáshoz. De a kör tetszés szerint bővíthető, legyen szó akár szabásmintákról, akár fotó- vagy fodrászfelszerelésekről. S mindehhez szükségeltetik műhelyek kölcsönzőboltok hálózata ... Ez is egy fejlesztési irány, méghozzá egyike a legszükségesebbeknek. Ami vitán felül áll: a nyolcvanas években az átlagot meghaladó mértékben kell fejlődnie mindenekelőtt a lehetőségei mögött kullogó lakáskarbantartásnak, valamint a gépjárműjavításnak, a színes fotó-, a kereskedelmi és a teherszállítási szolgáltatásoknak. Átlagos vagy annál mérsékeltebb fejlesztést igényel a tisztítóipar, a jó színvonallal büszkélkedő háztartási és elektroakusztikai gépjavítás, a ruhakészítés, -javítás és a fodrászat. A kiépített hálózatoknak köszönhető, hogy a jövőben elsősorban olyan jellegű beruházások válnak szükségessé, amelyek a meglevő berendezések hatékonyabb kihasználását segítik. Mindez azért érdemel különös figyelmet, mert a szolgáltatások alapvető társadalmi szükségleteket elégítenek ki, így válik színvonaluk közérzetünk egyik meghatározójává. Ami pedig teljesítésük módját illeti: ez az a terület, ahol csak hazai termelésre támaszkodhatunk. A mosószert importáljuk, de a mosás szolgáltatását nem, mint ahogy hazai a mosoly is, amely oly szubjektív, s mégis oly meghatározó összetevője a szolgáltatások minőségének. Varga Zsuzsa