Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)

1981-12-01 / 281. szám

NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 1., KEDD Közös közlemény a ciprusi elnök látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke 1981. no­vember 27—30. között hiva­talos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar , Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára találkozott és baráti lég­körű eszmecserét folytatott Szpirosz Kiprianuval, a Cip­rusi Köztársaság elnökével. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu az igen szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lefoly­tatott tárgyalásokon áttekin­tette a magyar—ciprusi kap­csolatok helyzetét, megvizs­gálta a két ország baráti együttműködése bővítésének további lehetőségeit és véle­ményt cserélt néhány fontos nemzetközi kérdésről. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság kapcso­latai örvendetesen fejlődnek. Megerősítették azon elhatá­rozásukat, hogy a jövőben is a kétoldalú kapcsolatok el­mélyítésén, a kölcsönösen előnyös együttműködés to­vábbi bővítésén munkálkod­nak. Egyetértőleg hangsúlyoz­ták, hogy még jelentős lehe­tőségek vannak gazdasági kapcsolataik fejlesztésére, be­leértve az ipari és műszaki kooperációkat, és hogy köl­csönösen munkálkodni kell e lehetőségek mindkét fél szá­mára előnyös hasznosítása érdekében. A látogatás alkalmával aláírták a magyar—ciprusi polgári és bűnügyi jogsegély­egyezményt, valamint a ket­tős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Jegyzék­váltás útján megállapodtak a diplomata- és szolgálati út­levelek vízumkényszerének megszüntetéséről. A két elnök a nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során megállapí­totta, hogy nézeteik számos alapvető kérdésben azonosak, vagy egymáshoz közelállóak. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet romlása miatt. A felek hangsúlyozták or­száguk eltökéltségét, hogy támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely az enyhü­lés megőrzésére irányul és ellenzik a fegyverkezési ver­senyt. A továbbiakban a közle­mény kinyilvánítja, hogy to­vábbra is szilárdan támogat­nak minden olyan kezdemé­nyezést és törekvést, amely a béke fenntartására, a né­pek közötti barátság erősíté­sére, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönö­sen előnyös együttműködésé­nek fejlesztésére és az egyen­lő biztonságon alapuló lesze­relésre irányul. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó eredményesen zárul. Támo­gatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának megőrzését, be­leértve az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia össze­hívását — hangsúlyozza a közlemény. A felek üdvözölték a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok külügyminisztereinek New York-i találkozóját, és azt a megállapodást, hogy a két nagyhatalom külügymi­niszterei 1982 elején újabb ta­lálkozót tartanak. Kifejezték reményüket, hogy a nukleá­ris fegyverekről november 30-án, Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalá­sok mielőbb konkrét ered­ményre vezetnek. Szpirosz Kiprianu tájékoz­tatta Losonczi Pált a cipru­si kérdés legutóbbi fejlemé­nyeiről. A két vezető aggodal­mát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszíté­sekben, amelyek célja a prob­léma igazságos és tartós meg­oldása. A felek sajnálkozásu­kat fejezték ki, hogy az ENSZ határozatait és az el nem kötelezett országok Cip­rusra vonatkozó nyilatkoza­taiban foglaltakat még nem hajtották végre. A felek sík­­raszálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, to­vábbá minden katonai be­avatkozás megszüntetéséért Cipruson. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu úgy véli, hogy a Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a ciprusi kér­désre vonatkozó ENSZ-hatá­­rozatokkal és a helsinki záró­okmánnyal összhangban, a Ciprusi Köztársaság függet­lensége, szuverenitása, terü­leti integritása, egysége és el nem kötelezettsége, valamint minden ciprusi emberi és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia ösz­­szehívására az ENSZ keretén belül, amely megnyitná az utat a ciprusi probléma bé­kés megoldására. A két ve­zető hangsúlyozta, hogy Cip­rus teljes demilitarizálása és lefegyverzése nemcsak a szi­getország népének, hanem a Földközi-tenger érzékeny ke­leti térsége stabilitása, biz­tonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Losonczi Pál megerősítette, hogy a Magyar Népköztársa­ság továbbra is támogatja Ciprus kormányának és né­pének azon erőfeszítéseit, to­vábbá minden olyan más erő­feszítést, amely a probléma igazságos, békés és tartós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok moz­galmának a nemzetközi élet­ben betöltött szerepét. Ennek során a magyar fél elismeré­sét fejezte ki azért a tevé­kenységért, amelyet a Cip­rusi Köztársaság fejt ki az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sorában a nemzetközi béke és bizton­ság erősítése érdekében. Mindkét fél fontosnak ítéli és határozottan támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek atommentes öveze­tek és békeövezetek kialakí­tására irányulnak a világ kü­lönböző térségeiben. A felek aggodalmukat fe­jezték ki­­a közel-keleti fej­lemények miatt, majd leszö­gezték, hogy az arab—izrae­li konfliktus átfogó és igaz­ságos rendezéséhez elenged­hetetlen az izraeli csapatok kivonása minden 1967-ben megszállt arab területről. Az a véleményük, hogy érvé­nyesíteni kell a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló palesztin állam létesí­tésének jogát is, továbbá sza­vatolni kell a térség vala­mennyi országának biztonsá­gát és szuverenitását. Mindkét fél kifejezte meg­győződését, hogy minden népnek elidegeníthetetlen jo­ga van arra, hogy külső be­avatkozástól mentesen dönt­hessen sorsáról és maga ha­tározza meg társadalmi, gaz­dasági fejlődésének útját. A tárgyaló partnerek köl­csönösen kifejezték elége­dettségüket a Ciprusi Köztár­saság elnökének látogatása alkalmával folytatott tárgya­lások eredményei felett. Szpi­rosz Kiprianu, magyarországi látogatása és megbeszélései hatékonyan járultak hozzá a két ország kapcsolatainak el­mélyítéséhez és jól szolgál­ták a béke és biztonság meg­szilárdítására irányuló törek­véseket. Szpirosz Kiprianu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke meg­hívta Losonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, hogy tegyen látogatást Cipruson. Losonczi Pál a meghívást kö­szönettel elfogadta. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton később rögzítik. (MTI) Hatvannégy halott Bombamerénylet a szíriai fővárosban Hatvannégy halálos áldozata és 135 sebesültje van a va­sárnap délelőtt Damaszkusz központjában bekövetkezett robbanásnak — jelentette be a szíriai kormány szóvivője. A nagy erejű robbanás a szíriai főváros al-Azbakija negyedében, egy katonai épü­let szomszédságában követ­kezett be. A pokolgép egy parkoló gépkocsiban robbant. A robbanás színhelyét azonnal körülzárták a bizton­sági alakulatok, és nagy erők­kel megkezdődött a mentés, helikopterek bevetésével. A városnegyedet sűrű füst bo­rította. A halottak és a sebe­sültek — hírügynökségi je­lentések szerint — főként pol­gári személyek. A közeli böl­csődének is vannak áldozatai. Szemtanúk szerint a robba­nás megölte a bombát rejtő gépkocsi vezetőjét is. A merényletről kiadott szí­riai kormánynyilatkozat meg­állapítja, hogy „a muzulmán testvériség áruló bandája újabb alávaló bűntettet köve­tett el ártatlan polgári sze­mélyek, asszonyok és gyer­mekek ellen”. A nyilatkozat katasztrófának minősítette a terrorakciót. Bejrútban egy ismeretlen te­lefonáló közölte az AFP fran­cia hírügynökséggel, hogy a damaszkuszi robbantást a Libanonnak a külföldiektől való felszabadítására alakult front követte el. (MTI) London utcáin több mint hétezer fiatal vonult fel, tüntetve az ifjúságot sújtó munkanélküliség ellen TELJcFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Magyar—csehszlovák tárgyalások Magyar—csehszlovák tárgya­lások színhelye volt hétfőn a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság társelnökei, Marjai József és Rudolf Roh­­licek miniszterelnök-helyette­sek vitatták meg a kétolda­lú együttműködés időszerű kérdéseit. A tárgyalások befejezté­vel a két miniszterelnök-he­lyettes megállapodást írt alá. A megállapodás keretében a két ország gépipara öt év alatt­­ több mint egymilliárd rubel értékű kölcsönös szállítást teljesít. Rudolf Rohlicek megtekin­tette a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár több üzemét, majd visszautazott Csehszlo­vákiába. A bér- és munkaügyi tanács megtartotta első ülését Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének vezetésé­vel hétfőn megtartotta első ülését a bér- és munkaügyi tanács. A tanácsban — kor­mányhatározat alapján — számos minisztérium képvi­selője vesz részt, valamint a Minisztertanács felkérése alapján a SZOT, a KISZ, a SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kereskedelmi Kamara is képviselteti magát. Az ülésen megvitatták és elfogadták a tanács ügyrend­jét, amely rögzíti a további munka módszereit, feltételeit, eleget téve a kormányhatá­rozatban foglalt követelmé­nyeknek. A tanács alapvető feladatának tekinti, hogy ál­lást foglaljon, s véleményt mondjon mindazokban a bér- és munkaügyi, munkajogi kérdésekben, amelyekről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a jövőben a Minisz­tertanács és bizottságai elé javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket készít. A ta­nács megvitatta az ötnapos munkahét bevezetésének ta­pasztalatairól és a rövidített munkahétnek további terüle­tekre történő kiterjesztéséről szóló előterjesztéseket is. (MTI) A JNDK szakszervezeti küldöttsége Budapesten A SZOT meghívására vasár­nap Budapestre érkezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szakszervezeti szövetségének a küldöttsé­ge, amely tanulmányozza a magyar szakszervezetek tevé­kenységét, és megbeszéléseket folytat a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről. 3 V­á­laszti la k *a szolgáltatásban Az összes fogyasztáson belül a lakossági szolgáltatás 1975- ben még csak 3,2 százalékot tett ki, tavaly azonban már négy százalékot. Ez az arány sem magas, de jelez egy­­ten­denciát, amely világjelenség: növekszik a szolgáltató ága­zat súlya és szerepe. A fej­lett országokban a munka­­vállalóknak mind nagyobb hányada talál kenyérkerese­tet ezen a területen, hiszen az egyre magasabb szinten gépesített ipar kevesebb élő­munkát igényel, annál töb­bet a mind kiterjedtebb, és csak bizonyos korlátok kö­zött gépesíthető szolgáltatás. A negyedik ötéves terv során a központi szolgálta­tásfejlesztési alap létrehozá­sa, valamint a bér- és jöve­delemszabályozási kedvezmé­nyek széles lehetőségeket nyitottak az igényektől jóval elmaradt szolgáltatások fej­lesztése számára. Ez volt az az öt esztendő, amelynek so­rán a szolgáltatások igény­­bevételének üteme először haladta meg az összes lakos­sági fogyasztásokét. Ez a di­namikus fejlődés tovább foly­tatódott 1976 és 1979 között. Az elmúlt évtized adatait összesítve kitűnt, hogy ez idő alatt a gépkocsijavítás négy és félszeresére, az elekt­romos háztartási gépek, hír­adástechnikai cikkek javítá­sa és a lakáskarbantartás a duplájára, a textiltisztítás és a fotószolgáltatások pedig mintegy másfélszeresükre nö­vekedtek. Tavaly nem keve­sebb, mint 18 milliárd forint értékben vettük igénybe a szolgáltatások valamelyikét. f­ajra divat a cipőtalpaltatás Hogyan tovább? Milyen irányt vesznek az elkövetke­ző években, évtizedekben az igények, s velük lépést tart­va, merre kell fejlődnie a szolgáltató iparnak. Mind­ezek meghatározásához elen­gedhetetlenül szükséges az eddig megtett út sommázása. Az utóbbi évtized fejlődé­se, az országos szolgáltató hálózat kiépítése a népgaz­daságnak mintegy húszmilli­árd forintjába került. A fe­hér foltok eltűnésével, a szín­vonalas műszerparkkal azon­ban nem tartott lépést a szolgáltató munka hatékony­sága. Sok a gond a minőség­gel, nem megfelelőek a ve­vőkapcsolatok, akadozik né­hol az anyag- és alkatrész­­ellátás is. A vállalatok leg­többje a nagyipar mintájára szervezett és centralizált, ép­pen ezért itt is hiányoznak a palettáról a kisebb egységek, a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas ellá­tási formák. Ugyanakkor szolgáltatási áraink legtöbbször nem a tényleges költségeket tükrö­zik, a verseny hiánya pedig előrevetíti a folyamatos és indokolatlan árnövekedés ár­nyékát. Mindezeket a tényeket fi­gyelembe kell venni egy hosszú távra szóló szolgálta­tásfejlesztési koncepció kiala­kításakor, amelyhez kutatá­sok sora szolgál alapul. S mindenekelőtt talán a most startoló új szervezeti for­mák, a kisvállalkozások kí­nálta lehetőségeket, ponto­sabban azok várható hatását. Kétségtelen, hogy aki vállal­kozásba kezd, siker esetén a jelenleginél magasabb jöve­delemhez juthat. Tudomásul kell vennünk: jogos, ha több munka, nagyobb teljesít­mény van mögötte az átla­gosnál. Mindez változásokat hoz szolgáltatásfogyasztásunk szerkezetében is: megszapo­rodnak az egyedi és a luxus­igények. Ugyanakkor a vi­lággazdaság jelenségeinek ha­zai tükröződése, a nehezebb körülmények arra késztetnek majd: takarékosabban bán­junk meglevő értékeinkkel, jobban óvjuk, ha kell, több­ször javíttassuk a televíziót, hűtőgépet, hogy megnöveljük élettartamukat. Ezt az igényt már ma is jelzi, hogy ugrás­szerűen megnövekedett az igény a korábban könnyen eldobott cipők javítására. Marálpa házimunka Az ipar termelésének mére­te, összetétele, minősége is hosszú távra meghatározhat­ja, milyen szolgáltatásokra lesz szükségünk. Ha elterjed­nek a kertművelő kisgépek, a képmagnók, a mosogató- és elszívóberendezések, mély­hűtőkészülékek, a szolgálta­tó iparnak ezek javítására is fel kell készülnie. Ha tartós a műszálas textíliák divatja, kevesebb ruhát adunk a tisz­títóba, hiszen ezeket könnyen kimoshatjuk otthon is. Az egyedi szolgáltatások kereslete csökkenhet, ha ipa­runk termékszerkezete job­ban lépést tart az igények­kel. A konfekcióipar, lomha divatkövetése élteti a mér­ték utáni ruhakészítést, a kis­bútorok hiánya pedig az asz­talosmunkák ázsióját emeli. A felmérések szerint ma a szolgáltatások iránti igények hatvan százaléka nem jelent­kezik fizetőképes kereslet­ként, mert elvégezzük ott­hon, hadd tegyük hozzá: jobb híján. Ezért a sok házi ru­hajavítás, mosás, vasalás. Egy meghökkentő adat: a házimunka, ha bérért végez­nénk, évente 30—40 milliárd forintot érne! Bár jelentősen megnőtt a háztartások gépe­sítettségének szintje, az el­múlt évtizedek során alig csökkent a házimunkára for­dított idő, amely lecövekelt a napi négy óránál. Az ok röviden így summázható: gé­peink szaporodásával egyenes arányban differenciálódnak szükségleteink, is. Automa­ta géppel gyakrabban mo­sunk, korszerű tűzhelyen — úgyis könnyebben megy — többféle ételt készítünk, és így tovább. Ami nem importálható Gépeink korszerűbbé válása mellett azonban fel kell ké­szülni arra, hogy növekszik az igény a háztartási munká­kat helyettesítő szolgáltatás­fajták — mint például a mo­sás és takarítás — iránt. Je­lenleg a háztartásokban át­lagosan másfél-két órát bar­kácsolnak hetente, és egy­másfél órát fordítanak egyéb, ház körüli szolgáltató mun­kára. Mindez akkor lesz iga­zán hasznos és ígéretes, a szervezett szolgáltató ipart tehermentesítő tevékenység, ha az üzletekben olcsó szer­számokat, szemléltető, egy­szerű és egyértelmű haszná­lati utasítással ellátott, egy­ségcsomagban kínált anyago­kat vásárolhatunk egy-egy nagyobb, ház körüli munká­hoz, például festéshez, tapé­tázáshoz. De a kör tetszés szerint bővíthető, legyen szó akár szabásmintákról, akár fotó- vagy fodrászfelszerelé­sekről. S mindehhez szüksé­geltetik műhelyek kölcsönző­boltok hálózata ... Ez is egy fejlesztési irány, méghozzá egyike a legszükségesebbek­nek. Ami vitán felül áll: a nyolcvanas években az átla­got meghaladó mértékben kell fejlődnie mindenekelőtt a lehetőségei mögött kullogó lakáskarbantartásnak, vala­mint a gépjárműjavításnak, a színes fotó-, a kereskedel­mi és a teherszállítási szol­gáltatásoknak. Átlagos vagy annál mérsékeltebb fejlesz­tést igényel a tisztítóipar, a jó színvonallal büszkélkedő háztartási és elektroakuszti­kai gépjavítás, a ruhakészí­tés, -javítás és a fodrászat. A kiépített hálózatoknak kö­szönhető, hogy a jövőben el­sősorban olyan jellegű beru­házások válnak szükségessé, amelyek a meglevő berende­zések hatékonyabb kihaszná­lását segítik. Mindez azért érdemel kü­lönös figyelmet, mert a szol­gáltatások alapvető társadal­mi szükségleteket elégítenek ki, így válik színvonaluk közérzetünk egyik meghatá­rozójává. Ami pedig teljesí­tésük módját illeti: ez az a terület, ahol csak hazai ter­melésre támaszkodhatunk. A mosószert importáljuk, de a mosás szolgáltatását nem, mint ahogy hazai a mosoly is, amely oly szubjektív, s mégis oly meghatározó össze­tevője a szolgáltatások minő­ségének. Varga Zsuzsa

Next