Népszava, 1983. augusztus (111. évfolyam, 180–205. sz.)
1983-08-25 / 200. szám
2 Erich Honecker fogadta Egon Bahrt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára szerdán Berlinben fogadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt pártelnökségének tagját. A találkozón véleményt cseréltek a béke biztosításának időszerű feladatairól és a nukleáris katasztrófa megakadályozásának szükségességéről. Erich Honecker kifejtette, hogy az atomfegyverkezés újabb fordulója tovább bonyolítaná a nemzetközi helyzetet, növelné az új világháború veszélyét. Sajnálkozással állapította meg, hogy a NATO-országok — köztük az NSZK — még mindig nem adtak érdemi választ a szocialista országok vezetői által Moszkvában előterjesztett javaslatokra és az Egyesült Államok nem hajlandó konstruktív magatartást tanúsítani az eurorakéták kérdéséről folyó genfi tárgyalásokon. Rámutatott, hogy az újabb amerikai rakéták elhelyezése semmiképpen sem szolgálná az NSZK biztonságának ügyét. Felszólította a Német Szövetségi Köztársaság vezetőit, vizsgálják felül álláspontjukat és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a genfi tárgyalások sikeréért. Egon Bahr ismertette a nyugatnémet szociáldemokratáknak a leszerelés kérdéseivel kapcsolatos nézeteit, s ismét síkraszállt azon politika folytatása mellett, amely partnernek tekinti a Keletet és a Nyugatot a biztonság garantálása terén. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a pótfegyverkezés helyett a „póttárgyalások” gyakorlatát kell előnyben részesíteni. A nyugatnémet politikus szerdán Berlinben tartott sajtóértekezletén elmondotta, hogy egyetértett Erich Honeckerrel a következőkben: ki kell használni a még meglevő lehetőségeket Genfben, s ez az NSZK-nak is érdeke; könnyebb a megállapodás elérése a rakéták telepítésének megkezdése előtt, mint utána; ha megkezdődik a telepítés, az ellenintézkedéseket von maga után a Kelet részéről. Egon Bahr kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a két német állam érdeke a kölcsönös kapcsolatok romlásának megakadályozása, de „nem bizonyos, hogy a telepítés után el tudnák kerülni a viszony roszszabbodását”. (MTI, ADN) A vártnál korábban Perez de Cuellar befejezte fokvárosi tárgyalásait Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerdán — a vártnál korábban —befejezte délafrikai tárgyalásait, miután másodszor is találkozott a kormány több tagjával. A namíbiai függetlenségről folytatott megbeszéléseken a világszervezet főtitkára szerint „lényeges haladás” történt. Ennek ellenére sem sikerült viszont kitűzni a határidőt a Biztonsági Tanács által még 1978-ban jóváhagyott, Pretoria által azonban mindeddig kijátszott függetlenségi terv életbe léptetésére.Javier Pérez de Cuellar szerdán Windhoekba, Namíbia fővárosába érkezett, majd onnan továbbutazott a namíbiai—angolai határtérségbe. Kétnapos fokvárosi tárgyalásai után adott nyilatkozatában Cuellar közölte, hogy Namíbia függetlenségére vonatkozóan több megállapodást is sikerült elérnie. Roelef Botha dél-afrikai külügyminiszter a tanácskozások befejeztével újból kijelentette: Pretoria változatlanul az Angoliában állomásozó kubai csapatok kivonásától tesz függővé minden, Namíbiára vonatkozó megállapodást. A főtitkár ezt a témát érintve, előző nap elutasította a két kérdés önkényes összekapcsolását. (UPI, AP) Khomeini ,,iszlám békét’’ akar Iraki légitámadás, iráni flottaakció Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, katonatisztek előtt mondott beszédében kijelentette, hogy Irán addig folytatja a harcot Irak ellen, amíg engedményekre nem kényszeríti a bagdadi vezetést. Hangsúlyozta, hogy Irán „iszlám békét” és nem „amerikai típusú békét” akar. Az iraki—iráni frontról szóló jelentésekben mindkét fél saját harci sikereiről számol be. Az IRNA iráni hírügynökség azt jelentette, hogy az iráni haditengerészet elfogott hat iraki gyorsnaszádot, amely behatolt az iráni vizekre. Az akcióban több iraki katonát megöltek és megsebesítettek, sokat pedig foglyul ejtettek — hangoztatta az iráni fél. A bagdadi rádió jelentése szerint iraki harci repülőgépek sikeres, összpontosított támadást hajtottak végre az iráni állások ellen a front északi szakaszán. A hír szerint a gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. Mindkét fél beszámolt arról, hogy kedden, a front középső szakaszán tüzérségi párbaj zajlott le a szembenálló erők között. MERRE TART SRI LASKA? Sri Lanka szigetén csönd van, de vajon, meddig? Miután India felajánlotta, hogy közvetítő szerepet vállal a szingaléz és tamil lakosság közötti viszály elsimításában, abbamaradtak a zavargások és mindkét etnikai csoport várakozó álláspontra helyezkedett. A tárgyalások megkezdődtek, mindazonáltal az utcákon fegyveres járőrök cirkálnak és a külföldi utazási irodák lemondták csoportjaik látogatását. A tőkés világ érdekeltjei pedig aggódnak befektetéseik, pontosabban jövendő beruházásaik sorsa iránt. A jelenlegi helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a hatvanas évek végén és a hetvenesek elején — Bandaranaike miniszterelnökasszony vezetésével— az országban megvalósítottak egy sor haladó intézkedést. Életbe lépett az új alkotmány, kikiáltották a köztársaságot (Ceylon 1948-ban nyerte el függetlenségét, a Sri Lanka nevet — ami Gyöngyszigetet jelent — (1972-ben vette fel), földreformot hajtottak végre, államosítások történtek az iparban és a kereskedelemben. Az ország felvette a diplomáciai kapcsolatot valamennyi szocialista állammal. A pozitív eredmények mellett azonban a későbbiek során belpolitikai problémák gyengítették meg a kormányzást. A vezetés a reformprogramban nem mindenütt volt következetes: ez akadozó közellátást, külföldi eladósodást, inflációt és munkanélküliséget eredményezett. A helyzetet kihasználva a konzervatív ellenzéki erők 1977-ben elsöprő győzelmet arattak a parlamenti választásokon. Az Egyesült Nemzeti Párt 139 mandátumhoz jutott, míg a Bandaranaike vezette Szabadság Párt csupán nyolc (!) képviselői helyet szerzett a 168 főnyi parlamentben. Ezt követően J. R. Dzsajavardene államfő nyugati tőke igénybevételével, a magánszektor felélesztésével próbálta talpra állítani az országot — nem sok sikerrel. A gazdasági gondok maradtak és maradt a régi szinten a feszültség, a többségben levő szingaléz és a kisebbségben levő tamil nemzetiség között. Egészen a legutóbbi időkig, amikor elszabadult a pokol a Gyöngyszigeten. De kik a szingalézek és kik a tamilok? Az időszámítás kezdete előtt egy indogermán eredetű nép telepedett le a szigeten — a szingaléz csoport, amely India északi vidékeiről érkezett. Később jött a dravida nyelvcsaládhoz tartozó, ma tamilnak nevezett nemzetiség — ők India déli részéről vándoroltak át. Sri Lankán ugyan kisebbségben vannak (egyötödét képezik a 15 milliós őslakosságnak), de összlétszámuk az ázsiai szubkontinens kükülönböző részein több tízmillióra rúg. Utóbbiak hindi, előzőek buddhista vallásúak, rajtuk kívül még malájok, úgynevezett ceyloni mórok és európaiak lakják a szigetet. És nehogy túl egyszerűnek tűnjék a kép, a tamilok másik csoportja csak a múlt század végén került a szigetre — olcsó munkaerőként a brit teaültetvényekre. De éppen ők emelkedtek ki szorgalmuk és verejtékes munkájuk révén, elődeik közül: ily módon az ősi szingaléz—tamil ellentét a tamilok között is fellépő viszállyal bővült először Ceylon, majd később Sri Lanka területén. A tamilok azt követelték, hogy önálló államot létesíthessenek a szigeten. Ezt az óhajukat az Indiában élő tamilok is támogatták. A zavargások a szeparatista törekvések miatt robbantak ki. A Tamil Felszabadítási Front (EELAM) arra kérte Indira Gandhi indiai miniszterelnököt, hogy „csapatok küldésével segítse a független állam létrehozását”. A másik tamil szervezet, a nagyobb és befolyásosabb Tamil Egyesült Felszabadítási Front (TULF) már úgy vélekedett, hogy nem okvetlenül szükséges az elszakadás és hogy „hajlandó megfontolni minden ésszerű kompromisszumos javaslatot”. Ez azután történt, hogy a kormány nagy nehezen megfékezte a szingalézek kegyetlenkedéseit. Ekkor küldött Új-Delhi közvetítőt Colombóba és hasonlóképpen fogadott Sri Lankáról érkezett küldötteket, hogy a viszályt diplomáciai úton simítsa el. Hosszan tartó folyamatnak ígérkezik a miszszió, ugyanis a tamilok egyes csoportjai továbbra sem mondtak le követeléseikről. A jövő tehát még bizonytalan a Gyöngyszigeten. De nyitottnak látszanak egyéb kérdések is, nevezetesen bel- és külpolitikai motivációk. Dzsajavardene elnök, aki annak idején a rendcsinálás szándékával lépett a színre, most is hasonló szándékokat hangoztat. Most azonban a baloldal is e „rendcsinálás” sodrába került. A feszült belső helyzetre hivatkozva több baloldali politikust letartóztattak, pártjaikat betiltották — köztük a Sri Lanka-i Kommunista Pártot. Ezek a pártok a szingaléz—tamil viszály megítélésében legalább olyan megosztottak, mint maguk a tamilok. Hangsúlyozottabbá vált a szigetország külpolitikai irányvonala. Továbbra is el nem kötelezett, de ugyanakkor az ASEAN-országok felé orientálódik és Szingapúrt tekinti „követendő példának”. Jankovszky János Colombóban minden csendes jelenleg. A rendet a hadsereg tartja fenn telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Eurorakéták Görögország hivatalosan is előterjeszti halasztási javaslatát Görögország egyes NATO- tagállamok negatív reagálása ellenére kitart amellett, hogy az EGK-országok külügyminisztereinek szeptember 12- én Athénban kezdődő értekezletén hivatalosan is előterjeszti megvitatásra az európai rakétatelepítés moratóriumára tett javaslatát. Joannisz Haralambopulosz külügyminiszternek a Közös Piac többi tagállamának külügyminiszteréhez intézett, augusztus 18-án nyilvánosságra hozott levelében Görögország indítványozta, hogy fél évvel halasszák el az amerikai Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítését, ha a szovjet és az amerikai félnek az eredetileg kitűzött időpontig nem sikerül megállapodnia Genfben. Papandreu görög miniszterelnök Alan Berlinddel, az Egyesült Államok athéni ügyvivőjével arról a nemrég tett görög javaslatról tárgyalt, hogy hat hónappal halasszák el az eurorakéták telepítését — közölte Dimitrisz Marudasz hivatalos kormányszóvivő. Marudasz a továbbiakban kijelentette, hogy a görög javaslat nem támadja alapjaiban a rakétatelepítést, csupán azt szolgálja, hogy meghosszabbítsák a genfi tárgyalásokat, amelyeken a görög kormány megítélése szerint van esély a sikerre. CSÜTÖRTÖK, 1983. AUGUSZTUS 25. NÉPSZAVA Szovjet könyv Magyarországról A Magyar Népköztársaság címmel a napokban új, tudományos igényű könyv jelent meg Moszkvában, a Nauka (Tudomány) Kiadónál egy sorozat keretében. A kötet bevezetője hangsúlyozza : a szocializmus magyarországi építésének tanulmányozása különös érdeklődésre tarthat számot abból a szempontból, hogy miként alkalmazhatók alkotó módon a szocialista építő munka általános alapelvei egy adott ország fejlődési sajátosságainak megfelelően. A tudományos igényű monográfia célja a szocialista építés törvényszerűségei magyarországi alkotó alkalmazásának bemutatása. (MTI) Önként jelentkezett a rendőrségen Volt „Szolidaritás”-vezető nyilatkozata a televíziónak Scipiades Iván, az MTI tudósítója jelenti: Feladta magát az illegális „Szolidaritás” legfelsőbb vezető testületének egyik tagja, Wladyslaw Hardek, aki a „Szolidaritás” szervezet úgynevezett ideiglenes koordinációs bizottságának egyik tagja, számos, Lengyelországban és külföldön terjesztett törvényellenes nyilatkozat, röplap egyik aláírója volt, önként jelentkezett a krakkói rendőrségen. Bejelentette, hogy felhagy eddigi illegális tevékenységével, s élni kíván az amnesztiatörvény adta lehetőségekkel. Hardek kedden a televíziós kameráik előtt kijelentette, hogy céltalannak tartja az illegális tevékenység folytatását. Egyúttal felszólította az ideiglenes koordinációs bizottság még rejtőzködő tagjait, hogy még egyszer gondolják át további tevékenységük értelmét, hagyjanak fel a törvényellenes cselekményekkel. A mezőgazdasági miniszter vezetésevelt Amerikai küldöttség Moszkvában John Block amerikai mezőgazdasági miniszter vezetésével szerdán a szovjet külkereskedelmi minisztérium meghívására amerikai kormányküldötség érkezett Moszkvába — adta hírül a TASZSZ szovjet hírügynökség. Block látogatása összefüggésben áll a két ország között nemrégiben megkötött új gabonaegyezménnyel. (TASZSZ) A semlegesek közvetítenek Madridban Az el nem kötelezett, valamint a semleges országok csoportja — Svédországgal az élen — szerdán Madridban folytatta az erőfeszítéseket, hogy Máltát az európai biztonsági és együttműködési találkozó záróokmányának elfogadására bírja. A madridi találkozón csütörtökön tartanak újabb plenáris ülést. Ausztria, Ciprus, Finnország, Liechtenstein, San Marino, Svédország, Svájc és Jugoszlávia múlt csütörtök óta kompromisszum kimunkálásán dolgozik, de ennek mibenléte egyelőre nem ismeretes. Málta ragaszkodik ahhoz, hogy a Földközi-tenger medencéje biztonságának megvitatására hívjanak össze szakértői értekezletet. A madridi találkozón részt vevő többi 34 ország ezt azzal a meggondolással utasítja el, hogy a máltai javaslat kívül esik a biztonsági és együttműködési találkozó európai hatáskörén. (DPA, AFP) Libanon Keresztény—drúz összecsapások Szerdán szórványos összecsapások voltak Bejrút környékén és a Suf hegyvidéken keresztény milicisták és drúz fegyveresek között. Dzsunie tengerparti várost ismét aknavetőkkel lőtték, három ember megsebesült. A keresztény milicisták és a drúz fegyveresek egymást vádolják a lövöldözések kezdeményezésével. Bejrúti baloldali lapok viszont emlékeztetnek arra, hogy az izraeli hadvezetés a kiürítendő Suf hegyvidéket a keresztény milicisták kezére szeretné átjátszani. Nemzetközi hírek At Moszkvában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet-kínai Baráti Társaság a Szovjet Háborús Veteránok Bizottságával közösen találkozót tartott azoknak a szovjet katonai szakértőknek a részvételével, akik a történelem különböző időszakaiban segítséget nyújtottak, Kínának, a kínai népnek s ezzel hozzájárultak az 1949-es kínai forradalom győzelméhez kedvező körülmények megteremtéséhez. Az esten jelen voltak a szovjet főváros közéleti személyiségei és a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének diplomatái. At Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa törvény-előkészítő bizottságának elnöke szerdán a Kremlben kanadai parlamenti küldöttséget fogadott. At Maurice Faure francia képviselő, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke Mitterrand elnök megbízásából Addisz Abebába érkezett. Utazásának célja az, hogy megbeszéléseket kezdjen Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfővel, az Afrikai Egységszervezet soros elnökével a csádi helyzetről. Az George Bush, az Egyesült Államok alelnöke, szeptember első felében a román kormány meghívására Romániába látogat — jelentették be Bukarestben. Az Amerikai—chilei hadgyakorlat kezdődött a Csendes-óceán déli részén. A manőverekben öt amerikai és hat chilei hadihajó vesz részt. Az Csehszlovák—török közös közleményt hoztak nyilvánosságra Ankarában Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter hivatalos látogatásának befejeztével.