Népszava, 1983. október (111. évfolyam, 232–257. sz.)
1983-10-12 / 241. szám
NÉPSZAVA 1983. OKTÓBER 12., SZERDA A magyar tudomány műhelyeiből Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete A szocializmus építésének nemzeti sajátosságairól A politika gyakran hivatkozik a nemzeti sajátosságok szerepére. Meglepő hát, hogy a társadalomtudományos kutatásban sokáig elhanyagolt terület volt e kérdéskör feltárása. A propaganda pedig rendszerint beérte azzal, hogy az 1957-es Moszkvai Nyilatkozatra hivatkozott, amely a nemzeti sajátosságok figyelembevételének fontosságát hangsúlyozza a szocializmus építésében. E nagy horderejű dokumentum azonban nem specifikálja a témát. Vég két jogmúll a probléma? Felmerül a kérdés: a mi esetünkben, a fejlődés mai szakaszában van-e még előrevivő politikai szerepe a „nemzeti sajátosságok” fogalma elméleti kifejtésének? Avagy a szocialista nemzetek közeledése, mind sokoldalúbb együttműködése következtében ez a kategória — illetve a vele kapcsolatosan elhangzott intelmek — már csak a múltra vonatkozóan jöhetnek számításba? E kérdés megfogalmazása elkerülhetetlen, hiszen az elmúlt években számos elméleti igényű írás azt sugallta, hogy napirendre került a szocialista nemzetek kiegyenlítődése, egybeolvadása; márpedig ebből logikai úton könnyen levezethető, hogy csökken a nemzeti sajátosságok szerepe, visszaszorul figyelembevételük fontossága. Én mindazonáltal úgy gondolom, nem időszerű még az effajta vélekedés; korai ma még a „történelmi lomtárba” helyezni a szocialista eredményben csak két figyelmeztetést tartalmaz: 1. komoly hiba a nemzeti sajátosságokat nem figyelembe venni; 2. a nemzeti sajátosságok jelentőségének eltúlzása káros, akadályozza a szocializmus építését. A dokumentum tehát — amely a maga korában időszerűen a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására ösztönzött — de nem elégséges támpontot ad ma a gyakorlat és a konkrét elméleti munka számára. nemzeti sajátosság fogalmát. Ha a jelenre és még inkább a jövőre nézve is elismerjük e kategória fontosságát, akkor legalábbis két további kérdés felmerül. Az első így hangzik: időben mérve vajon meddig lehet érvényes a Moszkvai Nyilatkozatnak a nemzeti sajátosságra vonatkozó „kettős figyelmeztetése”? A másik kérdés (vagy igény) az lehet: hogyan körvonalazható a „nemzeti sajátosság” tartalma? Ami az időhorizontot illeti, a klasszikusoknál alig található elméleti támpont. Így mielőtt a tendenciára vonatkozó, legfontosabbnak tűnő elméleti utalást felidéznénk, hadd emlékeztessek Kádár János elvtárs alábbi kijelentésére, ami Rómában, egy sajtóértekezleten hangzott el: „Nekem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a Magyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni , kell az együttműködés leghatékonyabb formáit, de magukban a döntésekben — a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával — a nemzetgazdaság fejlesztésére kell összpontosítanunk. Az elmondottakból következik: a szocialista nemzet, a nemzetgazdaság olyan történelmi kategória, amelynek nemcsak múltja és jelene, hanem hosszú távon még jövője is van. Rátérve a „nemzeti sajátosság” fogalmának, tartalmának körvonalazására, azokat a viszonyokat, tényezőket kell megemlíteni, amelyeket egy szocialista ország vezető pártjának, kormányzatának állandóan szem előtt kell tartania, amikor — főleg — nagyobb horderejű kérdésekben dönt. Most nem azokról a jegyekről lesz tehát szó, amelyek egy adott pillanatban valamely szocialista nemzetet a többitől megkülönböztetnek. Kétségtelen, hogy ezek feltárásának is megvan a maga jelentősége, itt mégis fontosabbnak tűnik a tartós nemzeti feltételrendszer legstabilabb, időt álló tényezőinek rendszerezése. Ezek alábbi — mondhatnám, címszavakban történő — említése előtt még szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy a „nemzeti sajátosság” kategóriáját olyan komplexusnak avagy struktúrának tekinthetjük, amely a nemzeti léten belül érvényesülő, illetve a nemzetek közötti kapcsolatokban fennálló sajátos (különféle) viszonyrendszerekből áll össze. Ezek mindegyike így-úgy jelen van a vezető szervek, intézmények döntéseiben, noha gyakran csak ösztönös formában, esetleg nem a legcélravezetőbb beidegződések révén. A témakör jövőbeni mélyebb kimunkálása tehát minden bizonnyal tovább növelhetné a politikai tudatosságot, elősegíthetné a döntések racionalizálását, a közös cselekvés hatékonyságának növelését. Mai ismereteink szerint, amikor a nemzeti sajátosság figyelembevételére gondolunk, főleg a következő viszonylatok, feltételek komplexusaiban gondolkozunk. Százéves folyamat? Gondolom, nálunk sokan osztják ezt a meggyőződést. S bár a „sok-sok nemzedék” kifejezést nehéz konkrét időtartamra lefordítani, aligha tekinthető túlzásnak, ha a fentieket legalább száz esztendőnek vesszük. Márpedig ha valamely jelenség fennmaradásával legalább száz esztendőn keresztül számolni kell s lehet, akkor semmiképpen nem elhanyagolhatótényező az elméletben sem... A kommunisták számára ugyanakkor aligha vitatható igazságnak tűnik e témakörben Lenin következő megállapítása : „A szocializmus célja nemcsak az emberiség kis államokra tagoltságának és a nemzetek minden elkülönültségének megszüntetése, hanem egybeolvadásuk is.” Nem kevesen valljuk, hogy ez minden bizonnyal megvalósul, de nagyon valószínű számunkra, hogy erre csak a kommunizmus felső fokán kerülhet sor, így a mai kutatás tárgya kell legyen annak feltárása is, hogy milyen fokozatokban, milyen gazdasági, politikai, ideológiai feltételek kölcsönhatása révén, hogyan törhet utat ez a hosszú távú törvényszerűség. Hiszen a tudomány feladata feltárni, körvonalazni, hogy melyek a legkedvezőbbnek tűnő, a népek számára leginkább elfogadható, aleginkább „fájdalommentesnek” ígérkező utak a Lenin által körvonalazott társadalmi tendencia érvényesüléséhez. A nemzeti lét Ezzel kapcsolatban megfontolandónak látszik a következő gondolatmenet: a nemzeti lét minden bizonnyal jóval túl fogja élni a nemzeti állami létet, és főleg (még inkább) az önálló nemzetgazdaság fennmaradását. Márpedig ma még a nemzetgazdaság sem túlhaladott képződmény, hanem az újratermelés alapvető terepe; a tulajdon fő formája pedig az állami (nemzeti állami) tulajdon. Mindennek „megszüntetése” jelenleg elképzelhetetlen; a magasabb rendű (nemzetközi) tulajdonformákkal történő felváltása pedig hosszú folyamatnak ígérkezik. Csírájában már megjelent a nemzetközi közös tulajdon, de ma még egyelőre megalapozott becslést sem adhatunk rá, mikorra várható ennek uralkodóvá válása. A jelenre és a ma belátható időszakra tehát az jellemző, hogy döntéseinkben egyre inkább figyelembe kell venni a gyakran változó nemzetközi feltételeket, össze kell hangolni törekvéseinket, különösen a szocializmust építő országokkal, növekvő kölcsönös függés közepette keresni Földrajzi, történelmi tényezők A földrajzi tényezők közé tartozik — többek között — az ország nagysága; kis vagy nagy népről van-e szó; kedvezőek-e a természeti feltételek vagy sem; nyersanyagban gazdag-e avagy szegény, rendelkezik-e tengerparttal vagy nem; milyenek az éghajlati viszonyai; érintkezik-e közvetlenül ellenséges környezettel vagy nem stb. stb. A történelmi múlt jelenbe nyúló hatásai is fontosak. Azaz nagy múltú vagy fiatal nemzet-e; élete idegen elnyomás alatt, avagy uralkodó nemzet volt; van-e „nemzeti bűntudata” vagy sem; kifejlődtek-e benne hegemonista törekvések vagy sem; történelme során töltött-e be valaha élenjáró szerepet, vagy lemaradó volt; hajlamos-e az elzárkózásra vagy sem; milyen államépítési tapasztalatokkal rendelkezik (despotikus, demokratikus, gyarmati stb.); milyen a nép tűrőképessége, követőkészsége, fegyelme; milyen a viszonya a munkához; milyen munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik stb. stb. Mi jellemzi a nemzetgazdaságot; milyen színvonalon áll a termelőerők fejlettsége, milyenek a konkrét termelési viszonyok; mi jellemzi a gazdaság struktúráját; milyen szerepet játszik a fejlődésiben a külkereskedelmi kapcsolat; milyen hagyományokkal rendelkezik a külföldi technika adaptálásában; milyen a rendelkezésre álló munkaerő színvonala stb. stb. A soknemzetiségű állam Homogén nemzeti lét vagy soknemzetiségű állam, azaz: milyen az állam területén élő nép nemzetiségi avagy faji összetétele; feszültségforrás-e benne a nemzetiségi, illetve a faji kérdés; a nemzet (esetleg a nemzetiségek) fiaiból élnek-e nagy számban a környező országokban, általában külföldön; a nemzetiségi államiban betölt-e valamely nemzet hegemón szerepet vagy sem; a nemzeti nyelv mennyire szolgálja a nemzetközi érintkezést, segíti vagy nehezíti azt stb. stb. A terjedelem adta korlátok nem teszik lehetővé, hogy akár címszavakban érzékeltessük a „nemzeti sajátosság” kategória teljes tartományát, egész viszonyrendszerét. Az elmondottak méltán keltenek hiányérzetet. Hiszen említés sem történt olyan vitathatatlanul fontos tényezőkről, mint a nemzeti kultúra vagy a vallás befolyása, szerepe; kimaradt az idegenforgalom mértéke, szerepel a lakosság demográfiai összetétele — és még számos más tényező és viszonyrendszer, amelyek komolyan latba eshetnek a döntések meghozatalakor. Ez alkalommal nem valamiféle „teljes leltár” bemutatása a cél; még kevésbé azoknak a hierarchikus viszonyoknak a jelzése, amelyről a társadalomtudomány ma még meglehetősen keveset tud mondani. E cikk szerzője kizárólag arra vállalkozhatott, hogy valamelyes konkrétsággal érzékeltetik a szocializmus általános törvényszerűségeiről korábban itt megjelent írás folytatásaként — azokat az új próbálkozásokat, értelmezéseket, amelyek a téma kutatóit egyebek között foglalkoztatják. Említést sem tett tehát a nemzeti létből fakadó legfontosabb viszonyról, a nemzeti érdek — mint a mind nagyobb figyelmet kivívó kategória — tartatasáról. Ennek körvonalazása — horderejénél fogva — mindenképpen külön nekirugaszkodást igényelne. Kerekes György főmunkatárs A közlekedés érdekében Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság széles problémakört átfogó tanulmányt készített: „Az automobilizmus kifejlődésének hatása a fogyasztásra” téma folytatásaként. E tanulmány továbbra is foglalkozik a fogyasztással, de szélesebb értelemben tárgyalja az automobilok számának növekedésével járó követelményeket is. A parkírozás, a garázslehetőség, mint korrózióvédelmi feltétel, az üzemanyagtöltő állomások, szervizek rendszere, közlekedésbiztonsági körülmények, úthálózat-építés és annak megfelelő paraméterei. Üzemanyagárak és annak gazdasági kihatásai az államra és az állampolgárra stb. A következtetések levonása alapos elemzőmunkát igényel, vásárolt egy DRUMM-MIX nevű , energiatakarékos aszfaltkeverő berendezést, amihez a dunaújvárosi kohászatban fennmaradt kohósalakot használnak alapanyagul, illetve adalékul. A kísérlet sikere esetén Dunaújváros 70 kilométeres körzetében ebből az anyagból építik az utakat, aminek költségei lényegesen alatta maradnak az eddig használatos technológiáknak. Az útépítés technológiája elé egyre magasabb igényeket támaszt a növekvő sűrűségű forgalom, melyben növekszik a nagy súlyú gépjárművek aránya. Az útépítés költségei egyre magasabbak, ezért érthető, ha állandóan kutatják az újabbés nem drágább, de a követelményeket kielégítő anyagokat és energiatakarékos berendezéseket. A Betonútépítő Vállalat A Fővárosi Tanács határozatot hozott a tömegközlekedés javítását szolgáló eljárások kimunkálására. A legtöbbet fogyasztó tömegközlekedési eszköz az autóbusz. Ennek a tömegközlekedésben előnyben részesítése jelentős fogyasztáscsökkentést eredményezhet. A közeljövőben többek között alkalmazásra kerül az infrafény, a tömegközlekedés elsőbbségének biztosítására, kísérletek kezdődnek az autóbuszokra szerelt fogyasztásmérőkkel és utasszám-érzékelőkkel. E technikai eszközökkel csökkenthető a tömegközlekedés ez idáig állandó deficitje is. Egészségügyi újdonságok A Hosszúhegyi Állami Gazdaság több más közreműködővel eredményes kísérleteket végez a hazánkban eddig nem termelt csicsókasűrítmény gyártástechnológiával kapcsolatosan. Ez a sűrítmény igen olcsó kiinduló alapanyaga lehet a kristályos fruktóznak, amit eddig importból szereztünk be. Az egészségügyben, csecsemőellátásban jelentős szerepet töltenek be a kis sűrűségű, nem szőtt, könnyű kelmék. Az orvosok ezt használják műtős álarcnak, egyes esetekben orvosi köpenynek. A csecsemők legjobb minőségű pelenkái is ebből készülnek. Külföldi cégtől megvásároltuk a knowhow-t, a szabadalmat, illetve gyártási eljárást, és kooperációban fogjuk gyártani a külföldi céggel, olyan mennyiségben, hogy még exportra is jut belőle. A gyártás ez év harmadik negyedében már meg is indult. A struktóz nélkülözhetetlen alapanyaga a cukorbetegek és az energiaszegény táplálkozásra kényszerült embereknek. Nagy igény mutatkozik az ilyen ételek és italok választékának bővítésére, minőségének javítására. A hazai gyártás lehetőséget adna, e szükséglet kielégítésére. A föld alatti terek Már évtizedek óta foglalkoznak az utópisztikus írások, filmek a földszín alá vitt lakóépületekkel, közlekedési hálózatokkal, közművekkel, tárolóterekkel. Ezek az utópisztikusnak minősített elképzelések nagy része már ma is jelen van életünkben. A metró elismerten a leggyorsabb és legkevésbé balesetveszélyes tömegközlekedési eszköz, amit nem gátol az utca csúcsforgalma, az időjárás szeszélye. Váróterei megvédik utasait a hidegtől, esőtől, hótól. Sok nagyvárosban a metró konténeres áruszállítást is végez, felszínre emelő teherliftek segítségével, a nagy áruházak számára. Hazánkban is népszerűek a metróállomások aluljáróiban telepített üzletek, telefonállomások, sőt kis eszpresszók is. A rendkívül szorító garázshiány megoldására a föld alatti építkezés a legkecsegtetőbb perspektíva, nemcsak a felszíni helyhiány miatt, hanem az itt elhelyezett, parkírozó kocsik zavarják legkevésbé a felszíni közlekedést. A raktárprobléma több szempontból is a föld alá „kívánkozik”. A köztisztaság, a városkép esztétikuma, a rakodással járó forgalomzavaró tényezők, új megoldásért kiáltanak. Nemzetközi kutatás folyik e kérdésekben a várostervezés kereteiben elsősorban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ezzel foglalkozó tanulmánya része ennek a — nyugodtan állíthatjuk — világproblémának. A XIX. század végén és e század elején elsősorban Amerikában a kis területű telkeken magas épületek, népszerű nevükön felhőkarcolók építésére törekedtek. A második világháború után a családi házak divatja kezdett terjedni világszerte, ami részben amerikai példa is. Hiszen New York lakóinak többsége kertvárosszerű településeken lakik. Újabb jelenség elsősorban Nyugat-Németországban, hogy a városok mintegy „kifordultak” társadalmilag. Azaz, a külváros szegényei a belvárosba költöztek, miután a várost körülvevő zöldövezetben a jómódúak építettek lakást, villát. Párizs lakásszerkezetének jellemzője, hogy az elmúlt két évtized alatt rohamosan növekvő lakbérek hatására, a munkások százezrei költöztek az úgynevezett bolygóvárosokba, kényszerűségből létrejött agglomerációkba. A városépítészet válságának megannyi tünete ez, és talán racionális megoldásként ezek közé sorolható a felszín alatti terek építészete is. A városépítészek évtizedes folyamatokban kell hogy gondolkodjanak, mert ami a probléma megoldottságát jellemzi, ugyancsak „a hátuk mögött van jövő”. Kardos István A CENTRUM DIVATCSARNOK ÉS OTTHON ÁRUHÁZ MUNKATÁRSAKAT KERES: DIVATCSARNOK Centrum Áruház munkaügyi előadót, villanyszerelőt, kontírozó könyvelőt, eladót, pénztárost, blokkrevizort, kazánfűtőt a Centrum Áruház Jelentkezni lehet személyesen a Divatcsarnok munkaügyi osztályán, VI., Népköztársaság útja 39. Telefon: 420-556. 9