Népszava, 1984. október (112. évfolyam, 231–256. sz.)
1984-10-13 / 241. szám
Világ proletárjai egyesüljetek © szombat, 1984. október 13. 112. évfolyam, 241. szám , ára 1,80 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját Ünnepélyesen felavatták pénteken a Paksi Aatomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő- és szerelővállalatok munkásai, műszaki dolgozói, s a már üzemelő két reaktorblokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója jelentette a kormány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működése kifogástalan, és a 440 megawatt teljesítményű berendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédének bevezető részében arról szólt, hogy a Paksi Atomerőmű csaknem egy évvel ezelőtt üzembe helyezett I. számú, 400 megawattos reaktorblokkja bizonyította: a paksi létesítmény a világon üzemelő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. A most felavatott II. számú reaktorblokkja már szeptember 6. óta termel villamos energiát. — A mai gazdasági helyzetben fokozott jelentősége van annak, hogy a végleges határidőnél 24 nappal előbb valósult meg az energiatermelő egység első párhuzamos kapcsolása — állapította meg Marjai József, majd a népgazdaság idei eredményeiről szólva a többi között ezeket mondotta: — 1984-ben a nemzeti jövedelem növekedési üteme várhatóan meghaladja a tervezettet, az ipari termelés élénkebb a feltételezettnél. Az elért pozitívumok számbavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem teljesen a népgazdasági prioritásoknak megfelelően bontakozott ki. A tervezettnél és a népgazdasági teljesítménnyel indokolhatónál nagyobb mértékben nőtt az energiafelhasználás is. Az energiahordozók hazai termelésében nehézségeink és elmaradásaink vannak, gyengült az energiagazdálkodás lendülete. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva megélénkültek a szocialista országokba irányuló szállítások, bár nem mindig érik el a tervezett szintet. A jelentkező elmaradásokat az év hátralevő szakaszában be kell hozni. A rubelelszámolású forgalomban a passzívum a tervezetthez közel áll. Konvertibilis elszámolású kivitelünk a kívánatosnál lassúbb ütemű, ami önmagában is veszélyezteti az előírt áruforgalmi aktívum megteremtését. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar várható fejlődése összességében megfelel a tervben előirányzottnak. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növénytermelésben egyszázalékos lemaradás valószínűsíthető. Az állattenyésztés ugyanakkor várhatóan három-négy százalékkal haladja meg a tervezettet. Az élelmiszer-gazdasági termékek rubel-, illetve konvertibilis elszámolású exportja a kedvezőtlen értékesítési árak ellenére, többletszállítások révén az előirányzottnak megfelelően alakul. Az év hátralevő részében a népgazdasági terv végrehajtása közvetlenül függ a rendezett és gyors szállításoktól. Egyidejűleg a termelőegységeknek a lehető legnagyobb mértékben fokozniuk kell kibocsátásukat annak érdekében, hogy az értékesíthető árualap tovább növekedjék — hangsúlyozta Marjai József, majd az energetika feladatairól beszélt. Kiemelte: (Folytatás a 4. oldalon) A reaktorcsarnokban Fejér Gábor felvétele" Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen Szocialista országok közös nyilatkozata A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön fejezte be az általános vitát az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka. A világszervezet 159 tagja közül 150 állam képviselője fejtette ki véleményét a nemzeközi helyzet időszerű kérdéseiről. A három hétig tartó vitában felszólalt nyolc államfő, nyolc miniszterelnök és 117 külügyminiszter. Az Egyesült Államok álláspontját Ronald Reagan elnök ismertette, míg a Szovjetunió elképzeléseit és javaslatait Andrej Gromiko, a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter terjesztette elő. Magyarország képviseletében Várkonyi Péter külügyminiszter mondott beszédet. Az általános vitában részt vevő államférfiak között számos kétoldalú találkozóra került sor. Az Egyesült Államok és szövetségesei meghiúsítják a nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának értékelésével foglalkozó ENSZ-bizottság munkáját — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői írtak alá. A közgyűlés 35. ülésszaka által elfogadott fejlesztési stratégia a fejlődő országok fejlesztésére teendő egyeztetett nemzetközi erőfeszítéseket foglalja össze. A nyugati államok nem kívánnak komoly tárgyalásokat folytatni a nemzetközi fejlesztési stratégia végrehajtásáról, ezért a bizottság munkája egy helyben topog, nem sikerül megállapodást elérni — hangzik a szocialista országok nyilatkozata. A szovjet—japán kerekasztalkonferencia állásfoglalása Közös közlemény elfogadásával ért véget Moszkvában pénteken a szovjet—japán kerekasztal-konferencia. A háromnapos tanácskozássorozaton a két ország több mint négyszáz közéleti személyisége folytatott nyílt, őszinte véleménycserét. A konferencia részvevői aggodalommal szóltak a Szovjetunió és Japán kapcsolataiban bekövetkezett megtorpanásról, megállapították, hogy a Szovjetunió és Japán közötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztése megfelel mindkét ország érdekeinek, s fontos eleme az ázsiai és egyetemes béke és biztonság megszilárdításának. Szovjet és japán részről egyaránt egyetértettek azzal, hogy a kétoldalú kapcsolatokat szilárd szerződéses alapokra kell helyezni. A szakszervezetek támogatják a gazdaságpolitikai törekvéseket Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként megvitatta az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozásának irányelveit, és összességében egyetértett az abban foglaltakkal. A vitában az elnökség tagjai helyeselték az Országos Tervhivatal és a SZOT szoros együttműködését az irányelvek elkészítésében, a szakszervezeti javaslatok érvényesítésében. A SZOT elnöksége támogatja azt a gazdaságpolitikai törekvést, hogy 1985-ben erőteljesebb legyen a fejlődés a népgazdaságban. Csakis gazdasági eredményeink teszik lehetővé a dolgozók jövedelmének növekedését, a reálbér csökkenésének megállítását, az ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának fenntartását. A SZOT elnöksége helyesnek és szükségesnek tartotta azokat a népességpolitikai intézkedéseket is, amelyeknek a kialakításában részt vettek a szakszervezetek is. A SZOT elnöksége ugyanakkor ismételten hangsúlyozta: a szociálpolitika hosszú távú programjának kidolgozására van szükség, mely lehetővé teszi, hogy átgondolt, a törekvéseknek megfelelő megoldásokra kerüljön sor. A SZOT elnöksége különösen fontosnak tartja, hogy az 1985. évi tervelképzelések elnyerjék a társadalom támogatását. Az eredményes megvalósításhoz a kongreszszusi és felszabadulási munkaverseny keretében is hozzájárulnak a dolgozók. Ehhez szükséges, hogy még jobb munkamegosztás alakuljon ki a munkaverseny szervezésében az állami és társadalmi szervek között, üzemi és ágazati szinten egyaránt. A SZOT elnöksége a vita során további javaslatokat is megfogalmazott azzal a szándékkal, hogy elősegítse elveink, alapvető törekvéseink következetes érvényesítését. Különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági törekvéseink összhangban legyenek a nehezebb helyzetben levő rétegek gondjainak mérséklésére irányuló törekvéseinkkel. A szakszervezetek az 1985. évi terv előkészítésének további munkálataiban és a végrehajtásában is aktívan részt kívánnak venni. Munkatervének megfelelően a SZOT-plénum decemberben vitatja meg a jövő évi célkitűzéseket, és a végrehajtásban jelentkező szakszervezeti feladatokat. Ezt követően az elnökség megtárgyalta a Textilipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének jelentését a szakszervezeti tanulói alapszervezetek működésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy a SZOT elnökségének a 14/1979. III. 26-i határozata indokolt és szükséges lépés volt. A határozat minden szakmunkástanuló részére — függetlenül a gyakorlati képzés formájától — rendezte a szervezeti kérdéseket, döntött a hovatartozásról. A határozat végrehajtásával sikerült kialakítani azt a mozgalmi szervezetet, amely a szakma elsajátításával párhuzamosan iskolája a szervezett munkássá válásnak is. A határozat végrehajtása nyomán az intézetekbe beiratkozott tanulók az iskolai alapszervezet tagjai lettek, így a textilesekhez tartozó intézetekben a szervezettség közel 100 százalékos. A tanulói alapszervezetek szakszervezeti munkáját a bizalmiak testülete irányítja, a részükre kialakított működési szabályzat, jog- és hatáskör alapján. Az osztályonként megválasztott bizalmiak tagjai a bizalmi testületnek. Az alapszervezetek tevékenysége szorosan kapcsolódik az iskolákban folyó oktató-nevelő munkához. Általában azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, melyekre az általános oktató-nevelő munka során kevesebb figyelmet fordítottak, illetve amelyekre a tanulók részéről igény jelentkezett, így a kulturális és sporttevékenységen kívül foglalkoztak a tanulók eszmei, politikai, erkölcsi nevelésével is. A bizalmiak és a bizalmi testületek tanév végén beszámolnak a végzett munkáról. Problémát okoz, hogy a főbizalmiak, egy-két kivételtől eltekintve, nem vesznek részt az iskolavezetés ülésein, ahol pedig a szakmunkástanulókat érintő kérdéseket vitatnak meg. Általában utólag tájékoztatják őket. Gond az is, hogy a tanulói alapszervezeteknek csak néhány bázisvállalat szakszervezeti bizottságával van szorosabb kapcsolata. Természetesen jó példák is vannak arra, hogy a VSZB figyelemmel kíséri a gyakorlati oktatás feltételeit, a munkavédelmi előírások betartását. Ellenőrzi a tanulók gyakorlati oktatását, a III. évesek teljesítménybérben való foglalkoztatását. A VSZB-k, a tanulóik számára, saját keretükből (vállalati üdülés) beutalót, szükség esetén vállalati segélyt biztosítanak. Segítenek a szakmunkásavatók, a tanulmányi kirándulások lebonyolításában, és az iskolákban tartott (Folytatás a 7. oldalon) Pokolgépes merénylet Brightonban Befejezte munkáját a Konzervatív Párt kongresszusa Kinnock elítélte a terrorakciót. Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken hajnalban ismeretlen tettesek pokolgépet robbantottak a brightoni Grand Hotelben, a kongreszszusa befejezésére készülő brit Konzervatív Párt vezetőinek főhadiszállásán. Négy ember meghalt, huszonheten megsebesültek. A sebesültek között van Norman Tebbit, kereskedelmi és ipari miniszter is, aki a hírek szerint lábát törte, valamint John Wakeham, a konzervatív parlamenti frakció vezetője. Margaret Thatcher miniszterelnök, aki az éjszaka folyamán kongresszusi beszédén dolgozott, sértetlen, annak ellenére, hogy igen súlyos károk estek a szálloda legfelső két emeletében. Norman Tebbitet a tűzoltók négyórás munkával tudták csak kiszabadítani a romok alól. A Grand Hotel főbejárati ajtajánál, a több emelet magasságból leomló tégla, törmelék és üveg közül ásták ki, láthatóan igen rossz állapotban. Ágyában érte a robbanás. Combcsonttörést és mellkasi sérüléseket szenvedett. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kongresszust a történtek ellenére folytatják, illetve az előzetes program szerint fejezik be. Őt és néhány miniszterét a szállodából a brightoni rendőrségre vitték át, immáron igen erős biztonsági őrizetben. Leon Brittan belügyminiszter innen irányítja a mentőakciót, illetve a tettes(ek) kézrekerítésére indított nyomozást. Brittan szerint megeshetett, hogy a pokolgép a Grand Hotel előcsarnokában robbant fel. A részletekről a rendőrség még nem nyilatkozott. Neil Kinnock, az ellenzéki Munkáspárt vezére nyomban elítélte „a szörnyű terrorakciót” és egyetértett Margaret Thatchernek azzal a döntésével, hogy a kongresszus folytatja munkáját. Az „Ír Köztársasági Hadsereg” (IRA) ideiglenes szárnya egy pénteken kiadott dublini nyilatkozatban magára vállalta a hajnali merénylet elkövetését. Margaret Thatcher szokásos záróbeszédével ért véget pénteken délután a Konzervatív Párt idei kongresszusa. A miniszterelnök és pártvezér a hajnalban elkövetett terrormerényletet „az ország demokratikusan választott kormányának megbénítására” tett kísérletnek minősítette, majd megpróbált párhuzamot kimutatni a robbantás és a nyolcadik hónapja folyó bányászsztrájk vélt célja között. A Grand Hotel a robbanás után TELEFOTO