Népszava, 1989. szeptember (117. évfolyam, 206–231. sz.)
1989-09-01 / 206. szám
2 Irodát nyit Budapesten az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (Folytatás az 1. oldalról.) ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. Az ADN-nek, az NDK hírügynökségének beszámolója szerint a megbeszélésen utaltak arra, hogy a két országot hosszú évekre visszatekintő, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésen alapuló, baráti viszony és jól fejlődő együttműködés fűzi össze. A megbeszélésen NDK- részről hangoztatták: mind nagyobb teret kap az a nézet, amely szerint a más államok diplomáciai képviseletein keresztül kikényszerített kiutazási lehetőség járhatatlan út. Oskar Fischer hangsúlyozta, hogy az NSZK képviseletei vagy az NSZK által fenntartott táborok útján a kiutazás kikényszerítése elfogadhatatlan, mivel az NDK törvényei az ország minden polgárára egyformán kötelezőek. Oskar Fischer hangot adott meggyőződésének: a problémákat a jövőben is Magyarország és az NDK érdekeinek megfelelően, a bevált elvek alapján, a két ország és a két nép hasznára, a kölcsönös érdekek figyelembevételével kell megoldani. A tárgyaló feleik megállapodtak a további kétoldalú konzultációk folytatásáról. Ausztria úgy döntött: ideiglenesen feloldja a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben, hogy megkönnyítse ezzel a Magyarországon „veszteglők” ezrei számára az átutazást az NSZK-ba — jelentette be csütörtökön Bécsben az osztrák belügyminisztérium egyik szóvivője. A tisztségviselő elmondta: ezt az intézkedést egy olyan osztrák törvény értelmében hozták, amelyet „katasztrófák”, vagy sürgősen megoldandó „humanitárius” problémák esetén kell alkalmazni. Magyarországon keresztül, eddig már több mint hatezer NDK-állampolgár érkezett illegális úton Ausztriába azóta, hogy májusban az osztrák—magyar határon megkezdték a „vasfüggöny” felszámolását — jelentette csütörtökön a Reuter brit hírügynökség. Bécsben hozták nyilvánosságra, hogy — tekintettel a Magyarországon nagy számban tartózkodó román és NDK-beli menekült helyzetére — az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága októberben Budapesten nyitja meg első kelet-európai irodáját. Ezt Klaus Feldmann, a szervezet nyugatnémet képviselője jelentette be sajtóértekezleten. Az iroda működési költségeinek a fedezésére az első tizenkét hónapra 5,2 millió dollárt kívánnak fordítani. „Ne kellessétek magatokat szűzleányként... ” Walesa beruházásokra hizlalta a Nyugatot Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Lech Walesa, a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke azzal a felhívással fordult a Nyugathoz és a nyugatnémet gazdaság képviselőihez, hogy tetemes beruházásokkal, bankok, cégek és a legkorszerűbb technológia útján segítsék Lengyelország talpraállását. A szeptember ötödikén a nyugatnémet szakszervezeti szövetség, a DGB meghívására az NSZK-ba látogató munkásvezető a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Walesa egyértelművé tette, hogy nem készpénzigényről, hanemtízmilliárd dolláros beruházási programról van szó. Kiváltképp bátorította a nyugatnémet pénzintézeteket, amelyeket interjújában igen kedvező esélyekkel kecsegtetett. Megítélése szerint ugyanis a Lengyelország háztartásaiban — mint mondta, az emberek harisnyaszárában eldugva — másfél-, ötmilliárd dollár van. Ezt most senki sem bízná komunista bankra, de rábízná az NSZK-bankokra. Így ez áldásosan segítené a reformok véghezvitelét is. — Ezért felhívom a Nyugatot, felhívlak benneteket, ne kellessétek magatokat szűzleányként, aki már hajlana a szóra, de még fél — jelentette ki. Walesa jelezte, hogy a jelenlegi, nehéz helyzetben, a gazdaság helyreállításának időszakában az ország talpraállítása céljának alárendelik a szakszervezeti munkát is. Ennek a törekvésnek részévé avatják azt is, hogy átmenetileg lemondanak a szakszervezeti politika érvényesítésének eszközeiről, így a sztrájkról. E pilanatban vagy lengyelek vagyunk, vagy szakszervezeti tagok — vélte a munkásvezető. Megismételte: jelenleg még csak gondolni sem lehet arra, hogy az ország kilépjen a Varsói Szerződésből, de reményét fejezte ki, hogy a katonai tömbök belátható időn belül amúgy is nélkülözhetővé válnak. Egyúttal óva intett némely nyugati tényezőt attól, hogy türelmetlenségében elsietett lépésekre ösztönözze Lengyelországot. Ezek közé sorolta a VSZ elhagyásának vagy az úgynevezett finnesítésnek, esetleg egyenesen az amerikai táborba való átállásnak a szorgalmazását. Lengyelországnak most más, hatalmas problémákkal kell megküzdenie, és különben is csak lépésről lépésre haladhat. Walesa helyreigazította azokat a feltételezéseket, mintha ő a kapitalizmus felé való haladást pártfogolná. Olyan lengyel modellt kívánnak teremteni, amely minőségében meghaladja a kapitalizmust — fejtegette a munkásvezetői . A Szolidaritás képviselői kezdeményezni fogják a lengyel parlamentben az országban állomásozó szovjet csapatok jogállásának felülvizsgálatát — jelentette be csütörtökön Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás szóvivője, a Szolidaritás parlamenti csoportja most megalakult külügyi bizottságának első ülése után. A lehető legrövidebb időn belül parlamenti vitát kíván kezdeményezni a Szolidaritás a lengyel külügyminisztérium strukturális átalakításáról, mégpedig lehetőleg az új külügyminiszter kinevezése előtt. Mint arról beszámoltunk, Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője már korábban jelezte: fel kívánják számolni a LEMP monopóliumát a külügyek irányításában. (MTI) Elfogadták a moldován nyelvtörvényt A moldovai Legfelsőbb Tanács csütörtökön kis változtatásokkal megszavazta a moldován nyelvtörvényt. A Szovjetszkaja Moldavia szerkesztőségétől, a helyszínről kapott értesülések szerint a moldovai parlament hivatalos nyelvként egyedül a moldován nyelvet ismerte el. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása szerint a Szovjetunió népei közötti érintkezés eszköze az orosz nyelv, amely azonban nem kapott hivatalos státust a köztársaságban. A Szovjetszkaja Moldavia munkatársa elmondta, hogy a szavazáson a nyelvtörvény ebben az új, körültekintőbb megfogalmazásban többséget kapott, még a parlament hetven, orosz anyanyelvű képviselője közül is voltak, akik mellette szavaztak. Mint ismeretes, az eredeti törvénytervezet, amely a nemzetiségek közötti érintkezés nyelveként is a moldován nyelvet ismerte el, nagy felháborodást keltett a szövetségi köztársaság orosz és más anyanyelvű népeinek körében. Kisinyovban, a fővárosban és a moldovai nagyvárosokban tiltakozó tömeggyűlésekre, tüntetésekre, sztrájkokra került sor. (MTI) Csád—Líbia Békekötés Csád és Líbia külügyminisztere csütörtökön békeszerződést írt alá Algírban, lezárva ezzel a két ország közötti tizenöt éves háborúskodást — vált ismertté hivatalos forrásból az algériai fővárosban. A megbékélésben jelentős közvetítő szerepet játszott Algéria, ezt jelezte az is, hogy a megállapodás aláírásán jelen volt Bualem Beszaieh algériai külügyminiszter. Csád és Líbia között az ellenségeskedés 1973-ban robbant ki, amikor Tripoli megszállta a határa mentén húzódó, uránércben gazdag, Aouzou-övezetet. A most aláírt egyezményben a két ország abban állapodott meg, hogy az Aouzouövezet kérdésében a hágai nemzetközi bíróság döntsön. (Reuter, AFP) Földindulás a Baltikumban A Molotov—Ribbentrop-paktum ötvenedik évfordulója új fejezetet nyitott a Baltikumban zajló politikai földindulásban. Ezt az új fejezetet legmarkánsabban az a feszült ellentét jellemzi, amely Moszkva és a balti mozgalmak között napok alatt kialakult. A viták korábban sem mindig zajlottak túl diplomatikus formák között. Mégis az volt az ember benyomása, hogy a moszkvai és a baltsz természetesen korábban sem jelentette azt, hogy a szovjet fővárosban mindenhez tapsoltak, ami a Baltikumban történt. Jelentett viszont megértést és toleranciát. Jellemző például, ahogyan Moszkvában az új észt választási törvényre reagáltak, amely ötévi helybenlakáshoz, vagy tízéves észtországi tartózkodáshoz köti a választhatóságot. Az észt nemzetiségűek jogainak ilyenfajta kiszélesítése az orosz, litván és belorusz lakosság több tízezres tüntetéseit és nagy veszteségeket okozó sztrájkjait váltotta ki. Bár a Legfelsőbb Tanács az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek minősítette ezt a törvényt, annak moszkvai kezelése nagyfokú higgadtságról tanúskodott. Arról, hogy sokoldalú vitákban és egyeztetésben igyekeznek kompromisszumot teremteni. Nem volt viták nélküli a lett parlament tavaszi döntése sem, amellyel az állami tikami reformerők nagyjából összhangban cselekszenek. Ennek az összhangnak volt köszönhető, hogy a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a balti köztársaságok előterjesztését, amely szerint januártól bevezetik az önelszámolást. Jóváhagyták az észt és a litván gazdasági önállóság alapelemeit is. A balti népek, hosszú évtizedek hallgatása után, nem csak hallatták hangjukat, hanem meg is hallgatták őket, nyelv rangjára emelte a lett nyelvet, s az a határozat sem, hogy csak fényképes igazolvánnyal vásárolhatnak a köztársaság lakói tartós fogyasztási cikkeket és élelmiszereket. Bírálat érte a lett állampolgárság megszerzésének tervezetét is, amely tízévi helybenlakáshoz kötné a jog megadását. A bíráló hangok sem vonták azonban kétségbe a változások jogosságát, csak azok mértékét, más nemzetiségűeket sújtó tételeit ostorozták. Litvániában a paraszti gazdaságok jogainak helyreállításával hívta fel magára a figyelmet a helyi törvényhozás. A farmergazdálkodás körülményeit biztosító törvény először ad örökös használati jogot a parasztnak a megművelt földre, s engedélyezi betakarításkor a bérmunkások alkalmazását. Érdemes volt felfigyelni arra is, hogy nem a régi adminisztratív reflexek alapján ítélték meg Moszkvában a litván ifjúsági szervezet teljes önállóságot és szuverenitást deklaráló törekvését sem. Mindez nem jelenti azt, hogy a moszkvai és a baltikumi törekvések mindenben találkoztak. A szovjet fővárosban aggodalommal fogadtak minden olyan hírt, amely a nemzetiségi jogok korszerű kezelésén túlmenve megkérdőjelezték a Baltikum státusát. A Lettországi Népfront Tanácsának vezetősége például még júniusi felhívásában javasolta, hogy vitassák meg Lettország Szovjetunión kívüli szuverenitásának kérdéseit. Augusztusban a lett állampolgári bizottságok már kongresszust készítettek elő az ország politikai jövőjének meghatározására, s a Pravda Kleiany A vilniusi kiáltvány vitájában többen követelték annak kimondását, hogy Litvánia csak a Szovjetunió keretein kívül lehet független. S bár végül is ezt nem deklarálták, az elfogadott kompromisszumos szöveget a szuverenitás kinyilatkoztatásának is fel lehet fogni. A szovjet csapatok kivonásának követelésére rendezett tüntetések mellett megütközést keltettek Moszkvában azok a nyilatkozatok is, amelyek a paktum semmisnek nyilvánítását összekötik a balti államok független státusának kimondásával. Landbergis professzor, a Szajudisz szejmjének elnöke szerint például de jure fennáll a független litván állam, s bár ez szerint ezzel gyakorlatilag kettős hatalmat hoznak létre. Ennél is nagyobb visszhangja volt Moszkvában a litván Szajudisz, az átalakítás támogatására alakult mozgalom kiáltványának, amely már a Molotov—Rippentroppaktum 50. évfordulójához kapcsolódott. E paktum titkos záradékának létét csak most ismerte el a Szovjetunió, és ezzel azt is, hogy a világháború küszöbén Moszkva és Berlin érdekszférákra osztotta fel Lengyelországot és a Baltikumot. Az évforduló mozgósította a balti népeket, s azokat is, akik úgy vélik, a Szovjetuniótól való elszakadás nem tartozik a megalapozatlan követelések közé, csak elméleti formula, gyakorlati kivitelezését békésen ki akarják harcolni. A három balti köztársaságot összekötő 560 kilométeres, másfél-két milliós, augusztus 23-i élőlánc figyelmeztet: a reális és irreális követelések mögött is hatalmas tömegek állnak. Nehéz lenne felmérni, mennyien tekintik túlzónak, mondjuk, a „megszállás befejezésének”, vagy a Közös Piachoz való csatlakozásnak a követelését. Az azonban bizonyos, hogy az elsöprő többség a nemzeti érzésektől áthatva gyökeres változásokat akar. Nem spontán tömegmozgalomról van szó. A Litván Legfelsőbb Tanács bizottságának augusztus 22-i állásfoglalásában nem kevesebbet olvashatunk, mint hogy „a sztálinizmus és a hitlerizmus titkos ügyletekkel és agresszív cselekedetekkel megsemmisítette a független államokat. Ezek közül több állam függetlenségét helyreállították, Litvánia, Lettország és Észtország azonban mind ez idáig nem szerezte vissza függetlenségét.” A bizottság semmisnek minősítette a Szovjetunióba való litván belépésről szóló 1940. évi deklarációt. A hivatalos, félhivatalos baltikumi állásfoglalások ittott összecsengenek az utcákon kibontott jelszavakkal: ,,Imperialista Szovjetunió — ki Litvániából!,,, „Orosz megszállók, menjetek haza!”. Elég sokatmondó, hogy nem csak a függetlenség a téma. A szocializmus is. A jelszavak között ilyeneket is fel lehetett fedezni: „Vesszen az SZKP!", „Megálljt a szocializmusnak Litvániában!”. Diffiorte»s tas toleranzia A Times felvétele az enyhébbek közül való: „Moszkva! El a kezekkel Észtországtól!" A Pravda viszont olyan tüntetési felvételt közölt, amelyen ez állt: „Le az SZKP-val!” PÉNTEK, 1989. SZEPTEMBER 1. NÉPSZAVA Mock több segítséget sürgetett Kelet-Európa számára Az osztrák külügyminiszter országa erőteljesebb elkötelezettségét sürgette a reformok útján járó kelet-európai országok iránt. A Die Presse csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában Alois Mock kifejtette, hogy a tervezett segélyintézkedések végrehajtásába a szövetségi tartományokat és a társadalmi szervezeteket is be kívánják vonni. Mock egyidejűleg figyelmeztetett a jövőbeni kelet-európai fejlődéssel kapcsolatban megnövekedett kockázati félelmekre, amelyek, véleménye szerint, jelentősen csökkentik egy erőteljesebb segítségnyújtás lehetőségét. Mock szerint komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy a kelet-európai reformok sikerre vezethessenek. Az emberek rövid idő alatt kedvező gazdasági eredményeket várnak. Mindnyájan tudjuk azonban, milyen hoszszú ideig tart, amíg a gazdasági reformok eredményekre vezetnek, és ez politikai veszélyeket rejt magában — nyilatkozta a külügyminiszter, hozzátéve: Ausztriában sokan végiggondolták a viszszaesés kockázatát, ezért kivárnak. Szovjet lap az MSZMP-n belüli irányzatokról Az alakulóban lévő Marxista-leninista Munkáspárt vezetőjének, Petres Sándornak a Mai Napban megjelent fenyegető szavaival indítja az MSZMP belső gondjairól szóló cikkét a Komszomolszkaja Pravdában a lap budapesti tudósítója. A. Kaverznyev szerint a katonai puccsal való fenyegetés ellenére nehéz komolyan venni Petres kijelentését. A párt másik pólusán áll — folytatódik a beszámoló — a Pozsgay Imre kezdeményezte Mozgalom a Demokratikus Magyarországért. A cikk a magyar sajtóból hozzáférhető információk alapján nagyon tömören összegzi a mozgalomhoz közel álló reformkorok tevékenységét, hangoztatva, hogy a növekvő népszerűségű körök a szocializmus sztálinista modelljét teljesen elutasítják, a határozott változások mellett vannak. A cikk végezetül a pártcentrumról ír, megemlítve a Berecz János nevével fémjelzett új mozgalmat. A tudósító megjegyzi, hogy ha a centrumhoz tartozónak tekintik Nyers Rezsőt és Németh Miklóst is, akkor a centrum jóval közelebb van a reformok híveihez, mint a konzervatívokhoz. Nemzetközi hírek * A nyugatnémet szövetségi kormány meghívására az NSZK-ban tartózkodik Ruttner György szociáldemokrata ügyvéd, magyar szociáldemokrácia egyik vezetője, valamint tanácsadója, Dávid Gyula, hogy ismerkedjenek az ország politikai és jogi intézményeivel, parlamentjének működésével. Teljességgel megalapozatlanoknak és értelmetleneknek minősítette csütörtökön a pekingi külügyminisztérium szóvivője az Amnesty International emberi jogi szervezet szerdán közzétett állításait, melyek szerint Kínában titkos kivégzések, tömeges letartóztatások és kínzások követték a júniusi katonai fellépést. * Tizenkét év szabadságvesztésre ítélték a ferganai zavargások egyik résztvevőjét csütörtökön Taskentben. * Ciriaco de Mita volt miniszterelnök csütörtökön közölte a Kereszténydemokrata Párt tanácsülésén, hogy lemond a pártelnöki tisztről. # Dél-Korea az Egyesült Államok kívánságára a jövő év elejétől megszigorítja a stratégiai fontosságú termékek kivitelét a szocialista országokba. ♦ A sztálinizmus áldozatainak moszkvai szövetsége szerdán a KGB (Állambizbiztonsági Bizottság) székházában rendezett összejövetelt, amelyen főként a rehabilitálásról, az eltűntek sorsának kiderítéséről volt szó. ♦ Josef Schwammberger náci háborús bűnös kiadatása mellett döntött szerdán egy argentin fellebbviteli bíróság. A jelenleg 77 éves Schwammberger kiadását az NSZK kérte. Drámai fift/rímirtás A legfelsőbb szovjet vezetés, amely mindeddig nagy tapintattal és visszafogottsággal reagált a baltikumi mozgalmakra, ezúttal felemelte a hangját. Augusztus közepén még csak a Pravda támadta élesen a baltikumi népfrontokat, pártokat, és a szűklátókörűség veszélyeire figyelmeztetett. Arra, hogy aktivizálódnak a nyíltan szovjetellenes csoportosulások, nacionalista hisztériakeltés folyik, sőt: újjáalakulóban van a burzsoá társadalmi-politikai struktúra. Az SZKP Központi Bizotts