Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)

1989-12-01 / 284. szám

NÉPSZAVA 1989. DECEMBER 1., PÉNTEK Málta a csúcsra vár (Tudósításunk La Valettából.) Máltai kereszt köti össze a szovjet és az amerikai zászlókat. Itt, La Valettában, a Szicíliától délre lévő szigetállam fővárosában lépten-nyomon szembetalálkozik az ember a közelgő esemény előjeleivel a kis boltok kirakataiban, plakátokon és természetesen a zajosan nyüzsgő újságíróhad plasztikkártyáin. A partok közelében horgonyzó hadihajókon kerül sor a szovjet és az amerikai vezető munkatalálkozójára. A hajók már a máltai partoknál várakoznak: a Belknap rakétahordozó cirkáló, a 6. amerikai nolla zasziosnajoja és a Szlava nevű szovjet rakétahordozó cirkáló, amely az amerikaival nagyjából azonos vízkiszorítású. A tárgyalások részvevőinek egyenlőségét még ebben is figyelembe vették. A sziget 320 ezer lakosának jó része már járt az öböl partján, és színházi és tengerészeti távcsövekkel, iskolai messzelátókkal szemügyre vette, illetve lefényképezte a helyi sajtóban jelképesen „Úszó Fehér Háznak és Kreml’-nek titulált hajókat. Igaz, egyelőre nem sokat láttak, mert a cirkálók szinte elvesznek a Máltát körülölelő ködben. A máltaiak büszkék arra, hogy országuk nemcsak részese a csúcstalálkozónak, hanem tevékenyen részt vesz annak megszervezésében is. La Valettában, ebben a festői szépségű középkori városban, amelynek utcái szerpentinként tekeregnek a meredek, szakadékos part mentén, emelkedett hangulat uralkodik. A kormány emlékbélyeget adott ki Gorbacsov és Bush arcmásával, melynek ára már a megjelenés pillanatában magasabb volt a névértéknél. — Ez a találkozó nagy megtiszteltetés országunk számára — jelentette ki Adami máltai miniszterelnök. — Lehetővé teszi, hogy ez a kis földközi-tengeri sziget képességeihez mérten hozzájáruljon ahhoz az egész világot átfogó folyamathoz, amelynek célja a béke megszilárdítása. Emellett most mindenki megtudja, hol is van tulajdonképpen Málta. Képzelje el, milyen jó reklám ez, mennyire fellendíti a turizmust, mennyire felélénkíti az üzleti életet — egészítette ki a miniszterelnök mondanivalóját Bonello, a találkozó nemzetközi sajtóközpontjának egyik munkatársnője. Kollégái már most közel 2000 újságírót vettek védőszárnyaik alá. Az 1500 évvel ezelőtt épült, leginkább középkori várra emlékeztető kőépület, amelynek a magasságba vesző boltívei alatt és végtelen folyosóin helyet kapott a sajtóközpont, ezekben a napokban az információk feldolgozását és továbbítását szolgáló legmodernebb komputertechnikának adott otthont. Az ókori építészek ágyútorak formájúra alakították ki a ház vízelvezetőit, és egy ilyen ágyúcső éppen a főbejárat felett van. Egy-egy esős napon csak egy nagy ugrással lehet áthatolni az itteni „Niagarán”, ami egy több kilós videokamerával felszerelt tévés számára valóságos csúcsteljesítmény. —, Még egy érv a vaj mellett, az ágyúval szemben — jegyezte meg nevetve Roddy Ray, a Detroit Free Press amerikai tájékoztatási konszern európai tudósítója. Roddy mozgalmas világból, Kelet-Európából érkezett Máltára. Az utóbbi hónapokban számos kommentárt és riportot továbbított az egyre erősödő megújulási és demokratizálódási folyamatról. Nyugati kollégáihoz hasonlóan már az ideutazás előtt biztos volt abban, hogy a történelmi jelentőségű kelet-európai események dominálni fognak a máltai partok közelében zajló Gorbacsov—Bush megbeszéléseken. Lehet, hogy a kelet-európai kérdéseket részletesebben is megvitatják, de — mint erre a szovjet külügyminiszter szavaiból következtetni lehet — csupán részét fogják képezni a több témából álló általános párbeszédnek. Roddy Ray és több olyan nyugati kolléga véleménye szerint, akikkel volt alkalmam beszélgetni, a szovjet fél álláspontja tanúsítja ezt a felelősségtudatot és tapintatot, amellyel a történelmi, ám még nagyon is törékeny kelet-európai folyamatokhoz közelít. Moszkvától és Washingtontól egyaránt távol áll, hogy az európai problémákat az európaiak háta mögött próbálja megoldani. Más megítélés alá esnek azok az esetleges kétoldali kezdeményezések, amelyeket a vezetők Európának címeznének. A világsajtóban nagyon sok az erre vonatkozó találgatás. A sajtóközpontban például nagy érdeklődéssel fogadták az amerikai Newsweek egy írását. A hetilap úgy véli, hogy a Málta közelében zajló tárgyalásokon Bush elnök előterjesztheti azt a javaslatot, amely szerint a kilencvenes évek közepéig mintegy 60 százalékkal — 320 ezerről 100 ezerre — csökkentenék az Európában állomásozó amerikai haderő létszámát. A helyszínen úgy vélik, hogy Gorbacsovnak is megvan a válasza egy ilyen kezdeményezésre. . . . Máltán egyelőre borús az idő, magas hullámok tajtékzanak a belső lagúna meredek partjainál. A víz felett függő középkori építmény mintha Helsingör várára emlékeztetne, ahol a főhős kereste a választ az örök kérdésre. A máltai találkozó előestéjén az egész világ felteszi a kérdést: vége lesz-e, avagy sem a hidegháborúnak? La Valetta. Vlagyimir Szimonov, az APN kiküldött tudósítója A máltaiak a partról szemlélik a két rakétacirkálót - baloldalon a Belknap, mellette a Szláva a hadihajók fedélzetén már minden készen áll TELEFOTÓ / MTI Külföldi Képszerkesztőség Bush és Gorbacsov legalább 12 órát tárgyal egymással Másfél nap alatt legalább 12 órát tölt együtt George Bush és Mihail Gorbacsov a máltai csúcstalálkozón, ami igen beható megbeszélésekre ad alkalmat. Az MTI tudósítójának, Heltai Andrásnak mértékadó washingtoni forrásból kapott értesülése szerint a két államfő szombaton a 12 500 tonnás Szlava nevű szovjet cirkálón találkozik, s először néhány vezető tanácsadója bevonásával, majd négyszemközt tanácskozik. A megbeszélések a hadihajón együtt elfogyasztott ebéd során is folytatódnak. Másfél órás pihenő után Bush viszszatér a szovjet hajóra (az egymás közelében horgonyzó két csatahajó között tíz perc alatt teszik meg az utat a motorosok), és folytatódnak a tárgyalások. Este Mihail Gorbacsov a vacsoravendég az amerikai Belknap cirkálón, ahol a két vezető további órákat tölt együtt. Vasárnap a Belknap fedélzetén folytatódik az eszmecsere, mind a tanácsadók jelenlétében, mind négyszemközt. A tárgyalások befejeztével, kora délután, a két elnök együtt lép a sajtó elé, hogy nyilatkozzék, de az érdemi tájékoztatásra délutáni, külön-külön tartott sajtóértekezleteik adnak alkalmat. Bush elnök még vasárnap délután Brüsszelbe repül, ahol este Kohl kancellárral van munkavacsorája. Az NSZK az Európai Közösségek soros elnöke, így történetesen a különösen érdekelt Ki tett többet ? Az AP hírügynökség és a Virginia állambeli Richmondban működő Media General tömegkommunikációs társaság által szervezett felmérés keretében november 17. és 25. között 1117 amerikai állampolgárt kérdeztek meg. Bushról a megkérdezettek 70 százaléka, Gorbacsovról 68 százalék mondott jó véleményt. 74 százalékuk helyesli az amerikai elnöknek a Szovjetunióval kapcsolatos politikáját. 41 százalékuk szerint Gorbacsov, 29 százalék szerint Bush tett többet a kelet-nyugati feszültség enyhüléséért. A szovjetunióbeli reformok bátorítását illetően 46 százalék szerint elegendő az, amit Bush eddig tett, 40 százalék viszont „túlságosan óvatosnak” tartja az elnököt. Igen kedvező a vélemény a szovjet elnök belpolitikájáról: a válaszolók 77 százaléka szerint Gorbacsov nagyjelentőségű reformokat indított el, és az így vélekedők 60 százaléka jósol sikert e folyamatnak. bonni államfőkap elsőnek személyes tájékoztatást a csúcstalálkozóról. Bush hétfőn Delors-ral, a közös piaci bizottság elnökével találkozik munkareggelin, majd a NATO-országok külügyminisztereinek ülésén ad beható tájékoztatást a csúcsról. Kevésbé az egyes keleteurópai országokról kívánatos tárgyalni a csúcstalálkozón, mint a nagyobb öszszefüggésekről — jelentette ki George Bush amerikai elnök. Bush röviddel Máltára való elutazása előtt néhány amerikai újságírónak nyilatkozott, a beszélgetésről csütörtökön a The Wall Street Journal számolt be. Bush azt mondotta: fontosnak tartja tárgyalni a Szovjetunió gazdasági problémáiról, arról, milyen reformokra van szükség ahhoz, hogy nagyobb amerikai beruházások következhessenek. Mulroney kanadai kormányfő, aki előző este találkozott Washingtonban az elnökkel, elmondotta: Bush nem zárkózott el Mulroney javaslataitól, hogy adjanak a Szovjetuniónak megfigyelői státust a GATT-ban, és fokozatosan vonják be a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tevékenységébe. Bush az interjúban kijelentette: Csehszlovákiában elkerülhetetlenek a választások, de az ország még nem alakult át eléggé ahhoz, hogy olyan amerikai támogatást kapjon, mint Lengyelország és Magyarország. „Szeretném, ha Románia is a kelet-európai új világhoz tartozna, s nem tagadná meg népétől a függetlenséghez és a szabadsághoz való jogot”. Vezető amerikai személyiség hosszú idő után először bírálta nyilvánosan a román vezetést. Állásuk meg nincs, és a munkanélküli-segély ideje lejük-Nyolcsztízan kilátástalan helyzetben A homály uralja a Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Iroda Bicskei utcai, nem túl tágas előcsarnokát. Homályos és nem sok jóval biztat azoknak a jövője sem, akikkel az egyszerűen berendezett helyiségben beszélgetek. Közös ismertetőjelük: néhány hét múlva valamennyiüknek lejár az egy éve, azaz munkahelyük még nincs, és a mai jogszabályok alapján a munkanélküli-segélyt januártól nem kapják tovább. Közös sorsuk a reménytelenség, a létbizonytalanság. Ha nem történik valami addig, ha nem változnak javukra a jogszabályok, sorsuk megpecsételődik. Minimális jövedelem nélkül maradnak. Számuk országosan mintegy 800-ra tehető. A legkorábban azok ideje telik le, akik az idén a meghosszabbított felmondási idejüket töltötték, majd elhelyezkedési támogatásban, később munkanélküli-segélyben részesültek. Karácsonyi ,,ajándék ** Amikor felteszem az első kérdésemet, T. E. egykori tudományos kutató és folyóirat-szerkesztő válaszul azt kérdezi tőlem: megértem-e, hogy a hosszú ideje munka nélkül tengődök nem szívesen beszélnek kiszolgáltatottságukról. Szégyellik magukat, pedig önhibájukon kívül kerültek nehezen elviselhető helyzetbe. Alacsony termetű, sovány, beesett arcú ember. Korát 40—45 év körülire becsülöm. — Igen, 45 éves vagyok — mondja, cigaretta után kutatva. — Tavaly ilyentájt tudtam meg, hogy nincs rám szüksége a szerkesztőségnek. Karácsonyi ajándékul fel is mondtak. Rövid úton az utcára kerültem. — Milyen munkaalkalma kat kínált a munkaerő-szolgálati iroda? — Semmilyet. Járom a szerkesztőségeket a siker, az újraelhelyezkedés legkisebb reménye nélkül. A tudományos folyóiratoknak egyelőre befellegzett. Új munkatársakat nem vesznek föl, a régiek helye sem biztos. — Mondja, mi lesz velem — szegezi nekem a kérdést —, mi lesz azokkal, akik már nem tudnak váltani, pályát módosítani? Mivé képezzem át magamat, hiszen világéletemben társadalomtudományokkal foglalkoztam ?! G. I. kivitelező mérnök volt az ÉGSZÖV-nél. Tavaly szeptemberben közölték vele, hogy elbocsátják. Ha nem is esett kétségbe, mindenesetre tudta, szakmájában egykönnyen nem helyezkedhet el. Nincs beruházás, nincs munka, nincs új munkahely. Anyagilag ugyan nem küldte teljesen padlóra a munkanélküli lét, bár a 12 hónap alatt segély öszszege csökkent. Egy híján 50 éves. Két fiát még taníttatja. G. I. januártól szellemi szabadfoglalkozású lesz. — Nem tudom, jól járok-e — néz rám szomorú arccal —, tele vagyok szorongással, a feltételek nekem már túlságosan kemények és kíméletlenek. Martonvári Gyulánétól, a munkaerő-szolgálati iroda csoportvezetőjétől hallom, hogy B. A. megszakítás nélkül 38 évig dolgozott a volt Ganz-MÁVAG-ban. A felszámolás és az átszervezés őt sem kímélte. A munkáltató elmulasztotta elemi kötelességét: az 58 éves férfit korengedménnyel nyugdíjba kellett volna küldeni. Januárban kap utoljárasegélyt. — Most intézzük korengedményes nyugdíjazását. Sajnos, még a vasasszakszervezet sem állt ki B. A. mellett, mert munkanélküliként nem fizette a szakszervezeti tagdíjat. Idegösszeomlás, alkoholizmus Egyébként január végéig 34 munkanélkülinek jár le az egy éve. A Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Iroda a legjobb szándéka ellenére sem tud segíteni azon a 49 éves férfin, akiegészségi állapota miatt fizikai munkát nem végezhet. Egyelőre nincs munkahelye annak a 44 éves iparművésznek és 36 éves filozófiatanárnak sem, akik, úgymond, az elit értelmiséghez tartoznak. A neurózis, az idegösszeomlás és természetesen az alkoholizmus is bőven szedi áldozatait a munkanélküliek köréből. Egy 31 éves középiskolai végzettségű férfit állandó félelmek gyötörnek. Gyenge idegállapota miatt sehová sem veszik fel. Egy 32 éves orvosnőt is elmeállapota tesz gyanússá mindenütt. Egy 36 éves postaforgalmi technikus elhelyezését állítólag megjelenése akadályozza. Egy 47 éves állatorvost mindenhonnan elküldenek, és a munkaerő-szolgálati iroda nem tudja, miért. — Nem találunk munkaalkalmat annak a 34 éves alkoholista férfinak, aki közgazdasági és filmrendezői diplomával rendelkezik — folytatja a felkavaró felsorolást Martonváriné. — Sorsában osztozik egy 56 éves gépészmérnök is. Le kellene százalékolni azt az 56 éves tbc-s beteget, akit teljesen leromlott állapotban már kiközvetíteni sem tudunk. Egy 28 éves fényképész szakmunkáson sem vagyunk képesek segíteni. Egymagában a munkaközvetítés nem képes megnyugtató megoldásra jutni. A munkanélküliek szakmaösszetétele, életkora és iskolai végzettsége ugyanis rendkívül heterogén. Humánus, szakmailag és a technikai felszerelést illetően is megerősített profi szervezetre lenne szükség ahhoz, hogy a munkánk hatékony legyen — állítja Perlai Béla, a Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Iroda igazgatója. Így állunk, tisztelt társadalom! — Minden, nálunk megforduló, nehéz helyzetbe került honfitársunkkal különkülön kellene foglalkoznunk. Átképzéssel, újrakezdési támogatással, szakképzéssel képessé kellene valamenynyiüket tenni arra, hogy munkaerőpiaci pozíciójuk némileg javuljon. A tervek szerint az irodatevékenysége 1990-től a foglalkoztatásszervezési csoport létesítésével bővülni fog, bár a bejelentett munkahelyek száma egyre csökken. Abban bíznak, hogy a kerületi tanácsok szociálpolitikával foglalkozó egységei is támogatják majd a fenyegetett helyzetbe kerülő embereket. — A munkanélküli lét egy éve alatt elveszítettem szellemi frissességemet, eltompultam, tudatom lassan leépül. Mondja, mi lesz velem? — szegzi nekem a kérdést T. E., a volt tudományos kutató. A szoba gyér világosságában ráncok tűnnek fel az arcán, a homlokán, a szeme körül. Nemcsak a múló idő, a nehéz jelen ráncai. Így állunk, tisztelt társadalom! Mi lesz T. E.-vel, és 799 társával? Gál Róbert Az erős szakszervezet sem a pártoknak, sem a kormánynak nem érdeke Mondotta Sándor László a békési aktívaértekezleten Három kérdéskörrel: a magyar szakszervezeti mozgalom mai helyével és szerepével, majd az érdekvédelem, érdekképviselet témakörében a szakszervezet és a kormány kapcsolatával, ezen belül gazdaságpolitikai anomáliákkal, végül pedig szervezeti kérdésekkel foglalkozott Sándor László, a SZOT titkára a tegnap, Békéscsabán megtartott megyei szakszervezeti aktívaértekezleten. Elsőként a szakszervezet és a pártok kapcsolatával foglalkozott. Mint mondta, szervezeti értelemben a szakszervezetnek meg kell őriznie függetlenségét, de valamiféle pozitív vagy negatív viszonyt a politikai pártokkal ki kell alakítani. A szakszervezet pártoktól való függetlensége nem jelenti azt, hogy a szakszervezet teljesen semleges politikai tényező kíván lenni. De, hogy kik lehetnek együttműködő partnerek? Ebben a rendező elv: mit mondanak és mit tesznek a különböző pártok. Jelenleg dúl a hatalmi harc, az a cél, hogy a pártok voksokhoz jussanak, és semmi jele annak, hogy a munkavállalói érdekeket zászlajukra tűzték volna. Ebben a helyzetben a szakszervezet a békés átmenet kiegyensúlyozó szerepét kívánja betölteni, talán a mérleg nyelve lehet. A szakszervezet és a kormány kapcsolatáról szólva hangsúlyozta: ma Magyarországon sem a politikai pártoknak, sem a kormánynak nem érdeke, hogy egységes, erős szakszervezet működjék. Az érdekvédelem, érdekképviselet témakörében kifejtette: a jelenleg követett gazdaságpolitikai kurzust meg kell változtatni, az inflációt le kell törni. Létkérdés, megállítani a reálbércsökkenést, le kell bontani a valós bérreform utolsó gátját is. Nem elodázható tovább a jól átgondolt, jól előkészített alapvető szerkezetváltás. Végül — szervezeti kérdésekről szólva — kifejtette Sándor László: „nem a cégtáblát festettük át”, szükség van közép- és felső szinten is egy erős szövetségre. Az aktívaülést megelőzően tartotta utolsó ülését Békésben a szakszervezetek megyei tanácsa, s miután jogkörét átruházta a szakszervezetek megyei képviseletére — mely koordinációs tanácsként működik egy új megyei szövetség létrejöttéig — megszűnt. Tóth Ibolya 3