Népszava, 1992. október (120. évfolyam, 232–257. sz.)
1992-10-16 / 245. szám
4 Gates tárgyalása Hankiss újra össztűzben „Nem akartam a legszigorúbb eljárást alkalmazni Chrudinák Alajossal szemben, így nem bocsátottam el, hanem visszavontam a még 1984-ben kapott megbízását a külpolitikai önálló szerkesztőség vezetésére” — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Hankiss Elemér. A tv-elnök döntése alapján Chrudinák eddigi besorolása és fizetése nem változik, továbbiakban is szerkesztheti az Új Világot, a Tájak, városok, embereket és a Szemtől szembent. Ezenkívül rendelkezésére áll még havi 50 perc egy olyan műsorra, melynek arculatát teljes egészében ő határozhatja meg. A műsorokat a leendő, a TV 2-höz tartozó szerkesztőség vezetőjeként gondozza majd. A külpolitikai önálló szerkesztőség vezetője Vári Attila. Mint Hankiss döntését indokolta: az európai normák szerint egyszerűen megengedhetetlen az a hang, az a stílus, melyet Chrudinák Alajos használt nyílt levelében vele szemben. A TV elnöke szerint egy ilyen levél megjelenése után a világ bármely civilizált intézményéből azonnal kirúgták volna azt, aki így nyilvánul meg saját főnökéről. A külpolitikai szerkesztőség élén történt változásoktól Hankiss egyébként azt várja, hogy a Panoráma című műsor arculata, alapvető értékeinek megőrzése mellett változik, s nemcsak a magyar kisebbségek problémái iránt lesz fogékony, hanem az adott társadalom öszszes történéseire. Vári Attila, aki Hankiss szavai szerint az Erdélyi Helikon szellemiségének körébe tartozik, elmondta: a kinevezést nem karrierizmusból vállalta el, hiszen tudja, hogy megbízatása valószínűleg csak nagyon rövid ideig tart majd. Egyszerűen azért döntött így — hangsúlyozta —, mert a határainkon kívül élő magyarság érdekében még az ördöggel is cimborálna, és a tv-ben olyan helyzet alakult ki, hogy a fürdővízzel könynyen kiönthetik a gyereket is. Vári Attila azt is fontosnak tartja, hogy a külpolitikai szerkesztőség ne zilálódjék szét, hanem maradjon együtt. A döntés és a sajtótájékoztató után a külpolitikai szerkesztőségben igen feszült helyzet alakult ki. Chrudinák Alajos kérdéseinkre válaszolva elmondta: az ajánlatot nem fogadja, nem fogadhatja el. A döntés szerinte a Panoráma szétverését jelenti. Mint mondta, ez a folyamat és személy szerint az ő lejáratása már régen elkezdődött. Hangsúlyozta azt is: nem ő hazudik, állít valótlant és rágalmaz, hanem Hankiss Elemér. Ő egyszerűen csak válaszolt a személyét ért, Hankiss által nyilvánosan megfogalmazott állításokra. Chrudinák kiemelte: utoljára 1956-ban érezte magát ennyire tehetetlennek és kiszolgáltatottnak, s most nem tudja, mit tegyen, de az biztos, nem nyugszik bele a döntésbe, és Hankissnak is megmondta, hogy jogi orvoslatot fog keresni. Hiszen — szögezte le Chrudinák — napok alatt könnyedén kideríthetőek Hankiss hazugságai, az, hogy korrupció és egyszemélyi uralom dívik a televízióban. — Hankiss Elemér döntése befolyásolja-e a médiatörvény körül kialakult helyzetet? — kérdeztük Balázsi Tibort, az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es tagját, aki kérdésünkre válaszolva elmondta: ezt már az is meglepte, hogy Hankiss megvált Pálfy G. Istvántól, annak ellenére, hogy tudomása szerint megígérte, elhamarkodottan nem dönt személyi kérdésekben. Balázsi már akkor nagyon sajnálta, hogy abban a kényes politikai helyzetben úgy döntött a TV elnöke. Ez az újabb lépés Balázsi szerint azért megdöbbentő, mert éppen a napokban kialakulni látszott valamilyen kompromisszum lehetősége a kormánykoalíció és az ellenzék között, ezért most Hankissnak ez az elhatározása sokkal súlyosabb, mert nemcsak kiélezi a helyzetet, hanem magát a kompromisszumkeresést is veszélyezteti. (demény—sámán) A Miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint a miniszterelnök csütörtökön levélben szólította fel Hankiss Elemért döntésének visszavonására. Lapzárta után elérkezett a hír, hogy Vári Attila miután késő délután megismerkedett a külpolitikai szerkesztőség munkatársainak véleményével, visszaadta kinevezését a TV elnökének. Hankiss Elemér a gyors lemondást elfogadta és Kocsis L. Mihályt nevezte ki. Mit mondott Meciar Bősről a Bundestagban? (Folytatás az 1. oldalról) szlovák környezetvédelmi miniszter és ő hétfőn Brüsszelbe repül, ahol tárgyalásokat folytat az EK bizottságának elnökével, Adriessennel. „A CTK hírügynökség eddig nem adott ki olyan jelentést, hogy Vladimír Meciar megbeszélést folytatott volna a Bundestag külügyi bizottságával — jelentette ki munkatársunknak Star Michal, a CTK budapesti tudósítója. — Tárgyalt viszont Möllemann-nal, Kinkel külügyminiszterrel, volt egy előadása, és csütörtökön egy sajtótájékoztatója. Eddig két esetben tett említést a CTK szerint a Gabcikovo—Nagymaros ügyéről, ám egyetlenegyszer sem szólt az MTI- jelentésben foglaltakról.” Az újságíró különben konzultálva a prágai központtal néhány perc múlva megerősítette állítását. Mint emlékezetes, lapunkban saját információkra alapozva tegnap azt is megírtuk, hogy a magyar politikai életben meglehetősen tartózkodóan fogadták a Meciarnak tulajdonított mondatokat, melyek egy nappal korábban, a pozsonyi csehszlovák—magyar tárgyaláson el sem hangoztak. Megfigyelők kedden este még úgy tartották: nincs ok az elhamarkodott reagálásokra, miután a szlovák miniszterelnök eddigi nyilatkozataiban meglehetősen gyakran változtatta Bőssel kapcsolatos véleményét is. „ Maximálisan megbízunk az MTI bonni tudósítójának szakmai hozzáértésében és pontosságában — mondta az MTI ügyeletes szerkesztője, amikor arról érdeklődtünk, mi a véleménye Binder azon kijelentéséről, amely kategorikusan tagadja Meciar bonni szavait. Az ügyeletes szerkesztő mindehhez még hozzátette, hogy kizártnak tartanak bármilyen félreértést e tárgyban. Klaus Kinkel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere tegnap magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Bős ügye tegnapelőtti, Meciar szlovák külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein is szóba került. Hangsúlyozta, hogy hazája a vitában egyik fél mellett sem óhajtja elkötelezni magát, és közvetítés sem áll szándékában, ám, mint elmondta, nyomatékosan figyelmeztette Meciart, hogy Szlovákia ne tegyen visszafordíthatatlan intézkedéseket. Utalt rá, hogy Németország nem akar újabb válsággócot az amúgy is feszültségekkel terhes térségben. A sajtótájékoztatón szóba került a pénzügyi felelősség kérdése is , hogy tudniillik melyik fél viselje az építkezés esetleges leállításának anyagi konzekvenciáit. Jeszenszky Géza ez ügyben kifejtette: e kérdésben ugyancsak megoldást jelenthet a hágai Nemzetközi Bíróság döntése. Magyarország még nem adta fel azt a reményt, hogy a szlovák vezetés eláll attól a szándéktól, hogy a jövő hét folyamán megkezdi a Duna elterelését, amit többen — nagyon találóan— ökológiai agressziónak neveznek — hangsúlyozta egyebek között Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a BBC rádió magyar adásában szerdán elhangzott nyilatkozatában. (V. F.—D. K.—K. L.) * A burgenlandi tartományi kormány minden valószínűség szerint szakértőkkel fogja megvizsgáltatni a bősi vízi erőmű Burgenlandot érintő hatásait. Paul Rittsteuer, a burgenlandi tartományi kormány illetékes minisztere az ügyben részletes felvilágosítást kíván kérni Vladimír Meciartól. Ugyanakkor Hannes Androsch osztrák üzletember az APA hírügynökségnek a leghatározottabban kijelentette, hogy az erőmű — akár egyetért vele Magyarország, akár nem — meg fog épülni. „ Véreim, magyar kannibálok „Még néhány évig lehet arról szó, hogy okos népesedéspolitikával megállítsuk a népesség fogyását, azután már csak drasztikus módszerekkel lehetne”, jelentette ki tegnap este az MDF-akadémián Fekete Gyula író „Véreim, magyar kannibálok” című, népesedési gondjainkról tartott másfél órás előadásában. Az író kijelentette: az elmúlt 35 évben a jövő megrablása, fogyasztása és kizsákmányolása zajlott, „zabáljuk föl gyerekeinket, annyival is jobban élünk!” — ez volt a szemlélet. A civilizáció egyébként társadalmi AIDS-ben van, Európa vészesen elöregszik, ezért 30-40 év múlva majd leváltja a Közel-Kelet és Afrika. Lehet, hangsúlyozta az író, hogy Magyarország már az iszlám Európához fog csatlakozni. „Ha megszületik egymilliárd kínai, azok élni akarnak, hadd használjam ezt a kiátkozott szót: életteret akarnak, de nem biztos, hogy Kínában.” Fekete Gyula azt is elmondta, hogy az 1956-os forradalom óta két erő áll egymással szemben: az egyik a megmaradásé, a másik a pusztulásé. A megmaradásnak még a parlamenti pártokban sem szilárd a bázisa, az MDF jelen állapotában nem képes a megmaradást képviselni, a KDNP igen. Mint Fekete Gyula kijelentette, a lenni vagy nem lenni kérdésében nincs harmadik út, és nincs konszenzus sem. A 180-200 fős hallgatóságtól Fekete Gyula hosszú vastapsot kapott előadása végén. Török Sertéspestis: exportfék A magyar illetékesek hivatalosan is értesítették az Európai Közösség brüsszeli Állategészségügyi Szolgálatát a hazánk déli falvaiban jelentkező sertéspestisről. Elegendő oltóanyag áll ugyan rendelkezésre a sertéspestis leküzdésére, az illetékesek azonban tudatosan nem alkalmazzák az oltást. A Közös Piac országaiban érvényes rendszabályok szerint ugyanis a védőoltást alkalmazó ország legalább egy évig nem szállíthat élő sertést és nyers sertéshúst a tagországokba. Ezzel szemben a fertőzött állomány felszámolását választó ország az utolsó fertőzött góc megszüntetése után fél évvel már újra szállíthat. 1992. OKTÓBER 16., PÉNTEK NÉPSZAVA László Balázs kormányszóvivő a Miniszterelnöki Sajtóiroda alábbi közleményét juttatta el tegnap az MTI-hez: „A Népszava október 15-i számában megjelent „Lesz-e katonai akció Kis-Jugoszlávia ellen?” című tudósításával kapcsolatban a sajtóiroda a következők közlését tartja szükségesnek. Robert M. Gates, az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) igazgatójának budapesti látogatásáról mind a Miniszterelnöki Sajtóiroda, mind az Információs Hivatal hivatalos közleményt adott ki. A megbeszélések tartalmáról — a tárgyaló felek megegyezése értelmében — nem adtak ki tájékoztatást. Az úgynevezett Kis-Jugoszláviára vonatkozó ENSZ- döntések és az ezek alapján esetleg lehetséges katonai beavatkozás kérdései nem képezték a megbeszélések tárgyát. A Népszava ezzel kapcsolatos közlései találgatások, a „megbízható forrás"ra való hivatkozás minden alapot nélkülöz. Az adott téma nemzetközi érzékenységére való tekintettel sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Népszava cikke — azon túlmenően, hogy a közvéleményt félretájékoztatja — nemzetközi kapcsolataink alakítása szempontjából kifejezetten káros.” * A közleményhez annyit tennénk hozzá, hogy a „megbízható forrás” ez esetben a titkosszolgálatokhoz közel álló köröket jelenti. Természetesen, ha lesznek új fejlemé-nyek, visszatérünk az ügyre (— A szerk.). MÉRTÉK Pozsgay Imréről írja meg véleményét a Mérték legújabb számában Végh Antal, Beke György és Berkes Erzsébet. A lap közli Tamás Gáspár Miklós írását a szobordöntögetőkről. HELYESBÍTÉS A TITÁSZ Áramszolgáltató Rt. Debreceni Erőműve a tb adóslistájában ügyviteli hiba miatt jelent meg, amelyért a vállalattól elnézést kérünk. — OTF sajtóiroda. ANYAGTORLÓDÁS Anyagtorlódás miatt mai számunkból kimaradt a Szerintem rovat. Szíves elnézésüket kérjük. KIÁLLÍTÁS Lázár Sándor festőművész kamaratárlata október 31-ig tekinthető meg az Építők Műszaki Klubjában (Budapest V., Petőfi Sándor u. 5., I. emelet) hétköznap 9 és 16 óra között. KURÁZSI Új hazai folyóirat jelent meg a fenti címmel, Gyergyói Ildikó szerkesztésében, 36 oldalon. Az alapítványokról, nonprofit szervezetekről, egyesületekről nyújt információkat. Zétényi ma benyújtja törvényjavaslatát Zétényi Zsolt, ifj. Fekete Gyula és Bogdán Emil MDF- es képviselők büntetőfeljelentést tettek a legfőbb ügyésznél azok ellen, akik 1956 októberében és később a magyar forradalommal és szabadságharccal összefüggésben olyan cselekményeket követtek el, amelyek az 1945. évi VII. törvény hatályos rendelkezése szerint háborús bűncselekménynek minősülnek. Miként Zétényi Zsolt lapunknak elmondta: feljelentésük esetében az elévülés, mint akadály, fel sem merülhet. Különösebb gondot az sem jelenthet, hogy az érintett törvényt az Alkotmánybíróság vizsgálja — mint azt hírül adtuk, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére vizsgálja felül e törvényt az Alkotmánybíróság —, legfeljebb felfüggesztik a nyomozást. Közeledik október 23-a, az igazságtétel igenis hangsúlyosan esik Huba, s ezek politikai súlyú kérdések, amelyekkel nem lehet az Alkotmánybíróság döntésére várni. A felelősség a törvényhozóké. Zétényi Zsolt szerint az valószínűsíthető, hogy az 1945/VII-es törvénynek csak egyes rendelkezéseit minősítik majd alkotmányellenesnek. A képviselő arról is tájékoztatott, hogy ma benyújtja saját igazságtételi törvényjavaslatát, s várható, hogy napokon belül a kormány is benyújtja a magáét. A kettő ugyanis nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A kormány támogatja a Zétényi Zsolt és 100 képviselőtársa aláírásával benyújtott javaslatot és fordítva: Cs. E. Fegyelmi vizsgálat Debreczeni Az MDF elnökeinek ülésére november 29-én kerül sor a műszaki egyetemen — közölte pénteken Medgyasszay László MDF-alelnök és sajtószóvivő. Szerinte légből kapottak azok az állítások, hogy ezt az ülést a párt belső vitái miatt halasztották volna el. (Mint ismeretes, a párt országos gyűlését novemberről januárra helyezték át. ( A szerk.) Az elnökök ülését, mely egyébként tanácskozó fórum, és a párt ügyeit vitatja meg, időegyeztetési problémák miatt tolták októberről novemberre. Az alelnök az MTI-nek nyilatkozva, magánvéleményeként kifejtette: „Hosszú távon nem fogadható el, hogy az MDF-en belül egymás mellett élő irányzatok dolgozzanak. Az országos gyűlés feladata lesz majd, hogy eszmei együttest alakítson ki. Az MDF nem tudja megtartani azokat, akik bizonyos kereteken kívül politizálnak.” Az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága Debreczeni József országgyűlési képviselő ellen etikai és fegyelmi eljárást indít, a képviselő Népszabadságban megjelentett, Csurka Istvánnak címzett nyílt levele miatt. (Ebben Csurka nézeteit komplett náci ideológiai alapvetésnek nevezte. ( A szerk.) Mint az MTI munka ellen társa MDF-körökből megtudta: minden egyes MDF-tagnak joga van az etikai bizottsághoz fordulni. Debreczeni esetében Polgárár Géza, az MDF egyik tisztséget nem viselő tagja fordult a bizottsághoz, aki elfogadhatatlannak tartja többek között, hogy egy kormánypárti képviselő „lenácizza” az MDF alelnökét. Kisteleki Győző, az MDF etikai és fegyelmi bizottságának elnöke kifejtette: a párt alapszabályában nincs pontosan meghatározva, hogy mi számít fegyelmi vétségnek, így a testület tagjai meggyőződésük szerint fognak dönteni. (d) A banktitok csak értelmezés dolga? (Folytatás az 1. oldalról) ügyeletén keresztül kellett volna bekérni az adatokat, de abban nem látok semmi rendkívülit, hogy a bankok privatizációjáért felelős tárca nélküli miniszter — természetesen az üzleti titoktartás mellett — a többségi állami tulajdonban lévő bankok belső helyzetéről, forgalmáról tájékozódni akart. Ezek a bankok részvénytársaságok, részvénykönyveikbe bárki betekinthet. A részvényesek kiléte nem lehet titok. Az is nyilvánvaló, hogy a két-három éve alapjaiban megváltozott banki szféra működése még jó darabig nem lesz tökéletes, de a hibák kijavítása ellenőrzés nélkül nem megy. V. Zs.—H. É.—Sc. A. VI. Fejezet AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Banktitok 6. § (1) Banktitok minden olyan — államtitoknak nem minősülő — a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely a pénzintézet egyes ügyfeleinek gazdálkodására, vagyoni helyzetére, személyi körülményeire vagy a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik. (2) A banktitok tekintetében — időbeli korlátozás nélkül — titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézet tulajdonosait, pénzintézeti vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. (3) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzintézet ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve erre a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad. (4) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Bankfelügyelettel és a Magyar Nemzeti Bankkal szemben, valamint a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá a büntetőügyben eljáró ügyészséggel, a büntetőügyben, valamint felszámolási eljárás ügyében eljáró rendőrséggel szemben, e szervek pénzintézethez intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül e szervek alkalmazottaira is kiterjed. (Az 1991-ben elfogadott pénzintézeti törvényből) __ A Elmérgesedett vita a MÁV-nál (Folytatás az 1. oldalról) vannak bírósági ügye volt korábban Ausztriában, s emiatt törvényesen elítélték. A VDSZSZ vezető tisztségviselője úgy véli, mindez egyben a MÁV vezérigazgatójának, Csárádi Jánosnak az alkalmasságát is megkérdőjelezi. Telefonon felhívtuk a vezérigazgatót, aki a Népszavának elmondta: tudomása szerint valóban volt 13 évvel ezelőtt valamilyen „ügye” a kereskedelmi igazgatónak, az azonban időközben elévült. Bárány István a szamárlétrát végigjárva került mai beosztásába, és az eddigi vezetői posztokon megbízhatóan és korrektül látta el feladatát. Kinevezésekor már csak azért sem merülhetett fel semmilyen kifogás, mert egy 1986-ból származó hatósági erkölcsi bizonyítvány szerint Bárány István „nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban”, s ugyanezt garantálja egy részére kiadott feddhetetlenségi bizonyítvány is. Sőt Bárány István 1987-ben a világútlevelét is minden gond nélkül megkapta. A vezérigazgató úgy véli, hogy a személyes bosszú vezeti Udvardy Pétert ebben az ügyben. Csárádi János ugyanis a VDSZSZ lapjában megjelent cikk miatt becsületsértésért feljelentést tett a szakszervezeti vezető ellen, s bizonyára az is a viszony elmérgesedéséhez vezetett, hogy Udvardy Péter feleségét — aki pénztárosként Nagyatádon dolgozott — pénztárhiány miatt nemrég elbocsátották a MÁV-tól. Ebben az ügyben is bírósági per folyik. (f. 7.) Alapvető gazdasági és jogi feltételek hiányában folyik a Magyar Államvasutak privatizációja, ami ellen tiltakozik a vasút több mint 100 ezer munkavállalójának érdekképviseletét ellátó három szakszervezet. Kétnapos nemzetközi konferenciájukon, amely tegnap fejeződött be Gárdonyban, megállapították: mielőbb szülessen parlamenti döntés a magyar közlekedés jövőjéről, és alkossanak meg egy új vasútfinanszírozási modellt. Csak a felsorolt feltételek megteremtése mellett támogatja a három szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a MÁV átalakítását. (n.)