Népszava, 1995. április (123. évfolyam, 77–100. sz.)

1995-04-01 / 77. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE: Milyen jogai vannak a gyermekeknek? Válaszol: dr. Edvi Péter Az ENSZ-tagállamok egy része 1989-ben egyez­ményt írt alá a gyermekek és fiatalkorúak alapvető jogairól. Magyarország 1990-ben csat­lakozott az egyezményhez. Az elmúlt években azonban a parlament nem alkotott törvényt a a tizennyolc év alatti korosztály fokozottabb védelméről. Dr. Edvi Pétert, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökét arról kér­deztük: miért van szükség a gyermekek jogai­nak külön szabályozására? - Sajnos a gyermekek ki­szolgáltatott helyzetével nagyon sokan és sokféle módon élnek vissza. Emiatt rendkívül fontos lenne, hogy a gyermekek és fiatalkorúak alapvető jogait törvényben szabá­lyozza az Országgyűlés. -Melyek ezek az alap­vető jogok? -Az ENSZ-egyezmény sajnos nem elég részlete­sen sorolja fel ezeket. Ide tartozik többek között a gyermekeknek az egész­séges környezethez való joga, a tanuláshoz való jog, a szabadsághoz, a nyilatkozáshoz való jog. Ez utóbbi azt jelenti: a gyermeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját véleménye legyen, s azt ki is fejthesse egy adott kérdéssel kapcso­latban - még ha az nem is egyezik a tanára, neve­lője álláspontjával. - Mikorra várható, hogy hazánkban is tör­vényi formában rögzítik a gyermeki jogokat? - Az új gyermek- és if­júságvédelmi törvénynek már két-három éve meg kellett volna születnie. Az általunk kidolgozott, immáron negyedik tör­vénytervezetet jelenleg a Népjóléti Minisztérium véleményezi. A büntető törvénykönyv módosítá­sának tervezete már az Országgyűlés előtt van. Ebben több olyan ren­delkezés található, mely a fiatalokra vonatkozik. Ilyen például az a sza­bály, mely kimondja, hogy a fiatalkorú gyanú­sítottakat az előzetes le­tartóztatásuk idejére el kell különíteni a felnőtt bűnelkövetőktől. Folya­matban van továbbá a családjogi törvény mó­dosításának előkészíté­se is. Nagy Gergely Nem okoz elváltozásokat a tatabányai sugárzás Tegnapi számunkban hírül adtuk, hogy Tatabányán a Vas László Egészségügyi Szakközép- és Szakis­kolának egy épületszárnyát lezárták sugárfertőzés­veszély miatt. Szakértők szerint a sugárzás annyi­ra gyenge, hogy nem lehetnek következményei. Tinnyei Mária írása a NÉPSZAVÁNAK Bálványos István, a szak­­középiskola igazgatója el­mondta, hogy Tatabányán és környékén 1972-ben ol­csó vörös salakot használ­tak a parketta alá több köz­­intézmény építéséhez. A veszprémi egyetem két munkatársa vállalta, hogy beméri a gammasugárzást az iskola termeiben, ami nyolc tantermet és a tanári szobát érintette, hiszen eze­ket a termeket borítja par­ketta. Azokban az osztá­lyokban, ahol magasabb volt a gammasugárzás ér­téke az elfogadottnál, ott Bálványos indítványozta, hogy a diákokat költöz­tessék át semleges helyi­ségekbe. Az anyagi prob­lémákkal küszködő önkor­mányzat azonnal elkülöní­tett négymillió forintot a tantermek felújítására. Az Országos Sugárbioló­giai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet igazgató fő­orvosa, Sztanyik B. László érdeklődésünkre elmond­ta, hogy a földkéreg jó né­hány alkotóeleme bocsát ki magából radioaktív su­garakat. Amikor ezeket az elemeket (például a sze­net) elégetik, térfogatuk csökken, ezáltal a sugárzó anyagok aktivitása növek­szik. Ez történt a vörös sa­lak esetében is. A sejteken belüli elválto­zás kimutatásához nagy su­gármennyiségre van szük­ség. Ez a határ 0,5 egység körüli dózisnál húzható meg. Hazánkban 2,5 milli­­gramnyi sugármennyiség ér minket évente. Ha a veszp­rémi egyetem mérései jók voltak, akkor az itt tanuló diákok és tanárok a káros gammasugárzásból maxi­mum 3,5 egységnyi dózist kaptak, ami nem okozhat káros elváltozást a szerve­zetben. Svédországban és Finnországban ennek az át­lagértéknek háromszorosa éri a lakosokat, mégis sok­kal kevesebb rákos meg­betegedést regisztrálnak, mint Magyarországon. BUCKA. A Skoda új tak­asza Mi ez a tavaszi zsongás a kanyargó úton? Valami szokatlan, mégis isme­­rős. A Skoda Felicia suhan a zöld com­bok között. Felicia. Több mint Skoda.­­ A megújulás erejét látjuk wilaiban. Utánafordulunk, hogy megcsodáljuk (esztelen és hangtalan Az igazi meglepetés l azautóba ülve ragad ben­nünket: a megercsített karosszéria, a formatervezett ülések, a logikusan és egyedien megrajzolt műszerfal, be­lülről állítható visszapillantó tükrök, a belső csend és a zene által teremtett atmoszféra... Igen, egy igazi autó­­ban gyönyörködünk. És ami nem lát­szik: a hatalmas háttértudás, ami a motorért, a futóművekért, a teljes biztonságért, az életreszóló autóért felel. Mi pedig nem szeretnénk mást, csak lekapni a tavaszban ezt a fürgén repülő pillangót - a Skoda Felinát. S mindezt már 10% előlegre,a Volkswagen Csoport Patócs Autóház 2100 Gödöllő, Rigó u. 10. Tel./fax: 28/310-299 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT 3 BELFÖLD Most már a parlament­ben Kökény Mihály szerint a kormányzati álláspont egységessé vált A Népjóléti Minisztérium politi­kai államtitkára úgy értékelte, a tárcának sikerült elérnie a maga elé tűzött minimális célokat a március 12-i megszorító intézke­dések szociális és egészségügyi fejezetében. Eredményként köny­velte el, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem kötik jöve­delemigazoláshoz a családi pótlé­kot, és nem vezetik be a vizsgála­ti díjat a járóbeteg-ellátásban. Mostantól a kormányzati állás­pont egységes - mondta Kökény Mihály tegnapi sajtótájékoztató­ján, ahol bejelentette: távozik a minisztériumból a tárca szóvi­vője, Gelencsér Ildikó. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A családi pótlékot tehát továbbra is automatikusan megkapják mindazok, akik megfelelnek az előírt kritériu­moknak. Kizáró ok, ha a családban az egy főre eső bruttó jövedelem több mint 25 ezer forint, ha 10 millió fo­rintnál nagyobb értékű ingatlannal és kétmillió forintnál értékesebb autóval rendelkeznek. Egygyerme­kes, kétkeresős családokban csak a gyermek hatéves koráig jár családi pótlék. A tárca becslése szerint a je­lenleg jogosult másfél millió család és csaknem két és félmillió gyerek 80 százaléka továbbra is részesülni fog e juttatásban. A Pénzügyminisztérium egyelőre megvalósíthatatlannak tartja a nép­jóléti tárca arra irányuló javaslatát, hogy a családi pótlékot jövedelem­­határ helyett adóztatással csökkent­sék. Az államtitkár szerint azonban nem kizárt, hogy ez már 1996-ra meg­valósul. Az egészségügyben az ere­deti terv szerinti vizsgálati díj he­lyett a fogászatban, a szanatóriumi ellátásban, a betegszállításban veze­tik majd be a térítési díjat, de ennek részleteiről még nem született dön­tés. Az államtitkár fontos eredmény­ként említette, hogy a Pénzügymi­nisztérium garanciát adott: az eb­ből eredő bevétel az egészségügyet gyarapítja majd. Azt azonban, hogy a bevétel társadalombiztosításhoz ke­rül, vagy az intézményeknél marad, egyelőre nem lehet tudni. Kökény nem tudott pontos választ adni arra a kérdésre, hogyan érinti a tárcát a 15 százalékos leépítés, de mint mondta, annyi bizonyos, hogy a minisztériumnak és az egyetemeknek csökkenteniük kell dolgozóik létszá­mát. A gyógyszertámogatás kérdésé­ről szólva elmondta: a kormány dönt majd arról, hogyan finanszírozzák az Egészségbiztosítási Pénztár forint­­leértékelésből fakadó hiányát. A vámpótlék bevezetése és a forint­­leértékelés ugyanis 10 milliárd fo­rinttal terheli a tb költségvetését. Arra, hogy ez ne okozzon az év fo­lyamán újabb gyógyszeráremelést, most készülnek a javaslatok. Ezek közül az importgyógyszerek és -alap­anyagok vámpótlékának visszaigény­lését említette az államtitkár. Az Országgyűlés előreláthatólag húsvét után kezdi tárgyalni az in­tézkedéseket tartalmazó törvényja­vaslat-csomagot. Ahhoz, hogy július 1-jén hatályba léphessen, a parlamentnek legkésőbb június első hetében szavaznia kell róla. Azt azonban, hogy egy hónap alatt hogyan bonyolítható le a várha­tóan több mint egymillió családipót­lék-kérelem feldolgozása úgy, hogy a jogosultak júliusban már megkap­hassák járadékukat, egyelőre senki sem tudja. Felújítják a kettes villamost NÉPSZAVA-információ Szombat reggel a főváros­ban nem indul útjára Jászai Mari téri végállomásáról a 2-es villamos. Megkezdik ugyanis a végállomás és az Erzsébet híd közti pálya­­szakasz felújítását - jelen­tette be pénteken Demszky Gábor főpolgármester. Az építkezés által érintett sza­kaszon buszok szállítják majd a napi hatvanezer utast a szeptember 30-ig tartó felújítás során. A 2-es villamos Erzsébet híd és Boráros tér közti vonalán mindvégig zavartalan lesz a villamosközlekedés. A villamos leállítása érin­ti a főváros pesti oldalán az alsó rakpart forgalmát is. A villamospálya melletti sávot az építők felvonulási területként veszik igénybe, így a rakparton a Belvá­ros felőli oldalon csak egy forgalmi sávon lehet majd közlekedni. Emiatt forga­lomtorlódásokra, kisebb fennakadásra számíthat­nak az autósok. Az újabb útlezárás nem okoz további fennakadáso­kat a főváros közlekedé­sében, mert a rakpart nem kapcsolódik szervesen a Nagykörúthoz, illetve az Andrássy úthoz, ahol szin­tén folyik a villamos, illet­ve a földalatti nagyfelújí­tása - jelentette ki lapunk kérdésére Szirmai Tamás, a BKV vezérigazgató-he­lyettese. Tagadhatatlan vi­szont, hogy a terelő útvo­nalon járó villamospótló buszokon közlekedőknek szembe kell nézniük ki­­sebb-nagyobb torlódások­kal a csak egy sávban jár­ható szűk belvárosi utcák­ban - mondta a szakember. A 2-es villamos egy kilo­méter hosszú szakaszának felújítása 600 millió fo­rintba kerül. A szokottnál magasabb költséget az okozza, hogy át kell építeni a kritikus állapotban lévő, mintegy fél kilométeres Duna-parti viaduktot is. S mivel a századelőn épült viadukt a világörökség ré­szét képező területen van, azt eredeti formájában kell helyreállítani. A via­dukt - melynek egy részét a II. világháborúban bom­batalálat érte - vasszerke­zete olyan rossz állapot­ban volt, hogy az utóbbi öt évben csak 10 kilométeres sebességgel közlekedhet­tek rajta a villamosok. A felújítás után sebességük megötszöröződik, s jóval csendesebbek lesznek a sze­relvények is. Nem jut pénz viszont arra, hogy az ere­deti terveknek megfelelően füvesítsék a villamossínek közti területeket.­ ­ Szeptember végéig tart a felújítás Marton Szilvia felvétele Temetkezési önsegélyező alakult Horváth Sándor írása a NÉPSZAVÁNAK Az országban elsőként temetkezési önsegé­lyező pénztár alakult pénteken Győrött. A Jó­szív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélye­ző Pénztár folytatja annak az azonos nevű biztosítási egyletnek a hagyo­mányait, mely a századfordulótól a negyvenes évek végéig működött a megyében, 1942-ben például hatvan­ezer taggal. A Jószív nem üzleti biztosító, mert non-profit elven működik a tagdíjak­ból és a támogatóktól kapott ado­mányokból, valamint ezek befekte­tési hozadékaiból nyújt temetkezési segélyt. Dr. Surányi Jenő, a pénztárt szervező Itag-Ökolex Rt. munka­társa az alakulás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az országban már közel száz önsegé­lyező pénztár alakult, zömük nyug­díj-kiegészítési célból, néhány pe­dig egészségpénztár. A most létrejött temetkezési pénz­tár tapasztalatai nyomán várhatóan szerte az országban, de elsősorban a Dunántúlon megkezdik a regionális temetkezési önsegélyezők szervezését. A Jószívet magánszemélyek ala­pították, akik havi nettó keresetük három százalékát fizetik a pénztár­nak, amely egyben tulajdonuk is. A befizetett összeg után adókedvez­mények járnak. Az önsegélyező pénztárt támogatja a megyei önkormányzat, valamint Győr és Sopron önkormányzatai is. Szakszervezeti takarékossági csomagterv A Közgyűjteményi és Köz­­művelődési Dolgozók Szakszervezete nem vesz részt a költségvetési intéz­mények érdekegyeztető ta­nácsának jövő heti ülésén, sem pedig az ÉT-ülésen. Előbb a szakszervezetek­nek a kormányéhoz hason­ló elszántságú munkavál­lalói álláspontot kell ki­alakítaniuk a költségvetés csökkentése ügyéről, tár­gyalni csak azt követően érdemes - hangsúlyozta Va­dász János pénteken, Győrött tartott sajtótájé­koztatóján. A KKDSZ elnöke rámu­tatott: belső egyeztetés nél­kül a szakszervezeti javas­latok csak vereséget szen­vedhetnek. Vadász elmondta, hogy a KKDSZ javaslatot készí­tett, ennek alapján a költ­ségvetési kiadások csök­kentése és a bevételek nö­velése 294,7 milliárd forin­tot eredményezne. Egye­bek között indítványozzák, hogy a személygépkocsi­gyártás számára érkező importalkatrészek vám­­kedvezményét szüntessék meg, emeljék a légtérhasz­nálati díjat, adóztassák meg a gazdasági reklámot, továbbá a luxusfogyasz­tást. A feketegazdaság vissza­szorításából számításaik szerint nyolcvanmilliárd forintnyi, a közvagyonnal való gazdálkodás szigorí­tásából pedig 15 milliárdos többletbevételt lehetne el­érni. A KKDSZ szerint a vámpótlék és a forintárfo­lyam-változás miatti több­letbevétel 57 milliárd fo­rinttal haladja meg a Pénzügyminisztérium 70 milliárdos kalkulációját. Az elnök bejelentette: az országos ügyvivői tanács jóváhagyását követően a javaslatcsomagot a Szak­­szervezetek Együttműkö­dési Fóruma elé terjesztik. Vadász János szerint áp­rilis végéig ki kell derül­nie, hogy a munkavállalói oldal milyen mértékű meg­egyezésre tud jutni a kor­mánnyal. Megerősítette, hogy a tár­gyalások idejére a KKDSZ demonstrációt nem szer­vez, s nem vesz részt sem­miféle tömegmegmozdulás­ban. Úgy vélekedett: érde­mi tárgyalási pozíciók szer­zésére van lehetőség. A nyo­másgyakorlás mikéntjéről abban az esetben kell dön­teni, ha nem sikerül megfe­lelő eredményt elérni. Ára van az ország NATO-hoz csatlakozásának (Folytatás az 1. oldalról) Borsits László hangsúlyozta, hogy a maga nemében egye­dülálló haderőreform abból a felismerésből indul ki, hogy a jelenlegi haderő - sem finan­szírozhatósága, sem a nemzet­közi helyzet diktálta feladatai kapcsán - nem tartható fenn. Létszámában, mai fegyverze­tében teljes átalakításra vár. Az előbbi mintegy 25 százalé­kos csökkentést jelent. Száz­ezerről 75 ezerre kívánják a haderőt mérsékelni úgy, hogy csökken a tisztek, a sorállo­­mányosok és a polgári alkal­mazottak száma. Növekszik viszont a tiszthelyetteseké és a szerződéseseké. A hadsereg fegyverzetéből mindazt, ami gazdaságtalan, üzemképtelen és hadrafoghatatlan, kivonják és megsemmisítik. A korsze­rűsítések feltétele a költség- és létszám-megtakarítás, a ha­tékonyság. A cserék nyugati orientációjúak, de nem törek­szenek az egyenfegyverzetre, hiszen ez a NATO-ra sem jel­lemző. Munkatársunk kérdésére vá­laszolva Fodor István, a Hon­védelmi Minisztérium politi­kai államtitkára elmondotta, hogy a haderőreform szembe­síti a kormányt és a társadal­mat azzal, hogy mi is a felté­tele a hidegháború elmúltá­val szükségszerűvé vált meg­újulásnak, a hatékony or­szágvédelemnek, a honvédel­mi törvényben előírtak telje­sítésének, illetve a NATO- hoz való csatlakozásnak. Nem várnak el más ágaza­tokhoz képest aránytalan tá­mogatást, de azok a hadsere-Pataky Zsolt felvétele­sek, amelyekhez csatlakozni kívánunk, a nemzeti jövede­lem 2,5-3 százalékát kapják meg. Nálunk a jelenlegi része­sedés 1,48 százalék. A hadsereg jelenlegi hely­zetéről, felszereltségéről a kon­zultáció résztvevői személyes tapasztalatokat is szereztek. Először a tapolcai harckocsi­­dandárnál, majd tegnap Szé­kesfehérvárott, a Szárazföldi Csapatok Parancsnokságán. Csatlakozásra várva

Next