Népszava, 1995. július (123. évfolyam, 152–177. sz.)

1995-07-28 / 175. szám

NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mi hiányzik a turistáknak? Válaszol: Padányi Ágnes A fővárosi Tourinform Iroda az Országos Ide­genforgalmi Hivatal tájékoztató központja. Egy-egy nyári napon 800-1000 turista is felke­resi. A szolgálat tizenkét főállású alkalma­zottja hat nyelven ontja az információkat. Megkérdeztük Padányi Ágnest, a Tourinform vezetőjét, milyen kérésekkel fordulnak hozzá­juk az idegenek? - Naprakész számítógé­pes rendszerünk másfél millió országos turiszti­kai adatot tartalmaz. A kérések között szinte minden szerepelt már, ami elképzelhető. A tu­risták a szálláslehetősé­gen és látnivalón kívül gyakran érdeklődnek a közlekedési lehetőségek, a vámszabályok, az ár­folyamok, a különleges vagy a jellegzetes ma­gyar termékeket árusító boltok iránt. Korábban komoly gond volt, hogy mit ajánljunk a zenei vagy színházi progra­mok, múzeumok szerel­meseinek, ám ez mosta­nára megoldódni látszik. Bővült a kulturális prog­ramok kínálata, a hagyo­mányos folklórműsor mellett ma már másfajta rendezvényekből is vá­logathat a külföldi. - Mit hiányolnak a vendégek? -A tájékoztatás csap­nivaló a fővárosban. A köztéri táblák - ha van­nak egyáltalán ilyenek siralmasak. A tömeg­­közlekedési eszközök vo­nalai egy külföldi számá­ra követhetetlenek. Kü­lönösen a metróra pa­naszkodnak. A ritkán előforduló, elavult és sze­gényes tájékoztató táb­lák megszövegezői pedig rendszerint elfelejtik, hogy az információ után áhítozók közül viszony­lag kevesen beszélnek magyarul. Hasonlókép­pen szűkös a kínálat a hagyományos, kiülős ká­véházból. Alternatív szó­rakozóhely vagy cigány­zenés étterem szinte min­den sarkon akad, de szin­te lehetetlen szalonzenét kínáló, táncos szórako­zóhelyet találni. Pedig évek óta keresik a kül­földiek, akik egyébként szívesen indulnának oly­kor gyalogos városnézés­re, alapos tárlatvezetés­sel érthetővé tett múzeu­mi sétára is. - Előfordul, hogy má­sok miatt szégyenkez­niük kell? Sajnos igen. Amikor a taxisok elképesztő ügyeit emlegetik, szeret­nénk elsüllyedni szégye­nünkben. Rerpenyke­­dünk, hogy egyszer talán megszűnik a városban a taxisok rémuralma, és nem kell nap mint nap a becsapott, panaszkodó turistákat végighallgat­ni és vigasztalni. Illés György BELFÖLD 1995. JÚLIUS 28. PÉNTEK 3 Ismét romlott a közbiztonság A feketegazdaság elleni fellépés a szervezett bűnözésben a leszámolások kiéleződésével jár Több mint 25 milliárd forint kárt okoztak hazánkban az első fél­évben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények. A tavalyi év hasonló időszakához képest hét százalékkal emelkedett a bűn­­cselekmények száma, ezen belül a legjelentősebben a vagyon el­leni és a gazdasági bűncselekmények száma nőtt - hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. A lét­számhiány, a szűkös gazdasági és technikai feltételek miatt gyen­gült a rendőrség reagálóképessége, romlott a közbiztonság. Dudás Gergely NÉPSZAVA Az év első félévben hét százalékkal emelkedett az ismertté vált bűn­­cselekmények száma a tavalyi év hasonló időszakához képe­st. A leg­nagyobb mértékben a vagyon elle­ni (14 ezer 587-tel több mint ta­valy) és a gazdasági bűncselekmé­nyek száma emelkedett. A­ legtöbb bűncselekményt idén is a főváros­ban követték el. Az erőszakos bűncselekmények közül csökkentek a gyilkosságok, a tavalyi 163 helyett idén csak 146-ot követtek el. Az emeberölé­­sekben folytatott nyomozások ered­ményessége is javult, az ismeret­len tettesek felderítése a tavalyi 75 százalék után idén 84,5-re emel­kedett - mondta Pintér Sándor al­tábornagy, országos főkapitány. Három és fél százalékkal több la­kásbetörés volt, 11 ezer 136-ot re­gisztráltak. Kacziba Antal bűnügyi főigaz­gató elmondta, hogy a szervezett bűnözés aktivitása emelkedett, a külföldiek részvétele változatlanul élénk. Ugyanakkor a feketegazda­ság elleni fokozódó küzdelem ha­tással van a szervezett bűnözésből származó pénz mozgására. Egyre gyakoribb, hogy súlyos anyagi és érdekkonfliktusok keletkeznek, várhatóan élesednek a szemben álló szervezetek leszámolásai. Egyre több a hazánkban lefoglalt kábítószer, már több mint Német­országban. Ez az illetékes szervek együttműködésének köszönhető, de számolni kell azzal, hogy tran­zitszerepünk mellett nő a hazai for­galmazás. Mint Kacziba elmondta, az eddigi erőfeszítések arra elegen­dőek voltak, hogy a néhány éve jó­solt robbanásszerű piacnövekedés nem következett be. Ugrásszerűen nőttek a gazdál­kodással összefüggő bűncselekmé­nyek. 1989-ben 12 ezer 540, tavaly 32 ezer 774, ebben a félévben pedig már majdnem 40 ezer ilyen esetben indítottak eljárást. Pintér tábor­nok szerint az év végére a gazdasá­gi bűncselekményeknek több mint 100 ezer sértettjük lesz. A közbiztonsági szervek mosto­ha körülmények között dolgoznak, mondta Túrós András közbizton­sági főigazgató. Több mint 1500 egyenruhás hiányzik az utcáról. Az anyagi-technikai feltételek kor­látozása miatt is romlott a közbiz­tonság, s ez a rendőri állományt is demoralizálja. Jelentősen csökkent a közbizton­sági állomány intézkedési aktivi­tása. Legjobban a tettenérések szá­ma csökkent, de több tízezerrel ke­vesebb feljelentést tettek, és mint­egy 50 ezerrel kevesebb helyszíni bírságot szabtak ki. Túrós András elmondta: vizsgá­latot rendeltek el arról, hogy a rendőrségnél használt Yamaha mo­torkerékpárok alkalmasak-e rend­őri célra. A 640 motorból 146 Ya­maha, az utolsó negyvenet július­ban adta át. Ekkor érkezett panasz arra, hogy a Yamaha instabil, a kormány nagy sebességnél bere­meg, a motor hűtése városi forga­lomban nem megfelelő, ezért gya­koriak a meghibásodások. Túrós hangsúlyozta, a vizsgálat egy nap­pal a panaszok után, az Ország­­gyűlés elnökének balesete előtt in­dult, nincs összefüggésben a Gál Zoltánt felvezető motoros halálá­val. A vizsgálat után döntenek ar­ról, hogy a Yamahákat kivonják-e a forgalomból, vagy átalakítással teszik szolgálatra alkalmassá. Kacziba Antal és Pintér Sándor Cseke Csilla felvétele Lemondott a főkapitány (Folytatás az 1. oldalról) A Fővárosi Nyomozó Hiva­tal által csempészet vétsé­gének alapos gyanúja miatt Rafael Károly ellen elren­delt büntetőeljárást a Leg­főbb Ügyészség átvette, pót­nyomozás keretében újabb írás- és gépjármű-szakértői vizsgálatot rendelt el. Az ügyészség nyomozói felvet­ték a kapcsolatot, az illeté­kes német szervekkel, a Jan Fodor németországi autó­­kereskedő, s Rafael közöt­ti üzleti kapcsolat részle­teinek tisztázásához. Négy buszjárat megszűnik Augusztus elesétől több járatot megszüntet és át­alakít a BKV. Megszű­nik a 35-ös, 142-es, 189- es, a 135-ös, valamint a 148-as buszjárat, más vonalakon erős karcsú­sítások várhatók: keve­sebb jármű, rövidebb vo­nalon szállítja az utaso­kat. Az intézkedésektől félmilliárd forint megta­karítást vár a vállalat. NÉPSZAVA-információ A BKV egyik illetékese egy hónappal ezelőtt lapunk­nak még „kisebb járatrit­kítási” csomagról beszélt. Ezzel szemben Szirmay Ta­más vezérigazgató-helyet­tes tegnapi sajtótájékozta­tóján egy tucat buszjárat átszervezéséről és megszün­tetéséről számolt be. Augusztus elsejétől meg­szűnik a pestszentlőrinci 35-ös gyorsjárat, amely fő­leg az Üllői úton közleke­dett reggel és délután, a Csepel és Kőbánya-Kispest közötti 148-as, továbbá a 142-es, és a 189-es járat. Összevonják a 8-as és a 8A járatot, amelynek ebben a formájában már nem az Irhás-ároknál lesz a végál­lomása, hanem a Gazdagré­ti lakótelepen. A Halásztel­ken lakóknak is fel kell ké­szülniük arra, hogy ritkáb­ban járnak majd a 38-asok, bár a piros jelzésű gyors­járat egyelőre marad. Változik a 19-es, az 5­6A, valamint a 12-es busz út­vonala is. Az utóbbi csak a Boráros tér és a BAH- csomópont között közle­kedik augusztustól. Ugyan­akkor a 139-es gyorsjárat megáll a Tarcsay utcánál. A vállalat a járatracio­nalizálástól jövőre félmil­liárd forint megtakarítást vár. Szirmay Tamás úgy vé­li, hogy intézkedéseik kö­­vetkez­tében az utasoknak csak kisebb kényelmetlen­séggel kell számolniuk. Sen­ki sem marad busz nélkül, de töb­bet kell gyalogolni a megállóig. A jövő hónaptól a BAH-csomópont és a Boráros tér között jár a 12-es busz Knap Zoltán felvétele ­ Debrecenben már leépítenek Zappe Gábor NÉPSZAVA A pótköltségvetés 234 millió forint­tal csökkentette a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem személyi juttatásokra fordítható költségvetési támogatását. Szerdán emiatt meg­kezdték a felmondólevelek kézbesí­tését az egyetem háromszáznegyven dolgozójának. Ez ötven oktatót érint, a többi dolgozót az intézmény böl­csődéjétől és óvodájától küldik el, melyek más formában, de folytat­ják működésüket. Hivatalosan csak két hete van pót­költségvetés, mely előírja az egyete­mek és főiskolák számára a bérke­ret csökkentését. A levelek postázása azért volt ennyire sürgős - mondta lapunknak dr. Bazsa György az egyetem rektora -, mert az állami támogatást szeptember elsejétől csök­kentik. A jogszerű felmondást vi­szont egy hónappal a hatályba lépés­nél korábban kézhez kell kapnia az érintetteknek. A levélben indoklás­ként a munka törvénykönyve alap­ján azt írták, hogy a kormány dön­tése értelmében a dolgozó tovább nem foglalkoztatható. Negyven dolgozót nyugdíjaznak a KLTE-n, a többitől viszont felmon­dással válnak meg. Dr. Bazsa György elmondta, hogy még nem számítot­ták ki a végkielégítések várható ösz­­szegét, de élni fognak a kormányzat ígéretével és igényelni fogják ezek megtérítését. Az elbocsátások tervezésénél az oktatás minőségének megőrzése volt az elsődleges szempont. Az oktatói, kutatói körben ezért ötven állást szün­tetnek meg, míg a többi dolgozót az egyéb, oktatást segítő és adminisztra­tív létszámból bocsátják el - mondta a rektor. Ez azonban nem jelent ugyan­ennyi embert, mivel közel húsz be­töltetlen álláshelyet is felszámolnak. Az oktatói elbocsátásoknál a hallga­tó-oktató arányt és a kutatói munkát vették elsődlegesen figyelembe. A legnagyobb leépítéssel az intéz­mény óvodájának és bölcsődéjének kell számolnia. Itt csak néhány he­lyet tartanak meg, míg a működés­hez szükséges létszámot saját bevé­teleikből kell majd eltartaniuk. Ez a döntés szintén az egyetem dolgo­zóit sújtja, mivel ezentúl havonta egy-két ezer forinttal hozzá kell já­rulniuk a bölcsőde és óvoda fenn­tartásához - mondta dr. Bazsa György. Vállalkozássá alakul a minőség-ellenőrzés Zappe Gábor NÉPSZAVA Továbbra sem kell fizetni­ük az állampolgároknak és a kereskedőknek, ha az áru minőségének vizsgálatát kérik, mert a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Inté­-­­zet (Kermi) átalakításával - október elsejével - a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőséghez kerül a reklamá­ciók kivizsgálása. A Kermi és a hozzá hasonló intézetek a jövőben társasági formá­ban működnek, és csak a forgalomba kerülés előtti minőségvizsgálattal foglal­koznak - nyilatkozta a Népszavának dr. Huszay Gábor, a Kermi igazgatója. Az érvényes jogszabályok szerint díjmentes a vásár­lók és kereskedők számára a minőségvizsgálat, ha vitá­jukat nem tudják egymás között­ elrendezni. Az elő­írások szerint indokolatlan vizsgálatok kérelme esetén ugyan kérhetik a vizsgálat költségeinek megtérítését, de eddig ez csak nagyon rit­kán fordult elő. A vizsgála­tot kérők ugyanis általában olyan, többnyire műszaki problémákkal fordulnak hozzájuk, melyekről nem jelenthető ki, hogy indoko­latlan lenne - mondta dr. Huszay Gábor. Ismeretei szerint senki nem is kíván­ja megváltoztatni ezt a sza­bályozást. A vásárlóknak és a keres­kedőknek ezentúl a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőséghez kell fordulniuk, ha nem tudnak megegyez­ni az áru meghibásodásá­nak, tönkremenetelének okáról, és arról, hogy ezért kit terhel a felelősség. A vizsgálatok elvégzéséhez a főfelügyelőséghez került a Kermitől a személyi és la­boratóriumi háttér is. A Kermi - és a hozzá ha­sonló minőség-ellenőrző in­tézetek - gazdasági társa­sággá alakítása folyamat­ban van, ez is része a kor­mányzati munka reformjá­nak. A Kermi kft.-ként foly­tatja működését, és a for­­galombahozatal előtti mi­nőségvizsgálatokat végzi. A jogszabályok pontosan előírják, hogy mely termék­­csoportokat kell ennek alá­vetni. A vizsgálatok árát ebben az esetben a forga­lomba hozónak kell meg­fizetnie. Ebben azonban a Kermi nincs egyedül a piacon, több más cég is végez ilyen munkát, s jogosult a minő­ségi tanúsítvány kiadásá­ra - mondta a Kermi igaz­gatója. A benzintől a vasalóig mindent csempésznek Illés György NÉPSZAVA Az idegenforgalmi fősze­zonban egyre több külföldi látogat hozzánk. Honfitár­saink is sűrűbben lépik át a határt. Sokasodik tehát a vámosok munkája. Az el­múlt hetekben 50 millió fo­rint értékű árut és fizető­­eszközt foglaltak le. A ha­gyományos cikkek csem­pészésén kívül meghökken­tő ötletekkel is előállnak a turisták. A rendkívül erős­ forga­lom ellenére sem lankad a vámosok figyelme - állítja Sipos Jenő, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Pa­rancsnokságának sajtóre­ferense. Ezekeben a napok­ban több mint 50 millió fo­rint értékű árut és fizető­­eszközt foglaltak le, döntő többségben cigarettát, ru­haneműket és különféle műszaki cikkeket. A valu­tacsempészek elsősorban a dollárt, a márkát és a schil­­linget részesítik előnyben. Természetesen a forint sem marad ki a sorból, sokan akarják kijuttatni az or­szágból. Egy honfitársunk 51 ötezrest dugott el, de a soproni vámosok megta­lálták. Szinte már megszokott a gépjárművek behozatala­kor hamis számla bemuta­tása. Tüzetesebb ellenőrzés során aztán előkerülnek az eredeti okmányok is. Újabb divat viszont a rádiótele­fon-csempészés. Sopronnál egy gépkocsi átvizsgálása­kor 58 készüléket találtak, négymillió forint értékben. Németország és Szlovákia felől pedig egyre többen próbálkoznak mezőgazda­­sági gépalkatrészek illegá­lis behozatalával. Az ukrán szakaszon főleg a szeszes­ital és a színesfém a sláger. Sokan érkeznek tele tank­kal is. Néhány kilométer után eladják a benzint és azonnal visszafordulnak. A benzinnel üzletelőket foko­zottan figyeljük, s közülük egyre többen lebuknak - állítja Sipos Jenő. Akadtak meghökkentő esetek is. Egy magyar uta­zó 568 vasalót akart be­csempészni az országba. Egy ukrán társaság pedig védett kárpátaljai növé­nyekkel szeretett volna ke­reskedni a magyar piacon. A Lehár nemzetközi exp­­resszen egy horvát állam­polgár fürdőruha-szállítmá­nya keltett szenzációt. Tőle hatszáz női, gyermek és fér­fi fürdőruhát, valamint női hosszú nadrágokat foglaltak le a fináncok. A Bartók ex­­presszen viszont több száz napszemüveg és parfüm került elő. 4\­ Nem ajánlottak az újrasterilizált orvosi műszerek MTI-információ Az érvényes szakmai állás­­foglalás nem ajánlja a gyár­tók által egyszeri haszná­latra javasolt orvostechni­kai eszközök újrafelhasz­nálását - nyilatkozta csü­­­törtökön a Népjóléti Mi­nisztérium közigazgatási államtitkára. Ha valamely intézet a gyógyítás érdeké­ben mégis az ismételt fel­­használás mellett dönt, azt csak a szakmai irányelvek betartásával teheti meg - mondta Harsányi László. A tárca államtitkára úgy véli: bár hazánkban csak az elmúlt hetekben-hónapok­­ban került az érdeklődés középpontjába az egyszer használatos eszközök újra­felhasználása, a probléma több mint húszéves. Az is­mételt felhasználás számos közegészségügyi, etikai és gazdasági kérdést vet fel, s a korábban elfogadott irányelveket a műszaki és tudományos haladás meg­kérdőjelezi: azok nem min­denben felelnek meg mai is­mereteinknek. Ezért a nép­jóléti tárca még az év ele­jén kezdeményezte a most érvényes ajánlások felül­vizsgálatát, ám az eddigi szakmai vélemények rend­kívül eltérő képet mutat­nak. Végső döntés szeptem­ber 15-ére várható.

Next