Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)
1996-08-12 / 188. szám
12 1996. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ KULTÚRA Helycserés lapjárás - kis magyar görbe tükör A Film Színház Muzsika szellemét öt évig tartották életben egykori munkatársai, akik most kisemmizettnek érzik magukat Akár négy különböző Film Színház Muzsika is megjelenhetne ma a standokon, ennyi bejegyzett változat szerepel a Művelődési Minisztérium lapnyilvántartásában, némileg eltérő címvariációval. A negyediket június 28-án vették NÉPSZAVA-információ nyilvántartásba, júliusban ez a legutóbbi jelent meg a harmadikként bejegyzett és hat hónapig piacra került magazin helyett. A Film Színház Alapítvány úgy érzi, kihúzták alóla a lapot, az egykori népszerű előd szellemével együtt. Öt éven át tartotta életben a nem létező Film Színház Muzsika szellemét néhány egykori munkatársa, amire végre idén januárban Film Színház Muzsika Televízió címmel újra életre kelt, havi megjelenésssel. A több évtizedes hagyományra visszatekintő népszerű hetilap, a Film Színház Muzsika 1990 októberében szűnt meg.Azóta sem született olyan szórakoztató, ám az értékekre figyelő utódja, mely a helyébe léphetett volna. Született vagy külföldi mintából átvevődött viszont egy sor olyan, amely egy-egy részterület kommersz nemzetközi érdekességeit tálalja színes bulvárstílusban a nagyérdemű elé.) Az egykori hetilap néhány kitartó munkatársa azonban bízott a hagyomány erejében, lapja múltjának hitelében, és nem, adta fel. Életre hívták a Film Színház Alapítványt, éventeszínészdíjat osztottak (Dérynéről nevezték el), időről időre hírt adtak magukról, pontosabban a Film Színház Muzsika nevű, mesterségesen életben tartott szellemről. Míg nem sok remény és a csalódás után egy kiadó látta elég életerősnek ezt a szellemet, hogy testet öltésében fantáziát lásson. Soltész Rezső kiadásában és az alapítvány tagjaiból felállt szerkesztőség szellemi termékeként így jelent meg idén a Film Színház Muzsika Televízió című képeslap első évfolyam 1. Száma. (Ez a lap a harmadik a minisztériumi nyilvántartásban, megelőzi az Új F. Sz. M., illetve az F. Sz. M., de ezek, „holt lelkek”, nem élő lapok, csupán bejegyzések, mondhatni évek óta tartó címfoglalások, nagyobb dicsőségére a demokratikus sajtóviszonyoknak.) Hat szám után júliusban azonban az újságosstandokon már olyan lap jelent meg, amelyazonos igyolt meg nem is. Első pillantásra kiköpött olyan, a má■sedikraméí?-nem-egészen! (Szerzőgárdáját tekintve pedig egyáltalán nem.) Címében ott a hajszálra pontosan azonos formájú Film Színház Muzsika hármasa, de utána a Kultúra szó áll, s mint új lap, alatta: Első évfolyam 1. szám. A történet: kis magyar görbe tükör. A szerkesztőség (az alapítvány tagjai, s egyben lapalapítók) és a kiadó, Soltész Rezső között kenyértörésre került sor. Hónapok mérgesülő nézeteltérései, kölcsönös csalódottságai vezettek idáig. A szerkesztőség többet várt a kiadótól, a kiadó többet várt a szerkesztőségtől. Tény: a remélt piaci és közönségsiker nem jött be. Ennek nagyon sok oka lehet, de következménye az volt, hogy anyagi nehézségeire hivatkozva a kiadó kockázatmegosztásra szólította fel az alapítványt/szerkesztőséget, a további működést csak radikális anyagi megszorításokkal vállalva. Az alapítvány jogtalannak, tehát elfogadhatatlannak tartotta ezt, s alapítói jogánál fogva visszavonta a kiadás jogát Soltész Rezsőtől, aki válaszként nem fizette ki a szerkesztőségnek kéthavi járandóságát. Az elmérgesedett helyzet tovább mérgesedett. Maradt egy szerkesztőség alapítói és kiadói joggal - kiadó nélkül, és egy kiadó - lap nélkül. Soltész Rezső lépett, elmondása szerint több száz ezer forintos kár fenyegette a nyomdai megrendelés kihasználatlansága miatt. Kérelmére a Művelődési Minisztérium lapnyilvántartása nyilvántartásba vette a Film Színház Muzsika Kultúra című lapot. Az alapítvány csak véletlenül szerzett róla tudomást, tehát késedelmesen fellebbezhették meg az „új” lap nyilvántartásba vételét. A fellebbezés halasztó hatályú, s míg meg nem születik rá a határozat, addig a csak kis részben megváltoztatott nevű lap, pláne az elődöt leutánzó arculatával, nem jelenhetett volna meg. Ezt a lapnyilvántartás vezetője, dr. Seregélyesi János is megerősítette, hozzátéve, hogy az értesítés nem kötelességük. Elmondta, az újabb (immár negyedik!) Film Színház Muzsika nyilvántartásba vételének nem volt jogi akadálya, mivel az erről rendelkező 1986-os törvény kizáró okait Soltész kérése nem valósítja meg. Az alapítvány ezt vitatja, sérelmesnek tartja nemcsak az „új” lap megjelenését, hanem a minisztérium eljárását is. Dr. Seregélyesi szerint a tíz év előtti, azóta csupán módosított sajtótörvény elavult, a megváltozott körülmények követelményeinek nem felel meg, e konkrét esetben valójában csak bírósági vizsgálat dönthetne. Soltész nem érzi úgy, elbitorolta volna a lapot és hagyományát, szerinte nem lehet néhány ember belügye, illetve szellemi találmánya az, ami, mint mondja, a magyar kultúra ügye. Az alapítvány viszont kiszolgáltatottnak érzi magát, sajtótájékoztatón ismét a nyilvánossághoz készül fordulni, mert úgy érzi, kihúzták alóla a lapot, szellemét és hagyományát. Itt tartunk, érdekes és sikeres lap helyett - sajtóvita. Színház Egyik tojás (Első évfolyam, 6. szám) Másik tojás (Első évfolyam, 1. szám) Anyanyelvi konferencia augusztusban nyolcadszor Két városban tartják három témáról NÉPSZAVA-információ Egerben kezdődik és Mezőkövesden folytatódik a ma reggel összeülő anyanyelvi konferencia, amelyet VIII. alkalommal rendez meg a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága augusztus 12-e és 15-e között. Az összejövetelen három témáról hangzanak el előadások és hozzászólások. Ezek: Magyarság és egyetemesség az ezredfordulón, Magyar oktatás és tudomány a határokon túl és A magyar nyelv védelmének stratégiája. A konferencia munkájának különös jelentőséget adnak azok a romániai, szlovákiai és szerbiai törvények és rendeletek, amelyek mind szűkebb területre kényszerítik vissza az anyanyelvi oktatást és a kisebbségi magyar nyelvhasználatot. A ma délelőtti program Pomogáts Béla elnöki beszámolójával kezdődik, majd Jankovics József előadása következik A magyar oktatás és tudomány az ezredfordulón címmel. Ezt Péntek János, Gömöri György és Várdy Béla korreferátuma követi. A délutáni konferencia Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter köszöntőjével folytatja a munkát. Ezután következik a vitafórum a magyar nyelv és kultúra védelmének stratégiájáról és feladatairól. A vitaindítót az Egyesült Államokból érkezett Nagy Károly, a felvidéki Gál Sándor, az Erdélyből részt vevő Kötő József és a vajdasági Dudás Károly tartja. A mai napot a tisztújítás előkészítése zárja. Holnap a konferencia szekcióülésekkel folytatja a munkát, este pedig megtekintik a kassai Thália Színház vendégjátékában Ratkó József: Segítsd a királyt! című történelmi drámáját. Szerdától Mezőkövesden folytatódik a konferencia. Új képtár nyílik Ráckevén NÉPSZAVA-információ Ráckeve képtárat akar, és nem csak reménykedik, hanem tesz is érte, hogy ez megvalósuljon. A jövőbeni városi képtárat a település központi helyén, egy régi, mára használaton kívülivé vált épületből alakítják ki. Az egykori orvosi rendelő új funkciójáról az önkormányzat többfordulós vita után döntött. Az épület mellett szólt többek között, hogy a központban fekszik, könnyű megközelíteni. A városi önkormányzat - amely az épület teljes átépítését finanszírozza, s egyben a képtár tulajdonosa is lesz - összesen tízmillió forintot szán az építkezésre, amelynek egy része társadalmi munkában zajlik. További érdekesség, hogy a képtár terveit szintén társadalmi munkában készítette el Bodzán Antal építész. A ráckevei városi képtár létrehozása illeszkedik a „Ráckeve , 2000” elnevezésű programba, amelynek keretében az osztrák kormány összesen kétmillió schilling támogatást nyújt a város vonzóbbá tételéhez. Várhatóan a jövő évben adják át a képtárat, amelynek majdani kiállításai között állandó helyet foglalnak majd el Patay István képei. A festőművész - Ráckeve szülötte r-. művei egy részét szülővárosának ajándékozza. Az állandó kiállítás mellett természetesen időszaki tárlatokat is rendeznek majd az új kiállítóhelyiségben NÉPSZAVA Olimpia. Ahol a legnagyobb dicsőség győzni. Sikert csak azok remélhetnek, akik hosszú évek felkészülésével valódi csapattá kovácsolódtak össze. Összehangolt, precíz csapatmunka - ez a siker titka - a pénzügyek területén is. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. „csapata" összesen 7-féle VISA és EUROPAY bankkártyát kínál ügyfeleinek. Mindenki számára a megfelelőt. Munkatársaink segítenek az Ön igényeinek részletes feltérképezésében, így Ön pontosan olyan bankkártyához jut, amilyenre szüksége van. Bővebb információért hívja a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 24 órás Bankkártya Ügyfélszolgálatát: 252-0333! KAMATOZTASSA TUDÁSUNKAT