Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)
1997-07-24 / 171. szám
Keresik a háború óta „alvó” számlák tulajdonosait A Svájci Bankárszövetség közzétette a második világháború befejezése előtt nyitott, úgynevezett alvó számlák tulajdonosainak névsorát. A tulajdonosok leszármazottainak hat hónapjuk van, hogy igényeiket bejelentsék, és ha jogosultságukat bizonyítani tudják, hozzájuthatnak a számlákon lévő összegekhez. Mintegy harminc magyar vonatkozású név szerepel a tegnap közzétett, a svájci bankokban a második világháború befejezése előtt nyitott, úgynevezett alvó számlák tulajdonosait, illetve meghatalmazottait tartalmazó listán. A listát azért tette közzé a Svájci Bankárszövetség, hogy a számlatulajdonosok leszármazottai jelentkezhessenek, és ha igazolni tudják jogosultságukat, a számla tartalmához hozzájuthassanak. Valószínű, hogy kevesebb számláról van szó, mint ahány név a listán szerepel: előfordulhat, hogy a számlának több tulajdonosa is volt, és külön közük azon meghatalmazottak névsorát is, akik az alvó számlák felett rendelkezhetnek. A lista nem csak a holocaust áldozatait tartalmazza: mindazok szerepelnek rajta, akik 1945. május 8-a előtt nyitottak számlát, és azóta nem rendelkeztek annak tartalmáról. A lista 28 ország napilapjaiban jelent meg, Magyarországon egyedül a Népszabadság közölte. Ősszel teszik közzé azoknak a svájci állampolgároknak a nevét, akik alvó számlával rendelkeznek, és még ezek között is lehetnek olyanok, akik magyar személyek megbízásából jártak el. Az igényeket Magyarországon az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló cég budapesti irodájában lehet bejelenteni. (Világszerte öt iroda végzi az adminisztrációt, a budapestin kívül New Yorkban, Tel-Avivban, Baselben és Sidneyben. A budapesti irodához tartozik a volt Szovjetunió nyugati fele, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Kis-Jugoszlávia és Görögország is. Az érdeklődők a 06 80 200 173-as zöld számon jelentkezhetnek, megadhatják nevüket, címüket és telefonszámukat, majd egy 80-90 oldalas, részletes tájékoztatót kapnak - mondta érdeklődésünkre Szabó Tamás, a könyvvizsgáló cég budapesti illetékese, aki hozzátette: 5-10 percenként csörög a telefon Irodájukban. A kérelmek beadására hat hónap áll rendelkezésre, ám ezt a határidőt „aberánsan” kezelik. A kérelmeket angolra fordítják, és az Ernst and Young bázel irodájába továbbítják, és azokat egy - nem svájci - jogászokból álló ad hoc választott bíróság bírálja majd el. Vitás esetekben a testület a kérelmezőt személyesen is meghallgatja, de ehhez nem kell Svájcba utazni: vagy Magyarországon, vagy valamelyik környező országban is tartanak majd kihelyezett ülést. A választott bíróságon kívül a kérelmezők a svájci bíróságokhoz vagy a svájci banki ombudsmanhoz is fordulhatnak. Amenynyiben valaki tudja, hogy valamelyik örökösének „alvó” számlája volt, de nem szerepel a listán, csak ezekhez fordulhat. De akinek a hozzátartozója rajta van, annak Szabó Tamás azt javasolja, hogy válassza a Svájci Bankárszövetség által most felkínált utat, bár itt a döntés ellen nem lehet fellebbezni. vétségének elnöke üdvözölte a lista megjelentetését, mivel így valószínű, hogy minden számlatulajdonos leszármazottai megkaphatják javaikat, bár hozzátette, hogy ennek a listának már sokkal régebben meg kellett volna jelennie. A bankárszövetség közleménye szerint azoknak a számláknak a tartalmát, amelyek után senki 10 1997. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK HÁTTÉR A listán szereplő magyar illetőségű számlatulajdonosok neve Adler Klára, Győr Bartos Ladislaus, Budapest Dr. Alexis De Boer, Budapest Karl Friedrich Detshy, Budapest Stefan B. Deutsch, Veszprém Johann Drahos Ludwig Glücksthal, Budapest György Alexius és Renét Párizs Dr. Horváth Gábriel, Budapest Kammer testvérek Textilipari Rt., Budapest Kemstok Gina, Budapest Hermann Zur lappe, Budapest Lovas Stefan, Budapest Luis Coloman és Irene-Marie, Budapest Dr. Milleff Dimiter, Budapest Mosaureles Rata, Budapest Munnich, Plena V. Sesztina, Debrecen Nagy Nikolaus, Budapest Nagy Ladislaus Dr. Nobel Lazlo, Budapest Oppenheim Uwe Emil, Budapest Pardany Eduárd, Budapest Dr. Rohonyi Nikolaus, Budapest Atuttkay, V., Budapest Vajda Annin, Budapest Bartholomeus von Valkay, Budapest Vesely Marie, Abbázia Dr. Von Drrsztay Andor, Budapest Aladár von Münnich, Budapest Stefan von Ujszászy, Budapest Zoltán Ella, Budapest Meghatalmazottak neve András George Esterházy Paul Helényi Therese Kertész Nándor Pogány Miklós Vermes Bella Vermes Gyula Dr. Vesely Jan Zehn Viktor Dr. Zoltán Eugen Zoltán de Gozon Van magyar örököse az alvó bankbetéteknek A I. világháború idején a svájci bankokban nyitott és azóta „alvó” bankbetétek tulajdonosai között mintegy harminc volt magyar állampolgár. Ezek leszármazottai közül két családdal sikerült felvennünk a kapcsolatot. Az egyik számlatulajdonos, Aladar von Münnich unokaöccsének felesége - noha a rokoni kapcsolat létét megerősítette - a bankszámla létezéséről nem tud. Elmondta, hogy férje nagybátyja - akivel ő csak egyszer találkozott - 1945-ig jó nerűi építészként dolgozott Pesten, majd Kanadába költözött, és 15-20 éve elhunyt. Luis Coloman és felesége, Irene-Marie neve, szintén szerepel a nyilvánosságra hozott listán.. Egyik legközelebbi, még élő hozzátartozójuk az unokaöccsük, Luib Nándor, aki elmesélte, hogy „Kálmán bácsi” egy francia tulajdonú pesti kábelgyár igazgatója volt, és gyakran dicsekedett magas nyugdíjával. Családja eddig nem tudott a bankbetétről. Lutb Nándor elmondta: megvárja a család jelenleg nyaraló tagjainak hazatértét, s majd együtt megbeszélik a nagy horderejű eseménynyel kapcsolatos terveiket. Akkor is, ha már más úton megindította az eljárást, mivel a szálak összefutnak, és így hamarabb elintéződhet a kérése. Az érdeklődők az információs csomagban saját anyanyelvükön egy kérdezz-felelek típusú tájékoztatót is kapnak, amelynek angol nyelvű változata az Interneten is olvasható, a http://www.dormantaccounts.ch címen. Ebből kiderül, hogy a számlákon a kamatokat attól függetlenül jóvá kellett írnia a bankoknak, hogy azok „alvó” számlák voltak-e. A kérelmezők késedelmi kamatot is kérhetnek, amennyiben úgy gazídá- ják, hogy a svájci bank hibája-* ból nem jutottak hozzá korábban a számla tartalmához. A kamat jogosságáról és mértékeiről a választott bíróság dönt. A tájékoztató szerint a számozott számlák tulajdonosai is hozzájuthatnak javaikhoz. Bár ezek olyan számlák, amelyeknél a tulajdonosnak nem a személyazonosságát kell igazolnia, ha a számlához akar nyúlni, hanem egy számot kell felmutatnia, a tulajdonosok személyi adatait is nyilvántartják a bankok, így mód lesz a jogosultság bizonyítására. A bankárszövetség által indított akció keretében egyébként az eljárás ingyenes, de ha valaki ügyvédi képviseletre tart igényt a választott bíróság előtt, annak költségeit maga kell hogy viselje. Feldmájer Péter, aiMagyarországi Zsidó Hitközségek Sze nem jelentkezik, emberiességi és jótékonysági célokra használják fel. Feldmájer, aki a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának alelnöke is, erről úgy nyyatkozott: az örökös nélkül maradt, magyarországi eredetű vagyonoknak a közalapítványhoz kellene kerülnie, mivel azt éppen iyen célból hozták létre. Stark Tamás történész érdeklődésünkre elmondta: nem tud arról, hogy a háború előtt vagy alatt bármlyen szervezett akció keretében menekítették volna Svájcba a zsidó vagyonokat. Magyarországon a gazdasági viágválság miatt 1931-ben kötött arany- és devizagazdálkodást vezettek be. Ettől kezdve a koronát már nem lehetett szabadon devizára váltani, és aranyat sem lehetett szabadon vásárolni, és devizavonzatú kereskedelmi ügyleteket is csak a Nemzeti Bankon keresztül lehetett lebonyoltani. Stark Tamás szerint így valószínű, hogy a számlákon viszonylag kevés pénz található, és azokat is a Nemzeti Bank megkerülésével juttatták ki. A Neue Zürcher Zeitung több furcsaságot fedezett fel és ismertetett szerdai számában a második világháború vége óta „alvó” svájci bankszámlák tulajdonosainak, illetve meghatalmazottaiknak aznap közzétett lajstromaiban - jelentette az MTI. Az 1872 számlatulajdonos között szerepel a svájci „Japán Kirendeltség”, a meghatalmazottak között pedig dr. Esterházy Pál herceg, „aki Magyarország leggazdagabb embere volt 1945-ig”, s akinek özvegye ma is Zürichben él. A svájci lap más hercegekre is lelt: Hermann Zur Lippe (Budapest) és Erwein Zu Lebkowicz neve az 1962-es első kutatáskor homályban maradt. Ilyen ismert nevek láttán vajon miért nem jutott eszébe a bankoknak, hogy maguktól nyomozzanak? - teszi fel a kérdést az NZZ. Svájci bankok eltérő választ adtak a cikk nyomán érdeklődő francia hírügynökségnek, amikor azt tudakolta, vajon nyithattak-e álnéven és fiktív címen számlát a zsidók a náciktól való félelmükben. A Crédit Suisse szóvivője, André-Lou Sugar azt mondta, hogy útlevelet vagy személyigazolványt kértek. A Svájci Bankszövetség szóvivője, Gertrud Einsmann árnyaltabb választ adott: a formaságokat akkoriban sokkal rugalmasabban alkalmazták, és minden egyes bank a belátása szerint járt el. Az oldalt írta: Balázsi György Kepecs Ferenc Nagymáté Orsolya Votisky Péter NÉPSZAVA Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kuratóriuma kísérleti jelleggel pályázatot hirdet foglalkoztatásbővítés támogatására. A pályázat célja: A pályázatban meghatározott településen működő és az adott település foglalkoztatásában meghatározó szerepet betöltő munkaadók támogatása a foglalkoztatottak létszámának növelése érdekében. 2. A pályázók köre: 2. Pályázhat az 1996. LXXXI. társasági adóról szóló törvény 2. § 2. bekezdés a, b, c, f, pontban felsorolt gazdálkodó szervezet, melynek székhelyén, telephelyén, ahol a foglalkoztatásbővítést tervezi, a lakónépesség 1000 fő alatti, továbbá a pályázat benyújtását megelőző hónapban a munkanélküliségi mutató meghaladta a pályázati adatlap szerinti számítás alapján a 20,0%-ot. . 2.2 Nem pályázhat az a gazdálkodó szervezet, amely csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. 2.3 Nem pályázhat az a szervezet, amelynek érvényes szerződés alapján a foglalkoztatottak számának 20%-át meghaladó létszámra foglalkoztatási kötelezettsége van a pályázat benyújtási határidejének zárónapján vagy a Megyei Munkaügyi Központhoz, illetve a Területfejlesztési Tanácshoz ilyen mértékű munkahelybővítő támogatásra pályázatot nyújtott be vagy ilyen támogatásban részesül. 3. Pályázati feltételek: 3.1 A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtása előtti 3 hónap átlagos munkajogi létszámát a szerződés megkötésének napját követő évben növeli, és az így megnövelt létszámot további egy évig megtartja, valamint vállalja, hogy a foglalkoztatás bővítését a településen lakó regisztrált munkanélküliek alkalmazásával oldja meg. 3.2 A helyi önkormányzat igazolja, hogy az adott gazdálkodó szervezet a településen foglalkoztatott főállású munkavállalók legalább 20%-át vagy a településen foglalkoztatott főállású munkavállalók közül legalább 50 főt foglalkoztat. 4. A támogatás formája, időtartama, mértéke, nagysága. 4.1 Az OFA által nyújtott támogatás részben - minimum 50%-ban - viszszatérítendő forgóeszköz-támogatás, mely a foglalkoztatásbővítést elősegítő fejlesztés készleteinek a biztosítására fordítható. 4.2 A támogatás átutalására utólag negyedévenként, a vállalt foglalkoztatásbővítés szerint kialakított feltételeknek megfelelően, a szerződésben rögzített bizonylatok alapján kerül sor. Az OFA által nyújtott támogatás visszafizetésére két év türelmi idő után a támogatási szerződés megkötését követő harmadik évben, két egyenlő részletben kerül sor. 4.3 Az egy pályázónak nyújtható összes, részben visszatérítendő támogatás összege a foglalkoztatásbővítésbe bevont regisztrált munkanélküliek számától függően 300 E Ft/fő, összesen maximum 10 500 E Ft lehet. 5. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek azok a pályázók. 5.1 Akik foglalkoztatási szempontból kedvezőtlenebb településen (magasabb munkanélküliségi mutatóval rendelkező település) vállalják a munkahelyek számának bővítését. 5.2 Akik nagyobb létszámú regisztrált munkanélküli foglalkoztatását vállalják. 5.3 Akik jövedelempótló támogatásban részesülők vagy a jövedelempótló támogatásból kikerültek foglalkoztatására vállalkoznak. 5.4 Akiknél az egy főre jutó támogatás értéke alacsonyabb. 5.5 Akik a kapott támogatás magasabb hányadának visszafizetésére vállalnak kötelezettséget. - - 1 5.6 Akik a munkavállalók részére magasabb jövedelem elérését teszik lehetővé. 6. A pályázat benyújtásának módja: 6.1 A pályázatot az OFA által kiadott pályázati tájékoztató alapján kell összeállítani, és a pályázati adatlappal együtt lehet benyújtani. 6.2 A pályázathoz mellékelni kell: - a pályázat benyújtása előtti hónap - településre vonatkozó - foglalkoztatási adatait, - a támogatással megvalósítandó üzleti tervet, a tervezett létszámbővítés részletes elemzésével, - a vállalkozás beszámolási kötelezettségének megfelelő 1995. és 1996. évi mérlegbeszámolót a kiegészítő melléklettel, - a vállalkozás társasági szerződését vagy alapító okiratát, vagy alapszabályát és a bejegyzést elrendelő cégbírósági végzés másolatát, - a pályázattal elnyerni szándékozott támogatás értékének megfelelő terheletlen ingatlan jelzálogjog létesítésére való felajánlását, az illetékes munkaügyi központ véleményét vagy igazolását a pályázat véleményezésre való átvételéről, valamint igazolását a pályázat benyújtása előtti hónap településre vonatkozó regisztrált munkanélküliek számáról, a helyi önkormányzat nyilatkozatát a pályázó településen betöltött foglalkoztatási szerepéről, valamint a pályázat benyújtása előtti hónapban a település lakónépességének, és ezen belül az aktív korú népességének számáról. 6.3 A pályázati adatlap, a pályázati tájékoztató és a pályázati díj befizetéséhez szükséges átutalási postautalvány az OFA Alapítványi Irodájától (1037 Budapest, Bokor u. 9-11.) térítésmentesen igényelhető. 6.4 A pályázatot három példányban kell elkészíteni. Ezek közül egy példányt - véleményezés céljából - a területileg illetékes Megyei Munkaügyi Központhoz, két példányt az OFA Alapítványi Irodájához kell eljuttatni ajánlott küldemény formájában vagy személyesen. 6.5 Pályázati díj: 10 000 Ft 6.6 A pályázati díjat az OFA nem fizeti vissza. 7. Apályázat benyújtásának határideje: 1997. augusztus 30. 8. Általános tudnivalók: Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, illetve nem tartalmazza a kitöltött pályázati adatlapot és a kért mellékleteket vagy határidőn túl érkezik be, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A pályázat benyújtását követően csak az OFA által kezdeményezett hiánypótlásra van mód. A támogatásról - a pályázatok beérkezését követően, független szakértők bevonásával - az OFA kuratóriuma dönt. A kuratórium döntését a Közalapítványi Iroda írásban közli a pályázóval. A döntés végleges, vele szemben jogorvoslatnak helye nincs. A pályázati feltételeknek nem megfelelő vagy az elutasított,pályázatok egy példánya szükség esetén átvehető a Közalapítványi Irodánál, az értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül. A Közalapítványi Iroda ezeket a pályázatokat nem őrzi meg, nem küldi vissza. A pozitív kuratóriumi döntést követően a Közalapítványi Iroda támogatási értesítést küld a pályázónak, amely hatvan napig érvényes, de az esetben is fenntartja magának a jogot arra, hogy a pályázó által biztosítandó feltételek hiánya esetén elálljon a szerződés megkötésétől. Ha a támogatási szerződés megkötésére - az OFA-nak fel nem róható okból - ez idő alatt nem kerül sor, a támogatásra vonatkozó döntés külön intézkedés nélkül érvényét veszti. A pályázat elkészítésével kapcsolatban részletes felvilágosítást ad Halbauer Rozália programvezető a 388-1270 telefonszámon vagy személyesen. az OFA kuratóriuma * 1*44| A bankok nem fizettek Hírügynökségi jelentések szerint a Svájci Bankárszövetség szerdán közölte: a pénzintézetekben elfekvő számlák tüzetesebb átvizsgálása során 17 millió svájci frankkal nagyobb összeget találtak a holocaustáldozatok feltételezett számláin, mint azt tavaly vélelmezték. Az alvó számlákon lévő összeget most 60,2 millió frankra becsülik. Az izraeli székhelyű Zsidó Ügynökség szerint a Svájci Bankárszövetség egyelőre csak a legkönynyebben megtalálható számlatulajdonosok nevét hozta nyivánosságra. Az ügynökség arra számít, hogy a bankok ősszel közzétesznek egy sokkal átfogóbb, 15-20 ezer nevet is tartalmazó listát. Ez várhatóan magába foglalja majd azokat a bankszámlákat is, amelyeket elővigyázatosságból svájci állampolgárok nevén vagy fiktív néven és címen nyitottak zsidók a világháború alatt és előtt. A svájci számlák története a második viágháború idején kezdődött, amikor a nácik által fenyegetett személyek - köztük igen sokan zsidó származásúak - biztonságosnak vélt svájci bankokban helyezték el vagyonuk egy részét. Nagy részük nem élte túl a holocaustot, így betétjeik ott maradtak a svájci bankokban. Utódaik természetesen igényt tartottak a vagyonra, de azt igen sok esetben nem kapták meg. Problémát jelentett, ha nem maradt meg igazolás a betétről, ha nem tudták a számla számát vagy azt a kódnevet, amelyen a betétet a bankban elhelyezték. Ez igen sokszor előfordult, hiszen a koncentrációs táborokba hurcolt emberek többnyire elvesztették irataikat, igazolásaikat. Az örökösökre ilyenkor valóságos tortúra várt, amely az esetek többségében ráadásul eredménytelen is maradt. A svájci bankárok minden eszközt bevetettek, hogy ne kelljen fizetniük: mellébeszéltek, az eljárást bürokratikus huzavonába fullasztották vagy egyszerűen megtagadták az ügy vizsgálatát. Jelemző volt az a módszer, amikor a szűkös anyagi helyzetben lévő igénylőktől ezer frankot követeltek pusztán azért, hogy ügyükkel foglalkozzanak. A nyomok elkenését szolgálta az az állítólagos előírás is, hogy a gazdátlan betétek anyagait csak tíz évig őrzik meg. Ennek letelte után jelentkezők előtt egyes esetekben arra hivatkoztak, hogy már nem tudják ellenőrizni az igények jogosságát. Külön problémát jelentettek azok a betétek, amelyeknek nem maradtak örököseik. Az igazságérzet azt kívánta volna, hogy ezeket az egyes országok zsidó közösségei kapják, de erre csak igen korlátozott mértékben került sor. Svájc a háború után a hozzá került náci javak értékének mintegy tíz százalékát átadta a szövetségeseknek. Ennek kis részéből fizettek bizonyos kárpótlást 1962-ben Bem még egyszer 4,5 millió dollárt utalt át nemzetközi szervezeteknek. Ugyanezen években azonban olyan megállapodásokat is kötött kelet-európai országokkal - köztük Magyarországgal -, melyek értelmében az alpesi ország bankjaiban maradt zsidó betétekből kárpótolták azokat a svájci személyeket, akiknek kelet-európai vagyonát ezekben az országokban államosították. A témára tavaly figyelt fel a vitág közvéleménye. Az ezzel járó nagy nemzetközi nyomás engedményekre kényszerítette Svájcot: idén márciusban a berni kormány és néhány nagybank százmillió frank értékben alapot hozott létre a holocaust áldozatai számára. Elkezdték a bankokban szunnyadó betétek átvizsgálását, s ez év elején Magyarország is megkapott egy 33 névből álló, nyivánvalóan hiányos tistát.