Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)
1998-05-02 / 102. szám
NÉPSZAVA Növekszik a bűnözés a bevásárlóközpontok körül A nagy fővárosi bevásárlócentrumok megnyitása után a helyi kapitányságok ügyforgalma jelentősen megnő. Egy-egy üzletközpontban évente 500-800 tettenéréses bolti lopást jelentenek be a kereskedők. Azokban a kerületekben, ahol a közeljövőben több hasonló kereskedelmi központot adnak át, várhatóan 20-40 százalékkal több bűncselekményt kell kivizsgálnia a rendőrségnek. Veress Jenő NÉPSZAVA Gyors egymásutánban épülnek és nyílnak meg a fővárosban a bevásárló-, szórakoztató-, szolgáltatóközpontok. A komplexumokat látogató sokezres tömegben természetesen mindig jelen vannak a bűnözők, az alkalmi vagy üzletszerű tolvajlásból élők. A XIX. kerületben, ahol egy esztendeje működik az Europark bevásárlócentrum, a nyitás napjától jelentős emelkedést regisztráltak a kerületi rendőrkapitányságra érkezett feljelentéseknél, s ez azóta sem csökken. Tóth Gábor őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője a Népszavának elmondta, az eltelt esztendőben mintegy 750 esetben kellett kivizsgálniuk bolti lopáson tetten ért gyanúsítottak ügyét. Ez a kapitányságon indított eljárások számát 20 százalékkal emelte meg. Az ezer férőhelyes parkolót nem őrzik, ezért ott nem ritka a gépkocsifeltörés, bár ezek száma nem túl magas. Az Europarkban egyébként nemrég göngyölítettek fel egy olyan bűncselekmény-sorozatot is, amelynek során - nagyrészt belső emberek - összesen 80 millió forint értékű árut vittek el. A Kőbánya-Kispest vasútállomás közelében újabb óriási bevásárlóközpont épül, amely várhatóan még később rontja a kerület mrügyi statisztikáját. A XIV. kerületi Tesco megnyitása után a zuglói rendőrségen hasonlóan nőtt a feljelentések száma. Bár ez a központ csak néhány hónapja működik, Balázs László kerületi kapitány szerint éves szinten 500-800 lopásra biztosan számíthat a rendőrség. A XIII. kerületi Duna Plaza kivételnek tekinthető, itt ugyanis szinte alig fordulnak elő bűncselekmények. Mint Bartos László dandártábornok, rendőrkapitány elmondta, ez elsősorban a kiváló belső biztonsági szolgálatnak köszönhető. A Plaza megnyitása, 1996 óta ez év márciusig mindössze 191 bolti lopást regisztráltak. Az átlagosnál magasabb viszont a parkolóban, illetve az áruház környékén elkövetett gépkocsifeltörések száma, 278 ilyen eset történt, s 28 autót loptak el. Dr. Hangyási Sándor, a II. kerület rendőrkapitánya viszonylag jó helyzetben van, ám hamarosan két óriási bevásárlóközpont is nyílik illetékességi területén. A Széna téri Mammut, illetve a Gábor Áron utcai Rózsakert várhatóan súlyosan rontja majd a bűnügyi statisztikát. A kapitány szerint sajnálatos, hogy a beruházók, a tervezők nem vonják be a rendőrség szakembereit az előkészítő munkálatokba. Gondot jelent az is, hogy nincs beleszólása a rendőrségnek, hogy az üzemeltetők melyik biztonsági céggel kötnek szerződést. A látenciáról, vagyis a hivatalosan nem regisztrált bűncselekmények számáról, illetve a szabálysértési szinten maradó lopásokról nincs összesítő adat. Rendőrségi becslések szerint ezek száma a megtett büntetőfeljelentések legkevesebb három-ötszöröse lehet. A legnagyobb fővárosi bevásárlóközpontok területén elkövetett bűncselekmények átlaga (központ/év) bolti lopás zseblopás gépkocsifeltörés, gépkocsilopás a rendőrség által becsült látencia (fel nem jelentett bűncselekmény szabálysértési értékhatár (5000 Ft) alatti lopások 1500 2000 Sikkasztással gyanúsítják a volt siklósi tűzoltót (Folytatás az 1. oldalról) Az összefonódás kizárt, közölte lapunkkal az ügy előadója, Guzsvinecz Gábor főhadnagy, a Pécsi Városi Rendőrkapitányság vizsgálója arra hivatkozva, hogy egyrészt senkit sem ismer Siklóson, másrészt a Pécsi Városi Ügyészség csupán 1997 januárjában rendelte el a nyomozást. Lapunknak azonban dokumentuma van arról, hogy korábban a pécsi rendőrség 1996 szeptember 23-án kelt határozatában megtagadta a Felföldi Ernő volt parancsnok elleni nyomozás teljesítését, miután szerinte hiányzott a bűncselekmény alapos gyanúja. A feljelentő főbizalmi panasszal élt, jelezve, hogy a nyomozó hatóság fontos körülményeket nem vett figyelembe és fontos tanúkat nem hallgatott meg. Ezek után helyezte hatályon kívül az ügyészség a rendőrség megtagadó határozatát. A szakértő késlekedése miatt elhúzódott nyomozás csupán a hűtlen kezelés alapos gyanúját tudta kétségen kívül megállapítani. Bebizonyosodott, hogy Felföldi Ernő a tűzoltóság szerkocsijait gyakran magáncélra használta, s ezzel anyagi kárt okozott a tűzoltóságnak. A többi vád - amelyeket a siklósi szakszervezeti főbizalmi, Sütő László feljelentéséből március 18-án megjelent cikkünkben idéztünk - most sem nyert egyértelmű bizonyítást. A beosztottak magáncélú dolgoztatásának ügye pedig a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, mondta az ügy előadója. Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnök-ügyvivője, aki előzőleg a siklósi főbizalmival egyeztette álláspontját, elmondta lapunknak, kifogásuk és fenntartásuk van amiatt, hogy a feljelentett cselekmény teljes körű, köteles vizsgálata nem történt meg. Sütő László ezt azzal támasztotta alá, hogy már a feljelentés kiegészítésekor több olyan szempontra felhívta a figyelmet, amelyeket a nyomozás során nem vizsgáltak. A főbizalmi a nyomozás eredményének ismeretében úgy döntött, amennyiben megkapja a rendőrség vádemelési javaslatát, részletes, minden pontra kiterjedő ellenvéleménnyel áll elő. A HTFSZ vezetője kuriózumként említette, hogy május 1-jével Felföldi Ernőt annak a készültségi szolgálatnak a parancsnokává nevezték ki, ahonnan feljelentették, ez pedig sérti a szolgálati törvény előírásait. Drogmegelőzés A drogproblémák kezelésére májusban tanfolyamot indítanak a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak - hangzott el az ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón. Tan Ferenc, a büntetés-végrehajtás főparancsnoka elmondta: tapasztalatok szerint a drogozás a hazai börtönökben sem ismeretlen. A magyar börtönlakók több mint 56 százaléka fogyasztott valamilyen kábító hatású anyagot fogva tartása alatt - derült ki egy felmérésből. Az elítéltek főleg a „hagyományos” tudatmódosító szereket - az alkoholt és a gyógyszerkészítményeket, a szerves oldószereket fogyasztják. Ausztriai munka Az osztrák-magyar munkaügyi szerződés keretében csütörtökön lépett életbe az a megállapodás, miszerint három határ menti megyéből (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) 550 munkavállaló dolgozhat legálisan Burgenlandban. A sógorok elsősorban a vendéglátásban és a szolgáltatóiparban ajánlanak munkát. BELFÖLD 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT Többszörös a túljelentkezés Az idén a jogi és az egyetemi gazdasági képzés a sláger Az egyetemek és főiskolák döntő többségénél már összesítették a különféle karokra, illetve szakokra jelentkezők számát. Az adatokból kiderül: a tavalyi évekhez hasonlóan a jogi, illetve az egyetemi gazdasági képzéseken kíván továbbtanulni a legtöbb diák. Kirády Attila, Boromisza Dóra NÉPSZAVA Az egyetemek, főiskolák nappali tagozataira csaknem kétszeres a túljelentkezés az idén: a 42 ezer helyre 78 ezer diák adta be jelentkezési lapját. Emellett jelentősen - 14-16 százalékkal- nőtt az estin és a levelezőn továbbtanulni kívánók száma. Több mint 30 százalékos a növekedés a kiegészítő, illetve a második vagy harmadik diploma megszerzésére irányuló képzésben is. A jelentkezési adatok szerint továbbra is a jogi, illetve az egyetemi szintű gazdasági képzések a legnépszerűbbek. A felvételizők korosztályában mutatkozó jelentős demográfiai hullámvölgy ellenére ezeken a szakokon a jelentkezők aránya alig csökkent. Tavaly körülbelül 7500-an akartak jogi károkon továbbtanulni, idén 7000-en próbálkoznak majd a felvétellel. Hasonló a helyzet a közgazdasági szakra jelentkezőknél: az elmúlt évben 5000, idén pedig majdnem 4600 fiatal tesz felvételi vizsgát. A túljelentkezés idén is sokszoros: jogi területre 1600, közgazdaságira pedig 1680 hallgatót vehetnek fel az egyetemek. (A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nappali tagozatára például 3626-an jelentkeztek, ősztől azonban csupán 875 hallgató kezdheti meg a félévet.) Hasonlóan népszerűek a budapesti, valamint a nagy vidéki egyetemek orvosi, bölcsész és természettudományi karai. Mindez annak is köszönhető, hogy ettől az évtől kezdve több helyre beadhatta jelentkezési lapját az érettségizett diák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarára idén több mint 10 000-en jelentkeztek, a természettudományi karon pedig a tavalyi évhez képest csupán 300-zal kevesebben, mintegy 4000-en. Kilenc százalékkal több fiatal kíván bekerülni a Budapesti Műszaki Egyetemre is. Szeptemberben ugyanakkor a most jelentkező 7172 diákból mindösszesen 2756 első éves kezdheti meg tanulmányait a BME-n. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) általános orvosi karán ötszörös a túljelentkezés ebben az évben. A fogorvosira tízszer, a gyógyszerésztudományi karra pedig négyszer annyian szeretnének, bejutni, mint amennyi hely van. Több felsőfokú intézményhez hasonlóan a SOTE-n is indítanak költségtérítéses képzést. A fogászati karon idén három - a ponthatártól alig elmaradó - felvételiző tanulhat majd ebben a formában. Kilencszeres a túljelentkezés az Állatorvosi Egyetemen: 920 felvételizőnek a 105 helyért kell majd megküzdenie. A szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) bölcsészettudományi karára a lehetségesnél ötször többen jelentkeztek ebben az évben. Bár a tanárszakok keretszáma csökken, az olyan népszerű képzési formákra, mint a kommunikáció, tízszeres a túljelentkezés. Összességében a 933 férőhelyre megközelítőleg 4900 pályáztak, ami a tavalyihoz képest közel 1000-rel több jelentkezőt jelent. A természettudományi karon belül (TTK) legtöbben a biológia és programozó matematikus szakra adták be lapjukat. (A biológián csaknem 12-szeres a túljelentkezés.) A felvételi statisztikából látszik, hogy egyre többen választják a különféle kutatótevékenységekkel együttjáró képzéseket. A TTK-ra ebben az évben 750 férőhelyre 3286 jelentkeztek. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) bölcsészkarán nem sokat változott a felvételizők száma a tavalyihoz képest. A túljelentkezés is szokásos mértékű: a 700 helyre 3100 hallgató pályázik. Módosították a főváros lakáscsere-rendeletét NÉPSZAVA-információ A fővárosi önkormányzat csütörtöki közgyűlésén módosította az 5 éve elfogadott lakáscsere-rendeletét annak érdekében, hogy az önkormányzati lakások bérlői jogi tájékozatlanságuk miiatt ne kössenek önmagukra nézve hátrányos, szerződéseket. A változtatások gyakorlatilag lehetetlenné teszik az úgynevezett „lakáscápák” működését, és megakadályozzák, hogy az önkormányzati lakások bérlőjét az álszerződők a csereszerződés aláírása után az utcára tegyék, kisemmizzék. Önkormányzati lakások cseréje esetén a jövőben tulajdoni lapok benyújtására lesz szükség. A kerületeknek minden esetben vizsgálniuk kell, hogy ki a tulajdonosa a cserélendő lakásnak. A tulajdonos hozzájárulása nélküli csereszerződés érvénytelenné válik. Lakásokat ajándékozott a fővárosi önkormányzat a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak. Az összesen tizennyolc, Abder Utcai lakást a főváros azoktól a lakosoktól vásárolta meg az év elején, akik a tervezett útbővítés zaj- és füstszennyezése elől „menekültek el” az utcából. Az ingatlanok megvásárlását követően Berta Attila rendőr dandártábornok levélben fordult Rostás Ákoshoz, a fővárosi önkormányzat közbiztonsági és városrendvédelmi bizottságának elnökéhez, hogy igényt tartanának a „füstös” lakásokra. Az ingatlanokért összesen 64 millió forintot fizetett az önkormányzat, amelyet a budapesti rendőrség idei támogatására szánt keretből levontak. Kiválasztották a városatyák a főváros tőzsdei részvényeinek forgalmazóját is. Mint Atkán János gazdasági főpolgárár testerhelyettes ,elmondta, azért kerestek pályázat útján befektetési tanácsadót, mert a főváros szabadulni kíván a(BÁV-, Matáv-, Rába- és TVK-értékpapírokból álló) többmilliárdos részvénycsomagtól. A nyertes a jelentős érdeklődést kiváltó tenderen az Erste Bank Befektetési Magyarország Rt. és a CA IB Értékpapír Rt. lett. Az eladott értékpapírok ellenértéke a metróépítés finanszírozására nyitott számlára folyik be. Szigorúbb szabályozás Tudomásul kell venni, hogy a gyógyszerkiadásokat csak a jelenleginél szigorúbb szabályozási rendszerrel, valamint egy jóval átláthatóbb ellenőrzési szisztémával lehet visszaszorítani. Fontos, hogy mindeközben a lakosság kiadásai nem növekedhetnek az inflációnál nagyobb miértékben - mondta Kökény Mihály népjóléti miniszter egy hármónapos konferencián. Hozzátette: nincs szükség patikahálózatokra, mint ahogy a patikusok önállóságát megnyirbáló beavatkozásokra sem. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint végre elkezdődött a gyógyszerészet szakmai és erkölcsi rehabilitációja. A patikák több mint 90 százaléka ugyanis a gyógyszerészek tulajdonába került és megszületett a gyógyszertörvény. Garancia a költségvetés bővítésére Ötvenmilliárdos fejlesztés előtt a katonai járműpark - A váltás hazai bázison nyugszik majd A sereg gépjárműparkját 30 évvel ezelőtt kezdték dinamikusan fejleszteni. A boldog esztendők után napjainkra folyamatosan leépült. A harmincezer szállító eszközből az utóbbi nyolc év alatt 19 ezer lett, az új beszerzés jó ideje szinte elhanyagolható, az alkatrészellátás akadozik, amit a rendszerben tartott 84 járműtípus is nehezít. Aszakszolgálat szakemberei jó ideig még az alagút elejét sem látták. Jelenleg az 50 milliárd forint elvi ígéretében látni vélik az alagút bejáratát. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Magyar Honvédség harckészültségét alapvetően járműparkjának műszaki állapota határozza meg. Mégis, mintha erről esne a legkevesebb szó, jóllehet a szakszolgálat az utóbbi esztendők során a jelentések, az előterjesztések és a javaslatok sokaságát terjesztette elöljárói elé. Kérdéseinkre Gáspár Tibor, a haditechnikai csoportfőnök helyettese és Weigert József, a páncélos és gépjárműtechnikai szolgálat főnöke a Népszavának elmondta, legutóbbi helyzetelemzésük végre visszhangra talált a szaktárca kollégiumi ülésén. Ismereteik szerint körülbelül 50 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy 2005-ig mintegy 4000-4200 gépjármű cseréjét megvalósítsák. A kollégium rábólintott, és a januári döntés értelmében egy munkacsoport már dolgozik a hosszú távú beszerzési programon, amelynek a két mérnök ezredes szerint anyagi garanciája is van: az a kormányígéret, hogy a NATO-csatlakozás miatt a GDP 0,1 százalékával növelik a katonai költségvetést évente. Ebből jutna számukra 2005-ig 50 milliárd. Reményeik szerint a 4000-4200 járművételt legfeljebb az emelkedő árak kurtíthatják, valamint a tenderkiírások késedelme tolhatja ki időben. A gépjárműhelyzetet nem kívánták minősíteni. Adataik viszont nem titkosak: a mintegy 30 ezer szállítóeszközből 1990-től 11 ezret alkatrészként felhasználtak, eladtak, szétszedtek. Egyébként a hatvanas években indult dinamikus fejlesztések már 1985-ben megtorpantak, 1990-től az új járművek vásárlása jelentéktelennek mondható. A ma 19 ezer darabból álló géppark 20 százaléka tíz évnél fiatalabb, 23 százalék viszont 20 évesnél régebbi. Legöregebbek az 5 tonna felettiek és a speciális járművek. Az eszközök 84 típusba tartoznak, 65 százalékuk szovjet, 13 százalékuk cseh, német és román, 22 pedig magyar gyártmány. Mintegy 85 százalékuk terepjáró, a többi közúti jármű. Kérdés, fel lehet-e gyorsítani a beszerzési folyamatot, ami pénzügyi szempontból is fontos lenne. Weigert ezredes példaként elmondta, 1986-ban kétmillióért tudtak venni egy Ikarus 850 típusú buszt. 1990-ben a 256-os ára elérte a 3,5 milliót. Az idén a csuklós Ikarusért 8,2 milliót kértek. Az UAZ 469- esért 210 ezret fizettek 8 éve, jelenlegi ára 2,2 millió forint. A ZIL-eket és a GAZ-okat annak idején 400 ezer forint körüli árért szerezték, ma a kiváltó terepjáró típusok darabjaiért több milliót is elkérnek. A szakszolgálat szakmai véleménye: a gépjárműváltást hazai bázison kell megoldani, kooperációban, járműcsaládok kialakításával. „Az az elvünk, hogy a honvédség békeidőben csak a feltétlenül szükséges és speciális járművekkel rendelkezzen” - jelentette ki a csoportfőnök-helyettes. „Két évvel ezelőtt még az alagút elejét sem láttuk. Ahhoz képest óriási az előrelépés, hiszen a negyedik negyedévben akár már a tendert is ki lehet írni mondta a szolgálatfőnök Fejlesztésre szorul a magyar honvédség járműparkjának nagy része