Népszava, 1999. augusztus (127. évfolyam, 178–202. sz.)

1999-08-09 / 184. szám

NÉPSZAVA Veszélyes utak külföldön NÉPSZAVA-információ Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) 1998-as éves jelentése szerint a halál­okok között a fertőző be­tegségeké az első hely. Az összes haláleset egyharma­­da vezethető vissza ilyen jellegű megbetegedésekre. A német Süddeutsche Zei­tung nemrégiben arról adott hírt, hogy minden második távoli országba utazó turista beteg lesz a nyaralás során. Hazánkat tekintve ko­rántsem ilyen rossz a hely­zet. Mint dr. Jelenik Zsu­zsanna, a Nemzetközi Ol­tóközpont osztályvezető főorvosa lapunk kérdésére elmondta, a távoli orszá­gokból hazatérők 10-20 százaléka panaszkodik hasmenésre. Ritkán, de az is előfordul, hogy életve­szélyes kórokozókkal, tí­fusszal, maláriával vagy éppen kolerával fertőzöt­ten térnek haza a kaland­vágyó magyar utazók. A volt Szovjetunió terü­letén, az afrikai, és dél­amerikai országokban és Ázsia egyes nyaralókörze­teiben legnagyobb a fertő­zésveszély valószínűsége. A főorvos asszony szerint elő­relátó tervezéssel megelőz­hető a baj. Néhány ország­ba a WHO kötelező védőol­tásokat ír elő. Ha nem mu­száj, akkor is érdemes fel­keresni a háziorvost vagy az oltóközpontok egyikét. Bővülő nemzeti park Új székházba költözik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. Márkus Ferenc, a park igazgatója elmondta: megvették Cso­pakon azt a kastélyt, amely mostanáig a Veszprém me­gyei önkormányzat tulaj­dona volt, s nevelőotthon működött benne. A szüksé­ges átalakítások után vár­hatóan a jövő év elején köl­töznek - mondta az igazga­tó, hozzátéve: sok kritika érte őket amiatt, hogy a nemzeti park központja Veszprémben és nem a park területén működik. Csopak ősszel kapcsoló­dik a védett területekhez, ugyanis ősszel 6 ezer hek­tárral bővül majd a nem­zeti park. Az 56 ezer hek­táros védett terület eddig a Kis-Balatontól Balatonfü­­redig terjedt, nemsokára azonban Balatonfűzfő lesz majd a keleti határa. Dinnyesárkány a fesztiválon Ötödik alkalommal rendezték meg a háromnapos dinnyefesztivált Medgyesegyházán, az ország egyik legjelentősebb dinnyetermő vi­dékén. A szakmai bemutatók, játékos versenyek - például együnk kés, villa és kéz nélkül -, valamint a kiállítások és szórakoztató programok mindegyikének a középpontjában a nagyra nőtt gyümölcs volt. Nem csoda egyébként, mert Angliába vagy még messzebb szakadt hazánkfiai nemegyszer azért látogatnak haza, mert a magyar dinnye íze más, mint a szupermarketekben árult hasonmásaiké. A képen egy hétfejű sárkány látható, amit az említett gyümölcsből építettek­­. Fazekas László (MTI) felvétele Öngyilkos tinédzserek Afrikát akarták megmenteni az életük árán NÉPSZAVA-információ A figyelemfelkeltés tragi­kus módját választotta két afrikai kamasz. A 14 és 15 éves guineai fiúk a belga lé­gitársaság Conakryból Eu­rópába tartó járatának fu­tóműházába rejtőzve pró­báltak az ígéret földjére jutni. A repülőgép ezen zu­gában azonban az utazás alatt -50 fok a hőmérséklet és meglehetősen oxigénsze­gény a levegő. A fiúkat hol­tan találták meg a lando­lást követően. A két szerencsétlen fia­talnál kétségbeesett hangú levelet találtak. A meglehe­tősen jó franciasággal író­dott segélykérést „Európa nagyra becsült vezetőinek” címezték. A tizenévesek Af­rika gyermekeinek nevében szólítják meg a levél olva­sóit. A földrészen uralkodó állapotokkal magyarázzák azt, hogy vállalkoztak az­ igen veszélyes útra. A ka­maszok továbbá felszólíta­nak egy hatékony, a gyere­kek érdekében tevékenyke­dő szervezet létrehozására. A serdülőkorú gyerekek hajlamosak irracionális ri­zikóvállalással belemenni bizonyos helyzetekbe - vé­lekedik dr. Somogyi Erzsé­bet, a Vadaskert Kórház pszichiáter-főorvosa. A ti­zenévesek gondolatai gyak­ran a világmegváltás körül járnak. Öngyilkossági kí­sérleteik általában figye­lemfelkeltő jellegűek. Mézkirálynő-választás A méhészek hét végi gö­döllői programjában nagy­bani mézvásár, kistételű méz és egyéb méhészeti termékek kóstolóval egy­bekötött árusítása, vala­mint a mézfelvásárlók és méhészeti eszközgyártók találkozója volt. A finom­ságok készítőinek vetél­kedőt szerveztek, és a hagyományok szerint megválasztották az idei mézkirálynőt is. Ezúttal a bika győzött Miguel Rodriguez spanyol matador tehetetlenül repül a levegőben a La Coruna-i arénában megtartott viadalon, miután a bika felöklelte. A súlyosan sérült matadort kórházba szállították MTT-telefotó KRÓNIKA 1999. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ 13 Ásványvíz lehet a túras gyógyvízből A rendszerváltás előtt csak fűtöttek vele, ma már üdülő­­centrumot is létesítenének Túrán a gyógyvíz hasznosí­tására. Eddig csak néhány helyi lakos fürdött, áztatta testének fájó részeit a maga ásta gyógygödrökben. NÉPSZAVA-információ Kőolaj után kutattak, de gyógyvizet találtak 1963- ban a fővárostól 30 kilomé­ternyire, a Pest megyei Tú­rán, a termelőszövetkezet szőlőjében. Ami az olaj he­lyett feltört, szintén kincs. A jó minőségű víz 2100 mé­ter mélyről érkezik, só- és jódtartalma jelentős. Az elmúlt 36 évben azon­ban mindössze annyi tör­tént, hogy kutat építettek a gyógyvíz fölé, de mára ez is elöregedett. Csak a kút felújítása után minősíttet­hetnék a - már öt évvel ez­előtt is megvizsgált - vizet. A kútrekonstrukció nyo­mán fogyaszthatóvá is vá­lik a most még kénszagot árasztó, sárgás színű, ám például fogínybántalmak kezelésére igen alkalmas forrásvíz. Időközben más ötletek is felmerültek a hasznosításra. Korábban legfeljebb a tsz virágkerté­szetének fűtésére használ­ták a termálvizet. Ma már az ökogazdálkodás kiszéle­sítését tervezik. Sőt, gyógy­üdülőközpontot szeretné­nek kiépíteni az Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési­­Minisztérium Alföld-prog­ramja keretében. Miután az önkormányzat pályáza­ton elnyerte a kútrekonst­­rukcióhoz és a tervpályá­zathoz szükséges pénzt, van remény a kibontako­zásra. A rekreációs termál­falu megvalósításához még várják a befektetőket. Ko­rábban úgy tűnt, hogy a tú­rai kastély külföldi tulaj­donosa hajlandó finanszí­rozni, hogy birtokára elve­zessék a gyógyvizet, s ott hozzák létre az üdülőköz­pontot. Ebből azonban semmi sem lett, a külföldi nem teljesítette az elha­nyagolt épület rendbeho­zására vállalt kötelezettsé­gét sem, ezért azt visszape­relik tőle. Turán tehát új befektetőkre vár a kastély és a gyógyforrás is. Az évszázad legmelegebb éve az 1998-as volt. A felmele­gedés általános trendje szerint egyre forróbb évek vár­nak az emberiségre. A hőmérséklet-emelkedés nem lesz olyan drasztikus, mint azt korábban gondolták. Az előze­tes elemzések szerint világátlagban százévente 2-3 fok­kal kúszik magasabbra a hőmérő higanyszála. Pászti Nikoletta írása a NÉPSZAVÁNAK Több nemzetközi konfe­rencián is kezdeményezték az üvegházhatást okozó gázok - mindenekelőtt a szén-dioxid - kibocsátásá­nak korlátozását. A hő­mérséklet globális növeke­déséért ugyanis az úgyne­vezett üvegházgázok felel­nek. A szakemberek ener­giahordozó-váltást, tech­nológiai fejlesztést és tu­datos ár- és adópolitikát tartanak szükségesnek. A globális felmelegedés­nek számos következmé­nye van: egyesek ezzel hozzák kapcsolatba az al­pesi tavak elsavasodását is. Szajed Ikval Hasznain indiai gleccserkutató pe­dig azt nyilatkozta nemré­giben, hogy a Himalája 15 ezer gleccsere közül 2035- re a legtöbb eltűnik, és kiszáradnak Dél-Ázsia egyes folyói. Több szak­társa szkeptikusan fogad­ta az indiai professzor megállapításait. Bár véle­ménye szerint a hideg te­rületeken sokkal fokozot­tabb a felmelegedés, Mika János éghajlatkutató is el­képzelhetetlennek tartja, hogy 2035-ig eltűnjön az örök hó birodalmának je­lentős része. A Meteorológiai Világ­­szervezet (WMO) jelentése szerint az 1998-as évben a Föld összes országának át­laghőmérséklete 58 század - azaz több mint fél - fok­kal volt magasabb az 1961- 1990-es időszak átlaghő­mérsékletéhez képest. Ez­zel a tavalyi az 1860 óta legmelegebb évként vonul­hatott be a statisztikák tör­ténetébe. A 10 legmelegebb év 1983 utáni dátumokhoz kötődik. Közülük hét 1990 után volt, a második helyen 1997 áll. A WMO állásfog­lalása szerint az ezredvég közeledtével majdnem 0,7 fokkal mutatnak többet a hőmérők, mint egy évszá­zaddal korábban. Mika János lapunk kér­désére elmondta: Magyar­­országon ugyanolyan jelle­gű mechanizmusok érvé­nyesülnek, mint világszer­te, csak más mértékben. A klímaváltozással foglalko­zó kormányközi bizottság egy évszázadra világszerte átlagosan két Celsius-fok­­nyi emelkedést határozott meg. „Tulajdonképpen egy és 3,5 fok között bármekko­ra lehet a melegedés mérté­ke szerte a világon, de az újabb számítások szerint a magasabb értékek valószí­nűbbek” - tájékoztatott az éghajlatkutató. Hazánkban arra lehet számítani, hogy a követ­kező évtizedekben nő az aszályos időszakok hossza, rövidül a tél, és évről évre kevesebb lesz a hótakaró. A napfénytartam mintegy tíz százalékkal nő, a csa­padékmennyiség pedig ugyanennyivel csökken. A nyári félévben a világát­lagnál kétszer gyorsabban emelkedik a felmelegedés mértéke hazánkban, vagy­is 2-3 évtized leforgása alatt akár egy fokkal is emelkedhet az évi közép­hőmérséklet. „Teljesen jogos az a kér­dés, hogy az előrejelzés el­lenére miért kellett a nyár folyamán derékig vízben járni” - a kialakult helyzet Mika János szerint sem il­lik bele a hosszú távú for­gatókönyvbe. Mint el­mondta, egy-egy év időjá­rása néha éppen ellenkező­jét mutatja a jósolt tenden­ciáknak. Ha ez többször, esetleg jövőre is megismét­lődne, az éghajlatkutató álláspontjának felülvizsgá­latára kényszerülne. MÉG 144 NAP 2000-IG Folytatódik a felmelegedés Vissza a természetbe! Biopezsgőt bontottak az olasz környezetvédők annak örömére, hogy egy évtizednyi pereskedés után sikerült megnyittatni a nagyközönség előtt Julianna holland anyakirálynő olaszországi magánstrandját. A festői Sbarcatello partszakaszt a 89 éves uralkodó szinte so­hasem használta. „Nem kevesek jogtalan kiváltsága többé Itália legszebb strandja, hanem mindenki élvez­heti azt” - örvendeztek a zöldek. A minden szempont­ból „fenséges” strandot birtokba vevő első közönséges halandók azonban egyelőre csalódottan távoztak a tir­­rén tengerpart érintetlen, hófehér homokú gyöngysze­méről. Ott ugyanis se étterem, se szálloda, de még egy fránya parkoló sem várta őket. A látogatók végül kiad­ták a jelszót: gyerünk haza civilizált, kopár strandja­inkra, a biorajongók meg menjenek, ha akarnak, visz­­sza a természetbe! K. A. • Megemlékezés a zugli­geti Szent Család-temp­lomban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én nyitotta meg az első, a zugligeti Szent Család-templom falainál oltalmat nyújtó táborának kapuját az önkény miatt hazájukat elhagyó, és egy jobb ha­zába vágyakozó kelet­német menekültek előtt. Szeretettel hívnak min­denkit, aki a keletnéme­tek befogadásában és tábori ellátásában részt vett, valamint a befoga­dó családokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ünnepi megemlékezésére (1999. augusztus 14-én délután 17 óra). Az egy­kori első tábor helyszí­nén megemlékezésekkel, filmvetítéssel és baráti találkozóval kívánnak emléket állítani e sorsfor­dító és emberi sorsokat alakító eseménynek. • Kézzel olvasott Szent­írás. Minden szem az ol­tárnál álló férfira szege­­ződött. Stefan Müller ke­zébe vette a Szentírást, megvárta, amíg a minist­­ráns odaér a gyertyával, majd elindult a szószékre. Felütötte a könyvet és ol­vasni kezdte az aznapra rendelt Evangéliumot, anélkül, hogy szemét a könyvre vetette volna. Ujjaival tapintotta végig a Braille-írással nyomta­tott sorokat. A 32 éves Stefan Müller az első vak férfi, akit katolikus pap­pá szenteltek Németor­szágban. A lelkész szülei és fivére is vakok. Jólle­het csak a fényt és a söté­tet képes megkülönböz­tetni, vaksága eddig még nem okozott problémát neki. Sőt reméli, hogy példaképül szolgálhat másoknak: élő bizonyíté­ka annak, hogy testi fo­gyatékosság ellenére is lehet örömet találni az életben. • Zöld-foki repülőbal­eset. Lezuhant a zöld-fo­ki parti őrség egyik repü­lőgépe Santo­ Aritao szi­getén, 19 emberrel a fe­délzetén. A mentők nem bíztak abban, hogy túl­élőkre akadnak a nehéz terepen, ahol a roncs után kutatnak. A gép egyik szárnya leszakadt a levegőben, mielőtt a sűrű ködben lezuhant a szi­getcsoport északi tagján. A katonai gép a zöld-foki légitársaság meghibáso­dott repülőgépét helyet­tesítette a Praia-Minde­­lo-Antao vonalon, és a rossz idő miatt vissza akart fordulni, amikor szikláknak ütközött. Leégett az ófalui tájház MTI-információ Lángra kapott és szinte teljesen leégett szombat hajnalban a híres ófalui német nemzetiségi tájház. A Baranya megyei község környékén heves zivatar tombolt szombatra virra­dó éjjel, így feltételezik, hogy villámcsapás okoz­ta a pusztítást. Pécsről és Szekszárdról vonult ki egy-egy gépkocsi tucatnyi tűzoltóval. A szomszédok szerint csaknem egy óra telt el az első egység megérkezéséig, addig a helyi önkéntes tűz­oltók birkóztak a nádfe­­deles, villámhárító nélküli épületet elborító lángok­kal. A faesztergályos és székes mesterség emlékeit kiállító tájházból sikerült kimenteni az ott őrzött tár­gyak zömét, de az épület hátsó részében a legtöbb népművészeti alkotás a tűz martaléka lett. A lán­gok átterjedtek a szomszé­dos gazdasági melléképü­letre is. Az utóbbi tulajdo­nosa szerencsés volt, hiszen - ellentétben a tájházzal - neki van biztosítása. A falu vezetői egyelőre nem tud­ják, újjá lehet-e valaha épí­teni a messze földön ismert műemléket. Most a teljesen átnedvesedett falak védel­mét szervezik meg.

Next