Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-15 / 292. szám

NÉPSZAVA Reálbéremelés várható a tanároknál A közoktatás területén jövőre is érvényben marad az 1,19-es szakmai szorzó Az Európai Unió országértékelése szerint Magyarország európai uniós csatlakozása szempontjából is meghatározó fontosságú a pedagógusbérek rendezése. Az értékelés szerint az alacsony fizetések miatt kicsi a pálya munkaerő­megtartó képessége, s ez veszélyezteti a jó színvonalú ok­tatást. A kormány programjában és az Oktatási Minisztéri­um feladatai között ezért is hangsúlyosan jelenik meg a pedagógusbérek rendezésének kérdése. NÉPSZAVA-információ A közoktatás területén fog­lalkoztatott pedagógusok havi keresete az elmúlt évek során hullámzóan alakult. 1992-1998 között a pedagógus havi átlagkere­sete 24 523 Ft-ról 63 890 Ft-ra, vagyis két és félsze­resére emelkedett, a növe­kedés mértéke azonban je­lentősen elmaradt az inflá­ciótól, így összességében a pedagógusok reálkeresete ezen időszak alatt 16,4%­­kal csökkent. Az 1993. évi reálérték­csökkenést még ellensú­lyozni tudta a következő évi jelentős mértékű bér­emelés, ekkor került ugyanis bevezetésre a köz­alkalmazotti illetmény­­rendszer. Különösen nagy volt az értékvesztés az elő­ző kormányzati ciklus első felében: 1995-ben 20,5%­­kal, míg 1996-ban 11%­­kal haladta meg az inflá­ció a pedagóguskeresetek növekedését. Ezt a zuha­nást a következő két év 2- 2%-os reálkereset-javulá­sa nem tudta ellensúlyoz­ni.­­1997-ben ugyan lát­szólag 10%-kal emelke­dett a pedagógusok átlag­­keresete, ennek jelentős része - mintegy 8% - azonban a kötelezőóra­szám-emelésből adódó ha­tározott idejű bérfejlesztés eredménye volt. Ez tehát nem jelentett valódi, növe­kedést, hiszen a többlet­­munka ellentételezését szolgálta.) Az 1998-ban hivatalba lépett polgári kormány programjában a pedagó­gusbérek felzárkóztatása szerepelt. A program meg­fogalmazása szerint a ka­binet tisztában van azzal, hogy a közoktatás felzár­kóztatása - a jelentős el­maradás miatt - egy ütem­ben nem valósítható meg, de a közoktatásban foglal­koztatottak keresetének több lépcsőben történő emelését kiemelt feladatá­nak tekinti. Ezt tükrözte az idei év költségvetése, amely a közalkalmazotti körben kizárólag a pedagógusok részére biztosított garan­tált - januártól 16%-os, szeptembertől pedig újabb 3%-os - alapbéremelést. A bérfejlesztés formáját sokan vitatták például azt, hogy az emelés nem terjedt ki a pótlékokra, illetve­ a minőségi bérpótlék átala­kítását, azonban tény, hogy a béremelésre garanciát je­lentő szakmai bérszorzó bevezetésével az Oktatási Minisztérium létrehozta a háromelemű közalkalma­zotti illetményrendszer alapjait. A tárca vezetői az elmúlt év szakmai vitái so­rán többször hangsúlyoz­ták azt is: a legfontosabb­nak az alapbérek emelést tartják, ennek rendezése után lehet erősíteni a több­letmunkát, illetve a kiemel­kedő teljesítmény elisme­rését szolgáló illetményele­met. Idén összességében - az OM adatai szerint - várha­tóan 6,2%-kal emelkedett a pedagógusok keresetének reálértéke, a béremelés azonban - egyfelől a minő­ségi bérpótlék átalakítása, másfelől az adójogszabá­lyok változása miatt­­ elté­rően érintette az egyes pe­dagógusokat. A 2000. évi költségvetés a teljes közalkalmazotti szfé­rára vonatkozóan 8,25%­­os keresetnövekedést irá­nyoz elő, amely növekedés nemcsak az alapbérekre, hanem a pótlékokra is ki­terjed. A közoktatás terü­letén továbbra is érvény­ben marad az 1,19-es szak­mai szorzó, amely a peda­gógus-munkakörben fog­lalkoztatottak számára je­lent pozitív megkülönböz­tetést más közalkalmazotti csoportokhoz képest, szep­tembertől pedig közel két­szeresére emelkedik a ki­emelkedő munkavégzésért járó keresetkiegészítés. Ez összességében 2-2,5%-os reálkereset-emelkedést je­lent jövőre. Amennyiben a költségve­tést a jelenlegi változatban fogadja el az Országgyűlés, úgy az oktatási tárca veze­tőjének lehetősége lesz arra is, hogy meghatározza azon tevékenységek körét, ame­lyek esetében kötelező a differenciált javadalmazás. A tárca szakértői szerint e körbe tartozhat a minőség­­fejlesztéssel, értékeléssel kapcsolatos tevékenység vagy éppen a drogpreven­cióval kapcsolatos munka. Illll 22fi 11,5 11 | 111® 29,4 a 28,2 .zjr’itt * ebből kb. 8% a pedagógusok kötelező óraszámánk emelése miatt. rAW " Ebben az évben tehát valójában 2% körüli volt a reálbér-növekedés 13 | A pedagóguskeresetek évi növekedése (%) _] A fogyasztói árak évi növekedése (%) jjjjjjjj A keresetek reálértékének alakulása (%) ‘‘“IM mmn mm­m IS sSSssessSSsss. Két hete ombudsman védi az oktatási jogokat Eddig a tanárok és a diákok panaszkodtak November vég­e óta fogad­ja a panaszokat az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosá­nak Hivatala. Ez idáig mint­egy hatvan alkalommal for­dultak tanárok és diákok a szakombudsmanhoz. Az esetek 40 százalékát a fő­városból, 60 százalékát vi­dékről regisztrálták. A ter­vek szerint évente négy-öt átfogó vizsgálatot végez majd a hivatal, melyekre összesen 20-25 millió forint áll rendelkezésre. NÉPSZAVA-információ A nyugat-európai orszá­gokban már évtizedek óta sikeresen működnek azok a szakombudsmani hivata­lok, melyek az egyes szférá­kon belül felmerülő problé­mák hatékony és gyors megoldását segítik elő. Az oktatási jogok biztosának hivatala hazánkban is azért jött létre, hogy a szaktárca felügyelete alá eső intézmé­nyekben előforduló sérel­meket az oktatási szférán belül orvosolhassák. Ugyanakkor a szakom­budsman intézménye nem érinti az országgyűlési biz­tosok hatáskörét, hozzájuk továbbra is bárki fordulhat problémájával. A szakombudsmani tes­tület felállításának szüksé­gességét jelzi, hogy a már napokkal a nyitás előtt töb­ben megkeresték a hivatalt panaszaikkal. A bejelenté­sek - telefonon, illetve levél formájában - fele-fele arányban érkeztek a taná­roktól és a diákoktól - nyi­latkozta lapunknak Aáry Tamás Lajos, a hivatal ve­zetője. A szülők viszont egyelőre csak néhány eset­ben panaszkodtak. Az ese­tek 40 százalékát a főváros­ból, 60 százalékát vidékről regisztrálták. Előfordult, hogy a bejelentők titokban tartották személyazonossá­gukat. Az ilyen panaszokat nem dolgozzák fel, a hiva­tal ugyanis nem foglalkozik névtelen beadványokkal. A szakombudsman el­mondta: aki levélben fordul a hozzájuk, írásos választ kap panaszára. Amennyi­ben pedig nem kéri nevének titokban tartását, a másik felet is értesítik a bejelen­tésről, és egyúttal nyilatko­zattételre kérik fel. Erre az érintetteknek harminc na­pon belül kell válaszolniuk. Ezt követően személyes be­szélgetés keretében vagy más, a felek által elfogadott formában kerülhet sor a történtek tisztázásra. Az adott ügy kivizsgálása után a hivatal ajánlást fo­galmaz meg az érintett in­tézmény vezetőjének vagy a fenntartó települési önkor­mányzatnak, illetve a szak­miniszternek. Ennek elfo­gadása senki számára nem kötelező. Az oktatási mi­niszter azonban szeretné elérni: a szakombudsman­­nak rövid időn belül olyan tekintélye legyen, hogy az ajánlásával ellentétes in­tézkedés ne szülessen. Az oktatási jogok minisz­teri biztosa konkrét esete­ken felül az oktatásban részt vevők jogait gyakorta érintő általános kérdések­ben is állást foglal majd. Foglalkoznak többek kö­zött a tanulók közti erő­szak, illetve a szabad isko­laválasztás problémájával. A hivatal évente négy-öt át­fogó vizsgálatot is lefolytat, ezekre összesen 20-25 millió forint áll rendelkezésre. A szakombudsman tevé­kenységét szabályozó ren­delet szerint amennyiben egy adott ügyben jogi eljá­rás folyik,,, a határozatot követő egy évben lehet az ombudsmanhoz fordulni. A hivatal beszámolási kö­telezettséggel tartozik az Országos Köznevelési Ta­nácsnak is. A hét munkatárssal dol­gozó oktatási jogok bizto­sa felett a mindenkori ok­tatási miniszter gyakorol­ja a törvényességi felügye­letet. Jogosítványai pedig megegyeznek a nemzetkö­zi gyakorlatban biztosított jogokkal. ­ Kinyílt az írisz az interneten Az írisz névre keresztelt internetes program nem­csak oktatási, hanem kultu­rális és szórakoztató ötlete­ket, híreket, cikkeket és szolgáltatásokat is tartal­maz. Kiválóan alkalmas a saját kezdeményezésű és stratégiájú egyéni tanulásra - nyilatkozta lapunknak Nagy Tamás, az Oktatási Minisztérium főosztályve­zető-helyettese. A program keretében minden középiskola köz­ponti támogatásból kapott számítógépes laboratóriu­mot, és megoldottá vált az internetes hozzáférhetőség. Az elmúlt időszakban jelen­tős technikai fejlesztést is végrehajtott a tárca annak érdekében, hogy a szüksé­ges információkhoz minél gyorsabban és szélesebb körben juthassanak hozzá az érdeklődők. A hálózatkiépítés gyor­sabban ment, mint a peda­gógusok felkészítése - je­gyezte meg Nagy Tamás. Sokan idegenkednek a mo­dern technikától, ezért hosszabb időre van szükség, míg a tanárok belátják az internetben rejlő lehetősé­geket. Többször is hangsú­lyoztuk, hogy az informati­kai fejlesztés területén a tartalomfejlesztésre kíván­juk helyezni a hangsúlyt, hiszen a gépek kihelyezése önmagában értelmetlen -jelentette ki a szaktárca főosztályvezető-helyettese. Akkor lehetünk elégedet­tek, ha jelentősen növelni tudjuk az írisz-oldalak lá­togatottságát, ez pedig csak úgy lehetséges, ha olyan tartalom kerül ezekre az ol­dalakra, amelyekért érde­mes bekapcsolni a számító­gépet. Elsődleges célunk nem az, hogy saját anyago­kat fejlesszünk, hanem az, hogy egy, az oktatást érintő szolgáltató-információs há­lózatot hozzunk létre és működtessünk megfelelően. Az elképzeléseink jogos­ságát igazolja, hogy a prog­ram szerverét látogatók száma folyamatosan emel­kedett. Míg ez év január­jában 211 975-en vették igénybe a szolgáltatást, má­jusban pedig 298 153-an, addig szeptemberre ez a szám 929 449-re emelke­dett, novemberben pedig túllépte az egymilliót. Nagy Tamás szerint az alapvető cél az volt, hogy olyan oktatási honlap jöjjön létre, amely kihasználva az internet adta lehetőségeket, mindazt nyújthassa, amire a közoktatás szereplőinek szüksége lehet (friss infor­mációk, háttéranyagok, szakmai fórumok, egyéni fejlődést és önképzést segítő anyagok stb.). A hasznos in­formációk között szerepel­nek a különböző iskolák adatai, érettségi feladatok és tételek, versenyfelhívá­sok és dolgozatok is. A szerkesztők fontosnak tartják, hogy újfajta kap­csolati fórumot biztosítsa­nak a honlapon az oktatás szereplői, a tanárok, a diá­kok és más irányítók szá­mára. A kapcsolat külföldi kiépítésére is nagy hang­súlyt fektettek a kivitele­zők: ma 14 ország sulinet­­hálózatára lehet átlépni, ezért is fontos, hogy mindig naprakész európai integrá­ciós témájú anyagok is fel­lelhetőek legyenek a hon­lapon. Az egyes tantárgyakat szaktanár, szerkesztők gon­dozzák az ország több pontján. A kezdeti egyenet­lenségek megszűnőben van­nak, a rovatok folyamato­san telnek meg anyagokkal, melyeket rendszeresen fris­sítenek is. A tartalomfej­lesztés szintén folyamatos: idén felkerült a honlapra az Élet és Tudomány Archí­vum, az Érettségi gyűjte­mény, a Páholy elnevezést viselő - több mint 8000 iro­dalmi elemzést tartalmazó - adatbázis, a Zöld Pont sza­badidősport adatbázis, a Kortárs írók könyveinek digitális változata, a Légy Észnél! drogprevenciós program honlap, valamint a Globe Környezettudományi Program honlap is. Folya­matban van a Nemzeti Par­kokat bemutató honlapnak és a Felsőoktatási Kalauz (a Felső Fokon rendezvény információs kiadványának) internetes, állandóan fris­síthető formátumának elké­szítése is. 300000 WEKS 1 250000 : 200­00 11060 811 m§§§ oldalak k kérések *5^ W er­­ekre­sek száma szerint IiI OKTATÁS 1999. DECEMBER 15., SZERDA Milliárdok a nyelvtanításra 2001-ben öt, egy évvel később pedig tízmilliárd forinttal támogatná az Oktatási Minisztérium az iskolai nyelvokta­tás megújítását. A rövidesen elkészülő kerettantervek rögzítik majd a kötelező nyelvórák számát. Az elképzelé­sek szerint a középiskola végére a diákok közép-, illetve alapfokon sajátítanak el egy-egy idegen nyelvet. Kirády Attila NÉPSZAVA Az új idegennyelv-oktatási koncepció alkalmazkodik a megváltozott követelmé­nyekhez - nyilatkozta la­punknak Kojanitz László, a tárca főosztályvezetője. Mi­vel szakértők szerint megfe­lelő szintű nyelvtudáshoz legalább heti 3-4 órában kell egy nyelvet tanítani, a rövidesen elkészülő keret­tantervek heti minimum három órában rögzítik a kötelező nyelvórák számát. Változás a jelen állapothoz képest az is, hogy az alsó ta­gozaton nem elsőben, ha­nem 4. osztályban kezdődik a nyelvtanítás, ekkor viszont jóval intenzívebben foglal­koznak majd a kisdiákok a nyelvvel, mint korábban. A második idegen nyelv oktatása 9. osztálytól kez­dődne, s az érettségiig leg­alább alapfokú szintig jut­nának el a tanulók. Az új koncepció szerint a felső­­oktatásban is folytatódna a nyelvi képzés, mely főként a szaknyelv oktatását je­lentené. A tárca 2001-ben öt-, egy évvel később pedig további tízmilliárd forintot szán a nyelvoktatás fejlesztésére. A forrást többek között pedagógus-továbbképzésre, tananyagfejlesztésre, illet­ve a normatív finanszíro­zásra lehetne felhasználni. Az iskolák egyes program­jukra külön pályázatot is beadhatnak majd. Tanodától a fogadóóráig: „iskola a televízióban” Hol van már a jó öreg, unalmas iskolatévé! - só­hajthatunk fel a tévéújság böngészésekor, hiszen ok­tatási tematikájú műsort ma már alig találunk a tele­víziós kínálatban. Hagyo­mányos formában talán már csak az egyre előnyte­lenebb adásidőpontokba száműzött nyelvleckék tel­hetőek fel, míg a legtöbb iskolával, tanítással, tanu­lással kapcsolatos műsor egy nagyobb szerkezeti egységbe tagolódva jele­nik meg. No nem a keres­kedelmi adókon, hiszen ott az arculat kontra nézettség alapelvek csírájában fojtot­tak el minden ilyen irányú próbálkozást. Moldoványi Ákos írása a NÉPSZAVÁNAK A Duna Televízióban szá­mos műsor kapcsolható az iskolai­ktatáshoz, így a Katedra nélkül, illetve a Különóra a hét első napjai­ban délutánonként jelent­kező másfél órás összeállí­tása, melyben magyar nyelvészeti, történelmi, is­meretterjesztő sorozatok éppúgy helyet kapnak, mint magyar vagy angol nyelvleckék. De látható ezen a csatornán tematiku­san szerkesztett, saját gyártású természettudo­mányos magazin, a Heuré­ka, megtaláltam!, nyelvhe­lyességi öt perc, a Hej, hej, helyes beszéd! és még szá­mos tudományos, játékos műsor, mint pl. a Nyelvőr­­ző. A gond ezekkel a műso­rokkal ugyanaz, mint az MTV 2-n látható, számos, pedagógiához kötődő programmal: kevés néző­höz juthatnak csak el. Az MTV 2 ősszel beveze­tett új műsorstruktúrájá­ban kialakítottak - hétköz­napokon délután négy órá­tól - egy másfél órás mű­­sorsávot Iskola utca cím­mel, melyben hétfőtől pén­tekig haladva egyre idő­sebb korosztályokat kíván­nak megszólítani. A hét az 5-10 éveseknek szóló He­tedfővel indul, melyben sok archív mese mellett inter­aktív meseírás, logikai fel­adatok is megtalálhatók. Majd folytatódik a már fel­sősöknek szóló Tanodával, szerdánként Repetázhat­­nak a középiskolások, míg csütörtökön a továbbta­nulni vágyókra apelláló Tudorát nézhetik a televí­zióból okulni vágyók. A hét a felsőoktatásban tanuló­kat kiszolgáló Szabadegye­tem műsorával zárul. Az MTV 1 ez idő alatt nem bővelkedik ifjúsági programokban, talán csak a csütörtök délutánonként látható, már második szü­letésnapját is megért Kis­okos maradt hírmondónak az ismeretterjesztő felada­tokat felvállaló, igényesen szórakoztató gyermekmű­sorok közül. Itt a hét végén a furcsa műfajú, kamaszo­kat megcélzó Te jössz lát­ható szombat délelőtt, mely a Fazonok, illetve a 99 című műsorok leszármazottja, és igazából eldönthetetlen, mi­ről is szól. A hetet az MTV 1- en a Vasárnapsziget zárja le nagyon korai kezdéssel, de változatos programmal; van itt kedves, dramatikus keretjáték gyerekekkel, tündérrel és garabonciás diákkal, valamint mese, já­ték, rejtvény, ismeretter­jesztő feladványok egész kicsiknek is. Az egyre inkább a szóra­koztató funkciót előtérbe helyező MTV 1 programjá­ban viszont örömteli ese­mény egy új pedagógiai műsor megjelenése. Változó gyakorisággal, szerda késő esténként látható a 30 per­ces Fogadóóra adása, mely kifejezetten iskolai témák­kal foglalkozik. Az adások­ban foglalkoztak már a mi­nőségbiztosítással, az új oktatási ombudsmani hiva­tallal és az iskolai droghely­zettel is. A fő témák után ál­talában rövidebb bejátszá­sok következnek: a Sza­­márpad rovatban iskolai konfliktushelyzetek megol­dására, megbeszélésére in­vitálják a nézőket, a „Hogy is mondta?” sorozatban szellemes tanári aforizmá­kat mutatnak be, az iskola­példában érdekes pedagó­giai kísérleteket, egyedi is­kolákat ismerhetünk meg, míg az oktatási élet aktuá­lis információiról a Foga­dóóra híreiből szerezhe­tünk tudomást. Érdekes, színvonalas, helyenként még kiforratlan műfajú műsor a Fogadóóra, mely­nek már a léte is igen fon­tos. Végre megszülethet egy olyan televíziós oktatási fó­rum, ahol az iskola és a ne­velés fontosságáról beszél­nek a tanár, a diák és a szü­lő szempontjait egyaránt fi­gyelembe véve. És ennek ma már örülnünk kell.

Next