Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-06 / 5. szám

NÉPSZAVA Miniszterváltás után személycserék NÉPSZAVA-információ­k Vezetői értekezleten ismertették tegnap az Egészségügyi Minisz­térium néhány szerkezeti változá­sát. Az átalakulásokat az Ober­frank Ferenc korábbi közigazga­tási államtitkár (jelenleg OEP-fő­­igazgató) helyébe lépő Pulay Gyula ismertette. A tárcától távo­zik Varga Zoltán helyettes állam­titkár, illetve Hargitai Mária, aki eddig az egészségpolitikai főosz­tályt vezette. Információink sze­rint Hargitai az Országos Vérellá­tó Szolgálat főigazgatója lesz. Ezt a posztot eddig a mostani egész­ségügyi miniszter, Mikola István töltötte be. Nem mozdítják el Horváth Zsolt politikai államtit­kárt, Kázmér Tibor és Kakuszi István helyettes államtitkárokat. Helyettes államtitkári rangot kap Páva Hanna, aki korábban már jogi főosztályvezető-helyettes­ként tevékenykedett a tárcánál. Most a jogi főosztály, a nemzet­közi, illetve a társadalmi, lakos­sági kapcsolatok főosztályai tar­toznak majd felügyelete alá. Har­gitai Mária helyét Kereszty Éva veszi át, aki Kökény Mihály mi­nisztersége alatt helyettes állam­­titkári rangban dolgozott. A Fejér megyei Szent György Kórház igazgatója, Nyári Ildikó­nak a neve is felmerült, mint valamely poszt várományosa, azonban erről tegnap nem szüle­tett döntés. Több főosztály fuzio­nál, így a szervezési főosztály az egészségpolitikai részlegbe olvad, míg a gyógyszerügyi főosztály bekebelezi a műszerügyi egysé­get. A területfejlesztés pedig a köz­­gazdasági főosztályhoz kerül. Információink szerint a mi­nisztérium felügyelete alá vont OEP-pel való kapcsolattartásra hozzák létre a közvetlenül Pulay Gyula államtitkár alá tartozó Egészségbiztosítási főosztályt. Megindultak a változások az OEP-nél is. Lapunk úgy értesült, Oberfrank Ferenc főigazgató he­lyettese lesz Donkáné Verebes Éva (jelenleg főosztályvezető), il­letve a korábban megbízott he­lyettes OEP-vezető Kamenitzky István. Beigazolódni látszanak az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ve­zetésében jósolt változások is. Molnár Ilonát Pintér Alán váltja, aki az Országos Tisztiorvosi Hi­vatal közegészségügyi intézeté­nek igazgatója. Mikola István tegnap visszavonta Kilényi Géza, és Fodor Miklós miniszteri bizto­si megbízatását. Fodor Miklós a továbbiakban szaktanácsadóként dolgozik majd a tárcánál. Eladták az első praxist Hevesben Megtörtént az első praxisprivatizáció Heves megyében. Eger város 21. számú háziorvosi körzetében az országban elsők között vásárolt praxisban folytathatja tevékenységét Pázmándy József, aki nyugdíj­ba vonuló kollégájától vette meg az ezerhatszáz lakosú körzetet. Az egri önkormányzat azzal a megkötéssel járult hozzá az adás-vétel­hez, hogy a rendelő tulajdonjoga továbbra is a városé marad. A pra­xis vételárát az elnök nem közölhette, mivel az érintettek erre nem adtak felhatalmazást neki. Az orvosok praxisjogáról szóló törvény 2001. január elsejétől te­szi lehetővé a praxisjog szabad adás-vételét a háziorvosok között. Az új működtetési jogot a megyei orvosi kamarák adják ki, a szer­ződés tényét igazoló közokirat alapján­ Heves megyében a kamara információi szerint a közeljövőben további három-négy hasonló ügylet zajlik majd le. Mánya Kristóf, a Heves Megyei Orvoskamara elnöke úgy véli: az elkövetkező időben jelentősen megugorhat a praxisvételi igények száma, mindenekelőtt a fiatal orvosok pályára kerülése miatt. Ezzel összefüggésben aggasztó, hogy a Magyar Orvosi Kamara országos szervei késlekednek a háziorvosi praxisjog minőségi besorolásával, ami pedig az árak kialakításának zsinórmértékéül szolgálhatna. BELFÖLD 2001. JANUÁR 6., SZOMBAT 3 A különböző testületek tagjait csak a parok­ különbözteti majd meg Egységes egyenruhát kapnak a rendvédelmi szervek Nyáron kezdődik a rendőrség, a határőrség és a katasztrófavédelem egyenruháinak cseréje. A belügyminiszter elfogadta az új, egységes ruházat terveit, s a majd egy éven át tartó tesztelés után a tavasz végén indulhat meg a sorozatgyártás. A teljes csere több éven át is eltarthat. Veress Jenő NÉPSZAVA A Belügyminisztériumban (BM) tegnap befejeződött a rendvédel­mi szervek új egyenruháinak úgynevezett rendszeresítési eljá­rása - tájékoztatta a Népszavát Lajtár József közgazdasági he­lyettes államtitkár. Várhatóan néhány héten belül kiírják a köz­­beszerzési pályáza­tot, így többéves előkészület után ez év nyarán megkez­dődhet a rendőrök, a határőrök és a ka­tasztrófavédelem munkatársainak ru­hacseréje. A minő­ségében és stílusában is európai színvonalú öltözet bevezetését az indokolja, hogy a jelenleg használatos ruházat küllemében elavult, s anyagminősége sem megfelelő. Az Országos Rendőr­főkapitányság 1999-ben rendelte meg a terveket, illetve azok alap­ján elkészíttette a mintadarabo­kat, amelyeket tesztelésre bocsá­tottak. A téli viseletek kipróbálá­sa jelenleg is tart. Korábban nem használatos darabokat is bevezetnek. Ilyen az esővédő anorák, a helyszíni intézkedéseknél használatos sár­ga, fényvisszaverő mellény, il­letve a szolgálati pulóver. A pantallót a derekat is védő pántos nadrág, a ké­nyelmetlen és csú­nya szürkés szolgá­lati dzsekit pedig fekete bőrből ké­szült váltja fel. Cél­szerűsítik a gyakorlóruházatot és elegánsabbá teszik a társasági öltözetet is. A rendőrség mellett a határőr­ség és a katasztrófavédelem is fokozatosan áttér az egységes egyenruha használatára. A kü­lönböző testületek tagjait állo­mány- és rangjelzésük külön­bözteti majd meg. A rendőrök­nek kék, a határőröknek zöld, a katasztrófavédelmiseknek bordó parok­juk lesz. Elsőként az idén végző tiszte­ket és tiszthelyetteseket szerelik fel új ruházattal, a teljes állo­mány „átöltöztetése” pedig vár­hatóan négy évet vesz igénybe. Amennyiben a BM nem jut költ­ségvetési többlettámogatáshoz, több éven át húzódik majd a tel­jes ruhacsere. Ez esetben ugyan­is a hivatásos állománynak az évente járó ruhapénzből kell majd fedeznie az új egyenruhák beszerzését, ha korábbi öltözete már elhasználódott. A rendőrség a mintákra szaba­dalmi oltalmat jegyeztetett be, megelőzendő, hogy a tetszető­sebb darabokat butikokban, mi­litary shopokban árusítsák. A Népszava igyekezett meg­tudni, terveznek-e egyenruha­­cserét a hadseregben is. Pere­­nyei Tamás, a Honvédelmi Mi­nisztérium (HM) közigazgatási államtitkára azonban nem en­gedélyezte, hogy lapunk felte­­hesse kérdéseit a tárca illetéke­sének. A választ végül a Közbe­szerzési Értesítő január 3-i szá­mából kaptuk meg, amelyből kiderül: a HM az elmúlt év vé­gén írt ki pályázatot egyenruhák készítésére és szállítására. A csaknem 700 millió forint érté­kű megrendelés a régi típusú ru­hadarabokra szól, amelyek kö­zül a legújabb is 1988-as terve­zésű. Eszerint tehát a katonák ebben az évtizedben várhatóan nem kapnak új stílusú unifor­mist. A beszerzési listán szere­pel többek között 3000 pár ba­kancs, 4500 pár úgynevezett dí­szelgő kesztyű, 64 ezer darab különféle sapka és 75 ezer mé­ter ruhaanyag. Elsőként az idén végző tiszteket és tiszthelyetteseket szerelik fel új ruházattal Újratárgyalnák a törvényjavaslatot A tárca szerint a tervezetet széleskörű szakmai kutatás előzte meg A tankönyvpiac rendjéről szóló törvénytervezet visszavonását és újratárgyalását követeli a Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezete. A szaktárca álláspontja szerint a koncepció kialakí­tását széles körű szakmai kutatás előzte meg. NÉPSZAVA-információ A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslatot úgy nyújtotta be az Oktatási Minisztérium (OM) a Parlament elé, hogy azt egyetlen szakmai szervezet sem támogatta -jelentette ki tegnapi tájékoztató­ján Molnár Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szóvivője. Véleménye szerint a tervezet elfogadása ese­tén sérülhet a pedagógusok sza­bad tankönyvválasztási joga. A javaslat kidolgozásakor szakmai és piaci szempontok keveredtek össze. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete például kamarai jelleggel mű­ködne és a tankönyvkiadókat, va­lamint a terjesztőket tömörítené. Számukra kötelezővé is tennék a belépést, miközben a felhaszná­lókat kihagynák a köztestületből. Molnár Péter hozzátette: jelen formájában teljesen elfogadhatat­lan a javaslat, amely a 6,7 milliárd forintos piac felosztásáról dönt. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvénytervezet kidolgozása a ki­adók kezdeményezésére kezdő­dött el - reagált az érdekvédelmi szervezet felvetésére Gál Ferenc, az OM főosztályvezető-helyette­se. A koncepció kialakítását a szü­lők, a pedagógusok és könyv­kiadók körében végzett széles kö­rű szakmai kutatás is megelőzte. Cáfolják az uránlövedék veszélyességét Folytatás az 1. oldalról A sajtótiszt úgy tudja, a lövedék akkor okozhat egészségkároso­dást, ha felrobbanása után marad­ványai a szervezetbe kerülnek. De gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki olyan mennyi­ségű gyengített urániumrészecs­két lélegezzen be, amelynek a ha­tása komoly problémát okoz. Ebben a lövedékben meddő urán van, ami lényegesen külön­bözik a 235-ös uránizotóptól, amit az atomfegyvereknél és az atomerőműveknél használnak - jelentette ki lapunknak Szentesi György katonai műszaki szakér­tő. A gyengített uránt titánnal öt­vözik, ez a mag kerül egy alumí­niumköpenybe. Az amerikaiak az 1976-ban rendszerbe állított A- 10-es harci gépükhöz kísérletez­ték ki páncélozott földi járművek hatékony megsemmisítésére. A lövedék kezdősebessége ugyanis a hangsebesség háromszorosa. Szentesi közölte, nekünk nincs ilyen eszközünk, de az sem való­színű, hogy az oroszoknak van. A veszélyességével kapcsolatban azt mondta, meggyőződése, hogy hatásvizsgálatok tömegét végez­ték el a gyártás előtt, ami azonban nem zárja ki a kontroll szüksé­gességét. Hazánk lakosságát nem érinti a balkáni szindróma - tájékoz­tatta lapunkat Köteles György professzor, az Országos Sugár­­biológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet főigazgatója. Az intézet munkatárai mindössze a vajdasági bombázások idején - 1999. május 3-tól július 15-ig­­ észlelték, hogy a déli határszéle­ken, elsősorban Szegeden jelen­téktelen mértékben, 1-2 száza­lékkal megnőtt a levegő portar­talmában az urán. A port a szél hozta a határszélre. Egészségi károsodást nem okozott, hiszen természetes környezetünkben egyébként is jelen van az urán, mondta a szakember, aki ugyan­akkor helyesnek tartja, hogy a NATO napirendre tűzi a kérdést. Szerinte le kellene állítani a csökkentett sugárzású uránt tar­talmazó lövedékek használatát. Az uránlövedék tulajdonsága, hogy a becsapódás helyétől csu­pán néhány 10 méterre fejti ki hatását, válaszolta kérdésünkre Orovecz István vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes vezető­je. A bombázások idején folya­matosan mért sugárterhelés sem a vízben, sem a levegőminták­ban nem mutatta ki az uránt. * Jugoszláviában ellentmondó vé­lemények vannak az elszegényí­tett urántartalmú lövedékek hatá­sáról és a környezetben mért su­gárzás szintjéről. Jugoszláv szak­értők szerint az ilyen lövedékek nagy mértékben kihatnak az em­berek egészségére, még azután is, ha véget ért a térségbeli kato­nai konfliktus - jelentette ki egy belgrádi törvényszéki orvos. A jugoszláv hatóságok ugyanakkor az AFP jelentése szerint arról számoltak be, hogy a NATO 1999-es bombázásait követően nem növekedett az elszegényített urántartalmú lövedékkel össze­függő rákos megbetegedések száma a lakosság körében. A balkáni békefenntartásban részt vevő országokban az elmúlt napokban tömegesen követelték, hogy a NATO vizsgálja ki a Ko­szovóban és Boszniában szolgá­ló külföldi katonák soraiban tör­tént „rejtélyes haláleseteket”. Pénteken portugál egészség­­ügyi szakértők csoportja utazott a térségbe, hogy ott föld-, víz- és levegőmintákat gyűjtsön, és megállapítsa, okoztak-e sugár­zást a szegényített uránnal be­vont NATO-lövedékek. Az ibé­riai országban rákszűrésnek ve­tik alá mind a tízezer katonát és civilt, aki 1996 óta szolgált a térségben. Pénteken kiderült, immár ki­lencre emelkedett azon olaszor­szági haláleseteknek a száma, amelyek hátterében állítólag az uránbevonatú páncéltörő löve­dékek állnak. Andre Flahaut belga védelmi miniszter szerint ha bebizonyo­sodik, hogy a szegényített urá­niummal bevont bombák okoz­zák a Balkán-szindrómát, az ilyen tölteteket be kell tiltani. A boszniai békefenntartó erőknél szolgált 12 ezer belga katonából 1600-an panaszkodnak a Bal­kán-szindróma néven ismert tü­netekre. Öten azóta rákban el­hunytak, négyen ma is ezzel a súlyos betegséggel küzdenek. A koszovói nemzetközi béke­teremtő kontingensben szolgáló orosz katonák is tüzetes vizsgá­laton esnek át. Speciális kivizs­gálásnak vetik alá azt a mintegy 1500 cseh katonát, akik az el­múlt másfél évben részt vettek a koszovói békemisszióban. A román védelmi miniszté­rium vezetése már tavaly olyan információkat kapott, amelyek alapján rendkívül alapos és összetett orvosi vizsgálatnak ve­tettek alá a KFOR-erőkben szol­gált több, véletlenszerűen kivá­lasztott román katonát. A vizs­gálatok semmiféle olyan egész­ségügyi problémát nem mutat­tak ki, amely kórházi vagy kü­lönleges kezelést igényelt volna. Az osztrák szövetségi hadse­regben semmilyen jele nincs an­nak, hogy a volt Jugoszláviában szolgálatot teljesítő katonák kö­rében leukémiás megbetegedés lépett volna fel - közölte a had­sereg szóvivője pénteken. Csökkentett sugárzású uránt tartalmazó lőszer, amit elsősorban a páncélozott járművek megsemmisítésére fejlesztettek ki. A lőszert az A-10-es repülőgépekről lövik ki ki. ­ Nincs döntés a Nemzeti Egészség Kht. ügyében Folytatás az 1. oldalról Érdeklődésünkre a kormány­­szóvivő elmondta: Orbán Vik­tor sem telefonon, sem sze­mélyesen nem egyeztetett e té­mában. Mint korábban megírtuk, a cégbejegyzés alatt álló kht.-ba beolvasztják a Nemzeti Egész­ségfejlesztési Intézetet (NEFI), az egészségügyi információs központként működő Medinfót és az Egészségfejlesztési Kuta­tóintézetet (EFKI), illetve ide tartozna a balatoni Club Aliga üdülőkomplexum, amelyben az orvosok kötelező továbbképzé­sét kell majd megoldani. A létrehozásakor is sokat tá­madott kht.-ba annak első ver­ziójú alapítólevele szerint beke­rültek volna a nagy állami sza­natóriumok is, ez azonban nem valósult meg. A társaság ellen­zői elsősorban azzal nem érte­nek egyet, hogy állami feladatok - kutatás, egészségügyi infor­mációs adatbázis létrehozása, kötelező orvostovábbképzés - kerüljenek egy olyan szervezet­hez, amelyben az alapító ma­gánszemélyek összefogva bár­mikor megvétózhatják a szintén alapító minisztérium döntéseit. Többen kifogásolták, hogy a szervezet mintegy másfél mil­liárd forint működési költséget emészt fel évente. A távozásra kért magánsze­mélyek közül Szabó Sándor, a Gyógyszerészkamara tisztelet­beli elnöke elmondta: az őt fel­kérő miniszterelnök döntésétől teszi függővé, megy vagy ma­rad. Mint mondta, a kht. alapító okiratának módosítására, szer­kezeti változásokra igény sze­rint később is lesz lehetőség. Lapunknak nyilatkozva Gógl Árpád leköszönő egészségügyi miniszter elmondta: a három ala­pító személy olyan szervezeteket képvisel, amelyek a civil, szak­mai kontroll megteremtéséhez szükségesek egy, a törvény vég­rehajtó szervéről leválasztott tár­saság megfelelő működéséhez. Továbbra is kétséges, mi lesz a Nemzeti Egészség Kht. sorsa, amelynek bejegyzését már csak formai hiba vagy jogszabálysér­tés miatt akadályozhatja meg a bíróság. Meg nem erősített in­formációink szerint elképzelhe­tő, hogy a jövő hét keddi kor­mányülésen szóba kerül a tár­saság ügye.

Next