Népszava, 2001. augusztus (129. évfolyam, 178-203. sz.)
2001-08-31 / 203. szám
ÁRA: 89 FORINT , 129. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 2001. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK A vezető részvények napi mozgása: Matáv 700 Ft -0,28% Mal 4 100 Ft mm 0,00% OTP 14 550 Fto -0,34% Richter 16 200 Fto +0,87% TVK 2 845 Fto -2,57% BUX 6343,15 pp -0,0009% Tőzsdehírek :km ALAPÍTVA 1873-BAN www. népszava. hu Újabb panasz MIÉP-ügyben Újabb panasz érkezett a Legfőbb Ügyészséghez amiatt, hogy bűncselekmény hiányában megtagadták a nyomozást Bognár Lászlónak, a MIÉP alelnökének kijelentései miatt. 2. oldal Szakszervezeti bérigény A szakszervezetek elfogadták közös minimálbérjavaslatukat, így nettó 40 ezerről vagy ha az adószabályok nem változnak, bruttó 57 500 forintról tárgyalnak majd. Mind a munkaadók, mind a munkavállalók legalább 15-20 milliárd forintos ellentételezést várnak a kormány minimálbér-emelésből származó többletéből. 3. oldal Diákhitel: bizonytalanságok Hétfő óta ugyan már elérhetőek a diákhitel igénylőlapjai, és októbertől már folyósítják a kölcsönök első részleteit, de még nincs hivatalos döntés a kamat mértékéről, és bizonytalan az állami garanciavállalás formája is. 4. oldal Medgyessy Erdélyben Családom erdélyi, így hát van bennem személyes érdeklődés, no meg elkötelezettség is az ottani magyarok ügye iránt. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki tegnap fejezte be háromnapos romániai útját, arra a kérdésre válaszolt, hogy e minőségében miért éppen ebbe az országba látogatott el elsőként. 12. oldal Aláírhatják a Fidesz-MDF megállapodást Közös lista létrehozására is kiterjed az a tervezet, amelyet az MDF-fel kötendő választási együttműködési megállapodás alapjaként egyhangúan fogadott el a Fidesz elnöksége. Már csak a szövegezés legutolsó egyeztetése előzi meg a dokumentum szignálását Az elvi megállapodás ugyanis már megszületett s arról, hogy a Fidesz teljesíti az MDF országos választmánya által támasztott elvárásokat. Tisztázni valók maradnak azonban a közös lista jogtechnikai kérdéseiről. A legnagyobb biztonságra, kölcsönös garanciákra törekedve ezért a két párt együttesen kér állásfoglalást az Állami Számvevőszéktől és az Országos Választási Bizottságtól. Részletek a 2. oldalon Jó ütemben halad a Hatékony Begyűjtés NATO-hadművelet Magyarok indulnak Macedóniába Ma indul Macedóniába a NATO Hatékony Begyűjtés fedőnevű műveletében részt vevő magyar kontingens. A 34 magyar civil szakember a macedóniai Titov Velesbe tart, missziójukat egy hónapra tervezik. Macedóniában jó ütemben halad a fegyverek beszolgáltatása. NÉPSZAVA-információ Ma indul el Gödöllőről az az irányvonal, amely 34 magyar szakembert szállít a macedóniai Titov Velesbe, a fegyveres konfliktustól távol eső, biztonságosnak tűnő körzetbe. A NATO-misszióban részt vevő csoportot Spaics József vezeti, aki a honvédelmi tárca többségi tulajdonában lévő gödöllői Harcjármű-technikai Rt. haditechnikai igazgatója. Tegnap Szabó János honvédelmi miniszter búcsúztatta a csapatot. A kormánydöntés értelmében Magyarország a Hatékony Begyűjtés műveletben a fegyverek megsemmisítési, illetve hatástalanítási munkájából vállal részt, így a magyar csoport tagjainak kiválasztásánál az egészségi szempontokkal egyenrangú feltétel volt a szakmai hozzáértés. Természetesen mindőjük kapott háromféle védőoltást is. A tervek szerint 3-5 napon belül érkezik a szakmunkásokból álló civil csoport a táborhelyére, ahol sátrakban helyezik el őket. Logisztikai támogatásukról a szálláshelyen a brit 36. műszaki ezred, a megsemmisítési terepen pedig egy görög katonai egység gondoskodik. A csoport a felkészítés során itthon is gyakorolta azt a nemzetközileg elfogadott technológiát, amely lehetővé teszi, hogy naponta 250 darab 100 milliméter űrméret alatti fegyvert semmisítsenek meg. A 34 szakembert egységes ruházattal, golyóálló mellénnyel és vegyvédelmi felszereléssel látták el. A küldetés harmincnapos, havi bérük fejenként 1350 USA-dollár. A misszió összköltsége meghaladja a félmilliárd forintot, amely a honvédelmi tárca büdzséjét terheli. Macedóniai jelentések a 12. oldalon Berakodták a felszerelést a Macedóniába fegyvermegsemmisítési megbízatással induló magyar szakemberek Gy. Balázs Béla felvétele Nem lesz teljes a névsor Engedélyt kérnek a sztrádaépítőktől NÉPSZAVA-információ Várhatóan a jövő hét elejére készül el az lista, amelyen az eddigi autópálya-építésekben részt vevő alvállalkozók és beszállítók szerepelnek - tudtuk meg Turgyán Tamástól. A pályaépítésekben fővállalkozókét közreműködő Betonút-Vegyépszer-konzorcium szóvivője elmondta: a névsor nem lesz teljes, csak azokat a vállalkozókat tartalmazza majd, amelyek írásban hozzájárulnak adataik szerepeltetéséhez. Már megkezdődött a nyilatkozatok begyűjtése, a hozzájárulások megszerzése azonban időt vesz igénybe, mivel több mint négyszáz alvállalkozóról van szó. Ismeretes: Orbán Viktor kormányfő keddi, Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában a riporter sztrádépítésekben részt vevő cégek körüli titkolózással kapcsolatos kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy az építési vállalkozók névsora nem titkos, csak meg kell kérdezni. Előre elköltött többletbevételek Dutka Noémi NÉPSZAVA Sajátos megoldással úgy osztotta el a kormány szerdai ülésén az idei pluszbevételeket, hiszen akkor még nem lehetett tudni, mely előirányzatokból mekkora többletre lehet számítani, így a Pénzügyminisztériumra várt a feladat, hogy a kormány várakozása szerint 284,6 milliárd forintnyi idei pluszkiadásokhoz megjelölje a forrásokat. A legnagyobb többletet, 93 milliárd forintot általános forgalmi adóból (áfa) irányozta elő a pénzügyi tárca — tudtuk meg Tállai Andrástól, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárától. A pluszáfabevétel teljesítése az augusztus végi számok tükrében előreláthatóan nem kis nehézséget okoz majd az adóhivatalnak. Lapunk információja szerint ugyanis ez idáig megközelítően 815,4 milliárd forintnyi forgalmi adóval gazdagodott a költségvetés, ami csupán 2 százalékkal, azaz 17 milliárd forinttal több az időarányosan tervezettnél. Folytatás a 4. oldalon Méltatják és bírálják hazánkat Elismeréssel szól Magyarország idei teljesítményéről az Európai Parlament elé jövő kedden kerülő országjelentés. A dokumentum megismétli a romakérdéssel, a médiakuratóriumokkal kapcsolatos korábbi bírálatokat, és felszólítja a magyar kormányt arra, hogy folytasson kétoldalú konzultációkat szomszédaival a státustörvényről. Halmai Katalin NÉPSZAVA A lapunk birtokába került jelentéstervezet, amelyet jövő kedden tárgyal a Strasbourgban ülésező Európai Parlament, kielégítőnek minősíti a demokrácia és a jogállam működését Magyarországon. A dokumentum ugyanakkor sürgeti a magyar törvényhozást, hogy a következő választásokon oldja meg a kisebbségek parlamenti képviseletének problémáját. A jelentés azt javasolja a budapesti kormánynak, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a korrupcióellenes küzdelemben, határozottan vegye föl a harcot a szervezett bűnözés, a kábítószer-forgalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem ellen. Magyarországon tiszteletben tartják a sajtó szabadságát - áll a dokumentumban, amely sokszínűnek és versenyképesnek ítéli az információs piacot. A közszolgálati kuratóriumok elnökségéről megállapítja: a három testületből kettőben kizárólag a kormányzó koalíció képviselői ülnek, mivel „az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni képviselőik számáról”. A tervezet felhívja a magyar hatóságokat és a parlamenti képviselőket a helyzet orvoslására. Elismerve a roma lakosság helyzetének javítására tett kormányzati intézkedéseket, az Európai Parlament jelentéstervezete további azonnali és konkrét támogatásokat szorgalmaz a népcsoport hátrányos helyzetének leküzdésére. Folytatás a 12. oldalon Tanácstalanok a bíróságok az internetes sajtóperekben Jelenleg döntésképtelenek lennének a bíróságok az internetes hírközlők ellen indított sajtóperekben, miután nincs megfelelő jogszabály és kialakult bírói gyakorlat ezekben az ügyekben. Az internetes újságok most a sajtótörvény és saját etikai kódexük szerint járnak el. Pálmai Erika NÉPSZAVA Nincs megfelelő jogszabály és nincs kialakult bírói gyakorlat arra vonatkozóan, hogy miként kellene elbírálni az internetes hírközlőkkel kapcsolatban érkezett helyreigazítási kérelmeket vagy a személyiségi jogi pereket. Bár a törvény azt pontosan szabályozza, hogy egy sajtóperben ki a közlésért a felelős, mindez nem vonatkozik az internetre, ezt a kifejezést ugyanis sem a polgári törvénykönyv, sem a sajtótörvény nem ismeri. Mint ismert, személyiségi jogainak megsértése és helyreigazítás miatt is eljárást indított a múlt héten Homoki János, a honvédelmi tárca államtitkára a stop! című internetes lap ellen. Az ügy elbírálása akár precedens értékű is lehet. Bejegyzése szerint napilapként működik a stop! - mondta kérdésünkre Trencsényi Dávid főszerkesztő, így azok alapján a jogszabályok alapján járnak el, ami a napilapokra is vonatkozik. Igaz azonban, hogy jelentős a különbség: az internet percről percre változhat. Emiatt azonban külön szabályozást nem igényel. A stop! történetében - azaz tavaly november 16-a óta - ez az első sajtóhelyreigazítási per. A helyreigazítások gyakorlatáról az Origónál sem beszélhetünk, hiszen eddig - jogi értelemben - egyetlen ilyen fordult elő - mondta Weyer Balázs főszerkesztő. A hírügynökség egyébként saját etikai kódexét és a sajtótörvényt tekinti irányadónak ilyen esetekben. A pontatlanságot egyszerűen módosítják, ha indokolt, külön anyagot jelentetnek meg. Weyer Balázs szerint az Origó nem napilap, bár ennek nincs nagy jelentősége, hiszen azonos elvek alapján készül mindkettő. Az Origónak is van kiadója, szerkesztősége, főszerkesztője, csak éppen technikailag másként készül, mint egy újság. Ezért pedig nem igényel külön szabályozást. Egyetlen sajtó-helyreigazítási pere volt eddig az Indexnek, egy másik esetben pedig egy keretes helyreigazítást közöltünk - mondta Takács Viktor főszerkesztő. Folytatás a 3. oldalon Az internet kifejezést ugyanis sem a polgári törvénykönyv, sem a sajtótörvény nem ismeri