Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)
2002-02-04 / 29. szám
4 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ RÖVIDEN lesz kamatcsökkentés? Valószínűleg nem csökkenti a kamatokat hétfőn az MNB Monetáris Tanácsa, annak ellenére, hogy erős a forint és mérséklődik az infláció - vélték a Reuters által megkérdezett elemzők. Többségük szerint a tanács újabb makrogazdasági adatokra vár, ezért csak február második felében lesz újabb kamatvisszafogás. Arra számítanak, hogy a februári ülésen 25-50 bázispontú kamatvágásról születik döntés. Múlt héten egyébként a lengyel jegybank 150 bázispontú, a cseh központi bank 25 bázispontú csökkentésről intézkedett. Tavaly több keksz fogyott Az előző évinél 12 százalékkal nagyobb, 1800 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le napi fogyasztási cikkekből tavaly a GfK Hungária szerint. A háztartások 16 százalékkal többet költöttek a különböző élelmiszerekre és kozmetikai cikkekre. Édes kekszre a tavalyelőttinél 30 százalékkal, tisztítószerekre 22 százalékkal többet költöttek. Az átlag körüli mértékben, 13-15 százalékkal emelkedett az az összeg, amit a háztartások sajtra, ásványvízre, fogkrémre, személyes higiéniai termékekre, mosogatószerekre fordítottak. Kijahft zuhanó légitársaság Több mint 2 milliárd dolláros éves veszteséget jelentett pénteken az amerikai UAL Corporation, az USA második számú légitársasága, a United Airlines anyavállalata. A veszteség a rendkívüli tételek figyelembevétele nélkül is 1,8 milliárd dollár. A 2000. évet 50 millió dolláros nyereséggel záró UAL forgalma a szeptemberi terrortámadások hatását erősen megérezte, amely éves szinten 18,6 százalékkal 13,8 milliárd dollárra esett vissza. Pályázható a Váltó-4 Libra A Váltó-4 Libra megvásárlására csütörtökön kell benyújtaniuk ajánlataikat a pályázóknak - áll az ÁPV Rt. pályázati felhívásában. A privatizációs szervezet másodszor próbálja meg értékesíteni a társaság jegyzett tőkéjének 100 százalékát kitevő, 150 darab, egyenként 50 millió forint névértékű, névre szóló törzsrészvényét. A tavaly novemberi pályázatra egyetlen ajánlat sem érkezett az ÁPV Rt-hez. A minimális vételár 3 milliárd 488 millió forint. A társaságot a Postabank Invest Rt. alapította 1997-ben, 12,55 milliárd forint jegyzett tőkével. OLCSÓBB LETT A 6x6 TAXI TELEFONRÓL ÉS UTCÁRÓL UGYANANNYI, CSAK 155 Ft/km 6x6 . Bennünk megbíz-6 12-666-666 S4-666-666 GAZDASÁG Belpolitikai vihart kavart az Európai Bizottság támogatási javaslata Folytatás az 1. oldalról A véleményük szerint a „másodrangú uniós tagság” e megnyilvánulását ezért a visegrádi országok határozottan elutasították. Mint azt Martonyi János külügyminiszter a kormány szombati rendkívüli ülését követően is megfogalmazta: a lényeg az egyenlő bánásmód elve, vonatkozzon az akár a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre, akár a regionális politikára. Hozzátette: Magyarország nem tudja elfogadni az Európai Bizottságnak a bővítés finanszírozására vonatkozó irányelveit, ugyanakkor nyitott, és tárgyalni akar a kérdés rendezése érdekében, az európai integrációs alapelvek szellemében. A külügyminiszter a szombati rendkívüli kormányülés után azt is elmondta: „Nem kérünk többet, mint ami az egyenlő versenyfeltételekből következik, de nem tudunk annál kevesebbet elfogadni.” Az Európai Bizottság munkadokumentuma szerint ugyanis a tagjelölt országok csak a feltételezhető uniós csatlakozásuktól, 2004-től számított tízéves időszak végére, 2013-ban érhetnék el az EU-ban akkor érvényes mezőgazdasági és regionális támogatások száz százalékát. A javaslat alapján az új tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások a csatlakozást követő első évben a jelenlegi rendszer szerinti szintek 25 százalékát tennék ki, majd a második és harmadik évben 30, illetve 35 százalékra emelkednének. A bizottsági javaslattervezet szerint mindent összeadva 2004- ben 1,6 milliárd euró, 2005-ben 2 milliárd euró, 2006-ban 2,4-2,6 milliárd forint támogatást folyósítanának Magyarországnak - jelezte a miniszter. Hozzátette: a javaslattervezet egy olyan globális elképzelés, ami 10 tagjelöltre vonatkozik, ezért pontos számokat nem lehet mondani. Martonyi azt is megjegyezte, hogy az alacsonyabb támogatási szint enyhítése kapcsán még korábban felvetődött: a vidékfejlesztési támogatások fejezetében a tagjelölteknek az általános szabályok alapján járó összegnél magasabbat határoznának meg, ám ennek mértéke még nem ismeretes. Bizakodóan nyilatkozott egyébként a csatlakozási tárgyalások ütemezéséről és a csatlakozás időpontjáról is. Szerinte mind a tárgyalások ez év végi lezárása, mind pedig a 2004-es csatlakozási dátum tartható. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Fideszhez hasonlóan méltánytalannak tartja az Európai Bizottság január 30-ai javaslatait. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az Orbán-kormányt súlyos felelősség terheli a kialakult helyzetért - derült ki azon a vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyet Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kovács László pártelnök és Horn Gyula volt miniszterelnök tartott Budapesten. Medgyessy Péter a sajtótájékoztatón rámutatott: Orbán, aki olyan elhibázott kijelentéseket tett, mint hogy „az Európai Unión kívül is van élet”, nem képviseli megfelelően Magyarország érdekeit. Nem tudta például elérni, hogy hazánk külön elbírálást kapjon, talán azért sem, mert kormánya nem adott erre alapot. Nagyon rossz az - mutatott rá Medgyessy -, hogy míg a külföldiek három év után már vásárolhatnak magyar földet, addig a magyar paraszt ennél hosszabb idő után sem kapja meg ugyanazt a támogatást, amit nyugat-európai versenytársai. Területfejlesztési és mezőgazdasági politikájában a kormány azonban még ennél is súlyosabb hibákat követett el, amit jól jellemez, hogy rövid idő alatt háromszorosáról 3,5-szeresre nőtt a fejlett és a fejletlen területek közti különbség Magyarországon - mondta a miniszterelnök-jelölt. A kormány nem teremtette meg annak lehetőségét, hogy joggal igényelhessünk nagyobb támogatást az EU-tól. További példa erre a pályáztatás elmaradása az autópálya-építésnél. Kovács László leszögezte: az Európai Bizottság előterjesztése azért is méltánytalan, mert növeli az elmaradott európai régiók versenyhátrányát. Rámutatott azonban: az Orbán-kormány négy éve alatt Magyarország elvesztette helyzeti előnyét, beleszürkült a többi jelölt ország átlagába. A kormány részéről olyan kijelentések hangzottak el, amelyek megkérdőjelezik az ország európai elkötelezettségét, kioktató hangnemükkel pedig a kormánypolitikusok elidegenítették maguktól európai partnereiket. A helyzet jelenleg az - mondta Kovács László -, hogy még a csökkentett mértékű támogatás fogadására sem áll készen a magyarországi intézményrendszer. A kormány korai és rossz kompromisszumokba ment bele a csatlakozási tárgyalásokon - például a földvásárlás kérdésében -, szükségtelenül hamar zárva le ezt a fejezetet. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az országjelentésekben foglalt európai uniós bírálatokat. Elhanyagolta az EU-országokkal való személyi kapcsolatokat, a státustörvény ügyében nem konzultált megfelelő mértékben a szomszédos államokkal, az Ausztria elleni bojkott idején pedig szembefordult az európai politika fő áramával. Mindezek következtében - emlékeztetett Kovács László - megromlott Magyarország megítélése. Ennek jele volt egyebek között az is, hogy sem Jospin francia, sem Schröder német kormányfő nem fogadta Orbánt, a Blair brit miniszterelnökkel tartott találkozó pedig megalázóra sikerült. Orbánnak be kellene látnia, hogy nem a Kárpát-medence, hanem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke - mondta szarkasztikusan a szocialista pártelnök. Horn Gyula kijelentette: nem osztozik a kormánynak a január 30-i brüsszeli javaslatokkal kapcsolatos keserűségében. A csatlakozási folyamat ugyanis még nem fejeződött be. Eddig azonban semmi sem történt a mezőgazdaság felzárkóztatására, annak érdekében, hogy be tudjuk fogadni az esetlegesen megnövelt támogatást. A kormánynak még elképzelése sincs a vidék fejlesztésére, nemhogy összefüggő mezőgazdasági kormányprogramja lenne. A szocialista politikus emlékeztetett: az összesen nyolc évi jobboldali kormányzás alatt mindent megtettek Magyarországon az egyedül versenyképes nagyüzemi mezőgazdaság, a szövetkezetek szétverésére. Márpedig leginkább ez a termelési forma képes az EI- támogatás befogadására. Horn Gyula rámutatott: a január 30-i brüsszeli ajánlások kompromisszumot jelentenek, mégpedig azzal a céllal, hogy egyetlen EU-tagállam se odázhassa el a bővítést. A szocialista politikus szerint kitartó munka szükséges ahhoz, hogy a magyar érdekeket érvényesíthessük Brüsszelben. A szocialisták szerint a kormányt súlyos felelősség terheli a kialakult helyzetért Szalmás Péter felvétele Erősödik az orosz középosztály Ugyanannyit költenek ruhákra, mint lakásvásárlásra Felmérések szerint az oroszok tavaly jó évet zártak: a bérek 27 százalékkal nőttek, s ez nagyobb emelkedés, mint ami az áraknál tapasztalható. Különösen a középosztály könyvelhet el sikereket, amelynek jövedelme 50 százalékkal lett magasabb. Barabás Péter NÉPSZAVA Az orosz középosztály havi jövedelme személyenként 320- 480 dollár havonta. Egy háromtagú család 1000-1500 dollárból él. Feleannyiból, mint Európában egyetlen ember. Ez sem lebecsülendő azonban. Figyelemreméltó az is, hogy - mint erről az Argumenti i Fakti című moszkvai hetilap beszámolt -, ma másfélmillióval több embert sorolnak a középosztályhoz, mint egy évvel korábban. A lakosság nyolc százaléka tartozik ide. A legnagyobb változás vidéken történt. Bár az itt élők életszínvonala a moszkvaiaké alatt van, megélhetésük az elmúlt hónapokban könnyebbé vált. A középosztályhoz tartozó emberek kétharmada vallja azt, hogy minden különösebb nehézség nélkül képesek megvásárolni bármilyen iparcikket vagy ruhát; az autó vagy a lakás beszerzése azonban még mindig gondot jelent. A legtöbb pénz élelmiszerre megy el. Egy legutóbbi felmérés szerint a középosztályhoz tartozók jövedelmüknek több mint a 22 százalékát költik erre, s minél többet keresnek, annál többet fordítanak élelemre. Ez azzal magyarázható, hogy a jövedelem növekedésének arányában egyre gyakrabban étkeznek éttermekben. A jövedelem 13-14 százaléka megy el közszükségleti cikkekre, újságra, kazettára, cipőkrémre, toalettpapírra. Ezek a semmiségek évente 12-15 milliárd dollárnyi üzletet hoznak az ezekkel kereskedőknek. A középosztályhoz tartozók sokat költenek ruházkodásra. Annyit hagynak a butikokban, mint amennyit lakásvásárlásra fordítanak. Cuccokra kétszer annyi megy el, mint gépkocsivételre, és mintegy háromszor annyi, mint hétköznapi technikai felszereltségre. A felnőttek évenkénti tíz-tizenkét bevásárlásukkor 430 dollárt költenek „rongyokra”, cipőre, táskára. A gyerekeken sem spórolnak: évi négyszáz dollár rájuk is elmegy. Végeredményben egy család mintegy 1300 dollárt hagy az üzletekben. A középosztály tagjai jövedelmüknek egytizedét költik szórakozásra, utazásra, színházra, mozira, étteremre. A legjobb helyzetben azok vannak, akiknek több diplomájuk van, esetleg aspirantúrát végeztek vagy tudományos fokozatot szereztek. Ők 15 százalékkal többet keresnek kollegáiknál. A felsőfokú végzettség hiánya viszont eleve 11 százalékos veszteséget jelent. A tanulás, természetesen, pénzbe kerül: egy átlagos középosztálybeli család évente jövedelmének legalább 5 százalékát költi tanulásra, mintegy 500 dollárt. Az amerikaiaknak erre nem kell 2 százaléknál többet költeniük. Az egészség megőrzésére mindössze havi 37 dollárt szán a „középorosz”, annak ellenére, hogy az átlagembernél gyakrabban szenved fejfájástól és kimerültségtől. A jövedelemnek mindössze a tizedét teszik félre - nem a roszszabb napokra, hanem, reményeik szerint — a fényes jövőre. Optimizmusukat az táplálja, hogy ellentétben az átlag oroszokkal, akik közül minden ötödiknek javult csak az élete az elmúlt években, a középosztályhoz tartozó minden harmadik ember ma jobban él, mint korábban. A középosztályhoz tartozó emberek kétharmada vallja azt, hogy minden különösebb nehézség nélkül képes megvásárolni bármilyen iparcikket NÉPSZAVA Borúra derű a gazdaságban Az első félévben tovább csökken a gazdaság - különösen az ipar és az export - növekedése, emelkedik a fogyasztás, és érezhetően mérséklődik az infláció - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. és a K and H Bank előrejelzésében. Az elemzők arra számítanak, hogy a második félévben változik a helyzet, lassan megkezdődik a fellendülés. A nyári áremelések hatására várhatóan megtorpan az áremelkedés csökkenése, és az első félévinél mérsékeltebben emelkedik a fogyasztás, ezzel szemben erőteljesebben nő a beruházás. A külső egyensúly a rendkívül kedvező 2001. évi helyzethez viszonyítva romlik - prognosztizálja az összeállítás. Az előrejelzés az idén a GDP 3,2 százalékos bővülésével számol, az ipari termelés 3,5 százalékos bővülése mellett. A beruházások várhatóan 5 százalékkal nőnek, míg az euróban számolt kivitel 8 százalékkal, a behozatal 10 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az év egészében 5,7 százalékos inflációval kalkulálnak a kutatók. Az év végén az államháztartás hiánya, az autópálya-építés teljes ráfordításával és az ÁPV Rt. kiadásaival együtt 700 milliárd forintra nőhet. A külkereskedelmi mérleg hiányát 4,5 milliárd euróra, a folyó fizetési mérlegét 2 milliárd euróra becsülik. Az elemzés szerint a GDP növekedése az idén az első negyedévben akár 3 százalék alá is mérséklődhet. Nyolcvanmilliárdos többlet a főbb adókból Folytatás az 1. oldalról Legalább ugyanekkora többletre, lehet számítani személyi jövedelemadóból is. Január végéig a helyi önkormányzatoknak járó összeggel együtt 140 milliárd forintnyi személyi jövedelemadó folyt be. Ez megközelítően a 12 százaléka az éves előirányzatnak s csaknem 50 milliárddal haladja meg az időarányosan tervezettet. Ennél az adónemnél egyértelműen látszik, hogy komolytalan a két évvel ezelőtt 2002-re meghatározott bevételi szám, hiszen teljesen megegyezik a 2001. évi teljesüléssel. Elég kicsi a valószínűsége, hogy szja-ból csak 270 millió forinttal több folyjon be, mint tavaly. Jól teljesülnek a társasági adóbevételek is, bár ennél az adónemnél tényleg nem lehet az első hónap eredményéből semmilyen következtetést levonni az éves teljesítménye vonatkozóan, hiszen a bevételek zöme decemberben, a számlák feltöltésekor folyik be. Január végéig összesen 25 milliárd forintnyi nyereségadót fizettek be a társaságra.