Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)
2002-02-04 / 29. szám
Motejl lehet Heves utóda Rónay Tamás NÉPSZAVA A csehszlovák rendszerváltás vezéralakja, Václav Havel már csak szűk egy évig látja el Csehország elnöki tisztét, így a cseh lapokban mind több találgatás lát napvilágot arról, ki követi az államfői székben. Az esélyes jelöltek között emlegetik a Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetőjét, a Havellal nem éppen szoros kapcsolatokat ápoló Václav Klaus egykori miniszterelnököt. Nagy kérdés volt azonban, a baloldal kit jelöl elnöknek. Nos, a jelek szerint megoldódott a nagy rejtély. Milos Zeman kormányfő, a Cseh Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke egy hétvégi lapinterjújában ugyanis kijelentette: örömmel venné, ha a kormánypárt az ország első ombudsmanát, Otakar Motejlt jelölné államfőnek, aki egyébként egyetlen pártnak sem tagja. A Právo című baloldali lapban ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy ő maga esetleg elvállalná a megbízatást. Mint mondta, erre csak „válsághelyzetben” kerülne sor, ha senkit sem találnának a feladatra. Ami a szociáldemokraták várható elnökjelöltjének életrajzát illeti, Otakar Motejl 1932-ben született. Jogi tanulmányait a prágai Károly egyetemen végezte. Ezután Besztercebányán, majd Kladnóban jogászként dolgozott. 1968 májusától a legfelsőbb bíróság munkatársa volt, ám a szovjet csapatok Prágába való bevonulása után lemondatták. 1989-től foglalkozhatott újra joggal. 1990 januárjától 1992. december 31-ig a Cseh és Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöki tisztét látta el. A két ország szétválása után Csehországban az intézmény élén maradt. 1998 májusától 2000-ig a Milos Zeman vezette kabinetben igazságügy-miniszterként működött. Másfél éve választották meg ombudsmannak. Otakar Motejl, Csehország első ombudsmana , 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ RÖVIDEN Fúrhatják az iraki kutakat Összesen 45 olajkút fúrására kapott az iraki államtól megbízást az orosz Zarubezsnyeft olajvállalat - jelentette a hét végén az iraki sajtó, mely szerint a megbízáshoz az ENSZ is hozzájárulását adta. II. János Pál a magzatról Az embrió a fogantatás pillanatától emberi lénynek tekintendő, ezért ezt az identitását jogilag is el kellene ismerni - mondta II. János Pál Úrangyala imádságában. Mészárlás Algériában Ismeretlen fegyveresek - feltételezések szerint muzulmán szélsőségesek - meggyilkoltak tizenhárom polgári személyt az algériai Medejja és Blída térségeiben. Költségvetési kilátások Hírek szerint George Bush amerikai elnök ma azt szorgalmazza a kongresszusnál, hogy az elkövetkező öt évben összesen 120 milliárd dollárral növeljék az amerikai katonai költségvetés éves szintjét. Ezren haltak meg A legújabb adatok szerint mintegy ezer ember vesztette életét a nigériai fővárosban, Lagosban január végén bekövetkezett lőszerraktár-robbanás következtében. Vérfürdő Lagosban Mintegy 20 személy vesztette életét a hét végén a nigériai Lagosban ellenségeskedő etnikai csoportok között kitört véres villongásokban. Az AFP legalább 21 halálos áldozatról számolt be. Nincsenek ellentétek _ A Vajdaságban nincsenek ellentétek a nemzetiségek között - mondta José Cutileiro, az ENSZ- főtitkár jugoszláviai és boszniai emberi jogi különképviselője, miután Újvidéken tárgyalt Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnökkel. VILÁG Münchenben Washingtont bírálták • A német védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok nem hajlandó igazi partnerkapcsolatra A NATO jövője, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, Irak, Afganisztán és általában Közép-Ázsia helyzete állt a hét végén Münchenben 43 ország összesen mintegy 400 képviselője részvételével megtartott 38. biztonságpolitikai értekezlet vasárnap véget ért kétnapos tanácskozásának középpontjában. NÉPSZAVA-összeállítás Mint a CNN német „leányvállalata”, az NTV hírtelevízió rámutatott, világossá vált, hogy az Egyesült Államok harci cselekményeinek végrehajtásánál nem feltétlenül számít európai szövetségeseire. William Cohen védelmi miniszter előadásában ugyanis elmondta: minél nagyobbak a technológiai különbségek az Egyesült Államok és az európai országok hadereje között, Washington annál kevésbé látja szükségesnek, hogy segítséget kérjen szövetségeseitől. Rudolf Scharping német védelmi miniszter erre reagálva kifejtette, az Egyesült Államok nem mutat elég hajlandóságot az igazi partnerkapcsolatra az európai NATO-tagállamokkal, vonakodik katonai technológiák átadásával segíteni Európa katonai fogyatékosságainak felszámolását. Elismerte, hogy az európai tagállamokban nincs meg a kellő politikai elszántság a szükséges katonai kiadások vállalására, de hozzátette, hogy az amerikai és az európai haderők felszereltségében mutatkozó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében „az Atlanti-óceán mindkét partján tenni kellene valamit”. Felszólította Washingtont, hogy csakis szövetségeseivel és partnereivel vállvetve folytassa terrorizmusellenes harcát. Az atlanti szövetségen belül az amerikai és az európai fegyveres kapacitások egyensúlyba hozását sürgette Lord Robertson, a NATO főtitkára. Kiemelte: ha Európa nem akarja, hogy az Egyesült Államok politikája az izolacionizmus vagy az unilateralizmus felé mozduljon el, akkor rá kell szánnia magát hatékony válságkezelő kapacitások kifejlesztésére. Az Egyesült Államokat is felszólította: ne üljön a babérjain, hanem segítse elő az európai védelmi struktúrák korszerűsítését. Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes a terrorizmus elleni offenzív fellépésben jelölte meg az Egyesült Államok és a szabad világ közös harcának célját. A szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadások után levont tanulságok közé sorolta, hogy a terrorizmus ellen fellépők nem érhetik be az elkövetők elfogásával és megbüntetésével: el kell jutni a felelősökig, hogy gyökerestül kiirtható legyen a terrorizmus. A XXI. századi nemzetközi biztonság sarokkövének nevezte a NATO erősítését és bővítését, valamint a NATO és Oroszország közötti „új viszony” létrehozását. Az Egyesült Államok nem tett le az iraki rezsim megdöntésének szándékáról, s változatlanul szem előtt tartja Szíriát és Szudánt - derült ki John McCain amerikai republikánus szenátor felszólalásából. Kifejtette: az afganisztáni és iraki rezsimek megdöntésének együttes példája rábírhatna a terrorizmust támogató államok közül néhányat arra, hogy kiszálljanak a terrorizmusüzletből. Iránt és Észak-Koreát „kérdőjeles államnak” nevezte, olyan lator rendszereknek, amelyekben néhány vezető túsza az egész nép, miközben a kormányzat ellenőrzés nélkül halmoz fel tömegpusztító fegyvereket. Brajes Misra indiai nemzetbiztonsági tanácsadó helyesnek nevezte a tavaly szeptember 11. utáni felismerést, amely szerint a terrorizmus csakis nemzetközi, átfogó méretű összefogással számolható fel. Több száz fiatal tüntetett Münchenben a NATO ellen, különösebb rendbontás nem történt MTI-telefotó Jóváhagyták a megállapodást Elsöprő többséggel hagyta jóvá szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetséges A román kormánypárt, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb együttműködési megállapodását az RMDSZ legfontosabb vezető testülete. Az RMDSZ belső parlamentjének számító szövetségi képviselők tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén név szerinti szavazással döntöttek a hét elején kötött megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés ellen alapvetően a Reform Tömörülés (RT) nevű platform képviselői foglaltak állást. Hadakoznak az emberrablók NÉPSZAVA-összeállítás A Wall Street Journal című amerikai napilap vezetősége hisz abban, hogy még mindig életben van a Pakisztánban elrabolt Daniel Pearl újságíró. Egy szombati e-mail szerint a névtelenségbe burkolódzó feladó (vélhetően az egyik emberrabló) bocsánatot kér azért a szerdai leveléért, amelyben az emberrablók megzsarolták az Egyesült Államokat, és Pearl kivégzésével fenyegetőztek, ha Washington 24 órán belül nem engedi szabador, az afganisztáni Az al-Kaida terrorszervezet legalább száz francia nemzetiségű tagja tartózkodik jelenleg is Afganisztán területén - adta hírül a francia vasárnapi újság, a Le Journal du Dimanche francia titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Mint a lap írta, azon mesterkednek, kikerüljenek a jelenlegi kutyaszorítóból, hiszen az amerikaiak bombáit, illetve az afgán kormányerőket kell kicselezniük”. Párizsi adatok szerint az amerikaiak guantánamói támaszpontján jelenleg két franciát tartanak fogva, harcok során elfogott pakisztániakat. A legújabb levél szerint az emberrablók végeztek egyik társukkal, egy bizonyos Ariffal, mert úgy gondolták, hogy ő küldte az ultimátumot tartalmazó „hamis” elektronikus levelet. Hamid Karzai afgán ideiglenes kormányfő szombaton Kabulban bizottságot nevezett ki az ország keleti részén folyó véres törzsi harcok kivizsgálására. A kilencfős bizottságot, amelynek elnöke Amanullah Zadran határügyi miniszter, máris Gardéz városába indultak helikopteren. Itt zajlottak a leghevesebb összecsapások szerdán és csütörtökön. Érdeklődnek a palesztinok Simon Peresz béketerve iránt A palesztin elnök, Jasszer Arafat először mutatott engedékenységet a palesztin menekültek hazatérésének ügyében a The New York Times vasárnapi számában megjelent írásában. „Úgy kell érvényre juttatni a több mint 3 millió palesztin menekült hazatérésének jogát, hogy közben tekintettel kell lenni Izrael demográfiai aggályaira is” - vélekedett. MTIl-információ Arafat elítélte az izraeli polgári személyek elleni támadásokat is. A palesztin „békelátomás” alapvető tételeként fogalmazta meg, hogy független és életképes palesztin államot kell teremteni az Izrael által 1967-ben megszállt területeken. Ariel Saron szóvivője, Avi Pazner szemforgatással vádolta meg Arafatot a The New York Timesban megjelent írása miatt. A szóvivő szerint Arafat szavai és tettei élesen elválnak. Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerint a palesztin fél érdeklődést mutat az általa felvázolt kétlépcsős béketerv iránt. Az izraeli diplomácia irányítója a New York-i Világgazdasági Fórum keretében folytatott különmegbeszélést Ahmed Korei palesztin parlamenti elnökkel, valamint Haled Szálámmal, Jasszer Arafat gazdasági tanácsadójával. A tervet ismertetve elmondta, hogy a rendezés első lépéseként a palesztinok elismernék Izrael államot, Izrael pedig elismerné a palesztin államot. A palesztin állam határaival, Jeruzsálem és a palesztin menekültek kérdésével csak a második szakaszban foglalkoznának. Izrael elvben elfogadná, hogy a palesztin állam határainak megállapításához azok az ENSZ- határozatok szolgáljanak alapul, amelyek felszólították Izraelt az 1967-es és 1973-as izraeli-arab háborúkban elfoglalt területek kiürítésére. Az izraeli miniszterelnök egy vasárnapi interjúban hajlandóságát fejezte ki a palesztinok iránti területi engedményekre. A Welt am Sonntag című hetilapnak adott interjúban Ariel Saron kijelentette: a jelenleg akadozó békefolyamat végén mindenképpen létre fog jönni a palesztinok állama. Változatlanul az érdeklődés középpontjában áll Ariel Saron és három vezető palesztin politikus, köztük Ahmed Korei parlamenti elnök szerdai titkos találkozója. Az izraeli közszolgálati rádió szombati jelentése szerint a találkozót maga Saron kezdeményezte, Arafat pedig Rámalláhban újságírók előtt megerősítette: ő engedélyezte a politikusoknak, hogy találkozzanak az izraeli kormányfővel. Izraeli harcjárművek szombat este ismét behatoltak palesztin önkormányzati te-----------kletre a Gázai övezet déli részén, ahol szombat hajnalban helikoptertámadást intézett az izraeli hadsereg a palesztin haditengerészeti rendőrség főhadiszállása ellen. A palesztin területeken több ezren tüntettek Jasszer Arafat mellett. Mintegy 300 izraeli békepárti kereste föl szombaton Jasszer Arafat palesztin elnököt a lezárt Rámalláhban. Az izraeli megszállás elleni palesztin felkelés 2000. szeptemberi kezdete óta először fordult elő, hogy ilyen nagy számú izraeli zarándokolt el egy palesztin önkormányzat alatti városba. A rendezés első lépéseként a palesztinok elismernék Izraelt Nem kér kezességet Milosevics Szlobodan Milosevics nem fogja kérni a szerb kormány kezességét, hogy szabadlábon védekezhessék - közölte Zdenko Tomanovics, a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított volt jugoszláv államfő belgrádi ügyvédje. Tomanovics azzal kapcsolatosan beszélt erről, hogy Milosevics legutóbbi hágai meghallgatásán követelte a Nemzetközi Törvényszéktől: tegye lehetővé számára, hogy szabadlábon védekezhessen. NÉPSZAVA Károly herceg is részesült az Enron-vagyonból NÉPSZAVA-információ Károly herceg jótékonysági alapítványa, a „Prince’s Trust” is részesült a csődbe ment Enron energia-nagykereskedő óriásvállalat adományaiból. Károly herceg maga is megerősítette, hogy a 90- es években az amerikai cég mintegy nyolcszázezer fontot utalt át az alapítvány bankszámlájára. Mint a brit trónörökös egyik szóvivője fogalmazott:, A Prince’s Trustot számos vállalat támogatja adományokkal. Ezek egyike volt ez Enron. Nincs ebben semmi különös” - fejtette ki. Károly herceg személyesen is köszönetet mondott az adományért. Egy ízben texasi birtokán díszebéden látta vendégül az Enron főnöke, Kenneth Lay. Jelen volt továbbá az amerikai vállalatóriási európai kirendeltségét vezető John Wing is. Múlt héten látott napvilágot a hír, amely szerint az Enron mind az angol Munkáspártot, mind a Konzervatív Pártot támogatta anyagilag. A Sunday Times tegnapi kiadásában avval vádolta a kormányt, hogy nem tette pontosan közzé, a kormány vezető tagjai mikor találkoztak az Enron tisztségviselőivel.