Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)
2002-10-17 / 243. szám
2 2002. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Béres Béla pert nyert Torgyán ellen________ A Fővárosi Bíróság megsemmisítette a Kisgazdapárt június 15-i gyáli és augusztus 20-i budapesti nagyválasztmányának határozatait, így Torgyán József elnökké választását is. A jogerős ítélet előzménye, hogy Béres Béla, a párt korábbi alelnöke pert indított az elnökválasztás és a nagyválasztmányok határozatai ellen. A mostani ítélet alapját a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése - amely szerint május 4-től Réti Miklós, a párt elnöke illetve Béres tényekre alapozott keresete jelentette. Béres lapunknak elmondta: ezek után az FKGP-nek megújulásra van szüksége, aminek feltétele egy új pártalkotmány kidolgozása és az ezt elfogadó nagyválasztmány összehívása. Módosításra vár a kisebbségi törvény A magyarországi horvátság, németség és szlovákság vezetői aggasztónak találják, hogy a hét végi választásokon a népcsoportjukhoz nem tartozó jelöltek is indulnak kisebbségi színben. A kisebbségi vezetők az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése érdekében kiemelkedően fontosnak tartják a kisebbségi törvény módosítását. Szerintük a helyi kisebbségi önkormányzatoknak a jelenleginél pontosabban körülírt hatásköröket és a mostaninál érdemibb feladatokat kell kapniuk, illetve meg kell teremteni azokat a jogi és pénzügyi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az országos önkormányzatok intézményfenntartói szerepéhez. A főváros első buddhista temploma_____________ Budapest első buddhista templomának felszentelésével és nemzetközi kongresszussal ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Buddhista Misszió. Az ország legrégibb, hivatalosan is bejegyzett buddhista egyháza november 9-től rendezi meg kétnapos kongresszusát Kelet és Nyugat szellemiségének találkozása Közép-Európában címmel. A tanácskozáson Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára mondja a megnyitó beszédet. Mit gondol? Megfékezhető-e a családon belüli erőszak? Erről szavazhat a NÉPSZAVA Online oldalain. www.nepszava.hu Tárgyal a Hír Tv a kábelszolgáltatókkal Az új médium egyharmada két kanadai férfi kezében van, egyikük apósa egy neves budapesti ügyvéd Húsz magánszemély jegyezte le a tervek szerint decemberben induló Hír Televízió Rt. részvényeit, adta hírül a Napi Gazdaság. A 20 millió forint jegyzett tőkéjű társaság elnöke, Borókai Gábor, az Orbán-kormány szóvivője. A főszerkesztő pedig Dlusztus Imre lesz, aki korábban a szegedi Délmagyarország című napilap, majd a Miniszterelnöki Hivatal által az előző kormány idején alapított New Hungarian Review főszerkesztője volt. A cég részvényeinek negyedét az igazgatóságban is helyet foglaló kanadai Alex Pocsai birtokolja. Ugyancsak tulajdonos Lajos Pocsai, akinek 7,5 százalékos részesedése van a leendő tévében, így a cég egyharmada két - azonos lakcímen bejegyzett - kanadai férfi kezében van. A tulajdonosok többsége szorosan kötődik Bálintfy Gábor budapesti ügyvédhez. NÉPSZAVA-információ A még csak tervezett új televíziós csatorna várhatóan a kábelszolgáltatókon keresztül jut el a háztartásokba, a Hír Tv már meg is tette ajánlatát a nagy kábelszolgáltatóknak napi 17 órás műsoruk átvételére. Ha megtörténik a szerződéskötés, 1,7 millió háztartásba juthat el az új médium. Hagymásy András, az egyik legnagyobb szolgáltatócég, a UPC kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: egyelőre folynak a tárgyalások a Hír Tv-vel, s mint megállapodtak, ennek lezárultáig egyik fél sem nyilatkozik. Hagymásy nem kívánta megerősíteni lapunk információját, mely szerint a Hír Tv szeretne belekerülni az úgynevezett alapcsomagba, amely a nézők számára a legolcsóbb kábelszolgáltatás. Mint mondta, ez a UPC üzleti ügyei közé tartozik, és a megegyezésig erről sem beszélhet. Lapinformációk szerint a Hír Tv tulajdonosi köre szorosan kapcsolódik Bálintfy Gábor budapesti ügyvédhez, aki azonban maga nem birtokosa a televíziónak. Bálintfy neve korábban több üzletben is felbukkant: a Népszava is beszámolt például arról, hogy áttételesen a Bálintfy és Társai ügyvédi iroda volt az egyik vásárlója azoknak a római parti csónakházaknak, amelyeket a Deutsch Tamás vezette sporttárca tulajdonában álló Sportlétesítmények Rt. adott el, vélemények szerint áron alul. A csónakházak adásvételi szerződését Lissák Marcell ügyvéd, Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület fideszes elnökének férje készítette. Bálintfy a HVG értesülései szerint éveken át jogászkodott a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalatának, a CW Banknak az érdekeltségeinél. A magyarországi CW-ingatlanokat birtokoló CW Immobilienleasing GmbH 1999-2000-ben társtulajdonos volt a Buda Office Kft. nevű Bálintfy-cégben is. Bálintfy legérdekesebb üzleti érdekeltsége révén Boros Imréhez és Töröcskei Istvánhoz is köthető. A 90-es évek elején, amikor Boros Imre - az Orbán-kormány későbbi PHARE - minisztere - a Kultúrbank Rt. első elnök-vezérigazgatója lett, Töröcskei igazgató tanácsi tag, Bálintfy pedig felügyelőbizottsági tag volt a banknál. Lapunk többször is beszámolt Boros és a bank ügyeiről. Boros később a Kultúrbank prágai irodájából Interbanka néven létrehozott pénzintézet igazgatósági elnöki tisztségét is betöltötte, Bálintfy itt ugyanebben az időben felügyelőbizottsági tagságot vállalt. Amikor pedig Töröcskei a Magyar Hitelbank (MHB) vezérigazgatója lett, és Boros ugyancsak az MHB-nál vállalt állást, Bálintfynak ismét felügyelőbizottsági tagság jutott. Az ügyvéd később a Publica Rt. igazgatótanácsi elnöki tisztségét is betöltötte, e cég adta ki a már megszűnt Új Magyarország című napilapot. A HVG korabeli információi szerint Bálintfy Gábor ajánlotta a Kultúrbank kitalálójának, Glatz Ferenc akkori művelődési miniszternek a Generalinvest Immobilien GmbH nevű osztrák céget, hogy pótlólagos forrásokat teremtsen a banknak. A Generalinvestet hetekkel azelőtt, 1989. december 4-én hozták létre, a későbbi bankalapítás nagyságrendjéhez képest szerény, 3 millió schilling törzstőkével. Hogy kik, erre mindmáig nehéz választ adni. A lap soha be nem bizonyított értesülése szerint Boros és Töröcskei tulajdonosai voltak a svájci Portus AG-n vagy az osztrák Generalinvesten keresztül - a Kultúrbanknak, ami az akkori pénzintézeti törvény előírásaiba ütközött. Bálintfy veje, Alex Pocsai azonban részt vállalt a Hír Tv részvényeinek jegyzéséből. Pocsai - más cégek mellett - tulajdonosa a Buda Invest Ingatlanforgalmazó Kft.-nek is, amely 84,4 százalékos részesedéssel rendelkezik a hévízi Hotel Carbona Gyógyszálloda Rt.-ben. E cégben korábban a magyar állam is tulajdonosként szerepelt, a jogokat Selmeczi Gabriella, az Orbánkormány politikai államtitkára gyakorolta. A Napi Gazdaság szerint a hévízi cég 2001-2002- ben 320 millió forinthoz jutott a Széchenyi-tervből. A HVG értesülései szerint az egykori hévízi bányászüdülő ugyancsak Bálintfy Gábor érdekeltségébe tartozik, csakúgy, mint korábban a Buda Invest. A Hotel Carbona a Széchenyi-tervből 160 millió forintos, vissza nem térítendő támogatással építette fel a Szent Kristóf termálfürdőt, amelynek márciusi átadásán részt vett Orbán Viktor és Tőkés László is. A Hír Tv részvényese a Hotel Carbona igazgatósági tagja, Lukács Ferenc, valamint Keszi Katalin, a cég gazdasági igazgatója is. Bálintfy Gáborhoz kötődik két további tévérészvényes: Soós Gábor és Szabó Péter, akik a Bálintfy és Társai ügyvédi iroda tagjai. Alex Pocsai és Bálintfy több céget is jegyeznek közösen, ami nem véletlen, hiszen, mint jeleztük, Pocsai apósa Bálintfy Gábor. Ugyancsak Bálintfy és Pocsai cégeiben dolgozott vagy dolgozik három másik Hír Tv-részvényes: Faluhelyi Gyula, Jeszenszki Gábor és Hubay Gyula is. A Hír Tv már meg is tette ajánlatát a nagy kábelszolgáltatóknak napi 17 órás műsoruk átvételére BELFÖLD Felúított bírósági épületet avattak A csepeli bíróság épületének felújítása nem a bírói karnak, hanem a jogkereső közönségnek szól, mert nagyon fontos, hogy méltó körülmények között döntsenek ügyeikről. Erről Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszélt szerdán, a bíróság felújított épületének átadásán. Mindeközben a 115 magyarországi bírósági épület 75 százaléka részben vagy teljesen alkalmatlan a munka magas színvonalú elvégzésére - nyilatkozta korábban Lomnici. A bíróságok jövő évi költségvetéséről még tárgyal a Pénzügyminisztérium és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Csere Csilla felvétele Tisztázatlan 13 milliárd forint sorsa Folytatás az 1. oldalról A Happy End viszont az Ezüsthajót bízta meg a kisfilmek legyártásával. Mint arról lapunk korábban beszámolt, az „Esküvők” című kampányfilm esetében, amely a fent említett kampány része volt, az Ezüsthajó Kft. a forgatás után kötött szerződéseket a szereplőkkel, sőt az is előfordult, hogy egy vidéki városban dolgozó hölgy a válogatás után, csak a Széchenyi-tervet népszerűsítő óriásplakáton látta vissza saját arcképét, holott ahhoz nem adta hozzájárulását. A jelentés szerint egyébként a Széchenyi-terv kormányzati kommunikációjára szintén a Happy End keretszerződése alapján 11 eseti szerződést kötöttek 1 milliárd 34 millió forintért. A Millenniumi Országjáró című kéthavonta megjelenő kiadványra pedig, amelyet a Happy End gyártott, az OK a postai terjesztéssel együtt 2 milliárd 360 millió forintot költött. A Népszava úgy tudja, a jelentés szerint szintén felmerült a valódiság elvének megsértése a „Meeting Point” című külföldi országimázskampány esetében is, mivel nem voltak megtalálhatóak a teljesítést bizonyító igazolások. A kampányra összesen 180,9 millió forintot fordítottak. Az OK tevékenységének ellenőrzésére Medgyessy Péter miniszterelnök adott utasítást a kormány május 31-i ülésén. Lapunk úgy értesült, az elkészült jelentés megállapítja, hogy a közpénzek felhasználása ellenőrzés nélkül történt és nem biztosították a felhasználás átláthatóságát sem. A kötelezettségvállalások ellenjegyzése a központ részletes felhasználási terve hiányában formális volt. A Kehi szakemberei szerint csak arra korlátozódott, hogy a rendelkezésre álló forrásokon túl ne vállalhassanak kötelezettségeket. Az Országimázs Központ nem követelte meg a teljesítéseket igazoló dokumentumok csatolását, így nem biztosították a számviteli törvény valódiság elvére vonatkozó előírásának betartását. Eszerint ugyanis a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő pénzügyi tételeknek a valóságban is megtalálhatónak és bizonyíthatónak kell lenniük. A Kehi szerint az OK több esetben felelőtlenül és nem rendeltetésszerűen gazdálkodott a rá bízott vagyonnal. Mint ismert, a központ a működése idején csaknem 13 milliárd forinttal gazdálkodott. A Népszava információi szerint a Kehi megállapította, hogy az Állami Számvevőszék javaslatára az ellenőrzéssel megbízott cég csak formális munkát végzett, ugyanis nem állt érdekében a szabálytalanságok feltárása. Úgy tudjuk, a jelentés szerint a közbeszerzési eljárás keretében korábban megkötött szerződések nem feleltek meg a közbeszerzési törvény előírásainak. Például a pályázók nem ismerték az elvégzendő szolgáltatás konkrét összegét sem. A Kehi jogszabályba ütközőnek találta, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli, nagy összegű egyedi szerződéseket kötöttek. Értékelésük szerint a közbeszerzési összeghatárt meghaladó esetekben ki kellett volna írni az eljárást, ugyanis a közbeszerzési törvény nem tesz különbséget keret-, illetve egyedi szerződés között. A jogszabály viszont kifejezetten tiltja, hogy a közbeszerzést részekre bontsák. Az ellenőrök megállapították, értesült a Népszava, hogy indokolatlan kifizetésekre adtak lehetőséget a konkrét tartalom és öszszeg megjelölése nélkül megkötött keretszerződések. Mint arról lapunk is beszámolt korábban, ezek alapján fizették ki például az Ezüsthajó Produkciós Kft. és Happy End Kft. készenléti díját. Mivel a Kehi jogosítványai nem teszik lehetővé a pénzek útjának végigkövetését, és az ellenőrök gyanúja szerint a tényleges teljesítést csak a beszállítóknál lehet megállapítani, ezért a vizsgálatok elvégzésére a Kehi felkérte az APEH elnökét. NÉPSZAVA Kovács szerint rendkívüli választás is elképzelhető Folytatás az 1. oldalról Az első, sikertelen konzultáció kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szöveg hónapok óta egyeztetés tárgya, a módosítás szándéka szerepelt már az előző kormány éves jogalkotási programjában. Dávid Ibolya már korábban benyújtotta az ezzel kapcsolatos tervezeteket, és az új igazságügyi miniszter júniusban eljuttatott egy koncepciót a különböző pártokhoz. Mindez azt jelenti, hogy nem az idő volt kevés, hanem a jóakarat, a jó szándék hiányzott - jelentette ki Kovács. A Fidesz elnöksége tegnap úgy döntött, részt vesznek jövő csütörtökön az alkotmánymódosításról szóló egyeztetésen. A legnagyobb ellenzéki párt elnöksége ugyanakkor felhívta a kormány figyelmét arra, az egyeztetést az alkotmánymódosítás benyújtása előtt, megfelelően előkészítve kellett volna kezdeményeznie. A csatlakozás menetrendjével kapcsolatos álláspontját a csütörtöki megbeszélésen közli majd a Fidesz. Bakai István, az MDF frakcióvezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nyilván ők sem döntenek majd másként. De a párt vezetése majd csak hétfőn tárgyal a kérdésről - tette hozzá, így már komoly az esélye annak, hogy ezúttal valóban négypárti egyeztetés eredményeként változzon a kormány alkotmánymódosítási javaslata. Bárándy Péter igazságügyi miniszter a hétfői megfogyatkozott, ezáltal eredménytelen egyeztetést követően jövő csütörtökre invitálta a pártok képviselőit újabb megbeszélésre, külön hangsúlyozva, megtalálják azt a jogi formulát, hogy az egyeztetés eredményei bekerüljenek a már parlament előtt lévő tervezetbe. Ha a szocialisták úgy gondolják, hogy jövő tavasszal előrehozott választásokat kell tartani, mi állunk elébe a megmérettetésnek - reagált Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, a párt ügyvezető elnöke Kovács kijelentésére. Kovács László indítványával elismerte, hogy a kormánynak nincs koncepciója az ország ügyeinek intézésére, a kormányzati hatalommal nem tud mit kezdeni - közölte Áder. Álláspontja szerint egy jövő tavaszi előrehozott választás már csak azért is jó lenne, hogy az újra hatalomra kerülő polgári kormánynak ne négy év szocialista kártéteményeít, hanem csak egy év károkozásait kelljen kijavítania. Végül kérdésre válaszolva közölte: szavaiból nem következik, hogy a Fidesz elutasítja az alkotmánymódosítást. Balsai István a szocialista politikus kijelentésére csak annyit mondott: Kovács László fejezze be a kampányt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a körvonalazódó jövő csütörtöki egyeztetéssel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, a legfontosabb, hogy legyen egyeztetés, azon derüljön ki, hogy az ellenzéki pártok megszavazzák-e az alkotmánymódosítást. Minden további kérdésről ezt követően lehet még beszélni. Jó üzenetnek tekintem, hogy a Fidesz jelezte, részt vesz az EU- csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról jövő hétre összehívott egyeztetésen - mondta Kovács László külügyminiszter szerdán Budapesten, újságírók előtt. A külügyi vezető hangsúlyozta: a Fidesz részvétele az egyeztetésen még nem jelenti azt, hogy képviselői biztosan igennel fognak szavazni az alkotmánymódosításra. Kovács László közölte: a nap folyamán azért beszélt Gyöngyösön - kérdésre válaszolva - az előrehozott parlamenti választások kiírásának lehetőségéről, mert ha a Fidesz esetleg nemet mond az alkotmánymódosításra, az felvetné ezt a megoldást. Kuncze Gábor szerint egy rendkívüli választás Magyarország politikai instabilitását jelezné éppen abban az időszakban, amikor egységet kellene mutatnia, ezért az SZDSZ elnöke a tárgyalóasztalhoz való visszatérést és a konszenzus megkeresését tartja a jó megoldásnak. A szabad demokrata pártelnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az uniós csatlakozás alapvető nemzeti érdekünk, ez jelenti az ország jövőjét, és ennek nincs értelmes alternatívája Magyarország számára - közölte Kuncze, aki egyúttal higgadtságra intette a magyar politikai élet szereplőit, mert - mint mondta - az EU-csatlakozás nem játék.