Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)
2002-12-06 / 284. szám
2 2002. DECEMBER 6., PÉNTEK RÖVIDEN Körmendy-Ékes lemondása Az ORTT elnöke eljuttatta a parlament elnökéhez lemondó levelét. Körmendy-Ékes Judit december 31-ei hatállyal kíván távozni a médiahatóság éléről. Szili Katalin közölte: a levelet továbbította a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek, mert az ügy a kettejük hatáskörébe tartozik. Szili tájékoztatása szerint az ORTT-nek körülbelül egy hónapig nem lesz elnöke. Megsiívás Szécsénybe Ünnepi ülést tart 2005-ben a parlament Szécsényben, ha elfogadják a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének javaslatát. A kihelyezett üléssel a törvényhozás az 1705-ben rendezett szécsényi rendi országgyűlésre emlékezne. Kocsi László, a kulturális tárca politikai államtitkára közölte: támogatja, hogy rekonstrukcióval tegyék alkalmassá a szécsényi Forgách-kastélyt az évforduló méltó megünneplésére. CIPM honlap a civileknek A civil szervezeteknek könnyíti meg az uniós ismeretek és pályázati információk elérését a Soros Alapítvány kezdeményezésére elindított honlap, amely a http://www.cipp.hu címen érhető el. Ez segítséget nyújthat a pályázatíráshoz, pályázati partnerek kereséséhez, partnerségi programok kidolgozásához. A weblap része annak az európai uniós információs és pályázati tanácsadó szolgáltatásnak, amelyet a Soros Alapítvány hat vidéki és három budapesti civil szervezet részvételével indított el. BELFÖLD Fókuszban a vatikáni szerződés Továbbra sem csitul a vita az egyházak támogatásáról A kormány álláspontja szerint jövőre 35 százalékkal emelkedik a felekezetek támogatása, ezért nem értik a katolikus egyház kifogásait. Ugyanakkor a kabinet nem tekinti érvényes nemzetközi szerződésnek a Vatikánnal kötött 1997-es megállapodás tavalyi kiegészítését, amely a felekezetek támogatásának a népszámláláson alapuló módjáról rendelkezik. Simon Zoltán NÉPSZAVA Egyetlen intézkedés, egyetlen kormány által támogatott módosítás sem érinti anyagi értelemben hátrányosan a katolikus egyházat -jelentette ki Kiss Elemér tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az egyházak finanszírozásával kapcsolatosan közölte: a felekezetek támogatására a jövő évben összességében 35 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre a költségvetésben, mint az idén. Kiss Elemér közölte azt is, hogy a kormány nem tekinti hatályosnak az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás tavalyi kiegészítését, mert az nem a nemzetközi jog szabályai alapján történt. Mint ismert, ez a kiegészítés (is) rendelkezik az egyházak támogatásának módjáról, így arról, hogy az Orbánkormány tavalyi döntése alapján a költségvetés nem az adózók felajánlásai alapján, hanem a 2001-es népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adatai szerint osztaná szét az egyházak kiegészítő támogatását. A magyar katolikus egyház ugyanakkor nincs olyan helyzetben, hogy a szerintük érvényes vatikáni szerződést módosítsa. Erről beszélt a katolikus püspöki kar titkára, Veres András. A püspök szerint elsősorban nem finanszírozási kérdésről, hanem az egyházi intézmények működéséről és a vallásos emberek jogairól van szó. Az általuk vitatott törvénymódosítási javaslatok témáinak többsége ugyanis a vatikáni szerződésben és nem annak kiegészítésében szerepel: ezek az egyházak szociális és egészségügyi szolgáltatásait, valamint az egyházi ingatlanok helyzetét érintik, a katolikusok szerint hátrányosan. A nemzetközi szerződés alapján járó támogatásokat azonban a katolikus egyház szerint csak a szerződés újratárgyalásával lehetne módosítani. A püspök kérdésünkre elismerte, hogy a kormánnyal tárgyaló vatikáni delegáció a Szentszék által felkért magyar püspöki kari tagokból szokott állni. Kiss Elemér ezért sem érti, hogy a katolikus egyház miért nem tudja elfogadni a kormány által felajánlott költségvetési kompenzációt, amennyiben mégis az 1 százalékos rendszert fogadja el a parlament. Márpedig a kormánypártok várhatóan elfogadják azokat a képviselői módosításokat, amelyek révén az adóból felajánlott 1 százalékok alapján történne az egyházak támogatása, szemben a népszámlálási adatokon alapuló, szerintük alkotmánysértő finanszírozással. Az 1 százalékos rendszer a két legnagyobb magyar egyházat, a katolikusokat és a reformátusokat érintené hátrányosan. Az evangélikus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) azonban - ők ugyancsak megállapodtak az előző kormánnyal - nem támogatja a népszámláláson alapuló finanszírozást. A vatikáni szerződés megváltoztatása nem jogi előfeltétele a magyar Országgyűlés által módosítandó törvénynek, mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A magyar parlament ugyanis szuverén jogalkotó, tette hozzá. Ugyanakkor Kolláth szerint, ha a törvénymódosítás túllép a nemzetközi szerződésen, akkor a kormánynak kötelessége tárgyalni a Szentszékkel. Politikai gengszterizmussal vádolták Székelyt Pungor András NÉPSZAVA Egy hét múlva várható jogerős ítélet Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő perében. A tegnapi tárgyaláson az ügyész az elsőfokú ítélet súlyosbítását, a védő pedig a vádlott felmentését kérte. Májusban nem jogerősen hatévi börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság Székely Zoltánt, az előző ciklus kisgazda, majd független országgyűlési képviselőjét. A bíróság kétrendbeli, hivatalos személy által elkövetett vesztegetésben találta bűnösnek. Az elsőfokú ítélet szerint Székely 1999-ben egy parlamenti ellenőrző albizottság elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csatornaépítésre adott támogatás harminc százalékát és elérni az általa megjelölt cég bevonását az építésbe. Az elsőfokú ítélet szerint Székely egy parlamenti vizsgálóbizottság elnökeként előbb harminc-, majd húszmillió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól. Cserébe azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozónak kedvező döntés született. Az ügyészségi nyomozók 2000 októberében tetten érték őt, amint pénzt vett át a vállalkozótól. A védő a Legfelsőbb Bíróságon indult másodfokú perben tegnap azt mondta, nem Székely kereste fel Balla Dánielt, hanem a vállalkozó kért tőle találkozót. Az ügyvéd szerint Székely úgy tudta, nem pénzt, hanem dokumentumokat kap. A Legfőbb Ügyészség képviselője szerint amit Székely tett, az tulajdonképpen zsarolás, politikai gengszterizmus volt. Az ügyész szerint Székelyt hét évet meghaladó börtönbüntetésre kellene ítélni. A vádlott tagadta bűnösségét, és arról beszélt, hogy politikai indokból indult ellene támadás. Újabb büntetőeljárás van folyamatban Szabadi Béla, az agrártárca egykori politikai államtitkára ellen. A tv2 Tények című műsora szerint a jelenleg is házi őrizetben lévő politikust már be is idézték az ügyészségre. Most is az agrártárcánál talált törvénytelenségekkel gyanúsítják őt. Továbbra is üres az elnöki szak Folytatás az 1. oldalról Márpedig lesz újabb verseny, melynek feltételeit január 31-én teszik közzé. Bakó Lajos, a testület vezetője azt ígérte: két hónap múlva egy teljesen új, a mostanitól markánsan eltérő feltételeket tartalmazó pályázati felhívással rukkolnak ki. (A szeptember 30-i sikertelen elnökválasztás után a pályázatot változatlan formában írták ki.) Úgy tűnik, az MTV nagykuratóriumának civil delegáltjait ez nem nyugtatja meg: több társadalmi kurátor lemondásra szólította fel az elnökséget. Ezzel nyitott kapukat döngetnek: a parlament elnöke már jelezte, hogy február 9-én lejár az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének mandátuma, s az új elnököt, elnökhelyettest és tagokat a parlament február 11-én választja meg. A 18 jelöltet ezúttal három fordulóban rostálta meg az elnökség: az első körben, amikor mindegyik testületi tag három pályázóra adhatta le voksát, 12 jelölt vérzett el. Azonnal kiesett például a Nap Tv alapítója, Székely Ferenc, illetve Szenes Andrea, az MTV volt alelnöke, akit 2001 telén bocsátottak el a televíziótól. „Egyelőre még nem tudom, részt veszek-e a következő megmérettetésen” - mondta lapunknak Szenes és hozzáfűzte: jelenleg a bíróság tárgyalja, jogos volt-e elbocsátása. Ha úgy döntenek, hogy a lépés jogtalan volt, akkor nem indul a következő pályázaton, hanem az MTV alelnökeként tér vissza az intézménybe. A második és harmadik fordulóban az elnökség tagjai két jelöltet támogathattak, így fordulónként összesen 18 voks várt gazdára. A második menet végére háromra apadt az esélyes jelöltek száma. A második körben szavazták ki Kása Somogyi Györgyöt, a Nap Tv volt főszerkesztőjét, illetve Siklósi Beatrixot, a Hét volt és egy kulturális műsor jelenlegi vezetőjét. „Át kell gondolnom, részt veszek-e egy iszapbirkózásban, amit tévéelnök-választásnak csúfolnak, úgyhogy még nem tudom, az új pályázat kiírása után ismét indulok-e” - mondta lapunknak Siklósi. A döntőben Péterffy Andrást két, Friderikusz Sándort négy, Baló Györgyöt pedig öt elnökségi tag támogatta, így Baló egy szavazattal csúszott le az MTV-elnökségről. A 18 voksból hét érvénytelen volt, tehát minimálisra csökkent a kétharmados támogatás esélye. Az ellenzéki pártok delegáltjai 10, a koalíció képviselői 8 voks sorsáról dönthettek. A testület SZDSZ-es delegáltja, Haraszti Miklós az ellenzéki tagokat okolta a szavazás alakulásáért, míg Sasvári Szilárd, a grémium fideszes tagja elhárította a vádat. Szerinte nem lehet az érvénytelen szavazatok gazdáit azonosítani, bárki leadhatott érvénytelen voksot. Friderikusz Sándor viszont úgy tudja: a Fidesz és az MDF delegáltjai adtak le érvénytelen szavazatokat. „Ezzel kinyilvánították, hogy ők nem akarnak tévéelnököt, nekik az a jó, ha minél rosszabb... Nem hagyhatjuk, hogy macskajancsik pártkatonaként viselkedve tönkretegyék demokratikus vívmányainkat. Szakértőimmel büntetőjogi következményeken is gondolkodunk” - olvasható Friderikusz lapunkhoz eljuttatott levelében. Azt pedig még nem döntötte el, indul-e újra. Az egyik volt jelölt macskajancsikat emleget, a másik iszapbirkózást NÉPSZAVA Áder levele Medgyessynek Arató Judit NÉPSZAVA A Fidesz frakcióvezetője azt kérte a miniszterelnöktől, az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegéből vegyék ki a csatlakozással össze nem függő rendelkezéseket. Áder János levélben közölte Medgyessy Péterrel, hogy ez esetben a Fidesz az alkotmánymódosítás szövegét támogatni tudja majd a parlamenti végszavazásnál. A Fidesz az alkotmányhoz benyújtott módosításokról tartott keddi szavazás után kifogásolta, hogy a parlamenti pártok előző napi politikai megállapodásával ellentétben nem csak a csatlakozáshoz szükséges módosításokat szavazta meg a kormányoldal. A kormánypártok viszont úgy vélték, a megállapodásban nem szerepelt, hogy a kifogásolt három paragrafust - a menekültekről, a miniszterek rendeletalkotási jogának szabályozásáról, valamint a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködésről szólót - kiveszik a módosításból. Akkor mindkét oldal egyetértett, hogy az uniós csatlakozás feltételeinek megteremtése a fő cél. Nyugdíjba készül a vezérkari fénák Távozik posztjáról a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Fodor Lajos már korábban jelezte, hogy távozni kíván, s a honvédelmi miniszter az afganisztáni szerepvállalásról tartott négypárti egyeztetés után erősítette meg ezt. Juhász Ferenc azt reméli, a parlamenti ellenzék nem akadályozza meg, hogy egy magyar kontingens menjen Kabulba. A kérdésről a kormány ma tárgyal. Szabó Iréné NÉPSZAVA A szakminiszter elmondta, Magyarország még nem kapott hivatalos felkérést , csupán diplomáciai körökből tudható, van igény arra, hogy a taszári amerikai katonai bázison olyan iraki ellenzékieket képezhessenek ki, akik szükség esetén a civil közigazgatásban támogatják majd az amerikaiakat. Juhász Ferenc közölte: felkérés esetén a kormány az Országgyűlés elé viszi az ügyet. A miniszter szerint a kormány ma tárgyal az Afganisztánba küldendő, maximum 40 önkéntesből álló magyar kontingensről. Meghallgatják a németektől és a románoktól szerzett kabuli tapasztalatokat és a felkészítés minden részletét. Juhász azt is elmondta, a küldetés nem veszélytelen, mert a katonai hivatás békében sem veszélytelen. De ha a missziót a parlament kétharmados többséggel támogatja, akkor az ENSZ égisze alatt jövő február közepén a magyar katonai kontingens is megkezdheti Kabulban tevékenységét, egy ottani zászlóalj objektumainak őrzését. Juhász elmondta, e missziónak a többihez viszonyított kiadásait csak a szállítás költségei növelik. Mint megtudtuk, a katonák valódi kihívásnak tartják a kabuli szolgálatot, amit bizonyít a jelentkezők elképzelhetetlenül nagy száma. De a listákról csak a parlamenti jóváhagyás után válogatnak. A honvédelmi miniszter azt is elmondta: szó sincs arról, hogy Fodor Lajos vezérkari főnök felmentését kérte volna. A pletykáknak annyi a valóságalapjuk, hogy jövő tavasszal, amikor elkészül a védelmi felülvizsgálat, a tábornok nyugállományba vonul. Azt akarja ugyanis, hogy az új feladatokat már egy új ember hajtsa végre. Utódáról nincs döntés. Fodor Lajos és Juhász Ferenc: van (lesz) másik... Demecs Zsolt felvétele Végleg elhallgatott a régi Pannon Patay Gábor NÉPSZAVA Karhatalmi segítséggel kapcsolta ki az eredetinek tartott Pannon Rádió Meredek utcai adóját a Hírközlési Főfelügyelet. A hatóság így szerzett érvényt a Hírközlési Területi Hivatal (HTH) korábbi határozatának, melyben engedélyezte azt is, hogy a 99,5 MHz frekvencián a Gidó Média Kft. új adóval sugározza Pannon Rádió című műsorát. A rendőrség segítségét a Hírközlési Főfelügyelet kérte. Az akcióban a XII. kerületi Rendőrkapitányság és a Készenléti Rendőrség állományába tartozó rendőrök vettek részt. A budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán elmondták: rendőreik csak a helyszínt biztosították, ameddig a főfelügyelet szakemberei elvégezték munkájukat, rendőri intézkedés nem történt. A rendőrség ilyen kérésnél mérlegelés nélkül köteles segíteni. Az eredetinek tartott Pannon Szabadság téri stúdiójánál tegnap tüntetők jelentek meg. A rendőrség nagy erőkkel vette körül az épületet. Mint azt megírtuk, a Hírközlési Területi Hivatal korábbi határozatában a Gidó Média Kft. kérésére - műszaki kifogás híján - adott rádióengedélyt a Pannon Rádió sugárzásához a 99,5 MHz frekvencián az új, Hármashatárhegyi telephelyről. Ezzel egy időben viszont hatályát vesztette a korábban a Meredek utcai telephelyre kiadott engedély, miután bebizonyosodott, hogy az a Bocskai Szabadegyetem tulajdonában áll. A HTH azért rendelte el az alapítvány tulajdonában lévő berendezés kikapcsolását, hogy megakadályozza az adók párhuzamos működését. Ennek ellenére a két adó azóta is párhuzamosan ment. Győri Bélát, a Bocskai Szabadegyetem kuratóriumának képviselőjét lapzártáig nem sikerült elérni.