Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)

2002-12-06 / 284. szám

2 2002. DECEMBER 6., PÉNTEK RÖVIDEN Körmendy-Ékes lemondása Az ORTT elnöke eljuttatta a par­lament elnökéhez lemondó leve­lét. Körmendy-Ékes Judit decem­ber 31-ei hatállyal kíván távozni a médiahatóság éléről. Szili Kata­lin közölte: a levelet továbbította a köztársasági elnöknek és a mi­niszterelnöknek, mert az ügy a kettejük hatáskörébe tartozik. Szili tájékoztatása szerint az ORTT-nek körülbelül egy hóna­pig nem lesz elnöke. Megsiívás Szécsénybe Ünnepi ülést tart 2005-ben a par­lament Szécsényben, ha elfogad­ják a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének javaslatát. A kihelye­zett üléssel a törvényhozás az 1705-ben rendezett szécsényi rendi országgyűlésre emlékezne. Kocsi László, a kulturális tárca politikai államtitkára közölte: tá­mogatja, hogy rekonstrukcióval tegyék alkalmassá a szécsényi Forgách-kastélyt az évforduló méltó megünneplésére. CIPM honlap a civileknek A civil szervezeteknek könnyíti meg az uniós ismeretek és pá­lyázati információk elérését a Soros Alapítvány kezdeményezé­sére elindított honlap, amely a http://www.cipp.hu címen érhető el. Ez segítséget nyújthat a pályá­zatíráshoz, pályázati partnerek kereséséhez, partnerségi progra­mok kidolgozásához. A weblap része annak az európai uniós in­formációs és pályázati tanácsadó szolgáltatásnak, amelyet a Soros Alapítvány hat vidéki és három budapesti civil szervezet részvé­telével indított el. BELFÖLD Fókuszban a vatikáni szerződés Továbbra sem csitul a vita az egyházak támogatásáról A kormány álláspontja szerint jövőre 35 százalékkal emelkedik a felekezetek támogatása, ezért nem értik a katolikus egyház kifogásait. Ugyanakkor a kabinet nem tekinti érvényes nemzet­közi szerződésnek a Vatikánnal kötött 1997-es megállapodás tavalyi kiegészítését, amely a felekezetek támogatásának a nép­­számláláson alapuló módjáról rendelkezik. Simon Zoltán NÉPSZAVA Egyetlen intézkedés, egyetlen kormány által támogatott módo­sítás sem érinti anyagi értelem­ben hátrányosan a katolikus egy­házat -jelentette ki Kiss Elemér tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Hivatalt veze­tő miniszter az egyházak finan­szírozásával kapcsolatosan kö­zölte: a felekezetek támogatásá­ra a jövő évben összességében 35 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre a költségvetés­ben, mint az idén. Kiss Elemér közölte azt is, hogy a kormány nem tekinti ha­tályosnak az Apostoli Szentszék­kel kötött megállapodás tavalyi kiegészítését, mert az nem a nemzetközi jog szabályai alap­ján történt. Mint ismert, ez a ki­egészítés (is) rendelkezik az egyházak támogatásának mód­járól, így arról, hogy az Orbán­­kormány tavalyi döntése alapján a költségvetés nem az adózók felajánlásai alapján, hanem a 2001-es népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adatai szerint osztaná szét az egyházak kiegészítő támogatását. A magyar katolikus egyház ugyanakkor nincs olyan helyzet­ben, hogy a szerintük érvényes vatikáni szerződést módosítsa. Erről beszélt a katolikus püspöki kar titkára, Veres András. A püs­pök szerint elsősorban nem fi­nanszírozási kérdésről, hanem az egyházi intézmények műkö­déséről és a vallásos emberek jo­gairól van szó. Az általuk vitatott törvénymódosítási javaslatok témáinak többsége ugyanis a vatikáni szerződésben és nem annak kiegészítésében szerepel: ezek az egyházak szociális és egészségügyi szolgáltatásait, valamint az egyházi ingatlanok helyzetét érintik, a katolikusok szerint hátrányosan. A nemzet­közi szerződés alapján járó támogatásokat azonban a katoli­kus egyház szerint csak a szer­ződés újratárgyalásával lehetne módosítani. A püspök kérdésünkre elis­merte, hogy a kormánnyal tár­gyaló vatikáni delegáció a Szent­szék által felkért magyar püspöki kari tagokból szokott állni. Kiss Elemér ezért sem érti, hogy a ka­tolikus egyház miért nem tudja elfogadni a kormány által fel­ajánlott költségvetési kompen­zációt, amennyiben mégis az 1 százalékos rendszert fogadja el a parlament. Márpedig a kor­mánypártok várhatóan elfogad­ják azokat a képviselői módosítá­sokat, amelyek révén az adóból felajánlott 1 százalékok alapján történne az egyházak támogatá­sa, szemben a népszámlálási ada­tokon alapuló, szerintük alkot­mánysértő finanszírozással. Az 1 százalékos rendszer a két leg­nagyobb magyar egyházat, a ka­tolikusokat és a reformátusokat érintené hátrányosan. Az evangé­likus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) azonban - ők ugyan­csak megállapodtak az előző kormánnyal - nem támogatja a népszámláláson alapuló finan­szírozást. A vatikáni szerződés megvál­toztatása nem jogi előfeltétele a magyar Országgyűlés által mó­dosítandó törvénynek, mondta lapunknak Kolláth György al­kotmányjogász. A magyar par­lament ugyanis szuverén jog­alkotó, tette hozzá. Ugyanakkor Kolláth szerint, ha a törvénymó­dosítás túllép a nemzetközi szer­ződésen, akkor a kormánynak kötelessége tárgyalni a Szent­székkel. Politikai gengszterizmussal vádolták Székelyt Pungor András NÉPSZAVA Egy hét múlva várható jogerős ítélet Székely Zoltán volt kisgaz­da országgyűlési képviselő peré­ben. A tegnapi tárgyaláson az ügyész az elsőfokú ítélet súlyos­bítását, a védő pedig a vádlott fel­mentését kérte. Májusban nem jogerősen hat­évi börtönbüntetésre ítélte a Fő­városi Bíróság Székely Zoltánt, az előző ciklus kisgazda, majd független országgyűlési képvise­lőjét. A bíróság kétrendbeli, hiva­talos személy által elkövetett vesztegetésben találta bűnösnek. Az elsőfokú ítélet szerint Székely 1999-ben egy parlamenti ellen­őrző albizottság elnökeként talál­kozott Em­őd polgármesterével, megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csator­naépítésre adott támogatás har­minc százalékát és elérni az álta­la megjelölt cég bevonását az épí­tésbe. Az elsőfokú ítélet szerint Székely egy parlamenti vizsgáló­­bizottság elnökeként előbb har­minc-, majd húszmillió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól. Cserébe azt ígérte, hogy nem tá­madja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó­nak kedvező döntés született. Az ügyészségi nyomozók 2000 októberében tetten érték őt, amint pénzt vett át a vállalkozótól. A védő a Legfelsőbb Bírósá­gon indult másodfokú perben tegnap azt mondta, nem Székely kereste fel Balla Dánielt, hanem a vállalkozó kért tőle találkozót. Az ügyvéd szerint Székely úgy tudta, nem pénzt, hanem doku­mentumokat kap. A Legfőbb Ügyészség képviselője szerint amit Székely tett, az tulajdonkép­pen zsarolás, politikai gengszte­rizmus volt. Az ügyész szerint Székelyt hét évet meghaladó bör­tönbüntetésre kellene ítélni. A vádlott tagadta bűnösségét, és arról beszélt, hogy politikai in­dokból indult ellene támadás. Újabb büntetőeljárás van folya­matban Szabadi Béla, az agrár­tárca egykori politikai államtit­kára ellen. A tv2 Tények című műsora szerint a jelenleg is házi őrizetben lévő politikust már be is idézték az ügyészségre. Most is az agrártárcánál talált törvényte­lenségekkel gyanúsítják őt. Továbbra is üres az elnöki szak Folytatás az 1. oldalról Márpedig lesz újabb verseny, melynek feltételeit január 31-én teszik közzé. Bakó Lajos, a testü­let vezetője azt ígérte: két hónap múlva egy teljesen új, a mostani­tól markánsan eltérő feltételeket tartalmazó pályázati felhívással rukkol­nak ki. (A szeptem­ber 30-i sikertelen elnökválasztás után a pályázatot válto­zatlan formában ír­ták ki.) Úgy tűnik, az MTV nagykuratóriumának ci­vil delegáltjait ez nem nyugtatja meg: több társadalmi kurátor le­mondásra szólította fel az elnök­séget. Ezzel nyitott kapukat dön­getnek: a parlament elnöke már jelezte, hogy február 9-én lejár az MTV Közalapítvány Kuratóriu­ma elnökségének mandátuma, s az új elnököt, elnökhelyettest és tagokat a parlament február 11-én választja meg. A 18 jelöltet ezúttal három for­dulóban rostálta meg az elnök­ség: az első körben, amikor mindegyik testületi tag három pá­lyázóra adhatta le voksát, 12 je­lölt vérzett el. Azonnal kiesett például a Nap Tv alapítója, Székely Ferenc, illetve Szenes Andrea, az MTV volt alelnöke, akit 2001 telén bocsátottak el a televíziótól. „Egyelőre még nem tudom, részt veszek-e a követke­ző megmérettetésen” - mondta lapunknak Szenes és hozzáfűzte: jelenleg a bíróság tárgyalja, jogos volt-e elbocsátása. Ha úgy döntenek, hogy a lépés jogta­lan volt, akkor nem indul a következő pályázaton, hanem az MTV alelnöke­­ként tér vissza az intézménybe. A második és harmadik fordu­lóban az elnökség tagjai két jelöl­tet támogathattak, így fordulón­ként összesen 18 voks várt gazdá­ra. A második menet végére há­romra apadt az esélyes jelöltek száma. A második körben szavaz­ták ki Kása Somogyi Györgyöt, a Nap Tv volt főszerkesztőjét, illet­ve Siklósi Beatrixot, a Hét volt és egy kulturális műsor jelenlegi vezetőjét. „Át kell gondolnom, részt veszek-e egy iszapbirkózás­ban, amit tévéelnök-választásnak csúfolnak, úgyhogy még nem tudom, az új pályázat kiírása után ismét indulok-e” - mondta la­punknak Siklósi. A döntőben Péterffy Andrást két, Friderikusz Sándort négy, Baló Györgyöt pedig öt elnökségi tag támogatta, így Baló egy sza­vazattal csúszott le az MTV-el­­nökségről. A 18 voksból hét ér­vénytelen volt, tehát minimálisra csökkent a kétharmados támoga­tás esélye. Az ellenzéki pártok delegáltjai 10, a koalíció képvise­lői 8 voks sorsáról dönthettek. A testület SZDSZ-es delegált­ja, Haraszti Miklós az ellenzéki tagokat okolta a szavazás alaku­lásáért, míg Sasvári Szilárd, a grémium fideszes tagja elhárítot­ta a vádat. Szerinte nem lehet az érvénytelen szavazatok gazdáit azonosítani, bárki leadhatott ér­vénytelen voksot. Friderikusz Sándor viszont úgy tudja: a Fi­desz és az MDF delegáltjai adtak le érvénytelen szavazatokat. „Ez­zel kinyilvánították, hogy ők nem akarnak tévéelnököt, nekik az a jó, ha minél rosszabb... Nem hagyhatjuk, hogy macskajancsik pártkatonaként viselkedve tönk­retegyék demokratikus vívmá­nyainkat. Szakértőimmel bünte­tőjogi következményeken is gon­dolkodunk” - olvasható Frideri­kusz lapunkhoz eljuttatott levelé­ben. Azt pedig még nem döntötte el, indul-e újra. Az egyik volt jelölt macskajancsikat emleget, a másik iszapbirkózást NÉPSZAVA Áder levele Medgyessynek Arató Judit NÉPSZAVA A Fidesz frakcióvezetője azt kér­te a miniszterelnöktől, az uniós csatlakozáshoz szükséges alkot­mánymódosítás szövegéből ve­gyék ki a csatlakozással össze nem függő rendelkezéseket. Áder János levélben közölte Med­­gyessy Péterrel, hogy ez esetben a Fidesz az alkotmánymódosítás szövegét támogatni tudja majd a parlamenti végszavazásnál. A Fidesz az alkotmányhoz be­nyújtott módosításokról tartott keddi szavazás után kifogásolta, hogy a parlamenti pártok előző napi politikai megállapodásával ellentétben nem csak a csatlako­záshoz szükséges módosításokat szavazta meg a kormányoldal. A kormánypártok viszont úgy vélték, a megállapodásban nem szerepelt, hogy a kifogásolt há­rom paragrafust - a menekültek­ről, a miniszterek rendeletalkotá­si jogának szabályozásáról, vala­mint a más nemzetközi szerveze­tekkel való együttműködésről szólót - kiveszik a módosításból. Akkor mindkét oldal egyetértett, hogy az uniós csatlakozás feltéte­leinek megteremtése a fő cél. Nyugdíjba készül a vezérkari fénák Távozik posztjáról a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Fodor Lajos már korábban jelezte, hogy távozni kíván, s a honvé­delmi miniszter az afganisztáni szerepvállalásról tartott négy­párti egyeztetés után erősítette meg ezt. Juhász Ferenc azt reméli, a parlamenti ellenzék nem akadályozza meg, hogy egy magyar kontingens menjen Kabulba. A kérdésről a kormány ma tárgyal. Szabó Iréné NÉPSZAVA A szakminiszter elmondta, Ma­gyarország még nem kapott hiva­talos felkérést , csupán diplomá­ciai körökből tudható, van igény­­ arra, hogy a taszári amerikai katonai bázison olyan iraki ellen­zékieket képezhessenek ki, akik szükség esetén a civil közigazga­tásban támogatják majd az ame­rikaiakat. Juhász Ferenc közölte: felkérés esetén a kormány az Or­szággyűlés elé viszi az ügyet. A miniszter szerint a kormány ma tárgyal az Afganisztánba kül­dendő, maximum 40 önkéntesből álló magyar kontingensről. Meg­hallgatják a németektől és a ro­mánoktól szerzett kabuli tapasz­talatokat és a felkészítés minden részletét. Juhász azt is elmondta, a küldetés nem veszélytelen, mert a katonai hivatás békében sem veszélytelen. De ha a missziót a parlament kétharmados többség­gel támogatja, akkor az ENSZ égisze alatt jövő február közepén a magyar katonai kontingens is megkezdheti Kabulban tevékeny­ségét, egy ottani zászlóalj objek­tumainak őrzését. Juhász el­mondta, e missziónak a többihez viszonyított kiadásait csak a szál­lítás költségei növelik. Mint meg­tudtuk, a katonák valódi kihívás­nak tartják a kabuli szolgálatot, amit bizonyít a jelentkezők el­képzelhetetlenül nagy száma. De a listákról csak a parlamenti jóvá­hagyás után válogatnak. A honvédelmi miniszter azt is elmondta: szó sincs arról, hogy Fodor Lajos vezérkari főnök fel­mentését kérte volna. A pletykák­nak annyi a valóságalapjuk, hogy jövő tavasszal, amikor elkészül a védelmi felülvizsgálat, a tábor­nok nyugállományba vonul. Azt akarja ugyanis, hogy az új felada­tokat már egy új ember hajtsa végre. Utódáról nincs döntés. Fodor Lajos és Juhász Ferenc: van (lesz) másik... Demecs Zsolt felvétele Végleg elhallgatott a régi Pannon Patay Gábor NÉPSZAVA Karhatalmi segítséggel kapcsolta ki az eredetinek tartott Pannon Rádió Meredek utcai adóját a Hírközlési Főfelügyelet. A ható­ság így szerzett érvényt a Hírköz­lési Területi Hivatal (HTH) ko­rábbi határozatának, melyben en­gedélyezte azt is, hogy a 99,5 MHz frekvencián a Gidó Média Kft. új adóval sugározza Pannon Rádió című műsorát. A rendőrség segítségét a Hír­közlési Főfelügyelet kérte. Az ak­cióban a XII. kerületi Rendőr­­kapitányság és a Készenléti Rendőrség állományába tartozó rendőrök vettek részt. A budapes­ti Rendőr-főkapitányság sajtóosz­tályán elmondták: rendőreik csak a helyszínt biztosították, ameddig a főfelügyelet szakemberei elvé­gezték munkájukat, rendőri intéz­kedés nem történt. A rendőrség ilyen kérésnél mérlegelés nélkül köteles segíteni. Az eredetinek tartott Pannon Szabadság téri stú­diójánál tegnap tüntetők jelentek meg. A rendőrség nagy erőkkel vette körül az épületet. Mint azt megírtuk, a Hírközlé­si Területi Hivatal korábbi határo­zatában a Gidó Média Kft. kéré­sére - műszaki kifogás híján - adott rádióengedélyt a Pannon Rádió sugárzásához a 99,5 MHz frekvencián az új, Hármashatár­­hegyi telephelyről. Ezzel egy idő­ben viszont hatályát vesztette a korábban a Meredek utcai telep­helyre kiadott engedély, miután bebizonyosodott, hogy az a Bocs­kai Szabadegyetem tulajdonában áll. A HTH azért rendelte el az alapítvány tulajdonában lévő beren­dezés kikapcsolását, hogy meg­akadályozza az adók párhuzamos működését. Ennek ellenére a két adó azóta is párhuzamosan ment. Győri Bélát, a Bocskai Szabad­­egyetem kuratóriumának kép­viselőjét lapzártáig nem sikerült elérni.

Next