Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)

2003-02-28 / 50. szám

Szenes Andrea megint alelnök Tegnaptól Szenes Andrea ismét a Ma­gyar Televízió Rt. alelnöke­­ a Fővá­rosi Bíróság immár jogerős ítélete alapján. A másodfokú bíróság ugyan­is helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítéletét, amely szerint jogellenesen mondtak fel Szenes Andreának még 2001 feb­ruárjában. Szabó László Zsolt - nem sokkal sa­ját távozása előtt - azért mondott fel Szenesnek, mert szerinte a műsorokért felelős alelnök a köztévé számára egy egyébként igen előnytelen szerződés ügyében jelentősen túllépte saját ha­táskörét. A bíróság amellett, hogy azonnali hatállyal eredeti beosztásába helyezte vissza Szenest, elmaradt munkabér cí­mén 30 millió forintot is megítélt neki. A döntés következtében pedig akár Szenes is lehetne az ügyvezető alelnök is Ragáts Imre helyett. A bíróság állás­pontja szerint a döntés végrehajtása szempontjából mindegy, hogy már nincs műsorokért felelős alelnöki tiszt­ség - amit Ragáts Imre ügyvezető el­nökként egy rendelettel szüntetett meg tavaly -, nem számítanak az átszerve­zések sem, hiszen alelnöki poszt meg­maradt. Szenes alelnök volt, így az is marad. Igaz, a tegnapi jogerős ítélet szerint Szenes tavaly júliusban is alel­nök volt, így nem egy, hanem két alel­nöke volt az MTV-nek Mendreczky Károly lemondásakor. A kuratóriumi elnökség így - jogilag - nem nevez­hette ki automatikusan Ragátsot ügy­vezető alelnökké. - Győzött az igazság - kommentál­ta a döntést Szenes Andrea, aki azt mondta, ma már munkába is áll. Azt, hogy pontosan mit is csinál majd, még nem tudja. Erről Ragáts Imre ügyveze­tő elnökkel egyeztet délelőtt. - Egy biztos, a régi irodám még megvan és üresen áll, így van hova mennem - mondta lapunknak Szenes. A Magyar Televízió Rt. kötelezőnek ismeri el a Fővárosi Bíróság csütörtö­kön kihirdetett jogerős ítéletét, de szakértői megvizsgálják a további le­hetséges jogi lépéseket - áll az MTV Rt. kommunikációs igazgatóságának lapunkhoz eljuttatott közleményében. Szenes Andreával egyébként annak­idején határozott idejű szerződést kö­töttek, ami most júliusban jár le. Pálmai Erika NÉPSZAVA 2003. FEBRUÁR 28., PÉNTEK BELFÖLD A Terror Házának még vannak jogi lehetőségei a fővárosi döntés után Elhúzódhat a pengefal bontása Várhatóan még hónapokig nem jut nyugvópontra a Terror Háza Múzeum pengefalának ügye. A tulajdonos főváros ugyan a bontás mellett döntött, de az ügyben a végső szót az illetékes hatóságnak, a VI. kerületi önkormányzat­nak kell kimondania. A határozat ellen a múzeum a bírósághoz fordulhat. A közeljövőben biztosan nem bontják le a Terror Háza Múzeum pengefalát. A közterület tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat városképvédelmi bi­zottsága ugyan szerdán úgy döntött, el kell távolítani a múzeum díszítőele­mét, de a végső szót az illetékes VI. kerületi önkormányzatnak, mint az ügyben eljáró hatóságnak kell kimon­dania - tudtuk meg Bőhm Andrástól, a fővárosi önkormányzat SZDSZ-es frakcióvezetőjétől, aki szerint a kerület jegyzőjének kell döntenie a kérdésben. A múzeum bírósághoz fordulhat, így az ügy még hónapokig eltarthat. Mint arról beszámoltunk, a város­képvédelmi bizottság múlt heti ülésén a többségben lévő ellenzékiek szava­zatával a múzeum kérésére hároméves fennmaradási engedélyt adott az en­gedély nélkül épült pengefalnak. Ezen az ülésen nem vett részt a bizottság há­rom SZDSZ-es tagja. Demszky Gábor főpolgármester ezután - városképi és jogi indokra, a főváros hozzájárulásá­nak hiányára hivatkozva - felfüggesz­tette a bizottság döntését és új eljárást kért. A bizottság végül szerdán meg­változtatta korábbi döntését. Schneller István, Budapest főépíté­sze lapunknak azt mondta: mivel az ügy mára politikai kérdéssé vált, nem A polgári körök internetes le­velezőlistáján többen szándé­kos, kötözködő akciónak tart­ják a pengefal lebontásának kezdeményezését. Van, aki azzal fenyegetőzik, ha nem vonják vissza a határozatot, élő sorfallal akadályozzák meg a bontást, akar róla nyilatkozni. Schneller koráb­ban azt javasolta, hogy egy meghatá­rozott időre engedélyezzék fennmara­dását azzal a feltétellel, hogy garanciát kapnak a múzeumtól az épületnek ke­retet adó pengefal áttervezésére. Rá­day Mihály, a városképvédelmi bizott­ság szabad demokrata tagja az eset ta­nulságát abban látja, hogy építési en­gedélyhez minden esetben ragaszkod­ni kell. Legyen szó akár a Terror Háza pengefaláról vagy a Citadella-terasz­ról, vagy bármilyen más építményről. Görgey Gábor kultuszminiszter sze­rint a pengefal kérdése az érintett ön­­kormányzatok ügye. Leszögezte: a törvény szerint kell eljárni minden egyes kérdésben, s ez minden magyar állampolgárra vonatkozik. Schmidt Mária főigazgató azt mondta, a Terror Háza Múzeum minden lehetséges jogi eszközzel megakadályozza, hogy - mint fogalmazott - a főpolgármester buldózereivel leromboltassa a penge­falat, amelynek elbontása kegyeletsér­tő cselekedet volna. Pungor András 3 Beiktatták a vezérkar új főnökét Vezető katonát váltott a Magyar Hon­védség. A Hűvösvölgyi úti objektum­ban rendezett ünnepélyes állomány­gyűlésen Fodor Lajos vezérezredes el­köszönt katonatársaitól. Megüresedett posztjára Mádl Ferenc köztársasági el­nök az altábornaggyá előléptetett Sze­nes Zoltánt nevezte ki. A leköszönő vezérkari főnök 38 évnyi katonai szol­gálatának elismerésül a Magyar Köz­társaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adta át neki. Juhász Ferenc miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a búcsúztatás­beiktatás első ízben rendezett cere­móniája annak a kívánalomnak szól, hogy a sereget európaivá kell tenni, ugyanakkor hozzátartozik a honvéd­ség önbecsüléséhez. Fodor munkáját megköszönve jelezte, nem lesz köny­­nyű dolga az új vezérkari főnöknek, hiszen a politika minduntalan bele­szól a munkájába és korlátozza az el­képzeléseit. Szabó Iréné Nagy Sándor cáfolja, hogy komoly viták lennének A területfejlesztésért felelős államtit­kár szerint nincs szó arról, hogy az új EU-miniszter, hivatalba lépésével szű­külne a feladat- és hatásköre. Mint ar­ról beszámoltunk­, május 15-től Juhász Endre - az eddigi EU-főtárgyaló - tár­ca nélküli miniszteri minőségben koordinálja majd a Nemzeti Fejleszté­si Tervet (NFT) és a területfejlesztést. A Miniszterelnöki Hivataltól hozzá kerül a két államtitkárság és kormány­zati források, ebből arra következtet­tek, hogy a miniszterelnök májustól az államtitkárok személyében is változá­sokat szeretne. Nagy Sándor szerint viszont Med­­gyessy Péter a tárca nélküli miniszteri posztról szólva az MSZP hétfői elnök­ségi ülésén azt mondta, hogy egyik ál­lamtitkár - az Nemzeti Fejlesztési Ter­vet irányító Baráth Etele és a terület­­fejlesztést vezető Nagy Sándor - statú­tuma sem változik. A kormányfő a vál­tozásokat bejelentő sajtótájékoztató­n azzal érvelt Juhász kinevezése mellett, hogy a belföldi EU-vitákat feloldani képes szakemberről van szó. Lapunk információi szerint a két hivatal között komoly nézeteltérések varrnak, mivel a területfejlesztés kezeli a regionális operatív tervet, ami sok tekintetben át­fedéseket mutat az NFT-vel. Nagy azonban kérdésünkre cáfolta a komoly vitákat, bár elismerte, hogy sok szak­mai kérdésben eltér a véleményük. Az államtitkár nem hozza összefüg­gésbe Juhász fölérendelését a szemé­lyét ért politikai támadásokkal sem. Kormányzati források egyértelműen annak tekintik például a Hattyúház ügyét. Mint arról beszámoltunk, az ál­lamtitkár emiatt decemberben felaján­lotta a lemondását Kiss Elemér akkori kancelláriaminiszternek, de most is ál­lítja, nem követtek el jogsértést a hiva­tal irodabérleteivel. Besenyei Zsolt Szerinte minden rendben Ötmilliárdos támogatás (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő kifejtette, az önkor­mányzatok - a helyi ügyek alapos is­meretében - a leghatékonyabban hasz­nálhatják fel a különböző EU-s forrá­sokat, fejleszthetik a településeket. A kormány az Európa-terv részeként öt­­milliárd forintos kerettel önkormány­zati alapot hoz létre. Ez segít abban, hogy a települések könnyebben és eredményesebben juthassanak uniós pénzügyi forrásokhoz. Arra is felhívta azonban Medgyessy a figyelmet, hogy hiba lenne az EU-ban csak egy pén­zeszsákot látni, hiszen az uniós csatla­kozás után nemcsak egy gazdasági, de egy eszme-, egy szemléletrendszer részévé válik Magyarország. Aki járt már egy finn vagy egy né­met faluban, az rácsodálkozhatott a rendezett utcákra, a virágos erkélyek­re. Ezt az igényességet kell Magyaror­szágnak is elsajátítani, hogy jusson idő a porták, a települések csinosítására. Viszont, hogy erre legyen energiánk, az EU-val vállvetve jobb életkörülmé­nyeket kell a kormánynak teremtenie — mutatott rá Medgyessy. Tény, Buda­pesten az egy főre eső nemzeti jövede­lem meghaladja egyes uniós tagálla­mokét, ám Szabolcsban csupán egyne­gyede, Borsodban vagy Békésben pe­dig egyharmada az uniós átlagnak. Ezeket a régiókat mindenképp fel kell zárkóztatni, hiszen ha valaki helyben dolgozhat, tanulhat, kultúrálódhat, nem fog elkívánkozni a szülőföldjéről. Ehhez azonban át kell szabni az ön­­kormányzatok finanszírozásának és a közigazgatásnak a rendszerét. A rend­szerváltás után ugyan decentralizálták a különböző hatósági feladatokat, de az ezek ellátásához szükséges pénzek elosztását nem, így mintegy 2090 tíz­ezernél kisebb lélekszámú falu zöme kénytelen saját vagyonát felélni, és ez­zel együtt jövőjét is. Ezt a folyamatot a kormány jelenlegi erőfeszítésein kí­vül majd az EU-s pénzekhez hozzáju­tó régiók fordíthatják meg. A külügyminiszter szerint a csatla­kozásnak nincsenek hátrányai. Nehéz­ségek adódnak, és a kormánynak az a felelőssége, hogy ezekről őszintén tá­jékoztassa a lakosságot - mondta Ko­vács László. Kiemelte, igaz, hogy az EU szűkmarkúbb volt, mint Magyar­­ország remélte, de az elért eredménye­ket botorság lenne az előző kormány álmaival összevetni. Hozzátette, a csatlakozás után az árak nem emel­kednek drasztikusan, s bérek és a nyugdíjak felzárkóztatására kell kon­centrálni. Azt is el kell mondani, hogy egy globalizált világban Magyaror­szág egyedül képtelen lenne érdekeit érvényesíteni, az unió határa pedig nem választja el hazánkat a szomszé­dos országok kisebbségi magyarjaitól. Budapesten az­ Európa Parlament liberálisai Az Európai Parlament (EP) liberális frakciója a jö­vő hét közepén Budapesten tartja következő ülését - jelentette be Szent-Iványi István, a par­lament integrációs bizottságának szabad de­mokrata elnöke. Mint mondta, nagy megtisztel­tetés, hogy az EP harmadik legnagyobb frakció­ja első ízben egy tagjelölt országban tartja ülé­sét. Szent-Iványi jelezte: fontosnak tartják, hogy a liberális közvélemény az Európai Unió bővítés mellé álljon. (MTI) Ellenzéki vita a kuratórium miatt Az MSZP, az SZDSZ és az MDF is kérte az Országgyűlés elnökét, hogy a jövő héten dönt­sön a Ház a MTV Köz­­alapítvány kuratóriumi elnökségének ügyében. Szili Katalin a Ház­­bizottság tegnapi ülése után elmondta, a frak­cióknak ma kell jelöl­niük ahhoz, hogy hétfőn szavazni tudjanak. A Fidesz és az MDF között nézeteltérés van ez ügyben: a Fidesz három, az MDF viszont két tagot kíván jelölni a négy el­lenzéki helyre. (MTI) Veres János államtitkár lesz Veres János elvállalja a Pénzügyminisztérium politikai államtitkári tisztségét. Az MSZP-s po­litikus közölte, hogy a Medgyessy Péter mi­niszterelnökkel folytatott konzultációja után döntött. Veres János a munkaügyi miniszteri posztra felkért Burány Sándort váltja a pénz­ügyi tárcánál. A leendő államtitkár megválik polgármesteri tisztségétől és megyei közgyűlési tagságától is. Elmondta, a kormányfővel meg­állapodott arról, hogy vállalkozásai ügyvezetői tisztségéről is lemond, de tisztázták azt is, hogy e vállalkozások nem vehetnek fel állami támo­gatást. (MTI) Iratfelügyelők a kormányfőnél Medgyessy Péter fogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába történő iratát­adást felügyelőbizottság tagjait: Gálszécsy And­rás egykori titokminisztert, Vida István egyetemi tanárt és Sipos Levente kutatót. A bizottság a tör­vény alapján az 1990 előtt keletkezett állambiz­tonsági iratok titokminősítésének felülvizsgálatát és az iratoknak az új levéltár számára történő át­adását felügyeli. (MTI) Az FKGP az EU-csatlakozásról A Deák József vezette Kisgazdapárt egyeztetni kíván az uniós népsza­vazásról a parlamenten kívüli pártokkal. Az el­nök elmondta, pártja a mezőgazdasági alaptá­mogatások emelését, az önerő kiváltását és a ter­melői, értékesítői szer­vezetek támogatásának kiterjesztését szorgal­mazza az EU-csatlakozásig hátralévő időszak­ban. Deák szerint az FKGP átérzi a csatlakozás fontosságát, de nem vonatkoztathat el a jelenle­gi hazai állapotoktól. Bírálta a kormányt „az el­hibázott csatlakozási tárgyalásokért” és az elhi­bázott tájékoztatás miatt is. (MTI) Lázas munka a BS-ben Lázas tevékenység, „hiánypótlás” zajlik a Buda­pest Sportarénában. A sporttárca ugyanis nem vette át az átadás határidejének napján, hétfőn a szerintük még nem kész létesítményt. Szilvásy György, a minisztérium közigazgatási államtitká­ra jelezte, a biztonsággal összefüggő kifogások­ról lassan múlt időben lehet beszélni. Minden jel arra vall, hogy van esély a Budapest Sportaréna mielőbbi átvételére - mondta. Az eredeti tervek szerint március 13-16. között különféle progra­mokkal nyitna a csarnok, de csak akkor, ha ad­dig hivatalosan átadj­ák-átveszik. (MTI) Megválaszoljuk kérdéseit­ hogy Magyarország EU-csatlakozása ne legyen kérdés. * Vezetékes és mobilhálózatból új bel­földi Kék szám rtfjánt

Next