Népszava, 2003. március (131. évfolyam, 51-75. sz.)

2003-03-01 / 51. szám

Jospin bírálta Chirac elnököt A korábbi francia kormány volt szocia­lista miniszterelnöke elhibázottnak minő­sítette a köztársasági elnök indulatos kiro­hanását az Európai Unió leendő kelet­európai országai ellen, s kifogásolta, hogy a csat­lakozási szerződések ratifikálására is célzott a Párizzsal nem egy hullámhosszon megnyilvánuló országokkal szemben. Lionel Jospin exminiszter­­elnök a Le Figaro pénteki számának vélemény­oldalán ellenvetéseit fogalmazta meg Jacques Chirac kioktató stílusú brüsszeli nyilatkozatával szemben. Szavai szerint még ha jogos volt, hogy a francia elnök nemtetszésének adott hangot a Nyolcak, illetve a vilniusi Tízek véleménye miatt, semmi nem indokolja szuverén állam- és kor­mányfők rendreutasítását. (MTI) Újabb anyagok a konvent előtt Az EU formálódó alkotmányos szerződése újabb tíz cikkének és a szerződéshez csatolandó két jegyzőkönyvnek a tervezetét terjesztette pénteken az Európa jövőjével foglalkozó konvent elé a tes­tület elnöksége. Néhány héten belül ez az alkot­­mánycikk-tervezetek második sorozata, amelyről az elnökség a küldöttek véleményét kéri. Az első 16 cikkre tett javaslatokat a tanácskozó gyűlésnek a hónap elején tartott előző plenáris ülésén terjesz­tette elő. Pénteken volt pontosan egy éve, hogy megalakult az EU következő nagyobb horderejű intézményi és politikai reformjait előkészítő 105 fős konvent, amely az évfordulóra munkájának eddigi legintenzívebb, döntő jelentőségű szakaszá­hoz érkezett. (MTI) Mongóliába is ellátogat a pápa II. János Pál pápa azt ter­vezi, hogy augusztus vé­gén Mongóliába látogat. Giovanni Batista Moran­­dini püspök, pápai nun­­cius pénteki, ulánbátori bejelentése szerint a ka­tolikus egyházfő Naca­­gín Bagabandi mongol államfő meghívásának tesz eleget, s látogatása során állami vezetőkkel is találkozik a mongol fővárosban. Mongóliában mindössze néhány tu­cat keresztény templom működik, közülük is az egyik pravoszláv. Az északról Oroszországgal, dél felől pedig Kínával határos ázsiai országban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás. (MTI) Belgrád garantálja a kisebbségek jogait A jugoszláv szövetségi parlament pénteken, törté­nelmének utolsó ülésén nagy többséggel elfogad­ta, majd kihirdette az emberi és kisebbségi jogok­ról, illetve polgári szabadságjogokról szóló alap­okmányt. A dokumentum kimondja az emberi méltóság csorbíthatatlanságát, általános kötelezett­ségként fogalmazza meg az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, a kisebbségek asszimilációjára irányuló intézkedések megtételét, a faji és vallási alapú gyűlölet szítását. Európai viszonylatban egyedülállóan, alkotmányos szinten biztosít kol­lektív jogokat a kisebbségeknek. Fontos kitétele, hogy a már megszerzett, a nemzetközi jogban is általánosan elfogadott emberi és kisebbségi jogo­kat nem lehet csorbítani, nem lehet korlátozni a hatályos, államközösségi szintű kisebbségügyi tör­vény által szavatolt kisebbségi jogokat. Példának okáért nem lehet felszámolni a délvidéki magyar­ság személyi elvű, kulturális autonómiáját megtes­tesítő Magyar Nemzeti Tanácsot. (MTI) Bünteti az Európai Unió a szakadárokat Az Európai Unió beutazási tilalmat rendelt el a Moldovától egyoldalúan elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság vezető politikusaival szemben. Mint az EU belügyminiszterei által pénteken köz­zétett közös nyilatkozatból kitűnik, Brüsszel (és a vele egyetértő Egyesült Államok) a nevezett politikusokat tartja felelősnek a román ajkú Mol­dova és az orosz nyelvű „Transznyisztria” közötti elhúzódó konfliktusért. Az Európai Unió államai egyúttal intenzív tárgyalásokra szólították fel a szemben álló feleket a viszály rendezése és Mol­dova szuverenitásának elismerése végett. (MTI) Igor Ivanov óvatos kritikája Az orosz külügyminiszter pénteken Pekingben óvato­san bírálta Észak-Koreát, amely egy atomerőmű új­bóli üzembe helyezésével aggályokat váltott ki a nemzetközi közösség ré­széről. Pekingi sajtóérte­kezletén egy újságírói kér­désre, amely az észak-ko­reai nukleáris ambíciókat firtatta, Igor Ivanov kije­lentette: „fenyegető módszerekkel” nem lehet or­vosolni ezt a problémát. A megoldást csakis pár­beszéd és politikai eszközök alkalmazása hozhat­ja meg - hangoztatta az orosz politikus. (MTI) VILÁG 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA A szenátus és a képviselőház együttes ülésén mindössze egyetlen szavazattal kapott többet a szükségesnél Václav Klaus lett az új cseh elnök Immár van elnöke Csehországnak. A szenátus és a képviselőház tagjai a tegnapi harmadik elnökválasztási forduló harmadik szavazásával öt évre Václav Klaus volt miniszterel­nököt választották államfővé. A pol­gári politikus, aki ezzel Václav Havel utóda lett, összesen 142 szavazatot kapott, éppen egyel többet, mint amennyi megválasztásához szük­séges volt. Klaus jövő pénteken te­szi le a hivatali esküt. Tegnap immár a harmadik elnökvá­lasztási fordulót tartották a Cseh Köztársaságban azután, hogy február elején tizenhárom évi szolgálat után távozott az ország legendás elnöke, Václav Havel. A voksolás forgató­­könyve semmiben nem különbözött az előző kettőétől: ugyanúgy a tör­vényhozás két háza, a képviselőház és a szenátus szavazott az új államfő személyéről. Ketten szálltak ringbe az elnöki tisztségért: a Polgári De­mokrata Párt (ODS) jelöltje Václav Klaus és a kormánykoalíció által in­dított Jan Sokol. A szavazási fordulókat megelőző­en az egyes képviselők és szenátorok „kampányoltak” a jelöltek mellett. Miroslav Grebenicek, a Cseh és Morva Kommunista Párt (KSCM) elnöke, bár bírálta mindkét nagy pár­tot, nem titkolta, hogy Jan Sokol nem kap tőlük szavazatot. Kijelentése kü­lönösen fontos volt abból a szem­pontból, hogy megfigyelők eredeti­leg éppen a kommunistákat tartották a mérleg nyelvének. Miután a jelenlévők ismét a titkos szavazás mellett döntöttek, már az első szavazási forduló eredménye meglepetést keltett: Václav Klaus összesen 147, Jan Sokol 128 voksot kapott. Kevesen számítottak ugyanis arra, hogy Klausra a képviselőház­ban az ODS 58 képviselőjén kívül még 57-en adják a voksukat. Feltéte­lezhetően sok kommunista honatya döntött úgy: inkább Klaust támogat­ják. Igaz, a szenátusban több szava­zatra tett szert Jan Sokol. Klaus tehát első nekifutásra több voksot szerzett meg ugyan, de így is mindkét jelölt továbbjutott a máso­dik választási fordulóba. Ez viszony­lag kiegyensúlyozott eredményt ho­zott, habár ezúttal is érvényesült Kla­us fölénye: a Polgári Demokrata Párt elnökjelöltje 139, Jan Sokol 129 sza­vazatot nyert el, így ez a felvonás sem döntött. A harmadik szavazási menet azonban eredményt hozott: Klaust - feltehetően a kommunisták szavazataival - Csehország elnökévé választották. A politikust hatalmas ünneplésben részesítették. Kis Éva (Prága) Csehország új államelnöke meg kormányfőként egy korábbi budapesti sajtóértekezleten Bagdad megsemmisíti rakétáit (Folytatás az 1. oldalról) Korábban Bagdad azt állította, hogy csak üres állapotban végrehajtott kísé­reltek során repülhettek a rakéták 180 kilométerre vagy messzebb. Robbanó­töltettel és célra vezérlő szerkezettel ellátva legföljebb 150 kilométert len­nének képesek megtenni - érvelt az iraki katonai vezetés. Az asz-Szamúd-2 rakéták esetleges megsemmisítése nem az együttműkö­dés jele, Bagdad csak a nyomásnak engedett - vélte Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világ­béke megóvása érdekében, ha szükség lesz erre, és úgy tartja: a jelenlegi hely­zetben nincs szükség egy újabb BT- határozatra Irak ügyében - jelentette ki pénteken Pekingben Igor Ivanov orosz külügyminiszter háromnapos hivata­los látogatását záró sajtóértekezletén. Az orosz diplomácia vezetője mind­azonáltal kijelentette: ha a fegyverzet­­ellenőrök munkájához szükséges ha­tározat meghozatalának a gondolata merülne fel, akkor azt Moszkva fon­tolóra venné. Tony Blair brit miniszterelnök pén­teken Madridban, ahol spanyol kollé­gája, José Maria Aznar vendége volt, figyelmeztette Irakot, hogy a játszado­zás ideje lejárt, válaszul arra az aznapi bagdadi közlésre, amely szerint Irak megsemmisíti asz-Szamúd rakétáit. A Los Angeles Times értesülése sze­rint az Egyesült Államok a háttérben zajló egyeztetések eredményeként már nyolc vokssal számolhat az amerikai­­brit-spanyol határozattervezet elfo­gadásához szükséges kilencből az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az ameri­kai-brit-spanyol határozatterve­zetet Bulgárián kívül támogatni fogja Pakisztán, Mexikó, Angola és Guinea is. Az utóbbi négy ország azonban egyelőre még óvakodik attól, hogy nyíltan elkötelezze magát az amerikai álláspont mellett. Az amerikai elnök újfent síkraszállt Irak erővel történő lefegyverzéséért. A USA Today című napilapban pénteken megjelent interjújában George Bush úgy vélte: ha Szaddám Huszein iraki elnöknek valaha is szándékában állt volna leszerelni tiltott fegyvereit, ak­kor már megtette volna. „Most majd mi lefegyverezzük!” - tette hozzá. Az Európai Unió változatlanul Irak leszerelését, nem pedig a bagdadi re­zsim megváltoztatását tekinti elérendő célnak - jelentették ki pénteken az Európai Bizottság illetékesei. A szóvi­vők George W. Bush amerikai elnök­nek az Egyesült Államok közel-keleti stratégiájáról tett nyilatkozatára rea­gáltak. Az Egyesült Államok vezetésével Irak ellen indítandó háború a német szociáldemokrata párt egyik bizton­ságpolitikai szakértője szerint két hét múlva kezdődhet. Reinhold Robbe, a képviselőház (Bundestag) védelmi bi­zottságának elnöke kétnapos washing­toni eszmecseréi után nyilatkozott, s úgy vélte, hogy a katonai akció kezdé­sével március közepén kell számolni. Washingtoni megbeszélései alapján Robbe úgy ítélte meg, hogy a katonai akció elkerülésének esélye „rendkívül csekély”. Attól is tartani lehet, hogy az Egyesült Államok ENSZ-felhatalma­­zás nélkül is háborúba vonul, azaz ak­kor is, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett amerikai-brit-spanyol határozattervezet ügyében nem szü­letik Washington számára kedvező döntés. Aznar­el Blair a spanyol miniszterelnökök hivatalában, a Moncloa-palotában­Fotó: MTI Az izraeli lakosság fele ellenzi, hogy az Egyesült Államok azonnal hábo­rút indítson Irak ellen. Az AP idézi a Maariv című izraeli napilap pénteki számában megjelent közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek sze­rint a megkérdezettek 49 százaléka amellett van, hogy hosszabbítsák meg az ENSZ iraki ellenőreinek megbízatását, és katonai fellépés helyett békés megoldást részesít előnyben. 45 százalék volt az azonnali táma­dás mellett, hat százalékuk nem akart nyilatkozni. A Maariv két héttel ez­előtti felmérése szerint még a lakosság 51 százaléka pártolta az Irak el­leni háborút. Az újság mostani adati szerint a zsidó izraeliek 51 százalé­ka van a támadás mellett, az arab kisebbség háromnegyede viszont el­lenzi, és az iraki válság békés megoldását szeretné. Letette az esküt a bécsi kormány Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Oszt­rák Szabadságpárt (FPÖ) vezetése jó­váhagyta pénteken a koalíciós szerző­dést, nyilvánosságra hozták a kormány összetételét, és délután le is tették az esküt a testület tagjai. A megállapodás­ra 96 nappal az FPÖ-n belüli puccs miatt előrehozott választások után ke­rült sor a két eddigi partner között. A legutóbbi választásokon az ÖVP megerősödött, az FPÖ támogatottsága viszont a harmadára zsugorodott. En­nek megfelelően az ÖVP a korábbi hat miniszter és két államtitkár helyett most kilenc minisztert és három állam­titkárt állít. A kancellár az 58 éves Wolfgang Schüssel marad. A külügyi tárca élén továbbra is Benita Ferrero- Waldner (54) áll. A pénzügyi tárcát az­után is a 34 éves Karl-Heinz Grasser vezeti: őt az FPÖ küldte az előző kor­mány alakulásakor erre a helyre, de a kormány széthullása nyomán „átállt” az ÖVP-hez. MTI Terrortámadás Pakisztánban Fegyveres támadás érte az Egyesült Államok karacsi konzulátusát péntek délelőtt; három rendőr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterről, egy füves­­bokros területről automata fegyverek­ből tüzet nyitottak az épülethez tarto­zó rendőrposztra, majd motorkerék­páron elmenekültek. Az AFP rendőr­ségi forrásból úgy értesült, hogy a lö­völdözés akkor kezdődött, amikor az őrök igazoltatni akarták a későbbi támadót. Tavaly nyár óta szigorították a kon­zulátus védelmét, mert akkor robban­tásos merényletet követtek el az épü­letnél, megölve 12 pakisztáni személyt és megsebesítve további 40 embert. A pénteki lövöldözés után a forgalmat lezárták, és az esetleges autórobbantá­sos merénylet elleni elővigyázatosság­ból barikádokat emeltek az autók és az épület közé. Külföldi sebesültje nincs a támadásnak, a konzulátus alkalma­zottait nem érte lövés. Karacsi rendszeresen szélsőséges muzulmánok erőszakcselekményei­nek a színtere, a célpont többnyire a síita kisebbség. Tavaly májusban 11 franciát és négy pakisztánit öltek meg itt egy terrortámadásban. MTI

Next