Népszava, 2003. március (131. évfolyam, 51-75. sz.)
2003-03-01 / 51. szám
Jospin bírálta Chirac elnököt A korábbi francia kormány volt szocialista miniszterelnöke elhibázottnak minősítette a köztársasági elnök indulatos kirohanását az Európai Unió leendő keleteurópai országai ellen, s kifogásolta, hogy a csatlakozási szerződések ratifikálására is célzott a Párizzsal nem egy hullámhosszon megnyilvánuló országokkal szemben. Lionel Jospin exminiszterelnök a Le Figaro pénteki számának véleményoldalán ellenvetéseit fogalmazta meg Jacques Chirac kioktató stílusú brüsszeli nyilatkozatával szemben. Szavai szerint még ha jogos volt, hogy a francia elnök nemtetszésének adott hangot a Nyolcak, illetve a vilniusi Tízek véleménye miatt, semmi nem indokolja szuverén állam- és kormányfők rendreutasítását. (MTI) Újabb anyagok a konvent előtt Az EU formálódó alkotmányos szerződése újabb tíz cikkének és a szerződéshez csatolandó két jegyzőkönyvnek a tervezetét terjesztette pénteken az Európa jövőjével foglalkozó konvent elé a testület elnöksége. Néhány héten belül ez az alkotmánycikk-tervezetek második sorozata, amelyről az elnökség a küldöttek véleményét kéri. Az első 16 cikkre tett javaslatokat a tanácskozó gyűlésnek a hónap elején tartott előző plenáris ülésén terjesztette elő. Pénteken volt pontosan egy éve, hogy megalakult az EU következő nagyobb horderejű intézményi és politikai reformjait előkészítő 105 fős konvent, amely az évfordulóra munkájának eddigi legintenzívebb, döntő jelentőségű szakaszához érkezett. (MTI) Mongóliába is ellátogat a pápa II. János Pál pápa azt tervezi, hogy augusztus végén Mongóliába látogat. Giovanni Batista Morandini püspök, pápai nuncius pénteki, ulánbátori bejelentése szerint a katolikus egyházfő Nacagín Bagabandi mongol államfő meghívásának tesz eleget, s látogatása során állami vezetőkkel is találkozik a mongol fővárosban. Mongóliában mindössze néhány tucat keresztény templom működik, közülük is az egyik pravoszláv. Az északról Oroszországgal, dél felől pedig Kínával határos ázsiai országban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás. (MTI) Belgrád garantálja a kisebbségek jogait A jugoszláv szövetségi parlament pénteken, történelmének utolsó ülésén nagy többséggel elfogadta, majd kihirdette az emberi és kisebbségi jogokról, illetve polgári szabadságjogokról szóló alapokmányt. A dokumentum kimondja az emberi méltóság csorbíthatatlanságát, általános kötelezettségként fogalmazza meg az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, a kisebbségek asszimilációjára irányuló intézkedések megtételét, a faji és vallási alapú gyűlölet szítását. Európai viszonylatban egyedülállóan, alkotmányos szinten biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek. Fontos kitétele, hogy a már megszerzett, a nemzetközi jogban is általánosan elfogadott emberi és kisebbségi jogokat nem lehet csorbítani, nem lehet korlátozni a hatályos, államközösségi szintű kisebbségügyi törvény által szavatolt kisebbségi jogokat. Példának okáért nem lehet felszámolni a délvidéki magyarság személyi elvű, kulturális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanácsot. (MTI) Bünteti az Európai Unió a szakadárokat Az Európai Unió beutazási tilalmat rendelt el a Moldovától egyoldalúan elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság vezető politikusaival szemben. Mint az EU belügyminiszterei által pénteken közzétett közös nyilatkozatból kitűnik, Brüsszel (és a vele egyetértő Egyesült Államok) a nevezett politikusokat tartja felelősnek a román ajkú Moldova és az orosz nyelvű „Transznyisztria” közötti elhúzódó konfliktusért. Az Európai Unió államai egyúttal intenzív tárgyalásokra szólították fel a szemben álló feleket a viszály rendezése és Moldova szuverenitásának elismerése végett. (MTI) Igor Ivanov óvatos kritikája Az orosz külügyminiszter pénteken Pekingben óvatosan bírálta Észak-Koreát, amely egy atomerőmű újbóli üzembe helyezésével aggályokat váltott ki a nemzetközi közösség részéről. Pekingi sajtóértekezletén egy újságírói kérdésre, amely az észak-koreai nukleáris ambíciókat firtatta, Igor Ivanov kijelentette: „fenyegető módszerekkel” nem lehet orvosolni ezt a problémát. A megoldást csakis párbeszéd és politikai eszközök alkalmazása hozhatja meg - hangoztatta az orosz politikus. (MTI) VILÁG 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA A szenátus és a képviselőház együttes ülésén mindössze egyetlen szavazattal kapott többet a szükségesnél Václav Klaus lett az új cseh elnök Immár van elnöke Csehországnak. A szenátus és a képviselőház tagjai a tegnapi harmadik elnökválasztási forduló harmadik szavazásával öt évre Václav Klaus volt miniszterelnököt választották államfővé. A polgári politikus, aki ezzel Václav Havel utóda lett, összesen 142 szavazatot kapott, éppen egyel többet, mint amennyi megválasztásához szükséges volt. Klaus jövő pénteken teszi le a hivatali esküt. Tegnap immár a harmadik elnökválasztási fordulót tartották a Cseh Köztársaságban azután, hogy február elején tizenhárom évi szolgálat után távozott az ország legendás elnöke, Václav Havel. A voksolás forgatókönyve semmiben nem különbözött az előző kettőétől: ugyanúgy a törvényhozás két háza, a képviselőház és a szenátus szavazott az új államfő személyéről. Ketten szálltak ringbe az elnöki tisztségért: a Polgári Demokrata Párt (ODS) jelöltje Václav Klaus és a kormánykoalíció által indított Jan Sokol. A szavazási fordulókat megelőzően az egyes képviselők és szenátorok „kampányoltak” a jelöltek mellett. Miroslav Grebenicek, a Cseh és Morva Kommunista Párt (KSCM) elnöke, bár bírálta mindkét nagy pártot, nem titkolta, hogy Jan Sokol nem kap tőlük szavazatot. Kijelentése különösen fontos volt abból a szempontból, hogy megfigyelők eredetileg éppen a kommunistákat tartották a mérleg nyelvének. Miután a jelenlévők ismét a titkos szavazás mellett döntöttek, már az első szavazási forduló eredménye meglepetést keltett: Václav Klaus összesen 147, Jan Sokol 128 voksot kapott. Kevesen számítottak ugyanis arra, hogy Klausra a képviselőházban az ODS 58 képviselőjén kívül még 57-en adják a voksukat. Feltételezhetően sok kommunista honatya döntött úgy: inkább Klaust támogatják. Igaz, a szenátusban több szavazatra tett szert Jan Sokol. Klaus tehát első nekifutásra több voksot szerzett meg ugyan, de így is mindkét jelölt továbbjutott a második választási fordulóba. Ez viszonylag kiegyensúlyozott eredményt hozott, habár ezúttal is érvényesült Klaus fölénye: a Polgári Demokrata Párt elnökjelöltje 139, Jan Sokol 129 szavazatot nyert el, így ez a felvonás sem döntött. A harmadik szavazási menet azonban eredményt hozott: Klaust - feltehetően a kommunisták szavazataival - Csehország elnökévé választották. A politikust hatalmas ünneplésben részesítették. Kis Éva (Prága) Csehország új államelnöke meg kormányfőként egy korábbi budapesti sajtóértekezleten Bagdad megsemmisíti rakétáit (Folytatás az 1. oldalról) Korábban Bagdad azt állította, hogy csak üres állapotban végrehajtott kíséreltek során repülhettek a rakéták 180 kilométerre vagy messzebb. Robbanótöltettel és célra vezérlő szerkezettel ellátva legföljebb 150 kilométert lennének képesek megtenni - érvelt az iraki katonai vezetés. Az asz-Szamúd-2 rakéták esetleges megsemmisítése nem az együttműködés jele, Bagdad csak a nyomásnak engedett - vélte Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világbéke megóvása érdekében, ha szükség lesz erre, és úgy tartja: a jelenlegi helyzetben nincs szükség egy újabb BT- határozatra Irak ügyében - jelentette ki pénteken Pekingben Igor Ivanov orosz külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatását záró sajtóértekezletén. Az orosz diplomácia vezetője mindazonáltal kijelentette: ha a fegyverzetellenőrök munkájához szükséges határozat meghozatalának a gondolata merülne fel, akkor azt Moszkva fontolóra venné. Tony Blair brit miniszterelnök pénteken Madridban, ahol spanyol kollégája, José Maria Aznar vendége volt, figyelmeztette Irakot, hogy a játszadozás ideje lejárt, válaszul arra az aznapi bagdadi közlésre, amely szerint Irak megsemmisíti asz-Szamúd rakétáit. A Los Angeles Times értesülése szerint az Egyesült Államok a háttérben zajló egyeztetések eredményeként már nyolc vokssal számolhat az amerikaibrit-spanyol határozattervezet elfogadásához szükséges kilencből az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az amerikai-brit-spanyol határozattervezetet Bulgárián kívül támogatni fogja Pakisztán, Mexikó, Angola és Guinea is. Az utóbbi négy ország azonban egyelőre még óvakodik attól, hogy nyíltan elkötelezze magát az amerikai álláspont mellett. Az amerikai elnök újfent síkraszállt Irak erővel történő lefegyverzéséért. A USA Today című napilapban pénteken megjelent interjújában George Bush úgy vélte: ha Szaddám Huszein iraki elnöknek valaha is szándékában állt volna leszerelni tiltott fegyvereit, akkor már megtette volna. „Most majd mi lefegyverezzük!” - tette hozzá. Az Európai Unió változatlanul Irak leszerelését, nem pedig a bagdadi rezsim megváltoztatását tekinti elérendő célnak - jelentették ki pénteken az Európai Bizottság illetékesei. A szóvivők George W. Bush amerikai elnöknek az Egyesült Államok közel-keleti stratégiájáról tett nyilatkozatára reagáltak. Az Egyesült Államok vezetésével Irak ellen indítandó háború a német szociáldemokrata párt egyik biztonságpolitikai szakértője szerint két hét múlva kezdődhet. Reinhold Robbe, a képviselőház (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke kétnapos washingtoni eszmecseréi után nyilatkozott, s úgy vélte, hogy a katonai akció kezdésével március közepén kell számolni. Washingtoni megbeszélései alapján Robbe úgy ítélte meg, hogy a katonai akció elkerülésének esélye „rendkívül csekély”. Attól is tartani lehet, hogy az Egyesült Államok ENSZ-felhatalmazás nélkül is háborúba vonul, azaz akkor is, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett amerikai-brit-spanyol határozattervezet ügyében nem születik Washington számára kedvező döntés. Aznarel Blair a spanyol miniszterelnökök hivatalában, a Moncloa-palotábanFotó: MTI Az izraeli lakosság fele ellenzi, hogy az Egyesült Államok azonnal háborút indítson Irak ellen. Az AP idézi a Maariv című izraeli napilap pénteki számában megjelent közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek szerint a megkérdezettek 49 százaléka amellett van, hogy hosszabbítsák meg az ENSZ iraki ellenőreinek megbízatását, és katonai fellépés helyett békés megoldást részesít előnyben. 45 százalék volt az azonnali támadás mellett, hat százalékuk nem akart nyilatkozni. A Maariv két héttel ezelőtti felmérése szerint még a lakosság 51 százaléka pártolta az Irak elleni háborút. Az újság mostani adati szerint a zsidó izraeliek 51 százaléka van a támadás mellett, az arab kisebbség háromnegyede viszont ellenzi, és az iraki válság békés megoldását szeretné. Letette az esküt a bécsi kormány Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetése jóváhagyta pénteken a koalíciós szerződést, nyilvánosságra hozták a kormány összetételét, és délután le is tették az esküt a testület tagjai. A megállapodásra 96 nappal az FPÖ-n belüli puccs miatt előrehozott választások után került sor a két eddigi partner között. A legutóbbi választásokon az ÖVP megerősödött, az FPÖ támogatottsága viszont a harmadára zsugorodott. Ennek megfelelően az ÖVP a korábbi hat miniszter és két államtitkár helyett most kilenc minisztert és három államtitkárt állít. A kancellár az 58 éves Wolfgang Schüssel marad. A külügyi tárca élén továbbra is Benita Ferrero- Waldner (54) áll. A pénzügyi tárcát azután is a 34 éves Karl-Heinz Grasser vezeti: őt az FPÖ küldte az előző kormány alakulásakor erre a helyre, de a kormány széthullása nyomán „átállt” az ÖVP-hez. MTI Terrortámadás Pakisztánban Fegyveres támadás érte az Egyesült Államok karacsi konzulátusát péntek délelőtt; három rendőr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterről, egy füvesbokros területről automata fegyverekből tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendőrposztra, majd motorkerékpáron elmenekültek. Az AFP rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a lövöldözés akkor kezdődött, amikor az őrök igazoltatni akarták a későbbi támadót. Tavaly nyár óta szigorították a konzulátus védelmét, mert akkor robbantásos merényletet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisztáni személyt és megsebesítve további 40 embert. A pénteki lövöldözés után a forgalmat lezárták, és az esetleges autórobbantásos merénylet elleni elővigyázatosságból barikádokat emeltek az autók és az épület közé. Külföldi sebesültje nincs a támadásnak, a konzulátus alkalmazottait nem érte lövés. Karacsi rendszeresen szélsőséges muzulmánok erőszakcselekményeinek a színtere, a célpont többnyire a síita kisebbség. Tavaly májusban 11 franciát és négy pakisztánit öltek meg itt egy terrortámadásban. MTI