Népszava, 2003. október (131. évfolyam, 229–254. sz.)

2003-10-04 / 232. szám

Ön milyen módosító javaslatokat tenne a költségvetéshez? Andrassew Iván, a Népszava áprik publicistája: Hogyan mernék én fikssté módosítgatni, ha saját háztartásomat se tudom úgy vezetni, hogy akár egy fillér is maradjon hó végén? Igaz, adósságom sincs. Se állami, se magán. Ha mondjuk a Szentendrei úton megyek, akkor útépítésre adnék többet - azzal a megjegyzéssel, hogy nem lehet a pénzzel brókerkedni. Ha az orvosnál vagyok, akkor az egészségügynek - de nem egymilliós csillárra. Az talán nem ártana, ha a közelmúlt tapasztalataira építve, elkövetők szerint nevesítve minden egyes költségvetési tételhez odaírnánk, hogy mi mindenre nem szabad használni a köz pénzét. Nem állítom, hogy ettől kevesebb folyna el, csekélyedne a lopási hajlam, de talán kínosabb lenne önfeledten tékozolni. Avar János, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője. Kár, hogy immár nem kétéves költségvetést csinálnak, mert akkor jövőre halaszthatnám a kínos választ. Viszont a mostanit akként módosítanám, hogy mégis több jusson szociális célokra, s minél kevesebb embert kelljen elküldeni. A deficitcsökkentés nemes célját időben elhúznám, mert az európai recesszió idején az emberek úgyis nehezebben élnek, míg a remélhetően meglóduló gazdaságban munkát is könnyedebben találnak. Bolgár György rádiós újságíró: Én csak egyet, mégpedig azt, hogy a magyar költségvetést, úgy, ahogy van, egyesítsék az osztrákkal. Azonnal abba lehetne hagyni ezt a mostani hisztériát, felháborodást, sírást és vívást. Tudom, az elképzelés egyéb problémákat is fölvetne, valamiféle osztrák-magyar államszövetséget kellene például létrehozni, ha már Monarchiát nem lehet, de higgyék el, ez az egyetlen útja a nemzeti fölemelkedésnek. Csak így lehet ugyanis több pénzt adni a tömegközlekedésnek, a rendőrségnek, a mezőgazdaságnak, az egészségügynek, a honvédelemnek, a környezetvédelemnek, valamint személyesen nekünk, bele a zsebünkbe. Igaz, az osztrákok egy kicsit megszívnák, de évszázadokon át szipolyoztak ki bennünket, legalább most jóvátehetnék, ez a minimum. Elek István, a Heti Válasz főszerkesztője: Az unióhoz való csatlakozásra tekintettel mindenekelőtt sokkal többet fordítanék a mezőgazdaságra, a környezetbarát vidékfejlesztésre. Általában többet fordítanék a humánszféra támogatására, oktatásra, egészségügyre. Néhány módosító javaslattal méltányossá tenném a központi költségvetésből pénzhez jutó nagy közalapítványok, alapítványok támogatását. A jelek szerint ugyanis tán még az ez évinél is méltánytalanabb elbánásban részesülnek jövőre a polgári kormány idején létrehozott közalapítványok, szembeötlő ellentétben azzal, amire a baloldali kormányok által létrehozott alapítványok számíthatnak. Nem csak a jelszavakban, a tettekben is meg kéne jelennie az árokbetemetést hirdető üdvös baloldali politikai programnak. Farkasházy Tivadar, a Hócipő volt főszerkesztője: 1. Mindenki, aki valamivel többet akar költeni, mondja meg, miből takarítaná meg. 2. Ahonnan elvenné, azokhoz menjen el és győzze meg őket az igazáról. 3. Ha nem sikerül, akkor ne vegye el, hanem adja vissza nekik, viszont vegye el azoktól, akiknek kérte az elején. 4. Így bolyongjon, mint a hollandi, addig, amíg meg nem tanulja, hogy a 100 csak az ingatlanszövetkezeteknél lesz 120 egy pillanat alatt. Vagyis sehol. Kocsi Ilona, a Népszava lapigazgatója: Egyetlen módosító indítvánnyal minden megoldható lenne. Azt javasolnám, hogy a költségvetés a kiadási oldalon felülről legyen nyitott, így bárki bármit kérhet, a pénzügyminiszternek csak jegyeznie kellene a kívánságokat, nem pedig akadékoskodnia, hogy „nincs rá fedezet.” Fedezet persze továbbra sem lenne, de hát ilyen apróságokkal amúgy sem törődnek a politikusok. Igaz, ez a paradicsomi állapot csak nagyon rövid ideig maradhatna meg, mert utána összeomlana minden. Az újak talán éppen Bokros Lajosnak könyörögnének, jöjjön már vissza, s tegyen újra rendet. És kezdődne minden elölről. Lakat T. Károly, a Nap-kelte főszerkesztője: A költségvetésből egy parányi részt feltétlenül átcsoportosítanék neves barátom, Lados Gyuri számlájára. A jó hírű „budai filozófus” pillanatnyilag a vagy tíz éve mindenki által elhagyott Marczibányi téri pálya futballszertárában él, egy kövér patkány, három vidám egér és megszámlálhatatlan sörösüveg társaságában, miközben Kantot és Hegelt olvas. Annyi pénz kellene csak neki a költségvetésből, amennyiből tud venni magának egy 30 nm-es lakást és képes élni. Már nincsenek álmai, csak ennyit akar... Megrongálták a Deák-zászlókat a budapesti Szabadság hídon A haza bölcse, Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára emlékezünk októberben országszerte. A fővárosban a Szabadság hídon sétálókat azonban a tegnapi nap folyamán a fenti kép fogadta: a Deák Ferenc képmásával díszített zászlókat tartó rudakat megrongálták, szinte a földig lehajlították. Fotó: Isza Ferenc NÉPSZAVA 2003. OKTÓBER 4., SZOMBAT Egymilliomodik liftmenet Egymilliószor liftezett Stockholmban a népszerű Katarina-liften egy 43 éves férfi. Nem a Guinness-rekord miatt, hanem azért, mert húsz éve ő a liftkezelő. Eddig több mint hárommillió turistát és stockholmi lakost, naponta átlagosan 400 embert vitt a kikötő és az óváros fölé és onnan le a lifttel. (MTI) Bíróság elé állították a hídfoglalásra készülőket A kórház mellett akartak tüntetni? A nemzetbiztonság is vizsgálódik A Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja, milyen célból vonult tucatnyi ember csütörtökön a Csepel-szigetre vezető Kvassay-zsiliphez, értesült a Népszava. Az adatgyűjtés során annak lehetősége is felmerült, hogy a hídfoglalásnak induló akcióval csupán fel akarták mérni, milyen erőkkel vonul ki a rendőrség a helyszínre, illetve hogyan lépnek fel egy nem engedélyezett tüntetés esetén. Megtudtuk, október 23-a közeledtével minden megmozdulásra hatványozottan figyel a nemzetbiztonság. A tíz embert - köztük a Hungária TV két újságíróját - előállították a csepeli rendőrkapitányságon azok után, hogy csütörtökön lyukas nemzetiszínű zászlókkal vonultak a Csepel-szigetre vezető Kvassay-zsiliphez. Volt, aki fekete egyenruhát, árpádsávos karszalagot viselt a megmozduláson, amelyről egy névtelen telefonáló értesítette a rendőröket. A BRFK tájékoztatást adott ki az ügyről. Kiderült, a rendőrség nem vizsgálja (vizsgálhatja), mi állhatott a megmozdulás hátterében. A tíz személyt azért állították elő, mert a rendőrök felszólítására sem voltak hajlandók elhagyni a helyszínt. A szabálysértési őrizetbe vett személyek ellen rendzavarás, illetve a gyülekezési törvény megsértése miatt indítottak eljárást. Tegnap mind a tízen bíróság elé álltak. Meghallgatásukkor többen azt állították, a csepeli Weiss Manfréd Kórház tervezett bezárása ellen akartak demonstrálni, nem állt szándékukban eltorlaszolni a hidat. A védekezésnek azonban ellentmondani látszik az a tény: az egészségügyi intézmény Csepel központjában van, míg a megmozduláson résztvevőket a Kvassay-zsiliptől állították elő a rendőrök. Több olyan személy is szabálysértési őrizetbe került, aki tavaly, a választások után az Erzsébet híd elfoglalásánál is ott volt. Kiderült: annak a televíziós társaságnak, a Hungária TV-nek az operatőre is elment Csepelre, aki az Erzsébet hídnál szintén az események kezdetétől rögzítette, hogyan lépnek fel a rendőrök a rendzavarókkal szemben. Szakemberek szerint ezek az összefüggések annak lehetőségét is felvetik, hogy egy későbbi, hasonló — feltehetőleg október 23-i - megmozdulást akart modellezni a tucatnyi emberből álló csoport. Úgy tudjuk, az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódik, céljuk kideríteni, pontosan mi állhatott a csütörtöki rendzavarás hátterében. Mint arról tegnapi lapszámunkban is írtunk, a szabálysértési őrizetbe vett személyek egyike az az S. Gyula, aki a Lelkiismeret ’88 nevű szélsőséges egyesület tagja. A férfi fejsérüléseket szenvedett azután, hogy tegnap a csepeli rendőrkapitányságon előállították. A BRFK vizsgálja a sérülés körülményeit. Az első hírek szerint S. Gyula felindult lelkiállapotban a zárkaajtóba verte a fejét, a bíró előtt azonban úgy nyilatkozott, véletlenül csapódott fejére a cellaajtó. A csepeli bíróság tegnap délután meghallgatta a gyanúsítottakat, ezután a tanúként beidézett hat rendőr tett vallomást. Lapzártánk idején az eseményről készült filmfelvétel megtekintését tervezte a bíróság. Ekkor még nem derült ki, megszületik-e még pénteken az ítélet a tüntetőkkel szemben. Népszava-információ A Kvassay-zsilipnél őrizetbe vett rendbontók tegnap bíróság elé kerültek Fotó: Szalmás Péter - LEGYEN ÖN IS NÉPSZAVA-ELŐFIZETŐ! Egyet fizet — kettőt kap! Most fizessen elő a NÉPSZAVÁRA! ina jelentős előfizetési kedvezmény magánszemélyeknek évente három alkalommal ingyenes lakossági hirdetése■■t 1 éves új vállalkozói előfizetés esetén évente egy alkalommal 30 OOO Ft értékű ingyenes hirdetési lehetőség a NÉPSZAVÁBAN ajándék elektronikus postafiók és korlátlan hozzáférés a NÉPSZAVA archívumához. Csatlakozzon körünkhöz! LEGYEN MÉG EGY JÓ LAPJA! NÉPSZAVA MELLÉKLETÜNK! Szeptembertől valamennyi előfizetőnk a NÉPSZAVA mellett minden hónap második péntekén kézhez kapja az ÉPÍTÉSI KORKÉP*t is! MEGRENDELŐLAP 2003............................................. 1 -jétől megrendelem a Népszavát a |3 hónapra 4710 Ft-ért 26 számot ingyen kap, 34%-os megtakarítás* 5 • __16 hónapra 9240 Ft-ért 53 számot ingyen kap, 35%-os megtakarítás* _1 12 hónapra 18 000 Ft-ért 112 számot ingyen kap, 37%-os megtakarítás* Kézbesítési név: Kézbesítési cím: □□□□ Számlázási név: Számlázási cím: □□□□ Telefon: _____________„ Kérem, hogy egyúttal küldjék a........................................ az elektronikus azonosítómat. I Az előfizetési díj befizetéséhez csekket kérek. . e-mail címre I Átutalással fizetek. aláírás Megrendelhető: 06-80/200-502-es ingyenes zöldszámon. Kérjük, hogy a megrendelőszelvényt az alábbi címre küldje vissza: Diario Lapkiadó Kft. Terjesztési osztály, 1430 Budapest, Pf. 4. Fax: (06-1) 477-9020, Internet: www.nepszave.hu A KORIKÖTELEZ