Népszava, 2005. augusztus (132. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-04 / 181. szám
4 Tartalékosok is mennének külföldre A tartalékos katonák is részt vállalnának külföldi missziókban, ezért a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz) május óta azon dolgozik, hogyan lehetne megteremteni ennek jogszabályi feltételeit - mondta a szervezet elnöke. Borszéki Tivadar kiemelte: más NATO-tagországokban egyre inkább gyakorlat, hogy a tartalékosok is részt vehetnek külföldi missziókban, s a Matasz mintegy 2500 tagja közül ugyancsak sokakat érdekelne egy ilyen lehetőség. (MTI) Tiszteletben tartják a világörökséget A főváros a Margit hídtól északra zöld sávval szélesítené ki a budai alsó rakpartot, de a világörökségi területen nem tervez változtatást - közölte a főpolgármester-helyettes. Kiszélesítik a rakpartot, de csak a Zsigmond tér irányába - mondta Vajda Pál (képünkön), hozzátéve: ezen a szakaszon a rakpart magasságát is megemelik az árvízveszély miatt. Közölte, a világörökségi védelem alatt álló rakpartszakaszhoz a főváros nem kíván hozzányúlni. A városvezetés korábbi koncepciója szerint a Szabadság híd és Margit híd között egy szabadidős zöld sávval bővült volna a budai alsó rakpart. Vay Márton, a Védegylet munkatársa ugyancsak a rádióban elmondta: a Duna szűkítése medermélyüléssel járna, ez pedig veszélyeztetheti a térség fürdőinek, uszodáinak vizét biztosító folyam alatti forrásokat vagy a margitszigeti ásványvíz hasznosítását. (MTI) A feketemunka visszaszorítása a cél Az MSZP szerint a feketefoglalkoztatás visszaszorítását szolgálja az augusztus elsejétől kiváltható, különféle színű oldalakból álló alkalmi munkavállalói könyv. Gúr Nándor, az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának tagja közölte: a kis könyv fehér, kék és zöld színű lapjaira attól függően kell bejegyezni a foglalkoztatást, hogy ki a munkáltató. A könyvbe a munkaadó naponta tesz bejegyzést, beragasztja a közteherjegyet és ellenjegyzi azt. A könyvet a munkavállalónak kell kiváltania a munkaügyi központokban, a munkavégzés helyén pedig mindig nála kell lennie. A közteherjegy jóval kisebb mértékben terheli a munkaadókat és munkavállalókat, mint az általános járulékok mértéke. (MTI) Püspöki aranymise Pappá szentelésének 50. évfordulóján aranymisét mutat be Keresztes Szilárd, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke vasárnap Nyíregyházán, előző nap pedig kilenc diakónust szentel áldozópappá Máriapócson. A 73 éves püspök 1957-ben szerzett teológiai doktorátust a Hittudományi Akadémián - mondta Kocsis Éva, a püspöki hivatal sajtóreferense. A püspök jelenleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Migrációs és Gazdasági Bizottságának elnöke. (MTI) Megújuló budapesti utak A fővárosi főútvonalak 42 százaléka fog megújulni 2007 végére, ha minden a tervezett ütemben halad, és jövőre, illetve az azt követő évben is lesz kormányzati támogatás a rekonstrukciós beruházásokhoz - mondta a fővárosi közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője. Gy. Németh Erzsébet (képünkön) szocialista parlamenti képviselő tájékoztatása szerint csaknem félidejéhez érkezett a budapesti útfelújítási program. Kilencvennyolc kilométerrel bővül a felújított fővárosi utak hossza néhány hónap alatt - folytatta a politikus. A fővárosi önkormányzat saját forrásként 6,4 milliárd forintot különített el az útfelújítási programra, amelyet az állam 4,1 milliárdos támogatása egészített ki. Idén a fővárosi hidakra és a felüljárókra 4 milliárd forintot költöttek. (MTI) Összefogás a haláladó ellen Az MDF az örökösödési illeték, a „haláladó” eltörlését javasolja, mert az állami bevétel nem áll arányban azzal a hátránnyal, amely a családokat éri - jelentette ki a párt elnöke Makón. Dávid Ibolya úgy látja, hogy az örökösödési illeték az állam legerkölcstelenebb adóneme. Még a gyász heteiben elindul ez az eljárás, ami nagyon sok esetben azzal jár, hogy a családnak a legszükségesebb vagyontárgyait kell értékesíteni ahhoz, hogy ki tudja fizetni az örökösödési adót - kifogásolta. Szavai szerint az MDF az örökösödési adó eltörlését, de legalább az egyenes ági örökösödési adó megszüntetését sürgeti. A párt szeptember elsejére meghirdeti az „Összefogás a haláladó ellen” napot, amikor a párt tagjai minden megyeszékhelyen várják az embereket, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést - tudatta a pártelnök. (MTI) BELFÖLD 2005. augusztus 4., csütörtök NÉPSZAVA Folytatódik a hatalmi harc a Magyar Rádióban - Szadai Károly az ügyészséghez fordult Ultimátumot kapott Hollós János Egy napon belül Hollós János alelnök adja át a közrádió ügyeit a kuratóriumi elnökség által kijelölt tulajdonosi megbízottnak - szólította fel levélben Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke Hollóst. Az alelnök úgy véli, teljesen jogszerűen nevezte ki őt a távozó elnök, Kondor Katalin a közrádió ügyvezetőjévé. Levélben szólította fel Hollós Jánost, a Magyar Rádió (MR) alelnökét a közrádió kuratóriumának MSZP által jelölt elnöke, Gellért Kis Gábor, hogy huszonnégy órán belül adja át a közszolgálati médium ügyeit és vezetését a kuratórium által jogszerűen kinevezett tulajdonosi megbízottnak, Szíjártó Istvánnak. A határidő ma délelőtt jár le. Gellért Kis lapunknak azt mondta: amennyiben felszólítását - ezáltal a tulajdonosi testület döntését - Hollós semmisnek tekinti, az abból fakadó minden következmény őt terheli. Hozzátette: a nagykuratórium nem döntött, nem létezik hivatalos dokumentum, amit a kuratórium hitelesített volna az ügyben. Érvényben van viszont a kuratóriumi elnökség döntése, amely szerint a tulajdonosi megbízott Szíjártó mondta. Hollós János közölte: teljesen jogszerűen nevezte ki őt a távozó elnök a közrádió ügyvezetőjévé. „Mint munkavállaló, egyszerű a helyzetem, a munkáltatóm adott egy megbízást, nekem azt végre kell hajtani” - fogalmazott. A felszólító levélre úgy reagált: huszonnégy órás ultimátumot kapott, majd válaszol a levélre, hogy mit, arról egyelőre nem nyilatkozik. Információink szerint Hollós tegnap ügyvezető alelnöki minőségében az MR Elnöki Hivatalával értekezletet tartott, és a közrádió szakszervezeteinek vezetőit tájékoztatta, hogy a volt rádióelnök és a nagykuratórium döntése értelmében ő a közrádió ügyvezető alelnöke. Csakhogy a nagykuratórium hétfői ülését még a döntéshozatal előtt rekesztette be a kuratórium elnöke, Gellért Kis Gábor. Szerinte ugyanis jogsértő határozatot terjesztett szavazásra két civil delegált (Gráf Csilla, a Regnum Marianum Sport Egyesület delegáltja és az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségét képviselő Pós Péter). A határozati javaslatban az állt: a nagy kuratórium Kondor döntése szerint Hollóst fogadja el ügyvezetőként. Noha az elnök berekesztette az ülést, Szadai Károly, a kuratórium Fidesz által jelölt elnökhelyettese szavazásra bocsátotta a határozatot, amelyet a 25 résztvevő tagból 15-en támogattak. Hogy az elnök szabályosan járt-e el, hivatalból vizsgálja ki az MR Közalapítvány Ellenőrző Testülete (ET) - mondta az ET vezetője, Mészáros László az MTI-nek. Szerinte vérlázító volt a törvénytelenség, amit megengedett magának az elnök, mert azelőtt rekesztette be az ülést, hogy szavazhattak volna egy, az ügyvezetés kérdésével foglalkozó indítványról. Gellért Kis a vizsgálattal kapcsolatban közölte: ez az ET dolga. Szadai pedig azt jelentette be: ügyészséghez fordul annak megállapítását kérve, hogy jogsértően zárta be a közszolgálati médium ügyvezetőjével kapcsolatos döntéshozatal előtt a kuratórium hétfői ülését a testület elnöke. Gellért Kis erre úgy reagált: „Állok elébe, végre eljutott addig a belátásig a kuratórium elnökhelyettese, hogy talán külső instrumentumokat kell igénybe venni a vita rendezéséhez.” Szadai Károly azt mondta lapunknak, a vitát lezártnak tekinti, Hollós a legitim ügyvezető alelnök, mert az ügyvezető kijelölésénél a precedenst kell alapul venni. Elmondta, a közrádióban előfordult már, hogy ügyvezetőt kellett kinevezni, és akkor a távozó elnök, Hajdú István bízta meg az intézmény két alelnökét, hogy ügyvezető alelnökként lássák el az MR Rt. vezetését. Az ő lemondásuk után megbízták Szíjártó István gazdasági igazgatót, de ebbe a kuratórium nem avatkozott bele. Hozzátette: a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az egyszemélyes részvénytársaságok elnöke igazgatóságként is működik, és köteles gondoskodni az rt. üzemszerű működéséről. Szadai közölte, hogy július elején még Gellért Kis is azon az állásponton volt, hogy a leköszönő elnöknek van joga kinevezni az ügyvezetőt. Agárdi Péter, a kuratóriumi elnökség MSZP által jelölt tagja az eseményeket úgy kommentálta, hogy a hatalmat bitorló Hollós Jánosnak fel kell ismernie, hogy a rádió érdekét az szolgálja, ha átadja a vezetést a kuratórium elnöksége által kinevezett tulajdonosi megbízottnak. A tulajdonosi megbízott, Szíjártó viszont közölte: nem kíván belebonyolódni az ügyvezetés körüli vitába. Átmeneti vezetőt azért kell kinevezni a közmédium élére, mert az intézmény elnökének megbízatása július utolsó napjával lejárt, a kuratórium pedig kétszer is sikertelenül kísérelt meg elnököt választani. H. D. Nyáron is jár ebéd a gyerekeknek Akár egy hónapig ingyen étkezhetnek a rászoruló gyerekek a nyári szünet idején, szeptembertől pedig a bölcsődések és az óvodások mellett az általános iskola alsó tagozatába járó rászoruló gyerekek is ingyen ebédelhetnek. A rászoruló gyerekek nyáron is ingyen étkezhetnek, ugyanis számos családnak komoly gondot jelent, hogy a szünet idején meleg ételt adjanak gyermekeiknek - közölte Göncz Kinga. A szociális miniszter elmondta: mintegy 1437 települési önkormányzat nyújtott be igénylést, amelyek 69 ezer 845 gyermek étkeztetését vállalták. A 300 millió forintos keretösszeg elosztásában a gyámhivatalok és a gyermekvédelmi szolgálatok segítettek. Az egy gyermekre jutó napi 300 forintos állami hozzájárulást július elejéig kapták meg az önkormányzatok, és szeptember 15-ig kell elszámolniuk a július 15-től augusztus 31-ig tartó étkeztetésről. A helyhatóságoknak a főzést és az étkeztetést is meg kellett oldaniuk. Leggyakrabban idősklubokban, helyi étteremben vagy bentlakásos intézményekben ebédeltették, illetve ebédeltetik meg a gyerekeket, de olyan településeken, ahol nincsenek ilyen közösségi helyek, ott melegíthető konzervet vihetnek haza. A támogatott étkezés legalább 10, legfeljebb 34 napig tart, átlagosan 14 napos ebédeltetetés mellett döntöttek az önkormányzatok. Több településen nehézséget jelentett annak eldöntése, hogy kizárólag a nagyon szegények számára, ám a lehető legtovább vagy minél több gyereknek, de kevesebb napra biztosítsák az étkeztetést. A miniszter szólt arról is, hogy a fővárosban összesen 2975 gyerek vesz részt a programban, a kiutalt összeg 15 millió 227 ezer 400 forint. Legkevesebben, 20-an a második, a legtöbben, 550-en a nyolcadik kerületben ebédelnek. Vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében kértek és kaptak a legtöbben támogatást. Göncz Kinga ismertette, a bölcsődékben és a közoktatási intézményekben évközben csaknem egymillió gyerek étkezik, az óvodások, iskolások 15 százaléka, a bölcsődések több mint egyhatoda ingyen ehet. A közétkeztetéshez az állami költségvetés évente mintegy 22 milliárd forinttal járul hozzá, egy márciusi kormányhatározatban azonban további 1,8 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek a gyermekétkeztetés támogatására. Ebből 300 milliót a rászoruló gyerekek nyári étkeztetésére, 1,5 milliárdot pedig az alsó tagozatos tanulók ingyenes vagy kedvezményes ebédeltetésére fordítanak még az idén. Muhari Judit Brókerügy: a vádemelésen dolgoznak Legfeljebb 90 napja van az ügyészségnek arra, hogy benyújtsa a vádiratot a bíróságra a K&H-ügy gyanúsítottjai ellen. Nemrég ugyanis befejeződött az iratismertetés a brókerügyben, az 55 ezer oldalnyi dokumentumot átszállították a Fővárosi Főügyészségre. Kulcsár Attilát, a K&H Equities egykori vezető beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forintos károkozással gyanúsítják. Befejeződött az iratismertetés a K&H-ügyben, az iratokat átszállították a Fővárosi Főügyészségre: a vádhatóságnak legfeljebb 90 napja van, hogy benyújtsa a vádiratot a bíróságra - közölte a főügyészség szóvivője. Dobos Gabriella elmondta: az ügyészségnek 30 napja van arra, hogy benyújtsa a bíróságra a vádiratot, ezt egyszer meghosszabbíthatja a fővárosi főügyész 30 nappal, a legfőbb ügyész pedig további 30 nappal. A rendőrség június 15-én jelentette be, hogy befejezték a lényeges nyomozati cselekményeket, és megkezdik az ügyben keletkezett iratok ismertetését a gyanúsítottakkal és védőikkel. Az ügyben 273 embert hallgattak meg tanúként, ők döntően Kulcsár Attila ügyfelei és a K&H Equitiesszel kapcsolatban lévő személyek. A nyomozás során több mint 55 ezer oldal irat keletkezett. Az ügy 26 gyanúsítottját 35 bűncselekménnyel gyanúsították meg. A TV2 Híradójának információi szerint mind a 26 gyanúsított ellen vádat emelnek, így a vádlottak közt lesz Kulcsár Attilán kívül Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója, Forró Tamás újságíró, több állami cég azóta leváltott vezetője. A hírműsorban elhangzott: úgy tudják, a gyanúsítottak között egyetlen politikus sincs. Kulcsár Attilát tavaly, március 30-án hozták haza Bécsből, ahol előző év július 17. óta volt kiadatási őrizetben. Első, írásos vallomását tavaly, május 19-én tette, ezt követően még 46 alkalommal hallgatták ki az ügyészek. A volt brókert 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forintos károkozással gyanúsítják. Kulcsár Attila számításai szerint viszont a tényleges kárérték ennél alacsonyabb, 6-7 milliárd forint lehet. Népszava-információ Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának volt vezetője, Molnár Csaba alezredes egy szerdai televíziós műsorban azt mondta: Kulcsár Attilának ő adta meg a bécsi találkozó helyét és idejét, ezért szerinte nem igaz a milliárdos sikkasztással gyanúsított volt bróker keddi nyilatkozata, amely szerint ő önként adta fel magát. Kulcsár ugyanis kedden azt nyilatkozta: „A jó viszonyunkra tekintettel én kezdeményeztem a találkozót, és hívtam ki Molnár Csabát Bécsbe, hogy hazaszállítson.""Az alezredes viszont közölte: „Annyiban igaz Kulcsár állítása, hogy őt én Bécsben azért nem foghattam el, mert őt ott csak osztrák rendőrök foghatták el, hiszen én ott nem intézkedhetek.” Hozzátette: a találkozó vele jött volna létre, és ott volt Kulcsár mellett, amikor elfogták.