Népszava, 2005. november (132. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-12 / 265. szám
NÉPSZAVA Eltévedt a Városháza zegzugos folyosóin, így Demszky Gábor kis híján lekéste főpolgármesteri beiktatását 15 éve. Azóta kiismeri magát, olyannyira, hogy háromszor választották újra Budapest első emberévé. Bírálói szerint azonban ha saját késését sikerült is behoznia, a főváros lemaradását alig-alig. Ugyanakkor szakértők szerint Demszky az a bumerángpolitikus, aki hullámvölgyei ellenére is mindig visszatér a ringbe. Demszky Gábor - az SZDSZ rendszerváltó magjához hasonlóan - értelmiségi-ellenzéki múltat maga mögött tudva lépett az országos politika színpadára. A főpolgármester az országos politikától elkülönülten, de Budapest központi szerepe, húzóereje és kisugárzása miatt mégis országos jelentőségűen kormányoz, miközben kényes egyensúlyt igyekszik tartani a mindenkori kormánnyal. Ezek a sajátosságok formálták Demszky politikai karakterét - vont mérleget a Political Capital a főpolgármester 15 éves időszakáról. A politikai kutatóintézet elemzése egyszemélyi vezetőként, de nem autoriter személyiségként jellemzi Demszkyt, aki hajlandó vállalni a pozíciójából fakadó felelősséget is. Az első tíz évben úgy tűnt, hogy Demszky örök - mondta lapunknak Fekete Sándor politológus. Sőt népszerűsége és támogatottsága kiemelkedő volt. Amikor az Országgyűlés 1994-ben módosította a négy évvel korábbi „túlságosan liberális” önkormányzati törvényt, a főpolgármester ki tudta használni személyes elfogadottságának növelésére, így az új jogszabály megerősítette a főváros, így a főpolgármester pozícióját is - fűzte hozzá Kiszelly Zoltán politológus. (A Horn-kormány alatt Demszky végig megőrizte átlag 64-65 pontos tetszési indexét, amivel a politikusok népszerűségi listáján Göncz Árpád államfő mögött mindig második volt.) Az országos politikában Demszky a pozíciójából fakadó súlyán túl először 1998-ban exponálta magát. Harmadik főpolgármesteri mandátumának elnyerése megemészthetetlen kudarc volt az Orbán-kormánynak, amely nyílt háborúba kezdett a fővárossal. Demszky azonban felvette a kesztyűt. Állította: az Orbán-korány meg akarja fojtani Budapestet, elapasztja a fejlődéséhez szükséges forrásokat és korlátozza a metropolis önmegvalósító autonómiáját. Ebből fakadó személyes népszerűségétől várta az SZDSZ 2002-ben azt a lendületet, ami valódi harmadik erővé teszi a szabad demokratákat. Demszky azonban az SZDSZ-nél történt hatalomátvételével túl sok konfliktust vállalt. Féléves regnálás után, 2001 júniusában mondott le pártelnöki tisztéről, ám a főpolgármesterséghez való visszatérése után már nem tudta a korábbihoz hasonló módon kivonni magát a pártpolitika élvonalából. Ráadásul ez az időszak volt az, amikor megromlott az addig hagyományosan jó fővárosi koalíciós viszony az SZDSZ és az MSZP között - emlékeztetett Kiszelly Zoltán. Nyilvánvalóvá vált ugyanis: mindkét párt erős Budapesten, ami viszont stratégiai jelentőségű, hiszen 32 egyéni körzet van a fővárosban. A politológus szerint az MSZP ekkor kezdte érezni, hogy országosan jó eredményéhez képest alulreprezentált a budapesti politikában és a fővárosi közgyűlésben az SZDSZ-szel szemben. Ezentúl ez vezetett folyamatos súrlódásokhoz a koalíciós partnerek között. Kisebb-nagyobb „csörték” mindig is voltak közöttük, de ekkor kezdődött az első nyílt csata - folytatta Kiszelly, megemlítve a hannoveri villamosok ügyét, ami miatt 2001-ben öt napra de facto is felbomlott a fővárosi koalíció. (A szocialisták a világkiállítás rendezése miatt régi villamosait lecserélő Hannovertől akarták megvásárolni a járműveket, míg a szabad demokraták inkább azt szorgalmazták, hogy ne csak a Nagykömtra, hanem a külvárosi vonalakra is új járműveket vásároljanak, ne használtakat - végül a főváros megvásárolta a hannoveri villamosokat.) A 2002-es önkormányzati választás eredménye azonban figyelmeztetés volt: ha a koalíció megosztott, akkor a jobboldalnak jó esélye van nevető harmadikként befutni - mondta Kiszelly Zoltán, emlékeztetve, hogy nem sokkal maradt le az ismét győztes Demszky mögött Schmitt Pál, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, míg az MSZP aspiránsa, Gy. Németh Erzsébet - a szocialista párt kellő politikai támogatásának hiányában - szerény eredményt ért el. Tudja az MSZP és az SZDSZ is, hogy egymásra vannak utalva - folytatta a politológus. Kiszelly Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialistáknak csak kisebb partnerként, kevesebb befolyással rendelkező szövetségesként van szükségük a liberálisokra, ezért is nem riadnak vissza attól, hogy olykor a Fidesszel együtt gyengítsék Demszky pozícióit. Az SZDSZ azt szeretné, ha Demszky maradna a főpolgármester. Ehhez a megállapításhoz Fekete Sándor azt fűzte hozzá: az SZDSZ-nek jelenleg nincs és várhatóan nem is lesz jobb embere erre a posztra. Mindkettejük szerint sokkal inkább az a kérdés, hogy az MSZP hogy áll a dologhoz. Kiszelly szerint az MSZP továbbra is kiegyezne Demszky személyével, ám ez esetben nagyobb szocialista frakciót és erősebb fővárosi hatáskört kíván elérni a közgyűlésben. Fekete Sándor úgy véli: ha az országgyűlési választáson fővárosi szinten jól szerepel majd az MSZP, akkor a szocialisták elgondolkodhatnak azon, hogy egy erős, nyerésre esélyes főpolgármester-jelöltet állítsanak Demszkyvel szembe. Hozzátette: bár ilyen jelöltből több is szóba került az utóbbi időben (például Molnár Gyula budapesti MSZP-elnök, Horváth Csaba II. kerületi, illetve Hunvald György VII. kerületi szocialista polgármester - a szerk.), azt látni kell, hogy a helyzet nem könnyű. Demszky ugyanis amikor kellett - főképp a választási kampányidőszakban - mindig összeszedte magát, s mint egy bumeráng, visszatért győzni. Az utóbbi időszakban ismét az erősödő, újra ringbe szálló Demszkyt látjuk - tette hozzá. Kiszelly Zoltán mindezt úgy értékelte: noha az MSZP láthatóan erősen versenybe kíván szállni Budapesten, inkább lát készséget a megegyezésre a szocialistáktól, mint hogy belemennének egy kétséges kimenetelű versenybe. Ugyanakkor hozzátette: ha az MSZP belemegy abba, hogy Demszky legyen a közös főpolgármester-jelölt, annak a szocialisták megkérik az árát. Tizenöt éve főpolgármester, a hosszabbítás a parlamenti választásoktól függ Demszky bumerángpolitikus, aki mindig visszatér Szívesen vesz részt a népszerűségét növelő eseményeken, ellenfelei szerint azonban sem buszt, sem várost nem szabadna vezetnie Fotó: Szalmás Péter DEMSZKY GÁBOR NÉPSZERŰSÉGI MUTATÓJA a 90-es évek első felében kisebb kilengésektől eltekintve viszonylag magas volt. Jó formáját sikerült az 1998-as önkormányzati választásokig megőriznie, azonban 1999 elejétől hanyatló tendencia kezdődött. A baloldali-liberális koalíció 2002-es országgyűlési választásokon elért sikere ismét hozott némi népszerűség-növekedést, melyet a főpolgármester a sikerrel megvívott önkormányzati választásokig meg is őrzött. Demszky Gábor negyedik ciklusának első feléig egyenletes, kiugró értékek nélküli közmegítélés alá esett. Az EP-választás után következett Demszky mélyrepülése. A 2004. év nyara a botrányok jegyében telt el. A politikailag súlytalan, de a lakosságot bosszantó botránysorozat példátlanul alacsony tetszési mutatót eredményezett. Adriai nyaralóbotránya miatt a júliusban mért 47-ről augusztusra 39 pontra esett a népszerűsége. Azóta lassan ugyan, de ismét növekszik a főpolgármester tetszési indexe. Demszky „jó szériája” év elején indult: januárban népszerűsége 42 pontra szökött fel a tavaly decemberben mért 39-ről. Igaz, a gyors növekedést látványos csökkenés követte: február-márciusban támogatottsága csak 40 pontos volt. Azóta többé-kevésbé folyamatos a növekedés, különösen a nyár tett jót népszerűségének, hiszen július-augusztusban 43 ponton állt. Tetszési indexe szeptemberben 42 pontos volt a Szonda Ipsos felmérése szerint. 2005. NOVEMBER 12., SZOMBAT HÍR ÉS HÁTTÉR Fidesz: a főpolgármesternek vitatható múltja van, jövője pedig nincs A 15 évi főpolgármesterségében elfáradt Demszky Gábornak pihenést javasolt nemrég a Fidesz-MKDSZ-frakcióvezetője, s egy kispárnát ajándékozott a városvezetőnek. Kupper András bírálta a főpolgármestert, aki szerinte elvesztette már az érdeklődését a város ügyei iránt. Úgy vélte, hogy Demszky Gábor „a pártpolitika foglyává vált”, s fiaskóit jól jelzi az Európa kulturális fővárosa 2010 pályázat kudarca is. Felrótta Demszkynek, hogy maradandó alkotások helyett illúziókeltő ötletekkel „kápráztatja el” a budapestieket. Azt is a szemére vetette, hogy megfutamodott a nagy lehetőségek elől, példaként említette az olimpia és a világkiállítás elmaradását. Fozzátette: ebben a helyzetben a budapestiek a lábukkal szavaznak, s már háromszázezren költöztek vidékre. Összehasonlításul elmondta: az 1956-os forradalom leverése után 250 ezren hagyták el az országot. A fideszes képviselő szerint számos jele van annak, hogy a fővárosiak elégedetlenek Demszky Gábor tevékenységével. Kérdésünkre hosszan gondolkodott azon, vajon mit rontott el a főpolgármester az elmúlt 15 évben, majd visszakérdezett: volt valami, amit jól csinált? Egy dologban ügyes volt Demszky - szögezte le végül - abban, hogy jól kommunikált. Vagy olyat ígért, ami tőle függetlenül amúgy is teljesült volna, vagy ha mégse teljesült valamilyen ígérete, akkor annak felelősségét áthárította az éppen aktuális kormányra, de leginkább az Orbán-kabinetre. Ahogy ettől függetlenül a főpolgármester népszerűsége többé-kevésbé magas, a fideszes politikus szerint annak tudható be, hogy az emberek problémáik megoldását a nagypolitikától várják, s ha nem megy jól nekik, azt szintén a nagypolitikának tulajdonítják, nem pedig a helyi vezetőnek. Mint mondta, ennek ellenére bízik abban, hogy a budapestiek észreveszik: Demszky Gáborral nem képes fejlődésre a város. Ahogyan nem fejlődött eddig sem, a környező országok fővárosaitól való lemaradást maga a főpolgármester által a közgyűlés elé terjesztett várospolitikai fejlesztési koncepció, a Podmaniczkyterv is kimondja - hívta fel a figyelmet. A jövő évi országgyűlési választások eredményétől nagymértékben függ majd az őszi önkormányzati megmérettetés eredménye a fővárosban - ismerte el a Fidesz budapesti elnökeként is tevékenykedő politikus lapunknak, s hozzátette: bízik abban, hogy változás lesz Budapesten jövő ősszel. Az oldalt írta: Lengyel Tibor Tizenöt év sikereiről, kudarcairól - Mit tekint legnagyobb sikerének és kudarcának az elmúlt 15 évben? -A legbüszkébb arra vagyok, ami a Ferencvárosban, a Váci út környékén, az újbudai egyetemvárosnál, a Ráday utcában, a Liszt Ferenc téren vagy a megújult Váci utcában történt. Letettük az alapot, kicseréltünk több ezer kilométer csőhálózatot, rendbe tettük a felszínt és szinte magától visszatért az élet ezekbe a lepusztult negyedekbe. Ez történik most a Józsefvárosban, Lágymányoson, Angyalföld északi részén vagy a Király utca környékén is. A legnagyobb kudarcom, hogy nem sikerült meggyőznöm a pártokat arról, hogy a széttagolt kerületi rendszer árt a városnak, hlogy a 24 egymástól független önkormányzatból egységes várost kellene gyárnunk, és hogy ehhez nincs szükségünk 650 helyi képviselőre. - Mi az, amiben a város előrelépett és mi az, amiben stagnálás vagy visszafejlődés tapasztalható? - Nem az számít, hogy én mit gondolok, hanem hogy mások mit gondolnak a városról. Fia a Fideszt kérdezi, akkor Budapest hanyatlik, szerintük Bukarest is leelőzött bennünket. Ezt halljuk tőlük évek óta, és mert sokat mondják, van, aki el is hiszi. A világ azonban nem ilyennek lát bennünket, és mást mondanak a statisztikák is. Budapest és környéke egész Európa második leggyorsabban fejlődő régiója. A térségben hozzánk érkezett a legtöbb munkahelyteremtő cég, ezért itt a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ami az életminőséget, a város otthonosságát illeti, még sok a dolgunk, de a felmérések szerint így is magunk mögé utasítottuk Prágát, Varsót, sőt Rómát is. A város egyre érdekesebb, izgalmasabb, ezt bizonyítja, hogy egész Európában itt fejlődik a legdinamikusabban a turizmus. - Melyek a jelen kihívásai és melyek lehetnek a következő 15 évben a problémás kérdések? - A gazdasági fejlődés óriási lökést adott a motorizációnak, hogy a budapestiek minden évben 30 ezer autót vesznek. Ezért nem állhatunk le az úthálózat és a tömegközlekedés fejlesztésével. Fel kell készülnünk arra is, hogy egyre több nyugdíjas, idős ember él majd a városban. Már most úgy kell gazdálkodnunk, hogy 15 év múlva gondoskodni tudjunk azokról, akik a városi szolgáltatásokat nem tudják megfizetni. A kormánnyal közösen meg kell oldanunk a lakótelepek problémáját is, ezeket a következő másfél évtizedben fel kell újítani. - Megvan a politikai támogatottság és a személyes ambíció ahhoz, hogy tovább vezesse a várost vagy előveszi a Kupper-féle kispárnát? - Kimondottan élvezem a munkámat, a választási kampány jövő nyárig nem érdekel. Erőt ad, hogy most végre utakat és metrót építhetünk pereskedés helyett. 9