Népszava, 2006. május (133. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-16 / 113. szám
NÉPSZAVA Ma jár le Polt Péter megbízatása - Varga Zs. András követi távozó főnökét Polt Péter legfőbb ügyész távozik. Hogy ki lesz az utódja, bizonytalan Fotó: Demecs Zsolt A távozó főtisztviselő elmúlt hat éve: • Jelölését a tisztségre a Fidesz és a kisgazdapárt mellett a MIÉP is támogatta, az MDF azonban nem. • A 2000. május 5-én tartott titkos szavazáson 206 igen, 168 nem és két tartózkodás mellett választották meg. • A most zárult ciklusban összesen 18 alkalommal nem fogadta el a parlament a legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszait. Leszavazták a fideszes cégfantomizálási ügyekben, de a Happy End Kft. és az Országimázs Központ ügyeiben adott válaszait is. • Polt Alkotmánybírósághoz fordult, mert megelégelte az őt faggató képviselők interpelláció-áradatát. Az Ab úgy döntött, hogy nem vonható felelősségre a legfőbb ügyész a hozzá intézett, és el nem fogadott interpellációk miatt. Giczy: ez a KDNP életképtelen Szétverték a KDNP-t, tönkretették ezt a történelmi pártot, csakhogy közel sem azok, akikre most Nagy Andor, az újdonsült kereszténydemokrata képviselő mutogat. Nem a KDNP korábbi vezetői, hanem a Fidesz a bűnös abban, hogy az egykor jobb napokat látott szervezet évekre kikopott a parlamentből - állítja Bartók Tivadar, a Kereszténydemokrata Párt elnöke. Nagy Andor tegnap a nyilvánosság előtt arról beszélt, milyen csúnyán intézték el még 1998 előtt saját vezetői a Kereszténydemokrata Néppártot. Hogyan tűnt el majdnem teljesen a párt a hazai politikai életből, de hogyan támad fel majd most, miután végre ismét önálló képviselőcsoportja alakult. - Én nem ismerem a KDNP volt irányítóit, 98-ban a Fideszben kezdtem politizálni — mesélte Nagy Andor. - Mindenki tudja, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökeként szolgáltam, s amikor Szécsényben megürült Surján László helye, ott engem indított a Fidesz, és nyertem is egyéniben - folytatta a képviselő. Elmondta, hogy mert a KDNP-ben, illetve a Fideszben ezt lehetővé tették, mind a két párt tagja lett. Természetesnek tartja, hogy Orbán közvetlen munkatársaként immár a kereszténydemokrata frakció tagja, és hogy Semjén Zsolt oldalán a jövő KDNP-jét akarja felépíteni. A történelmi párt egyik maradékát irányító Bartók Tivadar saját bevallása szerint gúnyosan mosolyogva hallgatta Nagy Andor nyilatkozatát. Eszébe jutott, hogyan igyekezett felfalni a kisgazdákkal együtt anno ezt a pártot is a Fidesz. Bartók Tivadar állítja, hogy elődjével, Giczy Györggyel együtt mindig küzdeniük kellett Orbán Viktor támadásai ellen. Hite szerint Semjén Zsolt pártja ma sem létezik, csupán a Fidesz elnöke rájött, hogy az „egy a tábor, egy a zászló” nem működik, így újjá akarja szervezni a jobboldalt, de a maga érdekei szerint. Bartókék nem törődnek Nagy Andorral és a többi újsütetű KDNP-s képviselővel. Giczy György, a párt korábban, botrányok közepette távozott elnöke Bartókhoz hasonlóan a széthullásért Orbán Viktort hibáztatja. Elmondása szerint annak idején, amikor a KDNP nem akart a Fidesz egyik tagozataként működni, Orbán éppen azt tette velük, amit most a Magyar Demokrata Fórummal. Átcsábította magához a fél frakciót, s az önállóság híveit ellehetetlenítette. Ő is úgy érzi, hogy ez a KDNP így életképtelen. Fazekas Ágnes 2006. MÁJUS 16., KEDD BELFÖLD Kérdéses, ki lesz a legfőbb ügyész Kérdéses, ki és mikor töltheti be a hivatalából ma távozó legfőbb ügyész mandátumát. Polt Péter utódát a parlament választja meg, egyszerű többséggel. Lapunk információi szerint az MSZP és az SZDSZ várhatóan nem támogatja majd az államfő által jelölt Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészének megválasztását. Míg nincs utód, Polt egyik helyettese, Belovics Ervin veszi át az ügyészség irányítását. A parlament 2000 májusában választotta legfőbb ügyésszé Polt Pétert, akinek mandátuma ma jár le. Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt az államfő javaslatára a parlament választja meg egyszerű többséggel. Sólyom László április 4-én nevezte meg jelöltjét, Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészének személyében. Az államfő a korábbi szokásoktól eltérően nem egyeztetett az utódról a pártokkal. Bár az új legfőbb ügyész megválasztása nem vált kampánytémává, annyit azért lehet tudni, hogy a kormánypártok nem feltétlenül értenek egyet Horányi jelölésével. Egyrészt attól tartanak, hogy a Polt fémjelezte irányvonalat követi majd, és személye nem lesz az ügyészi szervezet függetlenségének biztosítéka. De forrásaink szerint nagyobb súllyal esik a latba az, hogy a szocialisták keveslik Horányi ügyészségi tapasztalatát. Erre utal Lendvai Ildikó nyilatkozata is, aki tegnap az MTV Nap-kelte című műsorában azt mondta: a legfőbb ügyészt az államfő jelöli, és „azon érdemes gondolkodnunk, hogy mi az álláspontunk az államfő jelöltjével kapcsolatban”. A szocialista politikus szerint a kérdés legkorábban a kormányalakítással egy időben, vagy utána kerülhet az Országgyűlés elé. Lendvai cáfolta, hogy az MSZP Zamecsnik Péter ügyvédet látná szívesen a poszton. Mielőtt Sólyom megnevezte jelöltjét, több lehetséges név felmerült a találgatásokban. Sokan Tóth Mihályt, az ELTE és a Pázmány tanárát látták befutónak, de felmerült Sodor István fővárosi fellebbviteli főügyész, Juhász András Fejér megyei főügyész és Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkárának neve is. A legfőbb ügyészség nem marad vezető nélkül Polt leköszöntével. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta, 17-étől Belovics Ervin helyettes legfőbb ügyész teljes jogkörrel helyettesíti a legfőbb ügyészt. A szóvivő hozzátette, a váltás, illetve a megválasztott legfőbb ügyész hiánya nem okoz fennakadást az ügyészi szervezet működésében. A másik helyettest, Varga Zs. Andrást, aki már az ombudsmani hivatalban is Polt munkatársa volt, az államfő tegnap a legfőbb ügyész javaslatára felmentette. Nem hivatalos információnk szerint Varga követi távozó főnökét. Polt egyébként egy tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján címzetes ügyészségi főtanácsosként folytathatja a munkáját. Népszava-összeállítás • Egy-két eset kivételével nem kerültek bíróság elé az előző ciklushoz kötődő politikai ügyek. • Tavaly januárban titkos beszélgetésen járt irodájában Demeter Ervin, a Fidesz egykori titokminisztere. • Az ügyészségi törvény múlt év végi módosításával vélemények szerint Polt egyfajta menlevelet kapott arra, hogy ne szorgalmazza újraválasztását, de posztja előnyeit továbbra is élvezheti. • Súlyos törvénysértéssel vádolta meg tavaly az ügyészséget Deutsch-Für Tamás fideszes képviselő, miután a kormányfő cégügyeiben sorra elutasították az eljárás megindítását. • A Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére júniusban kezdődik annak a polgári pernek a tárgyalása, amely a miniszterelnök tulajdonában lévő Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. A frakcióvezetők írják alá a koalíciós megállapodást A kormányprogramot várhatóan a két koalíciós párt frakcióvezetője írná alá, s ezzel szentesítenék, hogy hasonlóan látják a politikai és a gazdasági célokat - mondta az MSZP frakcióvezetője a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Lendvai Ildikó így reagált arra a hírre, miszerint Gyurcsány Ferenc kormányfő az SZDSZ és az MSZP összes képviselőjével szignáltatná a még egyeztetés alatt lévő tervezetet. A megállapodás szentesítése így hasonló lehet ahhoz, mint a koalíciós egyeztetések első fordulójakor, amikor Balatonőszödön Gyurcsány Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel állapodott meg arról, hogy egyik párt sem szivárogtat ki híreket a sajtónak. Akkor is felmerült a lapokban, hogy a tárgyalások összes résztvevője aláírt egy ilyen tartalmú nyilatkozatot. A műsorban ugyanakkor az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, Pető Iván megerősítette lapunk korábbi információját, miszerint a liberális párt három minisztérium vezetésével lenne elégedett. Lendvai erre úgy reagált, előbb kormányprogramot alkotnak, s csak utána beszélnek a minisztériumok számáról. Pető azonban megismételte, a tárgyalásokon az oktatásról már megegyeztek, s - részben igazolva lapunk információját, hogy az SZDSZ ragaszkodik Magyar Bálint miniszteri posztjához - közölte: ez valóban meghatározhatná, hogy Magyar folytatja a munkáját, bár sok tényezőtől függ, kiből lesz miniszter. Népszava-információ Szakértők a közszolgálatoknál? A kormányfő internetes naplójában azt írta, most már az foglalkoztatja, hogy „a politikusok mellett sikerül-e olyan embereket is bevonnunk az ország, az állam megújításába, akik sok-sok tapasztalattal rendelkeznek arról, hogyan lehet nagy szervezeteket hatékonyabban, rugalmasabban működtetni." Mivel információink szerint a kormánytagok politikusok lesznek, a bejegyzés arra utalhat, hogy Gyurcsány a közszolgálatba vonná be a szakértőket. 3 Lemondana a reklámok sugárzásáról az MTV Az értékálló és kiszámítható finanszírozási rendszer kialakításáért cserébe beszüntetné a Magyar Televízió a reklámok sugárzását - közölte az MTV elnöke. Rudi Zoltán kijelentette: három-öt évre tervezhető finanszírozás kialakítását várják az új parlamenttől, mert az adófizető nézők megérdemlik, hogy a közmédium valóban független legyen. Az MTV elvégezte, amit a tulajdonos Országgyűlés várt tőle - mondta a tévéelnök. Az elmúlt tíz évben csaknem felére csökkentették a munkatársak létszámát, és a gazdálkodást is egyensúlyba hozták, tavaly 1996 óta először pozitív mérleggel zárt az intézmény - emelte ki Rudi Zoltán. Hozzátette: az MTV úgy kéri egy kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítását a törvényhozástól, hogy a még folyamatban lévő reorganizáció eredménye már látható. Kiemelte: úgy gazdálkodtak tavaly a rendelkezésre álló 16,5 milliárd forint költségvetési pénzből és a 4 milliárd forintnyi reklámbevételből, hogy nem igényeltek pluszforrást. Hozzátette: az összegből 16,5 milliárd a műsorkészítésre ment el. A tévéelnök bejelentette: a 3-5 évre előre tervezhető forrásokért cserébe az MTV hajlandó akár önként is beszüntetni a reklámok sugárzását, jelenleg ugyanis a hatvanmilliárdos piacból négymilliárdnyi a részesedése. Rudi szerint a megnyugtató működéshez, a beruházásokhoz, az átlagosan 15 éves technika lecseréléséhez és a színvonalas műsorkészítéshez legalább 36 milliárd forintra lenne szükségük egy évben, ennyit kapott a köztévé 1997-ben. Hozzátette: az uniós tagállamok így is jóval többet fordítanak a közösségi nyilvánosságra. H. D. Bánáti Jánost választották elnöknek Bánáti Jánost választották a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a testület tisztújító ülésén - tájékoztatott a szervezet. Bánáti korábban a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke volt. Elnökhelyettesnek Szűcs Andreát, Asbóth Edét, Csenterics Ferencet, Fekete Lászlót, Kovács Kázmért és Sulyok Miklóst választották. A kamara főtitkára Gábor László, titkára Kiss Daisy és Török Ferenc lett. (MTI) 2,4 milliárdot vesztett az MR A Magyar Rádió (MR) több mint 11 milliárd forintos saját tőkéje rovására írandó veszteséggel, 2,4 milliárd forint mínusszal zárta a tavalyi esztendőt - tudatta a kuratórium elnöke. Gellért Kis Gábor elmondta: a kuratóriumi elnökség tegnapi ülésén egyhangúlag a kuratórium jóváhagyására javasolta a 2005. évi mérlegbeszámolót és eredménykimutatást. Kiemelte: a menedzsment 2002 óta a veszteséget rendre az archívumba bekerült új anyagok veszteséggel egyenértékű felértékelésével kompenzálta, ezzel a gyakorlattal szakítottak. 2005-től csak a költségvetési forrásokra számíthatnak, tőkepótlásra nem, ezért a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló racionalizálást sürget. Elmondta: a kiszámítható finanszírozás érdekében csatlakozott az MTV kuratóriumi elnöksége által a parlamentnek készített javaslathoz, amely az üzemben tartási díj visszaállítását célozza. (Népszava) Egyezmények a Világbankkal Három szerződést írtak alá a Pénzügyminisztériumban (PM), hogy megkezdődjék az Észak-budapesti Szennyvíztisztító korszerűsítése és a Duna alsó szakaszán Gemenc térségében a vizes élőhelyek rehabilitációja. A megállapodásokat Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára, Demszky Gábor főpolgármester és Daniela Gressani, a Világbank régióigazgatója írta alá. A beruházások összértéke 28,6 millió dollár, amelyhez a Globális Környezetvédelmi Alap 12,5 millió vissza nem térítendő támogatást nyújt. Emellett 9 millió dollár hazai önrészt kell biztosítani és 7,12 millió dollár világbanki hitel is kapcsolódik a projektekhez. (MTI) Esélyteremtő oktatáspolitikát várnak A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt várja el az új kormánytól, hogy a közszféra és az oktatás modernizációja során ne kizárólag pénzügyi, hanem elsősorban szakmai szempontok figyelembevételével alkosson programot. Bár még nem kérték a szakszervezet véleményét arról, milyen irányítású legyen az oktatási tárca, az érdekvédők kíváncsiak lennének egy szocialista, szociáldemokrata irányításúra. Varga László elnök úgy fogalmazott, nem elégedettek a két cikluson át megtapasztalt liberális oktatáspolitikával, mert az nem mindig szolgálta az oktatás résztvevőinek érdekét. (Népszava)