Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-23 / 19. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2007. JANUÁR 23., KEDD NÉPSZAVA Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a magyar kultúra napján kulturális életünk és oktatásunk kiemelkedő szereplőinek. A Himnusz megszületésének jeles ünnepét a tárca vezetője kihasználta arra is, hogy népszerűsítse új kulturális stratégiáját, amelyet először decemberben tárt a nyilvánosság elé. A program sarkalatos pontjai a kultúra új finanszírozási lehetőségei, amelyeket ezúttal néhány érintettel vizsgáltunk meg alaposabban. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kommunikációjában beiktatása óta nagy szerepet kap, hogyan lehet a kulturális területre magánforrásokat bevonni. A tárcavezető világossá tette, a közeljövőben nem lesz több állami pénz a kultúrára. Lapunknak adott interjújában nemrégiben a miniszter a forrásbővítést többek között a kulturális járulékkör bővítésével és az ösztönző adótörvényekkel képzelte el. Török András, az üzleti szféra és a kultúra egymásra találásán három éve fáradozó Summa Artium vezetője óvott attól, hogy bárki azt higgye, van egy recept, amelyet csak meg kell szerezni, és már árad is a pénz a kultúrába. Nem mozgósíthatók magánforrások az állami szerepvállalás növelése nélkül - hangsúlyozta a szakember. Török két európai példát hozott: Nagy-Britanniát és Franciaországot, mindkét országban hatalmas magánforrásokat sikerült a kultúrafinanszírozás terén megmozgatni, ám az állam is többet áldozott. Franciaország drámai nagyságú adókedvezményekkel élénkítette a magánszféra áldozatvállalását. Jelenleg nálunk, ha egy kiemelten közhasznú szervezet számára ajánl fel valaki pénzt, az adóalapjából az összeg 150 százalékát vagy adójából az összeg 35 százalékát írhatja le. „Ha ezt A stratégia • Vidékfejlesztés • Tehetséggondozás • Új országkép • Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 • Új kulturális finanszírozás az összeget például a duplájára emelnék, akkor megindulna a magánadományok özöne a kultúra felé” - véli Török. Erre azonban rövid távon nem lát esélyt a szakember. A másik út a brit modell. A thatcheri időkben megnyirbálták a kulturális költségvetést a szigetországban, de ugyanakkor óriási összegeket fordítottak a kultúra támogatásának élénkítésére, úgy, hogy a magánforrás mellé az állam ugyanakkora összeget helyezett. Ennek magyar változatát épp a Kogartban jelentette be nemrég Hiller István, ám hogy pontosan mekkora állami összeg áll rendelkezésre, és milyen kezdeményezések kaphatnak a magánforrás mellé ugyanakkora államit, homályban maradt. Kovács Gábort kérdeztük a tervről, aki elmondta, a Kogart képes és kész arra, hogy az üzleti szférától pénzt gyűjtsön akkor, ha ezt az összeget a magyar álam megduplázza. Ha ebből az összegből - mint kiemelten közhasznú szervezet - a saját programját valósíthatja meg. Ám, a Szellemi életünk megújítására lesz szükség a jövőben Művelődés és biznisz a magyar kultúra napján ban az esetben, ha a tárca akarja megszabni az összegyűjtött magánpénz felhasználásának módját, nem fog sikerrel járni - jósolja az üzletember. „Az állam korábban szinte teljeskörűen szponzorálta a művészetet, s kizárólagos pozíciójánál fogva számos feltételt diktált. Az új helyzetben, amikor az állam ki akar vonulni a finanszírozásból, meg kell válnia irányító funkciójától is” - emlékeztet a három éve működő alapítvány létrehozója, kuratóriumi tagja. Török András felajánlotta, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból különítsenek el - legalábbis teszt jelleggel - százmillió forintot. Ez az összeg jelentené azt az alapot, amelyhez az összekalapozott magánforrás mellé az állam hozzáadná a maga ötven százalékát. A magánforrások fogadása az állami intézmények számára ma még nehézkes. Derdák Új nemzeti díjak megalapítását szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a képen dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbival és Suchman Tamással Fotó: Kertész Gábor A megújulás programja A decemberben nyilvánosságra hozott program öt fő területet jelöl meg: a sorban az első a kulturális vidékfejlesztés, amelyben számos, már korábban beindított program, így a vidéki múzeumok kiállításait fejlesztő Alfa program, az élő népművészetet felkaroló Tengertánc program és a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentését célzó Közkincs program szerepel. A kultúra és oktatás közös pontjaként a tehetséggondozást jelöli meg az új kulturális politika, ehhez kapcsolódva elkészül az országos ösztöndíjleltár. A modern Magyarországnak új országképre van szüksége - áll a dokumentumban - belföldön és külföldön egyaránt. Ez utóbbira a 19 magyar kulturális intézet szolgál elsősorban, a bővülés a kulturálisattasé-hálózat létrehozása irányába történhet. Ma adja ki először a tárca a Magyar Kultúra Követe címet, információink szerint Kertész Imre író, Lady Solti, Solti György özvegye, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Sebestyén Márta népdalénekes, Fischer Iván karmester, Fehér László festőművész veheti át az elismerést. A tárca a nagyszabású kulturális évadokról sem mond le, jelenleg Németországban bonyolítja az Ungarischer Akzentet. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-es projekt önálló programpontként szerepel a kulturális modernizációs programban. A kultúrafinanszírozásról is beszél a tervezet. Az állami források nem növekednek az elkövetkező években, ezért az Arts and Business szellemében az üzleti szféra szerepvállalására kell építeni. — András, a Párizsi Magyar Kulturális Intézet igazgatója épp a Népszavában panaszolta nemrégiben, hogy az intézményben nyitandó - jövedelmet termelő - vendéglő megnyitásához máig nem kapott a minisztériumtól engedélyt. Hamvay Péter Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a magyar kultúra napján, hétfőn Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj Hiller István miniszter és Schneider Márta szakállamtitkár a magyar kultúra napja alkalmából Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat adományozott: Báron László bábművésznek, a kecskeméti Ciróka Bábcsoport művészeti vezetőjének; Borsos István képző- és iparművésznek, a püspökladányi gimnázium nyugalmazott igazgatójának; Durányik László karnagynak, a kecskeméti Kodály Iskola karnagy-tanárának; Keserű Imre diákszínjátszástagozat-vezetőnek, a budapesti Keleti István Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Művészeti Szakközépiskola, valamint a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanárának; Novák Zsuzsanna koreográfusnak, a budapesti Supernova Táncegyüttes, Promontor Táncsportklub művészeti vezetőjének; Szabadi Mihály koreográfus, táncgyűjtőnek, a sióagárdi együttes vezető koreográfusának; Szathmáry-Király Ádám fotóművésznek, a kazincbarcikai polgármesteri hivatal vezető főtanácsosának; Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj a pécsi Bartók Béla Férfikarnak; a szanyi Bokréta Néptáncegyüttesnek; a soproni Fotóklub Egyesületnek; a mezőtúri Szivárvány Citerazenekarnak; a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Bibliotéka Emlékérem Bánfalvi Lászlónénak, az Ózdi Városi Könyvtár igazgatójának; Beck Ivánnénak, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosának; Biczák Péternek, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár igazgatójának; Dán Krisztinának, a Fővárosi Pedagógiai Intézet nyugalmazott könyvtárosának; Győrfi Csabánénak, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatóhelyettesének; Keveházi Katalinnak, a Szegedi Tudományegyetem könyvtára osztályvezetőjének; Koltay Klárának, a Debreceni Egyetem Nemzeti Könyvtára főigazgató-helyettesének; Lukács Zsuzsannának, az Országos Idegennyelvű Könyvtár osztályvezetőjének; Poós Lászlóné Schmidt Veronikának, a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Elektronikus Könyvtár vezetőjének; Szilágyi Sándorné Zsigó Juditnak, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesének; Márai Sándor-díj Grendel Lajos Kossuth-díjas írónak; Tóth Krisztina József Attila-díjas költő-műfordítónak; Márton László József Attila-díjas író, drámaíró, műfordítónak. Szent-Györgyi Albert-díj Hiller István miniszter és Manherz Károly szakállamtitkár a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott: Babinszky Lászlónak, a Kaposvári Egyetem rektorának; Berta Andrásnak, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesének; Dékány Imrének, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Gáborjányi Richárdnak, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának; Gebei Sándornak, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának; Gömör Bélának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának; Hrubos Ildikónak, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesének; Huszenicza Gyulának, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának; Magyar Györgynek, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főiskolai tanárának; Meggyesi Tamásnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusának; Pintér Andrásnak, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának; Schmidt Istvánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának; Szenthe Jánosnak, az ELTE Matematikai Intézete tudományos tanácsadójának; Szilágyi Lászlónak, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának. Posztumusz Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott a közelmúltban elhunyt Bence Györgynek, az ELTE Filozófiai Intézete volt egyetemi tanárának. Apáczai Csere János-díj Bakondi Jánosnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Bartha Gyulának, az acsai Általános Művelődési Központ igazgatójának; Cseh Bélának, a bajai Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája igazgatójának; Géher Istvánnak, az ELTE egyetemi tanárának; Fodorné Győri Piroskának, a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatóhelyettesének; Hegedűs Oszkárnénak, a IV. kerületi Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatójának; Horn Györgynek, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapító pedagógiai vezetőjének; Kerékgyártó Istvánnak, a tállyai Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola vezetőjének; Megyimóreczné Schmidt Ildikónak, a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola tanszakvezető zongoratanárának; Molnár Sándornak, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Nagy Erzsébetnek, a XIII. kerületi Zeneiskola tanszakvezető gitártanárának; N. Szabó Józsefnek, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának; Oláh Évának, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának; Ötvös Péternek, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensének; Sádt Edének, a XIV. kerületi Kós Károly Kollégium igazgatójának; Szabó Miklósnénak, a kiskunhalasi Bernáth Lajos Kollégium nyugalmazott igazgatóhelyettesének; Szakács Mihályné Farsang Máriának, a Tessedik Sámuel Főiskola főigazgatójának; Szegfű Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető főiskolai tanárának; Szirmai Imrének, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának; Szuhay Miklósnak, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusának; Kiss Árpád-díj Chrappán Magdolnának, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar főiskolai docensének; Nagy Jenőnének, a Tessedik Sámuel Főiskola főiskolai adjunktusának; Sovány Istvánnak, a XIV. kerületi Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójának; Tóth Béláné Köröspataki-Kiss Ágnesnek, a Budapesti Műszaki Főiskola egyetemi tanárának; Tölgyesi Józsefnek, a Kodolányi János Főiskola főiskolai docensének; Brunszvik Teréz- díj Kirsch Évának, a nyergesújfalui Benedek Elek Óvoda vezetőjének; Kissné Korbuly Katalinnak, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar dékánhelyettesének; Kovács Gábornénak, a szombathelyi Benczúr Óvoda vezetőjének; Mezőfi Zoltánné közoktatási szakértőnek; Perlai Rezsőnének, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kara nyugalmazott főiskolai docensének; Tóth Józsefnének, a Pécs-Szabolcsi Óvoda nyugalmazott óvodavezetőjének; Varga Istvánnénak, az Ózd-Farkaslyuk Óvoda nyugalmazott óvodavezetőjének; Árvai Gézánénak, az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ pedagógiai előadójának; Baloghné Béni Gabriellának, a IV. kerületi Homoktövis Általános Iskola igazgatóhelyettesének; Bató Flóriánnak, a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola tanárának; Bánfalvi Katalinnak, a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola tanszakvezető gordonkatanárának; Biernaczky Szilárdnénak, a XII. kerületi Solti György Zenei Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának; Fekete Ildikónak, a XIII. kerületi Zeneiskola zongoratanárának; Gömöry Andrásnak, a VIII. kerületi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanárának; Jósa Erzsébetnek, a IV. kerületi Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium tanárának; Nagy Ernőnek, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma tanárának, karnagynak; Rónai Miklósnak, a XI. kerületi Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatójának; Rudolf Ottónénak, a Drámapedagógiai Társaság Életmű-díjas drámapedagógusának; Papp Andornénak, az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettesének; Szederkényi Józsefnek, a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola igazgatójának; Újvári Sándornak, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tanárának; Zátonyiné Fazekas Erzsébetnek, a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának. Karácsony Sándor-díj Éltes Mátyás-díj Bagotai T. Györgyinek, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a BLISS Alapítvány logopédusának; Kröpfl Mihálynénak, a Fővárosi Önkormányzat Pilisi Óvodája, Általános Iskolája és Gyermekotthona igazgatójának; Máténé Sej Jolánnak, a pécsi Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójának; Pató Endrénének, a sárospataki Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium gyógypedagógusának; Virágh Károlynénak, a IX. kerületi Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola gyógypedagógusának, logopédusnak. Kitüntetések Szili újfajta mecenatúrát sürget A mecenatúra újfajta kultúrájának meghonosodását, egy mecenatúraalap létrehozását, illetve új nemzeti díjak megalapítását szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napján a Parlamentben. Az ünnepségen mintegy száz művész és tudós vett részt. Az elnök elmondta: a nemzet színésze és a nemzet sportolója díjak után tovább kell menni ezen az úton, legyen a nemzetnek képzőművésze, építésze, tudósa. A házelnök szerint a sikeres filmtörvény után most a színházi törvény megalkotása lenne soron. Szili Katalin a megjelenteket a „szellemi felsőház képviselőinek nevezve" hozzátette: szeretné, ha a mecenatúra újfajta kultúrája honosodna meg Magyarországon. Az új rendszerhez pedig egy alap létrehozását fogja szorgalmazni képviselőtársai körében, melyből „valóban a kiválóságainkat tudjuk majd támogatni" - mondta Szili Katalin. A Himnusz születésnapján, a magyar kultúra napján az a cél, hogy „veszekedős, acsarkodós" idők után Németh László-díj Ale Istvánnénak, a görbeházi Széchenyi István Általános Iskola tanítójának; Balás Andrásnénak, a XII. kerületi Kiss János Általános és Középiskola igazgatóhelyettesének; Dornbach Ferencnének, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola nyugalmazott tanítójának; Genzelmann Jánosnénak, a váci Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatóhelyettesének; Kiss Attilánénak, a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola tanítójának; Orbán Istvánnénak, a vonyarcvashegyi Eötvös Károly Közös Fenntartású Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanítójának; Péter Istvánnénak, a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola tanítójának; Szabó Gézánénak, a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolája és Gimnáziuma szakvezető tanítójának; Szlahóné Szilágyi Margitnak, a vecsési Halmi Telepi Általános Iskola tanítójának; Tóka Zoltánnénak, a budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettesének. az emberek csendben legyenek, politikamentesen emlékezzenek ezer év egyetemes magyar kultúrájára - jegyezte meg Szili Katalin.