Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-01 / 204. szám
NÉPSZAVA 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT BELFÖLD Az államfő bármikor felszólalhat a Házban A köztársasági elnök az alkotmány szerint részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein. A házszabály pedig úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, valamint a kormány tagjai bármikor felszólalhatnak a parlament ülésén. Sólyom László Szili Katalinnak küldött levelében ezeket a passzusokat említette. A házszabály egyébként a napirenden kívüli felszólalásokkal foglalkozó fejezetben azt írja, hogy „a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak". Ilyen kérdésekben szólalhatnak föl napirend előtt a frakcióvezetők is, valamint napirend után bármelyik képviselő. A demokratikus államszervezet értékeinek megerősítését célozza a köztársasági elnök Sólyom beszédével kezdődik az ülésszak Felszólal Sólyom László államfő a parlament szeptember tizedikei első ülésén. A köztársasági elnök - aki erről levélben értesítette Szili Katalin házelnököt - „a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítéséről" beszél majd. Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője lapunknak arra a kérdésére, hogy az államfő foglalkozik-e majd a Magyar Gárdával, azt mondta, az elnök minden, a magyar közéletet foglalkoztató kérdést a saját súlyának megfelelően érint. Sólyom László köztársasági elnök beszédével kezdődhet az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja. Az államfő levélben tájékoztatta Szili Katalin házelnököt, hogy a szeptember tizedikei ülésen napirend előtt fel kíván szólalni, és „a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítéséről” beszél majd. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője lapunknak elmondta, Sólyom László azért szólal föl a parlament őszi ülésszakának első napján - amely az őszi politikai szezon nyitányának is tekinthető, mert a demokratikus államszervezet értékeivel összefüggő sok alapkérdés foglalkoztatja a közéletet. Ezen értékek megerősítése a köztársasági elnök feladata - tette hozzá Kumin Ferenc. Arra a kérdésünkre, hogy az államfő beszél-e majd a Magyar Gárdáról, a főosztályvezető azt mondta, minden, a magyar közéletet foglalkoztató kérdést a saját súlyának megfelelően érint majd az államfő. Sólyom László júliusban, az MTV A szólás szabadsága című műsorában beszélt az értékekről. Akkor mindkét politikai oldallal kapcsolatos kritikái előkerültek. Gyurcsány Ferenc kormányfő balatonőszödi beszédével összefüggésben azt mondta, „az elnöknek lehetősége van, hogy az értékeket képviselje, (...) a demokráciába vetett bizalmat ássa alá, hogyha valaki akár jó cél érdekében is (...) becsapja a választókat”. „Én azt vártam a miniszterelnöktől, hogy ezt ismerje be”, nem ismerte be, nem kért bocsánatot, hanem magyarázta, hogy miért tette — közölte. Sólyom László azonban azt is kijelentette, hogy a másik oldal az intézményrendszer hitelét vonja kétségbe. „(...) vitatkoznom kell az ellenzékkel arról, hogy az alkotmány valóban alkalmas-e arra, hogy ennek a rendszernek az alkotmányát, az alapját képezze” - jelentette ki. Szerinte tisztességesen kell politizálni, és csak az intézményekben lehet bízni: az alkotmányban, az alapjogokban, amelyeket semmilyen krízisben nem lehet kétségbe vonni. Úgy vélte, megtörtént a rendszerváltás, és a magyar alkotmányos rendszerrel egy kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni. Államfővé választása óta Sólyom László összesen háromszor, ebben a ciklusban kétszer beszélt az Országgyűlésben. Először 2005-ös megválasztásakor szólalt föl. Akkor a többi között azt mondta, „fölesküdtem arra, hogy az alkotmányon őrködöm. Ennek szigorúságában senki ne kételkedjen! Az alkotmány azonban nemcsak intézményeket és hatásköröket szabályoz, hanem mindenekelőtt és mindenekfelett erkölcsi értékeket nyilvánít ki (...). Ezek megőrzése és ezek között különösképpen az emberi méltósághoz és az emberi élethez való jog, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása az egyik legfőbb feladatom”. Másodszor a jelenlegi parlament alakuló ülésén szólalt föl az államfő. Akkor a többi között azt emelte ki, hogy „a választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el”. Érintette a képviselők „szabad mandátumának” kérdését, valamint kifejtette, hogy az Országgyűlésben megvan minden számottevő támogatást élvező politikai irányzat, melyek mindegyike részese a hatalomnak, és minden képviselő egyenlő legitimációval bír. Hozzátette, „a kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni”, és meg kell különböztetni a képviselők együttes felelősségétől. Kijelentette, hogy „az Országgyűlés közös felelőssége (...) az alapos, tárgyszerű vitára, az érvek valódi mérlegelésére vonatkozik”. Tavaly nyáron is beszélt Sólyom a parlamentben az előtt, hogy a képviselők leszavazták első legfőbb ügyészjelöltjét, Horányi Miklóst. Népszava-információ Sólyom László két évvel ezelőtti megválasztása óta háromszor mondott beszédet az Országgyűlésben Fotó: Szalmás Péter Államtitok, ki lövethet le eltérített repülőgépet Ombudsmanhoz fordult a Népszava, kérve, vizsgálja meg, jogosan minősül-e államtitoknak, hogy Magyarországon ki dönthet egy polgári repülőgép lelövetéséről. A minősített adatok védelméről szóló, jelenleg egyeztetés alatt álló törvényjavaslat melléklete - „a Magyar Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának megőrzésével összefüggő minősíthető adatok jegyzéke” - egyik pontja szerint államtitoknak minősülnek a „Nemzeti Döntéshozó Személy döntés-előkészítésével kapcsolatos adatok terrorista céllal eltérített polgári légi járművek elleni műveletek során”. Ez önmagában jogszerű, de nem tudni, ki a döntéshozó. A magyar jogalkotásban a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat után merült fel, hogy amennyiben az amerikaihoz hasonló módon öngyilkos merénylők esetleg átveszik a repülőgépek feletti irányítást, azokat, tekintet nélkül az ártatlan utasok életére - adott esetben - a légvédelemnek, illetve a légierőnek le kell lőnie. Erről akkoriban - tudomásunk szerint - 3000-es jelzetű, azaz titkos kormányhatározat született. E jogszabály értelmében a kormány az úgynevezett Nemzeti Döntéshozó Személy hatáskörébe utalta az utasok, illetve a földön megvédendők élete fölötti végső határozat jogát. A Honvédelmi Minisztériumban érdeklődésünkre azt közölték, hogy e személy kiléte, beosztása államtitok, elsősorban az ő védelme érdekében. Lapunknak név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint ez a döntéshozó lehet a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter, de akár a vezérkari főnök is. A hadsereg főparancsnoka, az államfő sem zárható ki a listáról, bár egy kormányhatározattal ő nyilvánvalóan nem jogosítható, illetve kötelezhető semmire. Nem tartható azonban az a helyzet, hogy az illetékes - akár emberéletek százairól, ezreiről is döntő - személy kiléte az ország nyilvánossága előtt titokban maradhasson. Nyilvános jogszabályban egyébként sem szerepelhet hivatkozás titkos döntésre. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Népszava érdeklődésére közölte, ha ilyen beadvány érkezik, kivizsgálja, hogy jogszerű-e a titkosítás. Lapunk ezért fordult az ombudsmanhoz. Veress Jenő Novemberig értékelheti az ügyészség a történteket Lengyel-ügy: még nyomoznak Meghosszabbították a Lengyel Zoltán (volt fideszes) országgyűlési képviselő ellen indított ügyészségi eljárás határidejét - tájékoztatta lapunkat Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezető főügyésze. A most november 9-ig meghosszabbított nyomozással folyamatosan értékelik az eddig beszerzett bizonyítékokat és tanúvallomásokat, illetve - mint azt Keresztes Imre lapunknak elmondta - párhuzamosan figyelemmel kísérik a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél (BNYÜ) zajló nyomozást is. Mint ismert, Lengyel Zoltán ellen az I. kerületi rendőrkapitány tett feljelentést hivatalos személy elleni erőszak miatt, miután (a rendőrök állítása szerint) egy utcai igazoltatásnál a képviselő ellenállt az intézkedésnek, nem volt hajlandó igazolni magát és megütötte az egyik járőrt. Lengyel is feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt; ez ügyben a BNYÜ nyomoz. Lengyelt tanúként (sértettként) már meghallgatták. Keresztes Imre főügyész a Népszava kérdésére elmondta: az általuk vizsgált feljelentés ügyében eddig nem hallgatták ki gyanúsítottként Lengyel Zoltánt, egyelőre még a bizonyítékok elemzése folyik, ráadásul a képviselő és ügyvédje újabb bizonyítási indítvánnyal élt, s ennek szintén helyt adnak. Lengyel Zoltán képviselőt mentelmi jogának kikérésére akkor lesz szükség, ha gyanúsítottként kívánják meghallgatni a vádhatóságnál. Ha a gyanú megalapozottá válik, akkor a legfőbb ügyész kérheti ki a képviselő mentelmi jogát a parlamenttől. Budai Gyula, a politikus ügyvédje elmondta: nincs információjuk arról, hogy az ügyészség kezdeményezte volna a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Lengyel a botrányos eset után kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából; ez egyúttal azt is jelenti, hogy már nem tagja a pártnak, így várhatóan a nagyobbik ellenzék párt is - adott esetben - támogatni fogja Lengyel mentelmi jogának felfüggesztését. Népszava-információ A képviselő már nem tartozik a Fidesz soraiba, de esete változatlanul rejtélyes 3 Politikai évadot nyit az MSZP Kétnapos frakcióülést tart a jövő hét végén az MSZP. A tapolcai tanácskozás első napján Gyurcsány Ferenc miniszterelnökpártelnök tart politikai értékelést, valamint beszél az új politikai évad feladatairól. Másnap a képviselőcsoport munkarendjét vitatják meg a frakciótagok. Lendvai Ildikó frakcióvezető (képünkön) szerint négy feladatot kell megtárgyalni: az egészségügyi szolgáltatások javítását, a „leszakadók” felzárkóztatását az oktatásban, a 2009-2010-re vonatkozó gazdaságélénkítési lépéseket, illetve a politikai agressziót, radikalizmust. (MTI) Változhat a parlament munkarendje Elképzelhető, hogy változhat az Országgyűlés őszi munkarendje, így a korábban megszokott hétfői és keddi ülésnapok helyett kedden és szerdán lenne plenáris ülés. Az MTI szocialista frakcióból származó értesülései szerint a képviselőcsoport egyelőre a frakción belül véleményezi a javaslatot, amely szerint a hétfői napokon tartanának hosszabb, több napirendi pont megtárgyalására alkalmas frakcióülést, az Országgyűlés plenáris ülései pedig így keddre és szerdára kerülnének át. Ebben az esetben azonban a kormányülések időpontján is változtatni kellene, mivel jelenleg szerdán - szeptember 7-ig pénteken is - zajlanak a kabinet ülései. (MTI) Hármas államfői találkozó Boris Tadic szerb és Stjepan Mesic horvát államfővel találkozik a Duna-Dráva Nemzeti Park területén Sólyom László köztársasági elnök kedden. A magyar és a horvát államfő még május elején kereste fel a Duna és a Dráva összefolyásánál fekvő Kopácsi Rét Természeti Parkot, és a magyar elnök javasolta partnerének, hogy a terület védelme és fejlesztése váljék közös magyar-horvát-szerb projektté. Az államfők kedden átadják a „Duna-Dráva ökotáj” természetvédelmi értékeit bemutató, négynyelvű táblát. (MTI) Újabb ítéleteket enyhítettek Jogerősen bűnösnek mondott ki a Fővárosi Bíróság két férfit pénteken a tavaly őszi zavargásokkal összefüggésben; a két külön eljárásban tárgyalt ügyekben csoportosan, társtettesként és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt mondták ki az ítéleteket, amelyekben enyhítették a korábbi elsőfokú döntéseket. Az egyik eljárásban 2 év 2 hónapnyi börtönbüntetésről 1 év 6 hónapra enyhítették az egyik férfi büntetését, míg a másikban egy 1 év 6 hónapos felfüggesztett szabadságvesztést enyhítettek 1 év 2 hónapra az eredeti, 5 éves próbaidőt 2 évre csökkentve. Az elmúlt héten ez volt a második eset, hogy az őszi zavargásokkal kapcsolatban büntetéseket enyhített a bíróság. (MTI) Négyen pályáznak az MTI élére Négy pályázat érkezett a Magyar Távirati Iroda Zrt. elnöki posztjára. Ezt Bayer József, a kiíró Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) elnöke mondta a pályázatok felbontása után. Az MTI élére aspirál Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió Budapest főszerkesztője, Kerekes Pál kommunikációs szakember, Váradi Emil, aki 2002-től 2005-ig az MTI általános szakmai alelnöke volt, valamint Vince Mátyás, a hírügynökség jelenlegi elnöke. A TTT júniusban írta ki a pályázatot, a jelenlegi elnök, a posztot 2002 óta betöltő Vince Mátyás mandátuma november végén jár le. (MTI) EP-képviselők a roamingdíjakról Percenként 144 forintra csökkent a külföldről Magyarországra telefonálás díja az Európai Unió roamingdíjakról szóló rendelete következtében - mondta Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő a szocialista EP-képviselők sajtótájékoztatóján. Kollégája, Hegyi Gyula azt emelte ki: 2010-ig folyamatosan fog csökkeni a roaming, azaz a hazai mobil külföldi használatának díja. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy csökkenjen a külföldi mobilos internetezés díja is. Lévai Katalin arról beszélt, hogy az Európai Parlament jogi bizottságában nagy vita után győzött az álláspont, amely szerint ne legyenek különbségek az országok között az árak tekintetében. (MTI)