Népszava, 2008. március (135. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-03 / 53. szám
NÉPSZAVA 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ INTERJÚ 9 A szociáldemokraták kiválása új helyzetet teremtett a kormányzó frakcióban véli Zugló szabad demokrata polgármestere Nem fél kipróbálni a politikában szokatlan dolgokat Elképzelhetőnek tartja az ellenzékkel való jó együttműködés intézményesítését a főváros XIV. kerületének szabad demokrata polgármestere, miután a Zuglóban eddig többségben lévő kormánypárti frakció új helyzetbe került azzal, hogy a szocialistákból „kiváltak" a szociáldemokraták. Weinek Leonárd az SZDSZ fiatal politikusaként egyelőre helyben kíván bizonyítani, noha sokan már most a „Demszky utáni éra" kulcsfigurájának tartják. Lapunknak adott interjújában arról is beszélt, szerinte világos és elvszerű politikával újra megerősödhet a liberális párt. Más kerületekhez hasonlóan Zuglóban is „átigazoltak” egyes szocialista képviselők a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Befolyásolja ez a kerületben az erőviszonyokat? - Ez elsősorban a szocialisták belügye, de a frakció kettéválása polgármesterként engem is érint. A képviselő-testületben az eddigi többség új helyzetbe került. Óbudán a közelmúltban egy ellenzéki szocialista képviselőcsoport vált kétfelé, nálunk viszont egy kormányzó frakció. Itt az SZDSZ és az MSZP formális együttműködési megállapodást kötött a választások után, ezt most ki kell bővíteni a szociáldemokratákkal. A zavartalan működés érdekében tehát a jövőben még szélesebb körű konszenzuskeresésre törekszem. Az újonnan alakult MSZDP-frakcióval ma együttműködési megállapodást is köt az SZDSZ, így biztosítva a képviselő-testület zökkenőmentes munkáját. Nem zárnám ki az ellenzékkel való eddigi jó együttműködés intézményesítését sem. Jóleső érzés, hogy Zuglóban már-már szokássá válik az egyhangú szavazás a testületben. Ha országosan jellemző is a megosztottság, szeretném, ha Zugló e tekintetben kivétel lenne. Talán így lesz ez a kerület idei költségvetésének elfogadásakor. Tavaly fővárosi szinten az oktatástól kezdve a kultúrán át az egészségügyig szinte minden terület megszenvedte a megszorításokat. Mennyire stabil Zugló működése? - Nálunk nincs megszorítás, de felelősen gazdálkodunk a zuglóiak pénzével. Nem zártunk be iskolát, óvodát és az egészségügyben a járóbeteg-ellátásban is fejlesztésre készülünk. Ezért is fontos az intézményi vagy szerkezeti átalakítás, mert főleg ezekből kell megtalálni a forrást a fontos ügyekre. Ide kapcsolódik a Zuglói Vagyonkezelő közelmúltbeli átalakítása. Nem értek ugyanis egyet kerületi szinten egy második hivatali szerepet vivő, számos dologgal foglalkozó cég rendszerével. Az átláthatatlanság, az indokolatlanul kevert profilú működés és a rendezetlen felelősségi viszonyok sokszor okoznak működési problémát, politikai zavart. Nem lehet egyszerre magasugrásra és súlyemelésre edzeni, vagyis önkormányzati mérlegelést igénylő kis és nagy ügyekben dönteni, emellett pedig mondjuk ingatlant fejleszteni. Elfogadhatatlan az is, hogy a vagyonkezelés politikai játszmák áldozata lehessen. Átalakított mást is. Elsőnek Budapesten, de talán az országban is bevezette a két műszakos munkarendet a kerületi ügyfélszolgálaton. Milyen ennek a fogadtatása? Ma már nem csak fél nyolctól négyig dolgoznak az emberek, van, aki este, és van, aki reggel elfoglalt inkább. Változtatni kellett a megrögzött szokásokon és alkalmazkodni az újfajta igényekhez. Ha azok, akiknek a munkájából és adójából működtetjük az önkormányzatot, csak este érnek rá, akkor este kell nyitva tartani. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, a város másik végében is híre ment a zuglói ügyfélszolgálatnak. - Sokat hallani mostanában két nagy beruházásról, a Bosnyák tér teljes átépítéséről, illetve a Mexikói úti kisföldalattivégállomás fejlesztéséről. Mi épül ezeken a helyeken? - Két nagyon különböző esetről van szó, de egy dolog közös bennük: a magántőke szeretne egy lerobbant tömegközlekedési végállomás környékén fejleszteni. Az önkormányzatnak világos szabályokat kell hoznia, hogy a zuglóiak érdekében befolyásolni tudja a folyamatokat. A Bosnyák téren egy ötletpályázat támogatta a tervezést. Ott az önkormányzat véleményét figyelembe véve épülhet az új városközpont. A Mexikói útnál a terület fővárosi tulajdon, így korlátozottabb a befolyásunk, de a szabályozási tervek azért rajtunk múlnak. Itt a fejlesztő megítélésem szerint túlzóan beépített, nagy forgalmú beruházást képzelt el, ezért ebben a formában nem tudjuk támogatni az elképzeléseit. Azt szeretném, hogy az építkezés illeszkedjen a környezetbe, a közlekedés és parkolás ne tegye tönkre a környéket. Hiszek abban, hogy tudunk kompromisszumot kötni. — A beruházások kapcsán gyakran éri az önkormányzatot az a kritika, hogy hagyja eltűnni a „zöld Zuglót”. Mit tesz a túlzott beépítés ellen? Polgármesterként az egyik első intézkedésem éppen azt célozta, hogy megállítsuk a városfejlesztés szempontjából megkérdőjelezhetően egyeduralkodó telekeladási folyamatot. Ilyen módon tehát új túlépítések nem indulhattak. Folyamatban lévő fejlesztések persze vannak. A „zöld Zugló” ezenközben is közös értékünk. Nem engedem csökkenteni a zöldfelületeket, azt viszont szeretném, ha a „barna Zugló”, vagyis a vasút menti rozsdaövezet és az elhagyott ipari területek is fejlődésnek indulhatnának. Szeretnénk megvásárolni és továbbfejleszteni a Rákosrendezői pályaudvar területét is. - Ha már közlekedési csomópont és fejlesztés... Elér-e valaha ön szerint Zuglóba a 4- es metró? - A környezetvédelmi engedélyt nemrég kapta meg a metró zuglói szakasza. Itt helyben nincs hatásunk a döntésre, de megteszünk mindent a folyamatok elősegítéséért. - Elődje szerint Zugló „büntetésben volt” az elmúlt ciklusban az ő jobboldalisága miatt, azóta 180 fokos fordulatot vett a kerület? - A kerületnek nagyon régi „adósságai” vannak. Sajnos a mindenkori kormányok egyre kevesebb pénzt hagytak az önkormányzatoknál, ami nem éppen az önkormányzatiságot erősítette. De a múltat félretéve, nagyon fontosnak tartom a helyhatóságok eladósodását fékező törvényhozási törekvéseket, ám ez csak egy része a problémának. A jogszabályok egyre több feladatot adnak az önkormányzatoknak, de pénz nem jár hozzá. Emellett ellátunk több olyan önként vállalt feladatot is, ami nem jogilag, sokkal inkább erkölcsileg kötelező. Ezekről a kérdésekről kellene közösen gondolkodni, ami viszont lehetetlen széles körű társadalmi megbékélésre és konszenzusra törekvés nélkül. Jelenleg ennek a csapdahelyzetnek vagyunk mindannyian foglyai. - Az SZDSZ fiatalító kampánya nyomán jelenleg ön az egyik legifjabb polgármester. Ennek előnyét vagy hátrányát érzi inkább? - Valóban fiatalon lettem polgármester, ami nagy megtiszteltetés, de dupla felelősség is így választott tisztséget betölteni. Ezért is tartom úgy, hogy feladatom és kötelességem az emberek érdekében egy új szemléletet meggyökereztetni. Nem félek kipróbálni a politikában szokatlan, új dolgokat sem. Például nemrég az iskolák sorsával kapcsolatos testületi döntés előtt végigtelefonáltuk a kerületi háztartásokat és megkérdeztük a zuglóiak véleményét abban a kérdésben, amiről a képviselőknek is szavazniuk kellett később. A közvetlen demokrácia egyik eszközével éltünk. - Sokan, többek között Fodor Gábor is önben látja a „Demszky utáni éra” egyik kulcsfiguráját. Vannak főpolgármesterjelölti ambíciói? - Zuglóra, a zuglóiakra koncentrálok. A ködös álmodozásnak nem vagyok híve, annak örülnék, ha a zuglóiak elégedettek lennének 2010-ben az addigi teljesítményünkkel. Demszky Gábor fontos tisztséget lát el, és lényeges, hogy a jövőben is szabadelvű, és mint ilyen, baloldali értékekre is nyitott főpolgármester álljon a város élén. A párt ügyvivő testületének tagjaként mit tud tenni azért, hogy az SZDSZ 2010-ben elérje az áhított 10 százalékot? - A receptem az, hogy világos és elvszerű politikát kell folytatni, megértően más politikai vélemények iránt is. A jó megoldások azonban csak szakmai kompromisszumokon alapulhatnak, ezután jöhet a politikai kompromisszum és nem fordítva! Szerintem a többség nem kíváncsi a közéleti acsarkodásra. Én ebben a szellemben próbálok Zuglóban dolgozni, de meggyőződésem, hogy ezen a téren nemcsak helyi, hanem országos szinten is politikai kultúraváltásra van szükség. L. T. Weinek Leonard nem híve a ködös álmodozásnak Fotó: Népszava-archív Szívesen borászkodik is Weinek Leonárd 1968-ban született Budapesten. Első diplomáját 1992-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte, majd jogot hallgatott. Hét évvel később az Egyesült Államokban közgazdászdiplomát szerzett. Ezután vállalatfinanszírozással és üzletfejlesztéssel foglalkozott, majd menedzsment- és szervezetfejlesztő tréner-tanácsadó lett. Ugyanezt 2006 tavaszáig a Budapesti Kommunikációs Főiskolán oktatta is, ám politikai szerepvállalása miatt oktatói munkáját feladta. Több éve egy londoni székhelyű fejlesztési alap magyarországi vezetője. Az SZDSZ tagja. A 2006-os önkormányzati választásokon az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként indult. Szoros eredmény mellett nyerte el a polgármesteri posztot: elődje, a Fidesz-KDNP színeiben induló Rátonyi Gábor a voksok 46,22 százalékát kapta, míg ő a szavazatok 47,63 százalékát szerezte meg. Egy évvel később, a tisztújításnál bekerült a szabad demokraták vezető szerveibe, az országos tanácsba és az ügyvivői testületbe. Szabadidejében szívesen foglalkozik sport- és művészetpártolással, illetve szőlészet-borászattal. Társadalmi elnökségi tagja az MTK-nak.