Népszava, 2010. szeptember (137. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

Akár sikeres is lehet a szimbolikus politizálás, ha megfelelő cukormázzal öntik le - vélekedett lapunknak a politológus Horthy Miklós nyomában a kormány Szent Korona-tan, Corvin-lánc, Ludovika-hagyo­­mány, Szent Jobb körmenet, ispánság, Gömbös Gyula rehabilitációja. A Fidesz-KDNP áprilisi hata­lomra kerülése óta egyre kevésbé kapja fel a fejét az ember ezekre a kifejezésekre, az új kormány ugyanis szinte minden megnyilvánulásában vis­­­szarepült az időben nyolcvan-kilencven évet. A horthysta eszmevilággal Orbán Viktor és a Fidesz- KDNP gyorsan megmutatta, milyen történelmi ha­gyományokra támaszkodik a jobboldal. BÍRÓ MARIANNA H­a kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket - mondta Orbán Viktor a Ma­gyar Gárdáról még 2008-ban. Április óta azonban már azt is tapasztalni lehet: a régi-új mi­niszterelnök nem kizárólag gár­daügyekben tesz úgy, mint Hor­thy Miklós. A magyar történe­lem legalábbis ellentmondásos alakja iránti elköteleződés nem új jelenség a jobboldalon, ugyanakkor az elmúlt években inkább a radikális szélsőjobb élt e korszak szimbólumrend­szerével. Az új kormány tehát e kérdésben is a szélsőségek felé nyit, ettől pedig az 1920 és 1944 októbere között kormány­zó Horthy antiszemitizmusa és a fehérterrorról beszámoló em­lékek sem riasztják vissza. Ez alapján az is körvonalazódik, hogy a második Orbán-kor­mány miféle nemzeti együtt­működést álmodott meg. Alkotmány Az új alkotmány szükséges­ségének indoklásában és az alaptörvénybe beemelni kívánt tanokban az 1944 előtti idő­szak „jogfolytonosságának”, pontosabban e korszak eszme­világának erőltetése mutatko­zik meg. Ismét felmerült a Hor­­thy-korszakban hivatalos Szent Korona-tan beemelése az alkot­mányba, illetve annak pream­­bulumába. Az I. világháború után a hatalmat a kormányzó Horthy a Szent Korona nevében gyakorolta. A bíróságok ítéletei­ket „A magyar Szent Korona nevében!” kezdő mondattal hoz­ták. Sokak szerint azonban a tan - amely a koronától eredez­teti a hatalmat - ellentétben áll a hatályos alkotmánnyal, ami kimondja, hogy Magyarország köztársaság, ahol „minden ha­talom a népé”. Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor alkotmányozó tanácsadó testü­letének tagja meg is erősítette ezt a tervet, ráadásul az új alaptörvény kapcsán pedig már királyságról is beszélt. Az al­kotmány-előkészítő bizottság­nak pedig egy keresztényde­mokrata módosító indítvány szerint át kell tekintenie, hogy a hatályos alaptörvény megfe­lelően tartalmazza-e „alkot­mányfejlődésünk történeti érté­keit”. Ha ez még nem lenne elég, Schmitt Pál köztársasági elnök beiktatási beszédében azt mondta: az alkotmányból ki­hagyhatatlan a Szent Korona eszméje. Ludovika Az augusztus 20-i tisztavatá­son az 1945 előtti, Magyar Ki­rályi Honvéd Ludovika Akadé­mia hagyományaihoz vissza­nyúló „a hazáért mindhalálig” felkiáltással tettek esküt az if­jú tisztek, és beszédében követ­te őket Schmitt Pál köztársa­sági elnök is. A latin nevén Ludoviceum, röviden csak Ludovika a magyar katonai fel­sőoktatás legmagasabb képzé­si szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyaror­szágon. Az akadémián kétféle oktatás zajlott: a tiszt- és a fel­sőfokú képzés. A katonaiskola a magyar nemzettudat felkelté­sének egyik fontos eleme volt - itt honosították meg a magyar nyelvű tisztképzést. Az akadé­miáról kikerült tisztek azonban egyetlen eszmét szolgáltak: fel­tétlen hűséggel voltak a kor­mányzó Horthy Miklóshoz. Ispánság Néhány hete jelentette be a kormány a közigazgatási refor­mot, amely a járásokat és a fő­­ispáni rendszert is visszaállíta­ná. A megyei kormányhivatalok élére ugyanis kormánymegbí­zott politikus kerül majd janu­ártól, a kabinetben pedig állító­lag komolyan felmerült, hogy e tisztséget ispánnak nevezzék el. A történelmi hagyományok­kal rendelkező ispánság az új­kori magyar közigazgatásban már főispán és alispán tiszt­ségre oszlott. Míg előbbit a ki­rály nevezte ki, és őt is - illetve a kiegyezés után a kormányt - képviselte, addig az alispán a vármegye által választott tiszt­ségviselő, 1870-től a törvényha­tóság első tisztviselője volt. Szent Jobb Nemcsak óriási Szent Jobb körmenetet, hanem aratóünne­pélyt is rendezett a kormány idén a takarékos augusztus 20-i ünnep alkalmából. A XIX. szá­zad második felében kezdett ki­alakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb­ereklye körmeneten való körül­­hordozása. A körmenet az 1900-as évek elején, a Darányi Ignác földművelési miniszter ál­tal indított mozgalom aratóün­nepségének elterjesztése érde­kében lett kiemelt esemény. A Horthy-rendszerben fektették le ugyanis augusztus 20-ának mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A korábbi szokások közül újjáélesztették a Szent Jobb körmenetet (Horthy Mik­lós - aki egyébként Orbánhoz hasonlóan református volt, ez a vallás pedig nem fogadja el a szentek létezését - maga is rendszeresen részt vett a kör­meneten, Orbánhoz hasonlóan) és a lóversenyt. Új szokásokat teremtettek a tisztavatással, az ünnepélyes őrségváltással, és először 1927-ben tűzijátékot is rendeztek a Gellért-hegyről. Ér­dekesség, hogy 1999-ben éppen Réthelyi Miklós, az Orbán-kor­mány humán csúcsminisztere vezetésével készült röntgen- és endoszkópos vizsgálat a Szent Jobbról, e kultuszt tehát a tár­cavezető is erősítheti. Corvin-lánc Az elmúlt hetekben felmerült az Orbán-kormány berkeiben, hogy a szocialista kormányok által „elfelejtett” Corvin-láncot ismét az állami kitüntetések soraiba emeljék. A kormányzati kommunikációs államtitkár, Kovács Zoltán nyilatkozott is a Hír Tv-nek az első Fidesz-kabi­­net által 2001-ig adományozott kitüntetésről. „Komoly problé­mának, hiányosságnak” nevez­te, hogy „elfelejtődött” e kitün­tetési forma, de döntés még nem született e kérdésről - állí­totta később a kormányszóvivő. „A kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló minisz­terelnöki rendelet még hatá­lyos”, közölte aztán a Hetekkel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya. A Corvin-lánc kitüntetést 1930. október 11-én Horthy Miklós kormányzó alapította Klebels­­berg Kunó vallás- és közokta­tásügyi miniszter javaslatára. Az első ceremóniát 1931. febru­ár 24-én, Mátyás király szüle­tésnapja tiszteletére rendezték. A tudósoknak, íróknak, művé­szeknek járó elismerés a Hor­­thy-korszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított, csakúgy, mint az első Orbán­­kormány alatt. Horthy és Hitler találkozója. Visszatérnek a 30-as évek? forrás: archív Monarchia-retró Valóban előkerültek a Horthy-korszak szimbólu­mai, volt is és biztosan lesz is még ezekből a Fi­desz politizálásában - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a magyar társadalomban alapvető kérdés, hogy „hol té­vesztettünk utat?" A mérsékelt jobboldal általá­ban az 1944-45-ös szovjet, hivatalosan német megszállás idejét tartja ennek a pontnak. Ezért a Fidesz választóinak megfelelni akarva azt kom­munikálja, hogy az ennél korábbi eseményeket, irányokat, eszméket lehet és kell vállalni. Fia a kormánypárt a 44. március 19. előtti állapot vis­­­szaállítására törekszik, azzal a jobboldali közép­­osztályt elégíti ki. Ezeknek a szimbólumoknak a visszaemelése a mai közéletbe a magyar törté­nelem folytonosságát, annak mostani visszaállí­tását üzenik - ahogy a Szent Korona-tan is. Az Orbán-kormány ezzel saját bázisát erősítené, mint az előző kormányzati ciklusában. Akkor azonban elfeledkeztek arról, hogy ez megosztja a társadalmat, hiszen kifejezetten középosztály­beli hagyományokról van szó, a szegényebbek kívül rekednek, nem is értik őket. De ez nem is meglepő, hiszen - mint mondta - a Fidesz politi­kusi bázisa is erősen a jobboldali középosztály­ból épül, így a középosztály eszmevilága is érvé­nyesül a párt politikájában. Kiszelly szerint egyébként Orbán miniszterelnöki tevékenységét nem Florihyhoz, hanem inkább a Tiszákhoz, Ti­sza Istvánhoz és Kálmánhoz lehetne hasonlítani. Ezzel biztosan megfelel a Fidesz-tábornak, hi­szen a mai magyar jobboldal értelmezésében a világ nem változik. A politológus példaként említette, hogy Or­bán maga is a nemzetállamok újraéledéséről be­szél, így szerinte egyértelműen Horthy-retróról vagy inkább Monarchia-retróról lehet beszélni a kormány szimbolikus politizálásában, és ez akár sikeres is lehet, ha le tudják úgy önteni cukor­mázzal, hogy a szegények is magukénak érez­zék. A gond ezzel az, ha nem konszenzusos, ha­nem oktrojált a szimbolika - emelte ki. Minden politikai pártnak megvan ugyanis a maga szim­bólumrendszere, amelyet megpróbál érvényesí­teni a közéletben, de a Fidesz még a szimbolikus politizálást is zéró összegű játszmának fogja fel - összegezte Kiszelly Zoltán. » Egyetlen tekintély létezik csak” A Florihy-rendszer és az újabb Orbán-hatalom esz­mei hasonlóságaira hívta fel a figyelmet Ungváry Ru­dolf már áprilisban, Az egypárti „demokrácia" győ­zelme című, Népszabad­ságban közölt publicisztiká­jában. A történész a többi között kiemelte: „helyreállt a politikai térképen az a pártstruktúra, amely 1939- ben jellemezte az országot s amelynek éltető lelki hor­dozói 1945 után visszahú­zódtak a magánéletekbe. A nagy jobboldali gyűjtőpár­tot 1939-ben Magyar Élet Pártjának hívták. Ez a párt olyan »centrális politikai erőtérben« kormányzott, mely egykor megakadá­lyozta a nyugat-európai tí­pusú demokrácia maradék­talan érvényesülését." A második Orbán-kormány nemzeti együttműködést meghirdető, de központi politikai erőtérben gondol­kodó többségéről úgy vél­te: „Ők alkotják azt a »cent­rális erőteret«, ahol egyet­len politikai oldalnak lesz csak igazán szava, egyetlen tekintély létezik csak és amely (ezúttal nem »inter­nacionalista«, »népi«, hanem 1945 után megint) »nemze­ti«, »magyar«. Mintha min­den más felfogás képviselő­je nem volna ugyancsak nemzeti és magyar." Rehabilitálják Gömböst Augusztusban visszaállítot­ták Gömbös Gyula díszpolgár­ságát az orosházi fideszes kép­viselők. A Békés megyei város Fidesz-MDF-támogatással meg­választott polgármestere, Né­meth Béla utóbb pontosított; szerinte ugyanis nem adták vissza a város díszpolgári címét Gömbösnek, mert azt korábban el sem vették. Még 2002-ben az akkor MSZP-s többségű önkor­mányzat nem vonta vissza a cí­met, hanem egy minősítéssel élt, amely szerint Gömbös „a díszpolgári cím viselésére mél­tatlan”. A polgármester szavai szerint a most az újra kiadan­dó Orosháza díszpolgárai című könyvből ezt a minősítést von­ták vissza. Gömbös 1924-ben megalakította a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Pártot vagy rövidebb nevén a „Fajvédő Pár­tot”. 1932-36 között a kormány­fő elsőként gratulált a német kancellárrá választott Hitler­nek, majd 1933 júniusában - el­sőként a vezető európai politi­kusok közül - találkozott vele.

Next