Népszava, 2010. szeptember (137. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-11 / 212. szám
Akár sikeres is lehet a szimbolikus politizálás, ha megfelelő cukormázzal öntik le - vélekedett lapunknak a politológus Horthy Miklós nyomában a kormány Szent Korona-tan, Corvin-lánc, Ludovika-hagyomány, Szent Jobb körmenet, ispánság, Gömbös Gyula rehabilitációja. A Fidesz-KDNP áprilisi hatalomra kerülése óta egyre kevésbé kapja fel a fejét az ember ezekre a kifejezésekre, az új kormány ugyanis szinte minden megnyilvánulásában visszarepült az időben nyolcvan-kilencven évet. A horthysta eszmevilággal Orbán Viktor és a Fidesz- KDNP gyorsan megmutatta, milyen történelmi hagyományokra támaszkodik a jobboldal. BÍRÓ MARIANNA Ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket - mondta Orbán Viktor a Magyar Gárdáról még 2008-ban. Április óta azonban már azt is tapasztalni lehet: a régi-új miniszterelnök nem kizárólag gárdaügyekben tesz úgy, mint Horthy Miklós. A magyar történelem legalábbis ellentmondásos alakja iránti elköteleződés nem új jelenség a jobboldalon, ugyanakkor az elmúlt években inkább a radikális szélsőjobb élt e korszak szimbólumrendszerével. Az új kormány tehát e kérdésben is a szélsőségek felé nyit, ettől pedig az 1920 és 1944 októbere között kormányzó Horthy antiszemitizmusa és a fehérterrorról beszámoló emlékek sem riasztják vissza. Ez alapján az is körvonalazódik, hogy a második Orbán-kormány miféle nemzeti együttműködést álmodott meg. Alkotmány Az új alkotmány szükségességének indoklásában és az alaptörvénybe beemelni kívánt tanokban az 1944 előtti időszak „jogfolytonosságának”, pontosabban e korszak eszmevilágának erőltetése mutatkozik meg. Ismét felmerült a Horthy-korszakban hivatalos Szent Korona-tan beemelése az alkotmányba, illetve annak preambulumába. Az I. világháború után a hatalmat a kormányzó Horthy a Szent Korona nevében gyakorolta. A bíróságok ítéleteiket „A magyar Szent Korona nevében!” kezdő mondattal hozták. Sokak szerint azonban a tan - amely a koronától eredezteti a hatalmat - ellentétben áll a hatályos alkotmánnyal, ami kimondja, hogy Magyarország köztársaság, ahol „minden hatalom a népé”. Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor alkotmányozó tanácsadó testületének tagja meg is erősítette ezt a tervet, ráadásul az új alaptörvény kapcsán pedig már királyságról is beszélt. Az alkotmány-előkészítő bizottságnak pedig egy kereszténydemokrata módosító indítvány szerint át kell tekintenie, hogy a hatályos alaptörvény megfelelően tartalmazza-e „alkotmányfejlődésünk történeti értékeit”. Ha ez még nem lenne elég, Schmitt Pál köztársasági elnök beiktatási beszédében azt mondta: az alkotmányból kihagyhatatlan a Szent Korona eszméje. Ludovika Az augusztus 20-i tisztavatáson az 1945 előtti, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia hagyományaihoz visszanyúló „a hazáért mindhalálig” felkiáltással tettek esküt az ifjú tisztek, és beszédében követte őket Schmitt Pál köztársasági elnök is. A latin nevén Ludoviceum, röviden csak Ludovika a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az akadémián kétféle oktatás zajlott: a tiszt- és a felsőfokú képzés. A katonaiskola a magyar nemzettudat felkeltésének egyik fontos eleme volt - itt honosították meg a magyar nyelvű tisztképzést. Az akadémiáról kikerült tisztek azonban egyetlen eszmét szolgáltak: feltétlen hűséggel voltak a kormányzó Horthy Miklóshoz. Ispánság Néhány hete jelentette be a kormány a közigazgatási reformot, amely a járásokat és a főispáni rendszert is visszaállítaná. A megyei kormányhivatalok élére ugyanis kormánymegbízott politikus kerül majd januártól, a kabinetben pedig állítólag komolyan felmerült, hogy e tisztséget ispánnak nevezzék el. A történelmi hagyományokkal rendelkező ispánság az újkori magyar közigazgatásban már főispán és alispán tisztségre oszlott. Míg előbbit a király nevezte ki, és őt is - illetve a kiegyezés után a kormányt - képviselte, addig az alispán a vármegye által választott tisztségviselő, 1870-től a törvényhatóság első tisztviselője volt. Szent Jobb Nemcsak óriási Szent Jobb körmenetet, hanem aratóünnepélyt is rendezett a kormány idén a takarékos augusztus 20-i ünnep alkalmából. A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobbereklye körmeneten való körülhordozása. A körmenet az 1900-as évek elején, a Darányi Ignác földművelési miniszter által indított mozgalom aratóünnepségének elterjesztése érdekében lett kiemelt esemény. A Horthy-rendszerben fektették le ugyanis augusztus 20-ának mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A korábbi szokások közül újjáélesztették a Szent Jobb körmenetet (Horthy Miklós - aki egyébként Orbánhoz hasonlóan református volt, ez a vallás pedig nem fogadja el a szentek létezését - maga is rendszeresen részt vett a körmeneten, Orbánhoz hasonlóan) és a lóversenyt. Új szokásokat teremtettek a tisztavatással, az ünnepélyes őrségváltással, és először 1927-ben tűzijátékot is rendeztek a Gellért-hegyről. Érdekesség, hogy 1999-ben éppen Réthelyi Miklós, az Orbán-kormány humán csúcsminisztere vezetésével készült röntgen- és endoszkópos vizsgálat a Szent Jobbról, e kultuszt tehát a tárcavezető is erősítheti. Corvin-lánc Az elmúlt hetekben felmerült az Orbán-kormány berkeiben, hogy a szocialista kormányok által „elfelejtett” Corvin-láncot ismét az állami kitüntetések soraiba emeljék. A kormányzati kommunikációs államtitkár, Kovács Zoltán nyilatkozott is a Hír Tv-nek az első Fidesz-kabinet által 2001-ig adományozott kitüntetésről. „Komoly problémának, hiányosságnak” nevezte, hogy „elfelejtődött” e kitüntetési forma, de döntés még nem született e kérdésről - állította később a kormányszóvivő. „A kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet még hatályos”, közölte aztán a Hetekkel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya. A Corvin-lánc kitüntetést 1930. október 11-én Horthy Miklós kormányzó alapította Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A tudósoknak, íróknak, művészeknek járó elismerés a Horthy-korszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított, csakúgy, mint az első Orbánkormány alatt. Horthy és Hitler találkozója. Visszatérnek a 30-as évek? forrás: archív Monarchia-retró Valóban előkerültek a Horthy-korszak szimbólumai, volt is és biztosan lesz is még ezekből a Fidesz politizálásában - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a magyar társadalomban alapvető kérdés, hogy „hol tévesztettünk utat?" A mérsékelt jobboldal általában az 1944-45-ös szovjet, hivatalosan német megszállás idejét tartja ennek a pontnak. Ezért a Fidesz választóinak megfelelni akarva azt kommunikálja, hogy az ennél korábbi eseményeket, irányokat, eszméket lehet és kell vállalni. Fia a kormánypárt a 44. március 19. előtti állapot visszaállítására törekszik, azzal a jobboldali középosztályt elégíti ki. Ezeknek a szimbólumoknak a visszaemelése a mai közéletbe a magyar történelem folytonosságát, annak mostani visszaállítását üzenik - ahogy a Szent Korona-tan is. Az Orbán-kormány ezzel saját bázisát erősítené, mint az előző kormányzati ciklusában. Akkor azonban elfeledkeztek arról, hogy ez megosztja a társadalmat, hiszen kifejezetten középosztálybeli hagyományokról van szó, a szegényebbek kívül rekednek, nem is értik őket. De ez nem is meglepő, hiszen - mint mondta - a Fidesz politikusi bázisa is erősen a jobboldali középosztályból épül, így a középosztály eszmevilága is érvényesül a párt politikájában. Kiszelly szerint egyébként Orbán miniszterelnöki tevékenységét nem Florihyhoz, hanem inkább a Tiszákhoz, Tisza Istvánhoz és Kálmánhoz lehetne hasonlítani. Ezzel biztosan megfelel a Fidesz-tábornak, hiszen a mai magyar jobboldal értelmezésében a világ nem változik. A politológus példaként említette, hogy Orbán maga is a nemzetállamok újraéledéséről beszél, így szerinte egyértelműen Horthy-retróról vagy inkább Monarchia-retróról lehet beszélni a kormány szimbolikus politizálásában, és ez akár sikeres is lehet, ha le tudják úgy önteni cukormázzal, hogy a szegények is magukénak érezzék. A gond ezzel az, ha nem konszenzusos, hanem oktrojált a szimbolika - emelte ki. Minden politikai pártnak megvan ugyanis a maga szimbólumrendszere, amelyet megpróbál érvényesíteni a közéletben, de a Fidesz még a szimbolikus politizálást is zéró összegű játszmának fogja fel - összegezte Kiszelly Zoltán. » Egyetlen tekintély létezik csak” A Florihy-rendszer és az újabb Orbán-hatalom eszmei hasonlóságaira hívta fel a figyelmet Ungváry Rudolf már áprilisban, Az egypárti „demokrácia" győzelme című, Népszabadságban közölt publicisztikájában. A történész a többi között kiemelte: „helyreállt a politikai térképen az a pártstruktúra, amely 1939- ben jellemezte az országot s amelynek éltető lelki hordozói 1945 után visszahúzódtak a magánéletekbe. A nagy jobboldali gyűjtőpártot 1939-ben Magyar Élet Pártjának hívták. Ez a párt olyan »centrális politikai erőtérben« kormányzott, mely egykor megakadályozta a nyugat-európai típusú demokrácia maradéktalan érvényesülését." A második Orbán-kormány nemzeti együttműködést meghirdető, de központi politikai erőtérben gondolkodó többségéről úgy vélte: „Ők alkotják azt a »centrális erőteret«, ahol egyetlen politikai oldalnak lesz csak igazán szava, egyetlen tekintély létezik csak és amely (ezúttal nem »internacionalista«, »népi«, hanem 1945 után megint) »nemzeti«, »magyar«. Mintha minden más felfogás képviselője nem volna ugyancsak nemzeti és magyar." Rehabilitálják Gömböst Augusztusban visszaállították Gömbös Gyula díszpolgárságát az orosházi fideszes képviselők. A Békés megyei város Fidesz-MDF-támogatással megválasztott polgármestere, Németh Béla utóbb pontosított; szerinte ugyanis nem adták vissza a város díszpolgári címét Gömbösnek, mert azt korábban el sem vették. Még 2002-ben az akkor MSZP-s többségű önkormányzat nem vonta vissza a címet, hanem egy minősítéssel élt, amely szerint Gömbös „a díszpolgári cím viselésére méltatlan”. A polgármester szavai szerint a most az újra kiadandó Orosháza díszpolgárai című könyvből ezt a minősítést vonták vissza. Gömbös 1924-ben megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot vagy rövidebb nevén a „Fajvédő Pártot”. 1932-36 között a kormányfő elsőként gratulált a német kancellárrá választott Hitlernek, majd 1933 júniusában - elsőként a vezető európai politikusok közül - találkozott vele.