Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011.JANUÁR 3., HÉTFŐ Kérik Orbán szabóját és fodrászát is Az MSZP és a Jobbik mellett az LMP is bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a médiatörvény miatt. Az ökopárt és a szocialisták is emlékeztettek, hiába kérték a köztársasági elnököt, hogy a sajtó szabadságának és Magyarország nemzetközi tekintélyének megőrzése érdekében ne írja alá a jogszabályt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Ab-től. Az MSZP egyébként Rákay kinevezésére úgy reagált: személyében Orbán Viktor lemezlovasa veheti át a köztévé irányítását. Lendvai Ildikó arra kérte a Fideszt, nevezze meg „Orbán Viktor szabóját, fodrászát, cipészét is, hogy megtudhassuk: testőre és műsorközlője után még kinek a személyes szolgálatait kívánja magas közfunkcióval jutalmazni". Elkezdődött a magyar médiarendszer átszervezése: teljhatalom, költözés és teljesítménybér Philip lett a nemzeti főadó intendánsa Miután az államfő „titokban" aláírta a médiatörvényt, minden akadály elhárult a közmédia kormányzati átformálása elől. Például a Fidesz-nagygyűlésekről és a jobboldali önkormányzatoknak borsos áron tanácsokat adó cégeiről is ismert Rákay Philip lett az MTV m1 csatornájának intendánsa. Kinevezésével elkezdődött a közmédia átalakításának többlépcsős folyamata, amely az év végére „érik be". Addigra az ígéretek szerint a BBC mintájára egységes rendszer jön létre, melynek gazdasági és tartalmi kérdéseiben gyakorlatilag teljhatalmat kap a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap. A négy közmédium - az MTV, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI - pedig alávetett szerepbe kerül. A Magyar Televízió (MTV) m1 csatornájának, vagyis „a nemzeti főadó” intendánsává nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató a Fidesznagygyűlések konferansziéjaként ismert Rákay „Philip” Kálmánt, míg másik intendánsként az m2 új profiljának megteremtése a Ma Reggel című műsor vezetőjeként ismert Süveges Gergő feladata lesz. Ezzel - az üzemi tanács halasztási kérelmét figyelmen kívül hagyva - elkezdődött a közmédia új rendszerének kialakítása. A háromszakaszos folyamatnak az előre megírt forgatókönyv szerint az év végéig kell lezárulnia, hogy 2012 januárjától már a mintának tekintett angol BBC-hez hasonló elveken működő, egységes nemzeti közmédia működjön Magyarországon. A többlépcsős átalakításnak azonban nem minden eleme világos, számos részletkérdés tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a közmédia finanszírozását szolgáló pénz az alap kezébe kerül. Ennek élére korábban a Fidesz gazdasági háttéremberéhez, Simicska Lajoshoz kötődő Fazekas Csabát nevezte ki a médiatanácsot irányító Szalai Annamária. Az alaphoz került a közmédiumok munkatársainak többsége is, az egyes intézmények - az MTV, Magyar Rádió és a Duna Televízió - ötvennél kevesebb embert tarthattak meg. Egyedül az új közmédia „gyártóbázisaként” működő MTI-ben maradhatott valamivel több munkatárs. A többiek munkáltatója januártól az alap lett. A Fazekas vezette szervezethez kerültek a négy közmédium eszközei, vagyonának jelentős része, így milliárdos ingatlanjaik és archívumaik tulajdonjoga is. A „központosítás” indokaként az alap és a négy médium vezetője által jegyzett forgatókönyv vagy „tájékoztató” azt hozza fel, hogy a magyar közmédia jelenleg finanszírozhatatlan és pazarló, kiszolgáltatott és átláthatatlan, ráadásul képtelen biztosítani a szakmai minőséget. Minderre gyógyírt kínál viszont a vezetők szerint az idén év végéig teljes körűen létrejövő, más struktúrában működő új rendszer. Az átalakítás egyik alapelve, hogy az új közmédiumok ne egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve működjenek. A másik, hogy a vagyongazdálkodás észszerűsítése hatékonyabbá teszi a pénzügyi-gazdasági működést. A harmadik alapvető cél, hogy a közmédiumok feleljenek meg a kor kihívásainak. Mindezek érdekében úgy tervezik átalakítani a rendszert, hogy az a jövőben két pillérre támaszkodjon. Az egyik pillér maguk a „szerkesztésükben független” közmédiumok „utódai”, a másik pedig az alap. A közmédiumok ezentúl nem gyártanak, csak megrendelnek produkciókat. Az egyes cégeknél maradt alkalmazottak közé tartoznak a tartalommegrendelő főszerkesztők (producerek), mint a beszállított tartalmak „szakmai megítélői”. Minden, médiatartalmat előállító munkatársat viszont az alap alkalmaz, és veszi át a négy közmédium működtetésének, finanszírozásának feladatát is. Az alap - és az ott foglalkoztatottak feladata a „belső gyártású” anyagok elkészítése, a szolgáltatók pedig bár rendelhetnek „külső” produkciókat, ezeket is az alapnál kell igényelni, ott hagyják jóvá ezeket, és az alap tárgyal, köt szerződést a beszállítókkal is. A gazdasági és tartalmi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú alapot irányító Fazekas munkáját három, az operatív munkát felügyelő vezérigazgató-helyettes segíti. Egyikük a gazdasági feladatokért, a másik a támogatási döntésekért felelős, míg a szolgáltatási vezérhelyettes az alap tartalom-előállítási és beszerzési munkáját irányítja. A koncentráció és a hatékonyság, valamint a takarékosság jegyében az Alap Integrált Szolgáltató Központja (ISZK) intézi a közmédiumok azonos adminisztrációs feladatait - pénzügy, számvitel, jogi kérdések, járműflotta-kezelés - is. Mi marad mégis az egyes társaságok hatáskörében? A közmédiumok vezérigazgatói és szolgáltatási, illetve gazdasági helyettesei - a vázolt szűk keretek között - az adott szolgáltató önálló arculatáért és gazdálkodásáért felelnek. Az MTV-hez hasonlóan a Duna Televíziónál is lesz két - a Dunáért, illetve az Autonómia csatornáért felelős - intendáns, a Magyar Rádiónál pedig már ismert az a három személy, akik a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adót irányítják. Az intendánsok a producerek (megrendelő főszerkesztők) feladatát végzik, de a tartalomról folyamatosan egyeztetniük kell az alap szolgáltatási vezérigazgató-helyettesével. A négy közmédium között kitüntetett szerepet kapó MTI feladata is alapvetően megváltozik. Az ott létrejövő Hírcentrum (HC) állítja elő az alaptól „kikért” dolgozókkal a szolgáltatók által megrendelt napi többszöri rádiós és televíziós híradásokat és hírműsorokat, az MTI ingyenes hírcsomagját, továbbá a speciális, előfizetőknek szóló tartalmakat. Az MTI-n belül létrejövő Új Média egység állítja elő a hirado.hu központi hír- és információs weboldalt, valamint gondozza a szolgáltatók saját honlapjait. Az e feladatokhoz szükséges munkatársakat és eszközöket is az Alap a Gyártási Centrumából (GYC) kell igényelni. Újdonság, ha egy munkatárs által előállított bármilyen tartalmat kétszer is közzétételre alkalmatlannak minősítenek, kezdeményezhető a dolgozó munkaszerződésének felülvizsgálata, esetleg a felbontása is. Új elem a teljesítményalapú bérezés bevezetésének szándéka NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Rákay Philip évekig konferálta fel Orbán Viktort - most megkapta megérdemelt jutalmát fotó: o press A közmédiumok átalakítási folyamata I. szakasz: 2011. január-március • Az intézményrendszer alapjainak lerakása • Vagyonátadás, a működés kialakítása • Új szervezeti vezetők kinevezése • Az alkalmazottak munkaadója a jogutód alap • Alapvetően még változatlan műsorstruktúra II. szakasz: 2011. április-december • Az új munkafolyamatok tesztelése • Racionalizálás, párhuzamosságok megszüntetése • Megkezdődik a részlegek összeköltöztetése • Elindul a tematikus csatornák kialakítása • Kialakítják a teljesítményalapú bérezést III. szakasz: 2012 januárjától • Új, egységes, nemzeti közmédia működtetése • Végleges intézményi formák, munkafolyamatok • Működnek a csatornák új műsorstruktúrái • „Minőség és teljesítmény" alapú végleges bértábla • Újjáéledő műsorgyártás- és animációs ipar Nem reagált a hatóság Nem reagáltak a médiahatóság illetékesei lapunk publicisztikai rovatvezetőjének levelére, melyben Andrassew Iván azt kérte, a hatóság adjon választ: a Népszava mai lapszámában megjelenő írások miatt számíthatunk-e büntetésre. Andrassew szerkesztői munkájához „a jogállamban megengedhetetlen jogbizonytalanság miatt" sajtóőrizem - régi kifejezéssel: cenzor - kijelölését kérte. Mint írta: „bízva abban, hogy megértik a médiatörvény szelleméből Önökre háruló felelősséget, és azt, hogy teljes jogbizonytalanságban, brutális fenyegetettségben lehetetlen újságot írni, bátorkodom elküldeni a január harmadikára megjelenésre tervezett írásokat." Levelét azzal zárta, hogy ha vasárnap lapzártáig nem kap választ, úgy tekinti: az írások nem sértik a törvényt, és egy esetleges jogvitában erre fog hivatkozni a bíróság előtt. Választ nem kapott. Ice-T csak röhög az egészen „Imádom! A világ még mindig fél tőlem. Hahaha" - ezzel a blogbejegyzéssel reagált Ice-T a magyar médiahatóság eljárására, amely büntetné a Tilos Rádiót az amerikai gengszter-repper „szexista és erőszakra buzdító opusai miatt". A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) törvénysértést valószínűsített a Tiloson szeptemberben sugárzott lapszám miatt, mert a rádió „nem használta a korhatárra vonatkozó figyelmeztetést". Válaszában a Tilos Rádió kifogásolta, hogy a hatóság hipotézisre épít. Felhívták a figyelmet: a kiskorúak körében alacsony az angolul jól beszélők aránya, ráadásul a szlengkifejezéseket még a magas szinten beszélők sem könnyen értik, pláne nem egyszeri alkalommal, zenei aláfestéssel. A hatóság a heves ellenérzéseket kiváltó lépését azzal védte: „nincsen szó cenzúráról, ízlésrendőrségről, és a jövőben sem csak negédes táncdalslágereket lehet majd leadni a rádióban". Az NMHH figyelemreméltónak nevezte, hogy Ice-T lassacskán „a magyar sajtószabadság hősévé kezdi kinőni", pedig „még messze van Kossuth Lajostól". „Bűz árad” hazánkból Bűz árad abból az új társadalomból, amelyet Orbán és patriótái a Duna mellett építenek - írta a brit Observer. A szerző, Nick Cohen szerint az EU technokratái megegyeztek Orbán Viktorral, hagyják, hogy a kormányfő „eljátssza a nagyfiút a nemzetközi porondon, amíg a háttérben Brüsszel irányítja a dolgokat". „Brüsszel még azt is megígérte Orbánnak és a Fidesznek, hogy nem nagyon firtatják majd, hogyan kormányozzák Magyarországot." „Mindkét fél úgy fog tenni, mintha az ország tisztességes demokrácia lenne, és senki sem fog a csúnya kis államról beszélni, amely Európában növekszik" - olvasható a „Ki állítja meg a gyűlöletet Magyarországon?" című cikkben. Az írás szerint a magyar példából az látszik, az unió inkább kerüli a konfrontációt az ilyen ügyekben. Óvnunk és tisztelnünk kell a közös értékeinket, az Európai Uniónak pedig a tagok számára irányelveket kell meghatároznia - áll abban az olvasói levélben, amelyet a Schiff András publikált a The Washington Postban. A magyar származású zongoraművész a lap december 26-i, Magyarország putyinizálódása című cikkére reagált. Schiff szerint az országban zajló események aggasztóak, ezek sorában egy láncszem a médiatörvény elfogadása is. Schiff azt a kérdést is felvetette, hogy vajon Magyarország készen áll-e, és érdemes-e az uniós elnökségre. Úgy élte, az országon rajta kell tartani a szemét az uniónak és az USA-nak. A francia napilap, a Le Monde a napokban az uniós elnökség kapcsán arról írt, hogy Budapest mind hevesebb bírálatok tárgya a sajtószabadságot eltipró törvények miatt. Ián Caro részleteiben is kritizálta a jogszabályt, megemlítve a nemzetközi tiltakozásokat, és azt is: Brüsszel egyelőre csak annyit mond „közelről vizsgálgatja a részleteket". Semmi sem mutat arra azonban, hogy ennél tovább is lépnének. A cikk visszatérve az uniós elnökségre azzal zárul: „Ha Európa kockáztatja is, hogy merre viheti a mai Magyarország populista politikája, az igazi kérdéseket másutt, Párizsban és Berlinben döntik el. Itt az igazi európai vezető szerep." A svájci Le Matin arról írt, hogy hazánk az unió rossz tanulója, és a médiatörvénnyel csak tovább csúszik a leejtőn. A hvg.hu beszámolója szerint a médiatörvényről egyébként már Németországban is vitáztak a politikusok. Pénteken Bernd Posselt, a bajor CSU külpolitikai szakértője ugyanis megvédte a magyar kormányt, mondván, Magyarországon nincs veszélyben a demokrácia. Vele szemben Alexander Graf von Lambsdorff, az Európai Parlament liberális frakciójának vezére viszont súlyos demokráciadeficitet vetett a magyar kormány szemére.