Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011.JANUÁR 3., HÉTFŐ Kérik Orbán szabóját és fodrászát is Az MSZP és a Jobbik mellett az LMP is bejelentette, hogy az Al­kotmánybírósághoz (Ab) fordul a médiatörvény miatt. Az ökopárt és a szocialisták is emlékeztettek, hiába kérték a köztár­sasági elnököt, hogy a sajtó szabadságának és Magyarország nemzetközi tekintélyének megőrzése érdekében ne írja alá a jogszabályt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Ab-től. Az MSZP egyébként Rákay kinevezésére úgy reagált: személyé­ben Orbán Viktor lemezlovasa veheti át a köztévé irányítását. Lendvai Ildikó arra kérte a Fideszt, nevezze meg „Orbán Viktor szabóját, fodrászát, cipészét is, hogy megtudhassuk: testőre és műsorközlője után még kinek a személyes szolgálatait kívánja magas közfunkcióval jutalmazni". Elkezdődött a magyar médiarendszer átszervezése: teljhatalom, költözés és teljesítménybér Philip lett a nemzeti főadó intendánsa Miután az államfő „titokban" aláírta a médiatörvényt, minden akadály elhá­rult a közmédia kormányzati átformálása elől. Például a Fidesz-nagygyűlések­­ről és a jobboldali önkormányzatoknak borsos áron tanácsokat adó cégeiről is ismert Rákay Philip lett az MTV m1 csatornájának intendánsa. Kinevezésé­vel elkezdődött a közmédia átalakításának többlépcsős folyamata, amely az év végére „érik be". Addigra az ígéretek szerint a BBC mintájára egységes rendszer jön létre, melynek gazdasági és tartalmi kérdéseiben gyakorlatilag teljhatalmat kap a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap. A négy közmédium - az MTV, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI - pedig alávetett szerepbe kerül. A Magyar Televízió (MTV) m1 csatornájának, vagyis „a nemzeti főadó” inten­dánsává nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató a Fidesz­­nagygyűlések konferansziéja­­ként ismert Rákay „Philip” Kál­mánt, míg másik intendáns­ként az m2 új profiljának meg­teremtése a Ma Reggel című műsor vezetőjeként ismert Sü­veges Gergő feladata lesz. Ezzel - az üzemi tanács halasztási kérelmét figyelmen kívül hagy­va - elkezdődött a közmédia új rendszerének kialakítása. A háromszakaszos folyamatnak az előre megírt forgatókönyv szerint az év végéig kell lezárul­nia, hogy 2012 januárjától már a mintának tekintett angol BBC-hez hasonló elveken mű­ködő, egységes nemzeti közmé­dia működjön Magyarorszá­gon. A többlépcsős átalakításnak azonban nem minden eleme vi­lágos, számos részletkérdés tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a közmédia finanszírozását szolgáló pénz az alap kezébe kerül. Ennek élére korábban a Fidesz gazdasági háttéremberé­hez, Simicska Lajoshoz kötődő Fazekas Csabát nevezte ki a médiatanácsot irányító Szalai Annamária. Az alaphoz került a közmédiumok munkatársai­nak többsége is, az egyes intéz­mények - az MTV, Magyar Rá­dió és a Duna Televízió - ötven­nél kevesebb embert tarthattak meg. Egyedül az új közmédia „gyártóbázisaként” működő MTI-ben maradhatott valami­vel több munkatárs. A többiek munkáltatója januártól az alap lett. A Fazekas vezette szerve­zethez kerültek a négy közmé­dium eszközei, vagyonának je­lentős része, így milliárdos in­gatlanjaik és archívumaik tu­lajdonjoga is. A „központosítás” indokaként­­ az alap és a négy médium ve­zetője által jegyzett­­ forgató­­könyv vagy „tájékoztató” azt hozza fel, hogy a magyar köz­média jelenleg finanszírozha­­tatlan és pazarló, kiszolgálta­tott és átláthatatlan, ráadásul képtelen biztosítani a szakmai minőséget. Minderre gyógyírt kínál viszont a vezetők szerint az idén év végéig teljes körűen létrejövő, más struktúrában működő új rendszer. Az átala­kítás egyik alapelve, hogy az új közmédiumok ne egymás elle­nében, hanem egymást kiegé­szítve működjenek. A másik, hogy a vagyongazdálkodás ész­­szerűsítése hatékonyabbá teszi a pénzügyi-gazdasági műkö­dést. A harmadik alapvető cél, hogy a közmédiumok feleljenek meg a kor kihívásainak. Mindezek érdekében úgy ter­vezik átalakítani a rendszert, hogy az a jövőben két pillérre támaszkodjon. Az egyik pillér maguk a „szerkesztésükben független” közmédiumok „utó­dai”, a másik pedig az alap. A közmédiumok ezentúl nem gyártanak, csak megrendelnek produkciókat. Az egyes cégek­nél maradt alkalmazottak közé tartoznak a tartalommegrendelő főszerkesztők (producerek), mint a beszállított tartalmak „szakmai megítélői”. Minden, médiatartalmat előállító mun­katársat viszont az alap alkal­maz, és veszi át a négy közmé­dium működtetésének, finan­szírozásának feladatát is. Az alap - és az ott foglalkoztatot­tak­­ feladata a „belső gyártá­sú” anyagok elkészítése, a szol­gáltatók pedig bár rendelhetnek „külső” produkciókat, ezeket is az alapnál kell igényelni, ott hagyják jóvá ezeket, és az alap tárgyal, köt szerződést a be­szállítókkal is. A gazdasági és tartalmi kér­désekben gyakorlatilag teljha­talmú alapot irányító Fazekas munkáját három, az operatív munkát felügyelő vezérigazga­tó-helyettes segíti. Egyikük a gazdasági feladatokért, a másik a támogatási döntésekért fele­lős, míg a szolgáltatási vezér­helyettes az alap tartalom-elő­állítási és beszerzési munkáját irányítja. A koncentráció és a hatékonyság, valamint a taka­rékosság jegyében az Alap In­tegrált Szolgáltató Központja (ISZK) intézi a közmédiumok azonos adminisztrációs felada­tait - pénzügy, számvitel, jogi kérdések, járműflotta-kezelés - is. Mi marad mégis az egyes tár­saságok hatáskörében? A köz­médiumok vezérigazgatói és szolgáltatási, illetve gazdasági helyettesei - a vázolt szűk kere­tek között - az adott szolgáltató önálló arculatáért és gazdálko­dásáért felelnek. Az MTV-hez hasonlóan a Duna Televíziónál is lesz két - a Dunáért, illetve az Autonómia csatornáért fele­lős - intendáns, a Magyar Rá­diónál pedig már ismert az a három személy, akik a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adót irá­nyítják. Az intendánsok a pro­ducerek (megrendelő főszer­kesztők) feladatát végzik, de a tartalomról folyamatosan egyez­tetniük kell az alap szolgáltatá­si vezérigazgató-helyettesével. A négy közmédium között ki­tüntetett szerepet kapó MTI fel­adata is alapvetően megválto­zik. Az ott létrejövő Hírcentrum (HC) állítja elő­­ az alaptól „ki­kért” dolgozókkal­­ a szolgálta­tók által megrendelt napi több­szöri rádiós és televíziós hír­adásokat és hírműsorokat, az MTI ingyenes hírcsomagját, to­vábbá a speciális, előfizetőknek szóló tartalmakat. Az MTI-n belül létrejövő Új Média egység állítja elő a hirado.hu központi hír- és információs weboldalt, valamint gondozza a szolgálta­tók saját honlapjait. Az e fel­adatokhoz szükséges munka­társakat és eszközöket is az Alap a Gyártási Centrumából (GYC) kell igényelni. Újdonság, ha egy munkatárs által előállított bármilyen tar­talmat kétszer is közzétételre alkalmatlannak minősítenek, kezdeményezhető a dolgozó munkaszerződésének felülvizs­gálata, esetleg a felbontása is. Új elem a teljesítményalapú bé­rezés bevezetésének szándéka NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Rákay Philip évekig konferálta fel Orbán Viktort - most megkapta megérdemelt jutalmát fotó: o press A közmédiumok átalakítási folyamata I. szakasz: 2011. január-március • Az intézményrendszer alapjainak lerakása • Vagyonátadás, a működés kialakítása • Új szervezeti vezetők kinevezése • Az alkalmazottak munkaadója a jogutód alap • Alapvetően még változatlan műsorstruktúra II. szakasz: 2011. április-december • Az új munkafolyamatok tesztelése • Racionalizálás, párhuzamosságok megszüntetése • Megkezdődik a részlegek összeköltöztetése • Elindul a tematikus csatornák kialakítása • Kialakítják a teljesítményalapú bérezést III. szakasz: 2012 januárjától • Új, egységes, nemzeti közmédia működtetése • Végleges intézményi formák, munkafolyamatok • Működnek a csatornák új műsorstruktúrái • „Minőség és teljesítmény" alapú végleges bértábla • Újjáéledő műsorgyártás- és animációs ipar Nem reagált a hatóság Nem reagáltak a médiahatóság illetékesei lapunk publicisztikai rovatvezetőjének levelére, melyben Andrassew Iván azt kérte, a hatóság adjon választ: a Népszava mai lapszámában megjelenő írások miatt számíthatunk-e büntetésre. Andrassew szerkesztői munkájához „a jogállamban megengedhetetlen jogbizonyta­lanság miatt" sajtóőrizem - régi kifejezéssel: cenzor - kijelölését kérte. Mint írta: „bízva abban, hogy megértik a médiatörvény szelleméből Önökre háruló felelősséget, és azt, hogy teljes jog­bizonytalanságban, brutális fenyegetettségben lehetetlen újsá­got írni, bátorkodom elküldeni a január harmadikára megjele­nésre tervezett írásokat." Levelét azzal zárta, hogy ha vasárnap lapzártáig nem kap választ, úgy tekinti: az írások nem sértik a törvényt, és egy esetleges jogvitában erre fog hivatkozni a bíró­ság előtt. Választ nem kapott. Ice-T csak röhög az egészen „Imádom! A világ még mindig fél tőlem. Hahaha" - ezzel a blogbejegyzéssel reagált Ice-T a magyar médiahatóság eljárásá­ra, amely büntetné a Tilos Rádiót az amerikai gengszter-repper „szexista és erőszakra buzdító opusai miatt". A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) törvénysértést valószínűsített a Ti­loson szeptemberben sugárzott lapszám miatt, mert a rádió „nem használta a korhatárra vonatkozó figyelmeztetést". Vála­szában a Tilos Rádió kifogásolta, hogy a hatóság hipotézisre épít. Felhívták a figyelmet: a kiskorúak körében alacsony az an­golul jól beszélők aránya, ráadásul a szlengkifejezéseket még a magas szinten beszélők sem könnyen értik, pláne nem egyszeri alkalommal, zenei aláfestéssel. A hatóság a heves ellenérzéseket kiváltó lépését azzal védte: „nincsen szó cenzúráról, ízlésrendőr­ségről, és a jövőben sem csak negédes táncdalslágereket lehet majd leadni a rádióban". Az NMHH figyelemreméltónak nevezte, hogy Ice-T lassacskán „a magyar sajtószabadság hősévé kezdi ki­nőni", pedig „még messze van Kossuth Lajostól". „Bűz árad” hazánkból Bűz árad abból az új társadalomból, amelyet Orbán és patriótái a Duna mel­lett építenek - írta a brit Observer. A szerző, Nick Cohen szerint az EU tech­nokratái megegyeztek Orbán Viktorral, hagyják, hogy a kormányfő „eljátssza a nagyfiút a nemzetközi porondon, amíg a háttérben Brüsszel irányítja a dolgokat". „Brüsszel még azt is megígérte Orbán­nak és a Fidesznek, hogy nem nagyon firtatják majd, hogyan kormányozzák Magyarországot." „Mindkét fél úgy fog tenni, mintha az ország tisztességes de­mokrácia lenne, és senki sem fog a csú­nya kis államról beszélni, amely Európá­ban növekszik" - olvasható a „Ki állítja meg a gyűlöletet Magyarországon?" cí­mű cikkben. Az írás szerint a magyar pél­dából az látszik, az unió inkább kerüli a konfrontációt az ilyen ügyekben. Óvnunk és tisztelnünk kell a közös ér­tékeinket, az Európai Uniónak pedig a ta­gok számára irányelveket kell meghatá­roznia - áll abban az olvasói levélben, amelyet a Schiff András publikált a The Washington Postban. A magyar szárma­zású zongoraművész a lap december 26-i, Magyarország putyinizálódása című cik­kére reagált. Schiff szerint az országban zajló események aggasztóak, ezek sorá­ban egy láncszem a médiatörvény elfo­gadása is. Schiff azt a kérdést is felvetet­te, hogy vajon Magyarország készen áll-e, és érdemes-e az uniós elnökségre. Úgy élte, az országon rajta kell tartani a sze­mét az uniónak és az USA-nak. A francia napilap, a Le Monde a napok­ban az uniós elnökség kapcsán arról írt, hogy Budapest mind hevesebb bírálatok tárgya a sajtószabadságot eltipró törvé­nyek miatt. I­án Caro részleteiben is kriti­zálta a jogszabályt, megemlítve a nem­zetközi tiltakozásokat, és azt is: Brüsszel egyelőre csak annyit mond „közelről vizs­­gálgatja a részleteket". Semmi sem mutat arra azonban, hogy ennél tovább is lép­nének. A cikk visszatérve az uniós elnök­ségre azzal zárul: „Ha Európa kockáztatja is, hogy merre viheti a mai Magyarország populista politikája, az igazi kérdéseket másutt, Párizsban és Berlinben döntik el. Itt az igazi európai vezető szerep." A svájci Le Matin arról írt, hogy hazánk az unió rossz tanulója, és a médiatör­vénnyel csak tovább csúszik a leejtőn. A hvg.hu beszámolója szerint a média­­törvényről egyébként már Németország­ban is vitáztak a politikusok. Pénteken Bernd Posselt, a bajor CSU külpolitikai szakértője ugyanis megvédte a magyar kormányt, mondván, Magyarországon nincs veszélyben a demokrácia. Vele szemben Alexander Graf von Lambs­dorff, az Európai Parlament liberális frak­ciójának vezére viszont súlyos demokrá­ciadeficitet vetett a magyar kormány szemére.

Next