Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
Egyelőre nem érdemes a reálhozamra várni MUHARI JUDIT Rosszul járhat akár félmillió állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag. Ennek oka, hogy pénztári befizetéseik kiegészítésére is csak a reálhozam feletti részt kapják majd meg, pedig erre az összegre a teljes hozam járna. Erről Kövesi László, a Magyar Pénztárszövetség alelnöke beszélt a Független Hírügynökségnek. Mint mondta, a probléma az állami rendszerbe visszalépett 2 millió 700 ezer tag akár 15-20 százalékát érintheti, ők azok, akik a kezdetben 6, legutóbb 8 százalékos nyugdíjjárulékot 10 százalékra egészítették ki saját pénzükből, de megtehette ezt munkáltatójuk is egyfajta támogatásként. Szerinte erre a kiegészítésre a teljes - a magánpénztár gazdálkodása eredményeként elért - hozam visszajárna, mivel az nem a kötelező járulék része. A jelenlegi szabályok szerint azonban a teljes befizetés, azaz a kötelező és a kiegészítés után is csak a reálhozam, azaz az inflációt meghaladó rész jár. Ha valóban így számolnak, akkor a kiegészítést is fizető korábbi pénztári tag csak 58 százalékát kapja meg annak, ami egyébként járna neki. A többiek helyzete is bizonytalan. A pénztáraknak május 31-ig meg kell határozniuk a visszalépők egyéni számláinak értékét, és ezt az összeget egyben kell átadniuk 2011. június 12-ig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Ezután azt számolják ki, hogy egyénileg ki mekkora összegű reálhozamra és tagdíj-kiegészítésre jogosult. Az államtól ezt az összeget július 20-ig igényelhetik vissza a pénztárak azért, hogy kiutalják korábbi tagjaiknak. Csakhogy azt, hogy a pénzt az állami alap mikor utalja, és ezt követően hány napon belül kell a pénztáraknak kifizetniük, jelenleg egyetlen jogszabály sem rendezi. Mint ahogy azt sem, hogy a május 31. és a június 12. közötti időszakra fizet-e kamatot a kormány a nála lévő megtakarítások után. Korábbi információk szerint nem. De a reálhozam összegéről szóló decemberi értesítőkben szereplő összegre sem érdemes alapozni, mivel a reálhozamot valószínűsíthetően majd a visszaigénylés időpontjában számított árfolyamon fizetik ki a jogosultaknak. Mivel a tényleges hozamokat jelentősen befolyásolják majd a tőzsdei folyamatok is, a pénz akár jelentősen kevesebb is lehet a korábban meghatározott összegnél. Az is kérdés, hogy a részvényben, befektetési jegyben lévő reálhozamot milyen formában juttatja vissza az állam a pénztáraknak. Vélhetően készpénzben, mert így kell majd kifizetni a tagoknak is, de ez egyelőre csak találgatás. Ennél biztosabbat várhatóan két héten belül lehet majd tudni, az ígéretek szerint addigra készül el a részleteket tartalmazó kormányrendelet. „Halasztja” a Fidesz a Sukoró-bizottságot LENGYEL TIBOR Négy hónapja „ül” a sukorói telekcsere ügyében LMP-s nyomásra kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság ügyén az Országgyűlés fideszes vezetésű és többségű alkotmányügyi bizottsága. Eddig indok nélkül halogatták „A sukorói King’s City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarc Május előtt nem kell elővenni a kínos ügyet sokat feltáró vizsgálóbizottságról” szóló határozati javaslat tárgyalását, most viszont jó hivatkozási alap az áprilisban minden erőt lekötő alkotmányozás, így május eleje előtt nem kell „elővenni” a Fidesz számára is kínos ügyet. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András tavaly októberben kezdett aláírásgyűjtésbe, végül a kezdeményezéshez szükségesnél jóval több, 117 szignó gyűlt össze. November 29-én ki is jelölték a határozati javaslat megtárgyalására az alkotmányügyi bizottságot. A fideszes Balsai István elnökletével működő 27 tagú testületben a Fidesznek 16, a KDNP-nek 2, a Jobbiknak 3, az MSZP-nek 5 tagja van, míg az LMP-t éppen Schiffer képviseli. Bár az elmúlt 4 hónapban 15 ülést tartottak, eddig nem került napirendre a bizottság ügye. Forrásaink szerint bár szinte biztosra vehető, hogy már a kormánypárti többségű szakbizottságon sem jutna túl a javaslat, „kínos” lenne leszavazni a vizsgálóbizottságot, hiszen ez nehezen magyarázható lépés lenne a Fidesz részéről, mert az Orbán-kormány elszámoltatási gépezetének egyik fő témája éppen a Sukoró-ügy. Budai Gyula kormánybiztos Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségére, büntetőjogi felelősségére is többször utalt. Csakhogy a vizsgálóbizottság tevékenysége során - legalábbis az LMP-s határozati javaslat szerint - választ kellene keresnie a Fidesz, sőt a miniszterelnök számára is kényes kérdésekre. Például arra, hogy „kormányzati felhatalmazás nélkül ki és miről tárgyalt a King’s City beruházásban érdekelt befektetői körrel, így különösen milyen nyilatkozatot, illetve ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnökké választását megelőzően”. A Népszava írta meg, hogy Orbán többször találkozott a beruházó Ronald S. Lauder üzletemberrel. Először 2009 augusztusában a Gundel étteremben, majd tavaly januárban Martonyi János külügyminiszter szadai villájában. Sőt Lauder a választás után is kért találkozót Orbántól. Ha az alkotmányügyi bizottságon mégis „átmenne” a javaslat, az Országgyűlés feles többséggel dönthet a vizsgálóbizottság létrehozásáról. Ám akkor sem biztos, hogy tud működni a testület, ha a parlament igent mond. Másfél éve az akkor ellenzéki Fidesz kezdeményezésére már döntött a Ház egy ugyanilyen testületről, mégse lett belőle semmi, mert éppen a Fidesz nem delegált tagokat, így a bizottság meg sem kezdte a munkát, érdemi tevékenység nélkül „elhalt”. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. ÁPRILISI., PÉNTEK A Demokratikus Charta, az LMP és az MSZP is elveti a kormánypárt alaptörvényét Sorozatban tüntetnek az új alkotmány ellen Egymást követve tüntetnek a készülő alaptörvény ellen a demokratikus pártok, szervezetek. A Demokratikus Charta április 16-án a Batthyány-örökmécsesnél várja azokat, akik látják, hogy „mire megy ki a játék". A következő napon az LMP a Vörösmarty térre szervez tüntetést ugyancsak az alkotmány ellen. A szocialisták április 18-án, amikor a kormánypárti többség elfogadja az alkotmányt, részországgyűlésen mondják el a véleményüket. Budapest egyik forgalmas terén sátrat állítanak, itt bárki tiltakozhat a demokrácia lebontása ellen. Meddig terjed az önvédelem? Az új alaptörvényben hangsúlyosabb lesz az önvédelem joga - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn az MTV Az Este című műsorában. Orbán Viktor szerint viszont nem következik feltétlenül a fegyvertartás szabályainak jelentős enyhítése abból az alkotmányhoz benyújtott kormánypárti módosítóból, miszerint mindenkinek joga lenne ahhoz, hogy a szabadsága vagy személyi biztonsága ellen intézett, illetve az ezeket fenyegető jogtalan támadást elhárítsa. A szocialisták ugyan üdvözölték a szándékot, de emlékeztettek: a Ház 2009 nyarán már elfogadta azt a törvényt, amely - valódi és alkotmányos garanciák mellett - mindezt megfelelően szabályozta a Btk.-ban. Akkor a Fidesz mégis ellene szavazott; a vitában Lázár Jánosnak elvi aggályai voltak, mondván: inkább „a rendőrség megerősítése, az állami erőszakmonopólium az, ami eredményes lehet". A módosítás kapcsán érdemes felidézni azt a vitatott esetet, mikor egy férfi áramot vezetett a kerítésébe, hogy kertjét védje. Egy tolvaj halálos áramütést kapott, a gazdát viszont a napokban csak megrovással büntette a bíróság. Kérdés, meddig terjedhet az önvédelem joga, hogy ne érje el az önbíráskodást? Szakemberek szerint az aránytalan védekezést eddig sem engedte meg a jog. A jogos önvédelem kérdése azért is aktuális, mert a fegyvertartás és fegyverhasználat szabályainak átfogó módosítására egy egységes törvény kerülhet ősszel a Ház elé. Már 30 nap múlva életbe lép viszont egy kormányrendelet, amely eltörli azt a szigorítást, amelyet a pécsi egyetemi lövöldözés miatt vezetett be tavaly a Bajnai-kormány, így hamarosan már nem kell hároméves klubtagság a sportlövőknek ahhoz, hogy fegyvert tarthassanak. A napokban az is vitát kavart, hogy az új alkotmányba építenék be a Btk.-ban ma is szereplő tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetőségét. Lenne igény a halálbüntetés visszaállítására is, ám alkotmányba ütköző mivolta miatt az elmúlt 20 évben több ilyen népszavazási kezdeményezés is elbukott. Az Alkotmánybíróság még 1990-ben döntött úgy, hogy a halálbüntetés ellentétes az alaptörvénnyel. Visszaállítását a Jobbik 2010-es választási programjába is beemelte, de 2002-ben Orbán távozó kormányfőként úgy vélte, megfontolandó a kérdés. A kisgazdapárt választási programja 1998-ban sürgette a halálbüntetést. Magyarországon utoljára 1988-ban hajtottak végre ilyet. Elutasítja a készülő alkotmányt a Demokratikus Charta, ezért április 16- án délután 15 órára tüntetést szerveznek a Batthyány-örökmécsesnél. Vágó István televíziós műsorvezető a szervezők nevében tegnap azt mondta, demonstrációjukkal azoknak szeretnének fórumot biztosítani, akik elégedetlenek az alkotmányozási folyamattal, „akik látják azt, hogy mire megy ki a játék”. Úgy vélte, a „nemzeti együttműködés rendszerében” koránt sincs akkora egyetértés, mint amilyet a kormánytöbbség sugall. Bauer Tamás közgazdász közölte, a Charta tiltakozik az ellen, hogy Orbán Viktor kormánya meg akarja fosztani a magyarokat a jó húsz éve megszerzett szabadságtól, amelynek garanciáit a rendszerváltás köztársasági alkotmánya biztosította. Kiderült, hogy a szervezet a Kossuth téren, a mindenkori kormány elleni tüntetések színhelyén szeretett volna demonstrálni, de a teret Orbánék fotókiállítás ürügyén hónapokra lezáratták. „Nem kordont vonnak, hanem egy kiállítás paravánjával zárják el a magyar demokraták elől a kormányellenes tüntetések hagyományos színhelyét” - jelentette ki Bauer. A Fideszt ugyan semmilyen ellenállás nem téríti el, mégis egyértelművé kell tenni, hogy fontos a jogállam, fontosak a ’89-es vívmányok - mondta lapunknak Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese. A politikus szerint jó, hogy több szervezet, párt emel szót az új alaptörvény ellen, mert ez azt mutatja, hogy a demokrácia sokak számára fontos. Értesülésünk szerint a szocialisták április 13-án a főváros különböző pontjain felállított standoknál beszélgetnek majd az arra járókkal az alkotmányról, a Fidesz politikájáról. Az alaptörvény parlamenti elfogadásának napján, április 18-án pedig nyilvános részországgyűlést tartanak Budapesten. A tervek szerint a főváros egyik forgalmas terén állítják fel az eseménynek helyet adó hatalmas sátrat, hogy bárki odamehessen és az MSZP-s képviselőkkel együtt tiltakozhasson a demokrácia lebontása ellen. Egyes információk szerint ugyanerre az estére a facebookos Egymillióan a sajtószabadságért közösség újabb demonstrációt szervez. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Charta nem kapta meg a Kossuth teret fotó: vajda József VÉLEMENYEK Nem csökkenti a tiltakozás erejét, hogy külön demonstrálnak? Biztos vagyok abban, hogy látványos lesz a tiltakozás. Magam mindenütt arra biztatom a szocialistákat és a párt szimpatizánsait, hogy ha lehet, menjenek el minden tüntetésre. Mutassák meg, hogy az országra rákényszerített új alaptörvény egyetlen célja, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát. Meggyőződésem, hogy az egymást követő tüntetéseken még annál is nagyobb tömeg tiltakozik majd a magyar alkotmányosság felszámolása ellen, mint ahányan március 15-én a médiatörvény ellen tiltakoztak az Erzsébet hídnál. Biztos vagyok abban, hogy sokan lesznek, akik több megmozdulásra is elmennek, miután. Örülök, hogy sok szervezet fejezi ki ellenállását az új alaptörvénnyel szemben, amely veszélyt jelent a demokráciára. A sokszínűséget, ugyanakkor a közös akaratot tükrözik a megmozdulások. Azt hiszem, soha nem látott tömeg gyűlik majd össze ezeken a tüntetéseken, úgy tervezem, hogy több demonstrációra is elmegyek. OT Q MESTERHÁZY ATTILA az MSZP elnöke BAUER TAMÁS a Demokratikus Charta szóvivője KARÁCSONY GERGELY az LMP frakcióvezető-helyettese