Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

Egyelőre nem érdemes a reálhozamra várni MUHARI JUDIT Rosszul járhat akár félmillió ál­lami nyugdíjrendszerbe vissza­lépő magán-nyugdíjpénztári tag. Ennek oka, hogy pénztári befizetéseik kiegészítésére is csak a reálhozam feletti részt kapják majd meg, pedig erre az összegre a teljes hozam járna. Erről Kövesi László, a Magyar Pénztárszövetség alelnöke be­szélt a Független Hírügynök­ségnek. Mint mondta, a problé­ma az állami rendszerbe vis­­­szalépett 2 millió 700 ezer tag akár 15-20 százalékát érinthe­ti, ők azok, akik a kezdetben 6, legutóbb 8 százalékos nyugdíj­­járulékot 10 százalékra egészí­tették ki saját pénzükből, de megtehette ezt munkáltatójuk is egyfajta támogatásként. Sze­rinte erre a kiegészítésre a tel­jes - a magánpénztár gazdál­kodása eredményeként elért - hozam visszajárna, mivel az nem a kötelező járulék része. A jelenlegi szabályok szerint azonban a teljes befizetés, azaz a kötelező és a kiegészítés után is csak a reálhozam, azaz az inflációt meghaladó rész jár. Ha valóban így számolnak, akkor a kiegészítést is fizető korábbi pénztári tag csak 58 százalé­kát kapja meg annak, ami egyébként járna neki. A többiek helyzete is bizony­talan. A pénztáraknak május 31-ig meg kell határozniuk a visszalépők egyéni számláinak értékét, és ezt az összeget egy­ben kell átadniuk 2011. június 12-ig a Nyugdíjreform és Adós­ságcsökkentő Alap részére. Ez­után azt számolják ki, hogy egyénileg ki mekkora összegű reálhozamra és tagdíj-kiegészí­tésre jogosult. Az államtól ezt az összeget július 20-ig igényel­hetik vissza a pénztárak azért, hogy kiutalják korábbi tagjaik­nak. Csakhogy azt, hogy a pénzt az állami alap mikor utalja, és ezt követően hány na­pon belül kell a pénztáraknak kifizetniük, jelenleg egyetlen jogszabály sem rendezi. Mint ahogy azt sem, hogy a május 31. és a június 12. közötti idő­szakra fizet-e kamatot a kor­mány a nála lévő megtakarítá­sok után. Korábbi információk szerint nem. De a reálhozam összegéről szóló decemberi ér­tesítőkben szereplő összegre sem érdemes alapozni, mivel a reálhozamot valószínűsíthetően majd a visszaigénylés időpont­jában számított árfolyamon fi­zetik ki a jogosultaknak. Mivel a tényleges hozamokat jelentő­sen befolyásolják majd a tőzs­dei folyamatok is, a pénz akár jelentősen kevesebb is lehet a korábban meghatározott ös­­­szegnél. Az is kérdés, hogy a részvényben, befektetési jegy­ben lévő reálhozamot milyen formában juttatja vissza az ál­lam a pénztáraknak. Vélhetően készpénzben, mert így kell majd kifizetni a tagoknak is, de ez egyelőre csak találgatás. En­nél biztosabbat várhatóan két héten belül lehet majd tudni, az ígéretek szerint addigra készül el a részleteket tartalmazó kor­mányrendelet. „Halasztja” a Fidesz a Sukoró-bizottságot­ ­ LENGYEL TIBOR Négy hónapja „ül” a sukorói te­lekcsere ügyében LMP-s nyo­másra kezdeményezett parla­menti vizsgálóbizottság ügyén az Országgyűlés fideszes veze­tésű és többségű alkotmány­­ügyi bizottsága. Eddig indok nélkül halogatták „A sukorói King’s City beruházással kap­csolatos közigazgatási kudarc Május előtt nem kell elővenni a kínos ügyet sokat feltáró vizsgálóbizottság­ról” szóló határozati javaslat tárgyalását, most viszont jó hi­vatkozási alap az áprilisban minden erőt lekötő alkotmá­nyozás, így május eleje előtt nem kell „elővenni” a Fidesz számára is kínos ügyet. Az LMP frakcióvezetője, Schif­fer András tavaly októberben kezdett aláírásgyűjtésbe, végül a kezdeményezéshez szüksé­gesnél jóval több, 117 szignó gyűlt össze. November 29-én ki is jelölték a határozati javaslat megtárgyalására az alkot­mányügyi bizottságot. A fide­szes Balsai István elnökletével működő 27 tagú testületben a Fidesznek 16, a KDNP-nek 2, a Jobbiknak 3, az MSZP-nek 5 tagja van, míg az LMP-t éppen Schiffer képviseli. Bár az el­múlt 4 hónapban 15 ülést tar­tottak, eddig nem került napi­rendre a bizottság ügye. Forrásaink szerint bár szin­te biztosra vehető, hogy már a kormánypárti többségű szakbi­zottságon sem jutna túl a ja­vaslat, „kínos” lenne leszavazni a vizsgálóbizottságot, hiszen ez nehezen magyarázható lépés lenne a Fidesz részéről, mert az Orbán-kormány elszámoltatási gépezetének egyik fő témája ép­pen a Sukoró-ügy. Budai Gyu­la kormánybiztos Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintett­ségére, büntetőjogi felelősségé­re is többször utalt. Csakhogy a vizsgálóbizottság tevékenysé­ge során - legalábbis az LMP-s határozati javaslat szerint - vá­laszt kellene keresnie a Fidesz, sőt a miniszterelnök számára is kényes kérdésekre. Például arra, hogy „kor­mányzati felhatalmazás nélkül ki és miről tárgyalt a King’s City beruházásban érdekelt be­fektetői körrel, így különösen milyen nyilatkozatot, illetve ígé­retet tett Orbán Viktor minisz­terelnökké választását megelő­zően”. A Népszava írta meg, hogy Orbán többször találko­zott a beruházó Ronald S. Lau­der üzletemberrel. Először 2009 augusztusában a Gundel étte­remben, majd tavaly januárban Martonyi János külügyminisz­ter szadai villájában. Sőt Lau­der a választás után is kért ta­lálkozót Orbántól. Ha az alkotmányügyi bizott­ságon mégis „átmenne” a javas­lat, az Országgyűlés feles több­séggel dönthet a vizsgálóbizott­ság létrehozásáról. Ám akkor sem biztos, hogy tud működni a testület, ha a parlament igent mond. Másfél éve az akkor el­lenzéki Fidesz kezdeményezé­sére már döntött a Ház egy ugyanilyen testületről, mégse lett belőle semmi, mert éppen a Fidesz nem delegált tagokat, így a bizottság meg sem kezdte a munkát, érdemi tevékenység nélkül „elhalt”. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. ÁPRILISI., PÉNTEK A Demokratikus Charta, az LMP és az MSZP is elveti a kormánypárt alaptörvényét Sorozatban tüntetnek az új alkotmány ellen Egymást követve tüntetnek a készülő alaptörvény ellen a demokratikus pártok, szervezetek. A De­mokratikus Charta április 16-án a Batthyány-örök­­mécsesnél várja azokat, akik látják, hogy „mire megy ki a játék". A következő napon az LMP a Vö­rösmarty térre szervez tüntetést ugyancsak az al­kotmány ellen. A szocialisták április 18-án, amikor a kormánypárti többség elfogadja az alkotmányt, részországgyűlésen mondják el a véleményüket. Budapest egyik forgalmas terén sátrat állítanak, itt bárki tiltakozhat a demokrácia lebontása ellen. Meddig­ terjed az önvédelem? Az új alaptörvényben hangsúlyosabb lesz az önvédelem joga - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn az MTV Az Este című műso­rában. Orbán Viktor szerint viszont nem következik feltétlenül a fegyvertartás szabályainak jelentős enyhítése abból az alkot­mányhoz benyújtott kormánypárti módosítóból, miszerint min­denkinek joga lenne ahhoz, hogy a szabadsága vagy személyi biztonsága ellen intézett, illetve az ezeket fenyegető jogtalan tá­madást elhárítsa. A szocialisták ugyan üdvözölték a szándékot, de emlékeztettek: a Ház 2009 nyarán már elfogadta azt a tör­vényt, amely - valódi és alkotmányos garanciák mellett - mind­ezt megfelelően szabályozta a Btk.-ban. Akkor a Fidesz mégis el­lene szavazott; a vitában Lázár Jánosnak elvi aggályai voltak, mondván: inkább „a rendőrség megerősítése, az állami erőszak­monopólium az, ami eredményes lehet". A módosítás kapcsán érdemes felidézni azt a vitatott esetet, mikor egy férfi áramot vezetett a kerítésébe, hogy kertjét védje. Egy tolvaj halálos áramütést kapott, a gazdát viszont a napok­ban csak megrovással büntette a bíróság. Kérdés, meddig ter­jedhet az önvédelem joga, hogy ne érje el az önbíráskodást? Szakemberek szerint az aránytalan védekezést eddig sem en­gedte meg a jog. A jogos önvédelem kérdése azért is aktuális, mert a fegyvertartás és fegyverhasználat szabályainak átfogó módosítására egy egységes törvény kerülhet ősszel a Ház elé. Már 30 nap múlva életbe lép viszont egy kormányrendelet, amely eltörli azt a szigorítást, amelyet a pécsi egyetemi lövöldö­zés miatt vezetett be tavaly a Bajnai-kormány, így hamarosan már nem kell hároméves klubtagság a sportlövőknek ahhoz, hogy fegyvert tarthassanak. A napokban az is vitát kavart, hogy az új alkotmányba építe­nék be a Btk.-ban ma is szereplő tényleges életfogytiglan kisza­básának lehetőségét. Lenne igény a halálbüntetés visszaállításá­ra is, ám alkotmányba ütköző mivolta miatt az elmúlt 20 évben több ilyen népszavazási kezdeményezés is elbukott. Az Alkot­mánybíróság még 1990-ben döntött úgy, hogy a halálbüntetés ellentétes az alaptörvénnyel. Visszaállítását a Jobbik 2010-es vá­lasztási programjába is beemelte, de 2002-ben Orbán távozó kormányfőként úgy vélte, megfontolandó a kérdés. A kisgazda­párt választási programja 1998-ban sürgette a halálbüntetést. Magyarországon utoljára 1988-ban hajtottak végre ilyet. E­lutasítja a készülő alkot­mányt a Demokratikus Charta, ezért április 16- án délután 15 órára tüntetést szerveznek a Batthyány-örök­­mécsesnél. Vágó István televízi­ós műsorvezető a szervezők ne­vében tegnap azt mondta, de­monstrációjukkal azoknak sze­retnének fórumot biztosítani, akik elégedetlenek az alkotmá­nyozási folyamattal, „akik lát­ják azt, hogy mire megy ki a já­ték”. Úgy vélte, a „nemzeti együttműködés rendszerében” koránt sincs akkora egyetértés, mint amilyet a kormánytöbb­ség sugall. Bauer Tamás köz­gazdász közölte, a Charta tilta­kozik az ellen, hogy Orbán Vik­tor kormánya meg akarja fosz­tani a magyarokat a jó húsz éve megszerzett szabadságtól, amelynek garanciáit a rend­szerváltás köztársasági alkot­mánya biztosította. Kiderült, hogy a szervezet a Kossuth té­ren, a mindenkori kormány el­leni tüntetések színhelyén sze­retett volna demonstrálni, de a teret Orbánék fotókiállítás ürü­gyén hónapokra lezáratták. „Nem kordont vonnak, hanem egy kiállítás paravánjával zár­ják el a magyar demokraták elől a kormányellenes tünteté­sek hagyományos színhelyét” - jelentette ki Bauer. A Fideszt ugyan semmilyen ellenállás nem téríti el, mégis egyértelművé kell tenni, hogy fontos a jogállam, fontosak a ’89-es vívmányok - mondta la­punknak Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyette­se. A politikus szerint jó, hogy több szervezet, párt emel szót az új alaptörvény ellen, mert ez azt mutatja, hogy a demokrácia sokak számára fontos. Értesülésünk szerint a szoci­alisták április 13-án a főváros különböző pontjain felállított standoknál beszélgetnek majd az arra járókkal az alkotmány­ról, a Fidesz politikájáról. Az alaptörvény parlamenti elfoga­dásának napján, április 18-án pedig nyilvános részországgyű­lést tartanak Budapesten. A tervek szerint a főváros egyik forgalmas terén állítják fel az eseménynek helyet adó hatal­mas sátrat, hogy bárki odame­hessen és az MSZP-s képvise­lőkkel együtt tiltakozhasson a demokrácia lebontása ellen. Egyes információk szerint ugyanerre az estére a facebook­­os Egymillióan a sajtószabad­ságért közösség újabb demonst­rációt szervez. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Charta nem kapta meg a Kossuth teret fotó: vajda József VÉLEMENYEK Nem csökkenti a tiltakozás erejét, hogy külön demonstrálnak? Biztos vagyok abban, hogy lát­ványos lesz a tiltakozás. Ma­gam mindenütt arra biztatom a szocialistákat és a párt szim­patizánsait, hogy ha lehet, menjenek el minden tüntetés­re. Mutassák meg, hogy az or­szágra rákényszerített új alap­törvény egyetlen célja, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát. Meggyőződésem, hogy az egy­mást követő tüntetéseken még annál is nagyobb tömeg tilta­kozik majd a magyar alkotmá­nyosság felszámolása ellen, mint ahányan március 15-én a médiatörvény ellen tiltakoztak az Erzsébet hídnál. Biztos va­gyok abban, hogy sokan lesz­nek, akik több megmozdulásra is elmennek, miután. Örülök, hogy sok szervezet fe­jezi ki ellenállását az új alaptör­vénnyel szemben, amely ve­szélyt jelent a demokráciára. A sokszínűséget, ugyanakkor a közös akaratot tükrözik a meg­mozdulások. Azt hiszem, soha nem látott tömeg gyűlik majd össze ezeken a tüntetéseken, úgy tervezem, hogy több de­monstrációra is elmegyek. O­­T Q MESTERHÁZY ATTILA az MSZP elnöke BAUER TAMÁS a Demokratikus Charta szóvivője KARÁCSONY GERGELY az LMP frakcióvezető-helyettese

Next