Népszava, 2011. október (138. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-01 / 230. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. OKTÓBER 1., SZOMBAT Gyógyszerek: 1700 drágul, 500 olcsóbb lesz Mától több mint 2000 gyógyszer ára változik, 534 medicináért kevesebbet, míg 1686 készítményért többet kell fizetni a patikákban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magyarázata szerint csak olyan gyógyszerek ára emelkedik, amelyeknél minden esetben van „olcsóbb alternatíva” is. A társadalombiztosító csökkentette a dráguló készítmények támogatásának árát, így az orvosok ugyan minden hatóanyagból rendelhetnek, de csak a legolcsóbb készítményeket. Néhány gyógyszer teljesen kikerült a támogatott körből, 4500 termék pedig a közgyógyellátás keretében hozzáférhető lesz. A koleszterinszint-csökkentők közül például a legkorszerűbbnek számító valamennyi készítményért kevesebbet kell fizetni. Jelentős áremelkedés a szakorvos által felírt speciális gyógyszerek, például az onkológiai, illetve egyes pszichiátriai készítmények esetében várható. A rendszeresen szedett gyógyszereknél - például a vérnyomáscsökkentőknél, a fájdalomcsillapítóknál vagy a fekély elleni készítményeknél - az áremelkedés mértéke átlagosan néhány száz forint. A drágulás persze nem volt váratlan: áprilistól mintegy 25 százalékkal emelkedett több száz kombinációs gyógyszer ára, miután az OEP csökkentette ezeknek a szereknek a tbtámogatását is. Ezzel mintegy 4 milliárd forintot spóroltak, csakhogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár már év elején arról beszélt, legalább 20-25 milliárdos „kiigazításra” lesz szükség az idén 343,5 milliárd forintos gyógyszerkasszán. Jövőre egyébként 83 milliárdot, 2013-ban pedig újabb 37 milliárd forintot vesznek ki a gyógyszerkasszából az Orbánféle megszorító csomag miatt. A Széll Kálmán Terv szerint ugyanis 2013-tól évente összesen 120 milliárd forinttal költ majd kevesebbet gyógyszerártámogatásra az Orbán-kormány a jelenleginél. Ez három év alatt 323 milliárdos elvonást jelent, és a források későbbi visszapótlásáról szó sincs. A mai keretösszeg harmadát kitevő kiadáscsökkentés ráadásul akár még a háziorvosi recepttel kapható gyógyszereket finanszírozó keret teljes megvonását is jelenthetné. B.I.M. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Sokan nem értik az MSZP-ben, miért kell a nyilvánosság előtt tovább mérgezni a viszonyt Mégsem küldik el Gyurcsányt? Nem akarják meneszteni az MSZP-ből Gyurcsány Ferencet - jelentette ki a HírTv-ben Szanyi Tibor. Az MSZP elnökségi tagja azt mondta, hogy Horváth Csaba improvizált, amikor az ATV-ben azt hangoztatta, ha a volt miniszterelnök nem lép ki, maga fogja kezdeményezni, hogy még a novemberi kongresszus előtt zárják ki a pártból. Szocialista politikusok szerint a párt fővárosi elnöke magánvéleményét mondta el, de sokan gondolják úgy: ideje lenne békében elválni egymástól. Mások viszont értesülésünk szerint nem értik, miért kell a nyilvánosság előtt tovább mérgezni az amúgy is rossz viszonyt a Demokratikus Koalíció vezetői és a párt között. Nincs forgatókönyv a válásra - hangoztatják az MSZP vezető politikusai. Szanyi Tibor, az elnökség tagja a Hír Tv-ben azt mondta, szerinte a Demokratikus Koalíció platform (DK) nem akar kilépni a szocialista pártból. Közölte: nem akarják meneszteni Gyurcsány Ferencet, az MSZP fővárosi elnöke hirtelen improvizált, amikor a volt kormányfő kizárásáról beszélt az ATV- ben. Horváth Csaba lapunknak azt mondta, nem kért felhatalmazást kijelentéséhez, de úgy érzi, erre nem is volt szükség. Kijelentette, már több mint másfél éve tart a szocialista Sokan szeretnék, ha végre rendeződnének a belső viszonyok, akár békés elválással, akár úgy, hogy megmarad az egységpárt és a volt miniszterelnök között az „agonizálás”, ami súlyos károkat okoz a pártnak. Gyurcsány tudatosan hág át minden szabályt, amivel - a budapesti elnök szerint - az a volt kormányfő célja, hogy politikai mártírrá válhasson, akit az MSZP rekeszt ki magából, nem pedig önként távozik abból a közösségből, amelyik már sokszor bizalmáról biztosította. Ezzel a bizalommal azonban most visszaél - tette hozzá. Úgy tudjuk, az MSZP-ben többen szeretnék, ha végre rendeződnének a belső viszonyok. Sokak szerint ez az újabb „csörte” sem tett jót a kongresszusra készülő pártnak. Egyesek úgy gondolják: ideje lenne békésen elválni egymástól, mások az egység mellett állnak ki, abban azonban a többség egyetért, hogy a nyilvánosság előtt nem kellene tovább mérgezni a DK, illetve a párt viszonyát. Annál is inkább, mert nem tudni, hogy végül a volt kormányfő és hívei mennek, vagy maradnak. Múlt szombaton a szocialisták választmánya ötpontos határozatot fogadott el, amely megnyitja az utat Gyurcsányék előtt a távozáshoz. A határozat egyebek mellett kimondja, hogy az MSZP mindig kiáll tagjai és vezetői mellett, de „ha valaki vét a törvény vagy az általunk elfogadott etikai normák ellen”, akkor azzal nem vállalnak közösséget, és nem lesznek szolidárisak. A párt többségi döntései mindenkire kötelezők, aki annak megvalósulását akadályozza, és a párt megújítására vonatkozó kritikáját nem belső fórumokon fogalmazza meg, „az nem méltó a Szocialista Párt szolidaritására, anyagi, erkölcsi és infrastrukturális támogatására”. Hozzátették: az a platform és tagozat feloszlatható vagy szüneteltethető, amely nem tartja be a vonatkozó határozatokat. Vélhetően az esetleges pártszakadásra készülve a dokumentum kiemeli, hogy a párt vagyona és infrastruktúrája „egy és oszthatatlan”. A szocialisták egyébként a júniusi kongresszuson nagy többséggel határozatot fogadtak el, amely arra hívja fel a párt tagjait, testületek, hogy határozottan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik a párt egységét és választói megítélését, valamint rögzíti, hogy a magánvélemények nyilvánosság előtti megfogalmazását, a nyilvánosságon keresztül megvívott személyes vitákat súlyos etikai vétségnek tekintik. A szocialista belviták azután kerültek ismét a nyilvánosság elé, hogy a DK azt javasolta: a listán mandátumot szerzett MSZP-s politikusok tegyék „nyitottá” képviselői helyüket, hogy annak fenntartásáról vagy megvonásáról a párttagok dönthessenek. Mesterházy Attila válaszul rendkívüli frakcióülést hívott össze, és úgy értékelt: Gyurcsányék a pártból való távozásukat készítik elő, és ha így van, mielőbb menjenek. A volt kormányfő csütörtök esti, erzsébetvárosi fórumán azt hangoztatta, ettől a javaslattól nem kell megijedni, akárcsak a pártszavazásra is feltett közvetlen elnökválasztás kérdésétől. Hozzátette, ezekért nem kell őket kizárni, ugyanis egyik kezdeményezés sem alapszabály-ellenes. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a többi között azt fejtegette, hogy ha így folytatják, a párt maximum öt százalékot érhet el. F.Á. Nem azt mutatja kifelé az MSZP, amit a szavazóinak többsége várna fotó: vajda József RÖVIDEN Duplájára nőhet a pénzbírság A kormány elzárással büntetné azt, aki bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, emelkedne a pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összege, és a jövőben legfeljebb egy órára feltartóztathatná a tetten ért személyt a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság. A többi között ezt tartalmazza az új szabálysértési törvény tervezete, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra a Belügyminisztérium. A tervezetből kiderül, hogy a kormány-2013. január 1-jétől - a jelenlegi 3 ezerről 5 ezer forintra emelné a kiszabható legalacsonyabb pénzbírság összegét, míg a legmagasabb az eddigi duplájára, 300 ezer forintra nőne. (A jogszabály többi része 2012 áprilisától lépne hatályba.) Elzárással lenne büntethető az új jogszabály alapján egyebek között a magánlaksértés, az önkényes beköltözés, a távoltartó határozat szabályainak megszegése és a polgárőr-tevékenység szabálytalan ellátása is. kmti Tétényi nem akar inkasszót Noha az esztergomi képviselőtestület tegnapi ülésén a fideszes többség inkasszós jogot biztosított mindazoknak, akiknek az adósságrendezés értelmében tegnapig jogos követelésük volt a várossal szemben. Tétényi Éva független polgármester nem járul hozzá az inkasszóhoz. A bankok követelése mellett ugyanis nem lenne képes bért fizetni a dolgozóknak. Mint kifejtette, „a Fidesz-frakció pontosan tudja, hogy nincs elég pénzünk egyszerre bért fizetni és a bankok követeléseit kiegyenlíteni. Mivel az inkasszóhoz a polgármester hozzájárulása is kell, megpróbálják az előző városvezetés 26 milliárdos adósságát a polgármester nyakába varrni. Én nem fogok hozzájárulni az inkasszóhoz, mert ezzel nem tudunk bért fizetni és az intézményeket fenntartani" - mondta. Az esztergomi képviselő-testület ülésén a képviselők nem választottak aljegyzőt, ezzel a városban 20-25 napra leállhat a közigazgatás, mert a jegyző október 8-tól szülési szabadságra megy, és a hivatalban senkinek nem lesz olyan aláírási joga, ami a hivatal működéséhez szükséges, amit Háború Pécsen a jutalmak miatt Leállított minden politikusi jutalmazást Pécs polgármestere, aki előzőleg nyilvánossá tette a volt helyi önkormányzati vezető tisztségviselőknek 2002 és 2009 között átutalt jutalmak összegét. Ezt azzal indokolta: a pécsiek „megérdemlik, hogy tudják", hiszen „az ő pénzüket osztották szét egymás között az MSZP politikusai". Nyőgéri Lajos szocialista politikus szerint azonban figyelemelterelés zajlik, a városvezetés „meg van zavarodva" a Pécsi Vízmű ügyében várható nagy összegű kártérítés miatt. Hozzátette: Páva Zsolt polgármestersége alatt mintegy 856 millió forint jutalmat osztottak ki. ►mit Átadta a MÚOSZ székházában Tóth Károly ügyvezető elnök jelenlétében - Andrassew Iván, a Szegő Tamás-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke az idei Dr. Szegő Tamás-díjakat. Azok a harminc év alatti újságírók kaptak elismerést, akik kiváló munkáikban kiálltak az elesettekért, az érdekeiket érvényesíteni képtelen emberekért. A fődíjat Toldy Zsófia kapta a szexuális erőszak áldozatairól szóló írásaiért. Debreczeni Rita és Diószegi-Horváth Nóra ösztöndíjat, Nagy Gergely Miklós és Stiller Ákos emlékérmet kapott. * Dr. Szegő Tamás jogász-újságíró, de mondhatnánk újságírójogásznak is, október 2-án lenne 80 éves. Sajnos már több mint egy évtizede nincs közöttünk. Közöttünk, a Népszava munkatársai és a magyar olvasók, hallgatók között, 1956 után lett lapunk jogi rovatának vezetője. De nevéhez fűződik a Magyar Rádió egyik leghallgatottab műsora, a Mit üzen a rádió? is. Mindig együttérző, ugyanakkor végtelenül pontos és közérthető jogértelmezésével és gyakorlatias tanácsaival állt az olvasók, hallgatók rendelkezésére. Baloldali elkötelezettségét soha meg nem tagadva állt a szegények, becsapottak, magukat érvényesíteni nem tudók mellé. Nem véletlen, hogy családja olyan alapítványt hozott létre, amely 35 év alatti újságírók olyan munkáit díjazza, amelyek ezeknek az embereknek a nevében szólalnak meg. BERNÁTH LÁSZLÓ Átadták a Szegő-díjakat FOTÓ: NÉPSZAVA