Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

A szocialisták szerint a kistérségekben komoly megélhetési válságra kell készülni Aggodalmak a vidékért Vidékfejlesztési programot készítenek a szocialis­ták, mert véleményük szerint gyarapodó falvak nélkül nem létezik fejlődő Magyarország. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető erről tegnap beszélt a Somogy megyei Pátcán, ahol idei első részországgyűlését tartotta az MSZP képvise­lőcsoportja. Az összejövetelen elsősorban a falvak és a mezőgazdaság helyzetéről, a vidék foglalkoz­tatási lehetőségeiről beszéltek a résztvevők. FAZEKAS ÁGNES B­ár ellenzéki pártként a Fi­desz azt ígérte, hogy kor­mányra kerülve mindent megtesz a kistelepülésekért, azt látni, hogy a kormány lemon­dott az ott élőkről - hangoztat­ta tegnap a szocialisták idei el­ső részországgyűlésén Mester­házy Attila pártelnök-frakcióve­zető. A politikus kijelentette: 2012 a vidék elszegényedésének éve lesz. A Somogy megyei Patcán lévő Katica tanyán, ahol elsősorban a falvak és a mező­­gazdaság helyzetéről, a vidék foglalkoztatási lehetőségeiről beszéltek a résztvevők, Mester­házy egyebek mellett azt fejte­gette, hogy az Európai Unió ezen a területen is a fenntart­hatóságot, a ciklusokon átívelő elképzelések megvalósítását tá­mogatja, Magyarországon azon­ban ilyenek ma nem léteznek. Az MSZP-nek ezért saját vidék­­fejlesztési programot kell készí­tenie, hogy minél többen lás­sák: kormányra kerülve ho­gyan akarja segíteni a vidéken élőket a párt. Van-e fejlődő Magyarország gyarapodó falvak nélkül? - tet­ték fel a kérdést a részország­gyűlésen, a válasz pedig az volt, hogy nincsen. A felszólaló poli­tikusok, közöttük az előző kor­mányok államtitkárai, vala­mint Gráf József volt miniszter arról beszéltek, hogy az agrá­­rium esetében is rossz irányba halad a kormány. A nemzeti agrárstratégia „köszönő vi­szonyban” sincs a nemrég meg­hirdetett Darányi-tervvel és egyik sem egyezik az EU elkép­zeléseivel. Kiss Péter korábbi munkaügyi miniszter szerint a kistérségekben megélhetési vál­ságra kell készülni, amit sza­vakkal nem tud feloldani a kor­mány. A politikus azt hangoz­tatta, hogy a foglalkoztatásban a kabinet „hal helyett hálót el­ve” hazugságokra épül. A mini­málbéres, részmunkaidős, 3-6 hónapra korlátozott közfoglal­koztatás nem nyújt biztos meg­élhetést, ráadásul a kormány­zati kommunikációval szemben az állást keresők fele ma nem tud elhelyezkedni. Garai István, a párt egész­ségpolitikusa úgy vélte: a kór­házleépítések, összevonások el­lehetetlenítik a betegek ellátá­sát és a gyógyszerkassza soro­zatos megkurtítása is tragikus következményekkel jár. Hiller István korábbi miniszter a kor­mány oktatáspolitikájára utal­va kijelentette, a jelen Magyar­országa az 1922-36 közöttire emlékeztet, szellemiségében és tartalmában is feudális jellegű, ami abszurd a XXI. században. Lamperth Mónika a kistérségi önkormányzatok várható ki­üresedéséről beszélt, és bejelen­tette: az MSZP kormányra ke­rülve felülvizsgálja ezt a kon­cepciót, mert az állam ilyen túl­zó dominanciája nem szolgálja a vidék fejlődését. A felszólaló politikusok ja­vaslataiból országgyűlési hatá­rozattervezet készül, amelyet a szocialisták benyújtanak a par­lamentnek. Ebben megfogal­mazzák, miként lehet szakmai alapon, pártpolitikától függet­lenül segíteni a magyar vidék megmaradását, fejlődését. Mesterházy Attila beszél a részországgyűlésen - saját vidékfejlesztési programot készítenek fotó: mti/varga györgy Jól halad a tisztújítás Eddig 11 megyében és a fővárosban választották meg a helyi szervezeteik vezetőit a szocialisták, és a jövő hét végéig minden megyében lezárul a tisztújítás. Az MSZP március 31-én tartja tisztújító kongresszusát, amelyen hosszú évek után ismét ver­seny lehet a pártelnöki posztért, miután a tisztségért Mesterházy Attila mellett Szanyi Tibor, az elnökség tagja is elin­dul. Új megyei elnököt Budapesten, Bács-Kiskunban és Veszp­rémben választottak, másutt viszont az eddigi vezetőket erősí­tették meg posztjukon. A fővárosban Molnár Zsolt, a párt szer­vezési igazgatója váltotta Horváth Csabát, akit az MSZP egyik al­­elnökének javasol a budapesti szervezet. Bács-Kiskun megyé­ben az eddigi elnök, Garai István leköszönt tisztségéből, helyére Király Józsefet választották. Veszprémben pedig Pál Bélát frak­ciótársa, Gőgös Zoltán korábbi agrárállamtitkár váltotta. RÖVIDEN Közelít az MSZP a kormánypártokhoz Noha továbbra is vezet a Fidesz- KDNP az MSZP és a többi parla­menti párt előtt, a 2010-es or­szággyűlési választások óta idén januárban és februárban állt leg­közelebb egymáshoz a két na­gyobb párt - derült ki a Tárki fel­méréséből. Eszerint februárban a kormánypártokat a januári 18 százalék után a teljes népesség 20 százaléka választotta volna, míg a szocialista pártra a januári 11 százalékot követően 13 száza­lék szavazna. A bizonytalanok vagy a pártszimpátiájukat eltit­kolók tábora csökkent, és ebből elsősorban a szocialisták profitál­tak. A Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül nem vál­tozott, az LMP szavazótábora kis mértékben csökkent. A Demok­ratikus Koalíció viszont először lépte át a parlamenti küszöböt a Tárki adatai szerint. A Századvég Alapítvány február végi felméré­séből pedig az derült ki, hogy megállt a politikai aktivitás csök­kenése, az elmúlt hónapban mind a kormánypárti, mind az el­lenzéki oldalt a stabilizálódás jel­lemezte. ► MTI Sukoró: sokba kerül a jogászkodás A nemzetgazdasági tárca nettó 1,5 milliárd forintos ügyvédi szerződést kötött a magyar ál­lam képviseletére a Sukoróra ter­vezett kaszinóberuházás miatt indított jogvitában - írta a napi. hu. Így a magyarországi Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda képviseli Magyarországot a sukorói King's City beruházója, a Vigotop Ltd. által indított jogvi­tában a washingtoni székhelyű választott bíróság előtt. Az NGM nem nyilvános, hirdetmény köz­zététele nélküli közbeszerzési el­járás keretében, egyedüli aján­lattevőként állapodott meg az ügyvédi irodával. ► népszava Andor Lászlónál a hallgatói szerződések Nem az uniós oktatási biztos, ha­nem Andor László, a foglalkozta­tási ügyek EU-biztosa (képün­kön) foglalkozik majd azzal, hogy összeegyeztethető-e az európai joggal, a munkaerő szabad ván­dorlásával a magyar hallgatói szerződés intézménye. Ezt közöl­te Hoffmann Rózsa oktatási ál­lamtitkár, miután tegnap Brüs­­­szelben megbeszélést folytatott Andrulla Vasziliu uniós biztossal. Utóbbi korábban aggodalmait hangoztatta a magyarországi közoktatási törvénnyel és a hall­gatói szerződésekkel kapcsolat­ban. Hoffmann szerint azonban Vasziliu észrevételei nem részei a „Magyarország ellen folytatott különböző vizsgálatoknak", és Brüsszelben még elemzik az ok­tatási államtitkárság által kül­dött, az oktatási törvényekről szóló tájékoztató anyagot. Az ál­lamtitkár egyébként a hvg.hu­­nak elismerte: Európában sehol nem létezik a hazai típusú hall­gatói szerződések gyakorlata. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA Helyszínt vált március 15-re a kormányfő Idén nem a Nemzeti Múzeum előtt, hanem a Kossuth téri ál­lami ünnepségen beszél Orbán Viktor március 15-én - közölte Szijjártó Péter, a miniszterel­nök szóvivője. A Fidesz elnöksé­ge múlt keddi ülésén döntött úgy, a kormánypárt nem tart külön megemlékezést, hanem az állami ünnepséggel együtt tartja megemlékezését. Pedig néhány hete Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke még arról beszélt, hogy a forradalom és szabadságharc évfordulóján erődemonstrációt tartanak. Meg akarják ugyanis mutatni, hogy ma is képes százezres nagyságrendben mozgósítani a Fidesz. Forrásaink szerint azonban arra számít a kor­mánypárt, hogy Orbán az álla­mi ünnepségre is hatalmas tö­meget vonz, ráadásul a Fidesz helyi szervezetei is szervezik, szállítják majd a résztvevőket, ezért nem kell külön nagygyű­lést hirdetniük. Úgy vélik, már­cius 15-én a Milla-demonstrá­­ción jóval kevesebben lesznek, mint a Parlament előtt. (Tavaly a millások rendezvényén, a Szabad Sajtó úton sokkal töb­ben voltak, mint a Múzeum­kertnél, ahol ráadásul Orbánt részben bértapsolók éltették.) A miniszterelnök egyébként azon a napon másutt nem szólal fel, így a Békemenet esetleges ren­dezvényén sem beszél majd. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Megint Bolgárt állították célkeresztbe „Jellemző” - így reagált Bolgár György a Magyar Nemzet „Ki­tért a kínos kérdések elől Bol­gár György” című cikkére. A napilap szerint a Klubrádió műsorvezetője az Európai Par­lament „Merre tart Magyaror­szág?” című, ötpárti rendezvé­nyén nem reagált többek között Morvai Krisztina felvetésére. A jobbikos EP-képviselő egyebek mellett arra emlékeztette, hogy 2002-ben a szocialista-szabad demokrata koalíció egyik mi­nisztere levelében utasította az állami vállalatokat, hogy ne hirdessenek a Magyar Nemzet­ben. Pindroch Tamás, a Ma­gyar Hírlap újságírója pedig fel­idézte, hogy 2009-ben rabosí­­tották, mert egy korábbi szo­cialista kormánytag után nyo­mozott. „Nem válaszoltam a felvetett témákra, mert a fórum nem kérdezz-felelek formára épült, az előadások után hozzászólá­sok következtek” - jelentette ki lapunknak Bolgár György, megjegyezve: az említett felszó­lalók egyébként mellébeszéltek, nem a mai helyzetet, hanem többek között Budaházyt és a 2006-os „rendőrterrort” emle­gették. A rádiós egyébként ar­ról beszélt Brüsszelben, hogy a demokratikus szabadságjogok, intézmények és a médiaszabad­ság szisztematikus felszámolá­sa történik Magyarországon. Ennek legnyilvánvalóbb pél­dája a Klubrádió frekvenciájá­nak elvétele. Mint mondta, nul­la a közmédiumok függetlensé­ge, teljes kormányzati ellenőr­zés alatt vannak, és központo­sított a hírszolgáltatás is. A kormánnyal szemben kritikus médiumokat gazdaságilag meg­fojtják, az állami szálon mű­ködtetett hirdetés ugyanis csak a jobboldali sajtónak jár. M.J. Berendelte a nullásokat az adóhivatal Adóhatósági ellenőrzés indult az Egymillióan a magyar sajtó­­szabadságért (Milla) szervezői ellen, egyik már átesett a vizs­gálaton, őt a tüntetések anyagi és szervezeti hátteréről kérdez­ték - írta az Index. A szervezet mögött nem áll jogi személy, a tüntetésekhez szükséges ado­mányokat két szervező magán­­személy bankszámláján gyűj­tötték. Őket hívta be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy nap el­téréssel adóellenőrzésre. A Milla elszámolásai szerint a 2011. februári és a márciusi tüntetéseket 190, illetve 170 ezer forintos pluszban zárták, az áprilisi két demonstráció szaldója viszont 500 ezer mí­nusz, az október 23-ié pedig majdnem 100 ezer forint vesz­teség. Az ellenőrzésen már át­esett szervező az Index.hunak arról számolt be: az adóhivatal munkatársai elmondták, hogy felsőbb utasításra végzik az el­lenőrzést. Azt is közölték, hogy az ellenőrzés időzítése célzatos. A jogi akadályok egyébként csak nemrég hárultak el a Milla március 15-i demonstrá­ciója elől. Eközben a szervezet újabb rendezvényt tart; pénte­ken konferenciát rendez „A ma­gyar rendszerváltás kisiklásá­ról” a Védegylettel és a Hallga­tói Hálózattal közösen. L.T. Túl sokan voltak, nem tűrte a hatalom fotó bielikistvAn

Next