Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-12 / 240. szám
6 NÉPSZAVA KULTÚRA 2012.OKTÓBER 12.,PÉNTEK Ónodi Eszter a hajánál fogva emelkedik a cirkuszi kupoláig az Aglajában Két film, amelyben az erős poézis majdnem képes kárpótolni azért, hogy a történet megbicsaklik, és térdre rogy. A magyar-lengyel-román koprodukcióban készült Aglaja című filmet valós történet alapján forgatta le Deák Krisztina, és két fiatal tehetséget fedezett fel a filmnek a címszerepben, Jávor Babettet és Móga Piroskát. A csupa török szereplőt mozgató, török származású rendező, Umut Dag osztrák filmjében egy ősi török szokás robbant ki konfliktust a 21. századi modern nyugati világban. BÁRSONY ÉVA Ismét egy hányatott sorsú magyar film. Deák Krisztina három éven át forgatta Aglaja című filmjét, majd az anyagi zökkenőket forgalmazási gondok követték, mire végre immár mozivászonra került a kelet-európai cirkuszi históriába burkolt kelet-európai szomorújáték. A nézőnek persze ehhez semmi köze, felmentés helyett mégis tán magyarázat, miért törik meg a második részben a valós történet alapján forgatott történet. Deák Krisztina a román származású, tragikus sorsú svájci írónő, Aglaja Veteranyi önéletrajzi írását, A gyermek a forró puliszkába esett című regényt használta fel filmjéhez. A feldolgozásból kimaradt a szomorú vég, még nem volt 40 éves, amikor az írónő öngyilkos lett. Óhatatlanul úgy nézzük most a filmet, mint ami magában rejti a tragédia titkát. Deák Krisztina egy felszabadult, talányos képpel zárta a maga történetét. A már fiatal lánnyá serdült Aglaja egyedül elindul a berlini tömegben, maga mögött hagyva a cirkuszt, a mutatványt, az anyját, az egész szorongással és harsány csillogással teli, szemfényvesztő világot. A cirkuszi világ, amelyben szinte mindvégig játszódik a film, nem az általában celluloidra vitt, szokványos csinnadratták világa. Deák Krisztina alig mutat valamit abból, ami a sátrak kupolája alatt a nagy mutatvány, a sűrű ámulat, fény, mosoly, taps. Nemcsak azért, mert az ő magyar-román cirkuszi családja, a seggre ülő bohóc papa, a szépséges artista mama és a két kislány csak egy silány mutatványos truppban kénytelen meghúzni magát, és eltűrni az otromba cirkuszigazgató erőszakos nyomulását, hanem mert ezt a világot az alig A cirkuszi csillogás mögött önző és szürke a hétköznapiság tízéves kislány, Aglaja szemén át láttatja a film szinte mindvégig-Aglaja sok mindent nem ért, de mindent érez. Amikor a család nyugatra menekül, annyit fog fel, hogy ezért otthon mindannyiukat halálra ítélik. De a cirkusz Ausztriában meg Németországban is cirkusz, vagy tudsz valami különöset, vagy mehetsz, amerre látsz. Miközben az állandóan veszekedő szülők a maguk nyomorával küszködnek, mert a papa kap szerződést, hisz a világon a legjobban tud seggre ülni, de a mama munka nélkül ténfereg a lakókocsik között, Aglaja az, aki mindent figyel, és mindent lát. Vele nem törődnek a felnőttek, mintha nem is létezne. Ő meg hiába beszél Istenhez egy földbe vájt lyukon át, soha nem hallja a választ. Pedig úgy érzi, neki kell megvédenie a mamáját a szerencsétlenségtől, miután megvette magának egy japán mutatványostól az acélhajú nő trükkjét és kellékeit. Ettől fogva a kislány minden napja megtelik félelemmel és aggodalommal, nehogy a hajánál fogva a kupolában lengő mamáját baleset érje. A cirkuszi csillogás mögött a kiábrándítóan szürke hétköznapiságot Deák Krisztina és Máthé Tibor operatőr egészen furcsa költőiséggel „szólaltatja meg” azáltal, hogy egy hallgatag, magányos kislány szemén át bírják szóra. Közömbös és önző világ ez, mégis Aglaja állandó aggodalma a szüleiért, szorongása a furcsa mutatványok árnyékában, egy hozzá hasonlóan magányos mutatványos gyerek tragikus balesete mégis kiemeli Aglaja világát a hétköznapiságból, fájóan meseszerűvé teszi. Az ötéves Aglaját játszó Jávor Babett meghökkentő jelenség. Hatalmas, kifejező szeme, a pillantása, a hallgatag figyelme érzéssel és lélekkel tölti meg a hatalmas vásznat. Bármily megdöbbentő, ő vezeti végig érzelmileg a nézőt a film teljes első részén. Aztán valahogy eltűnik az a varázslat, hogy közünk van ahhoz a sok jelentéktelen kis történéshez, ami a kislány szeme elé került. Aglaját és nővérét (hol is volt eddig?) elviszik egy intézetbe, és elkezd a film a rossz életrajzi históriák modorában jeleneteket sorjáztatni egymás mellé. Pedig a már nagylánnyá serdült Aglaját - már az ugyancsak szép pillantású, ígéretes Móga Piroska alakításában - végre magával viszi a mamája, és van mutatvány újra, van tragédia, vannak találkozások, csak éppen elvesztette a lelkét az egész. Már észrevesszük a logikátlanságot, a lukakat a történetben, a mesterkéltséget, a kidolgozatlanságot meg a szépelgést. Bár Ónodi Eszter színészi és cirkuszi teljesítménye továbbra is mutatós, Bogdán Zsolt bohóca bámulatos esőművész, de a történet végzetesen kifújt, mint a lyukas luftballon.Aglaja Elővezetni egy konfliktust mindig könnyebb, mint hiteles, megragadó kibontakozással megoldást sugallni. A török származású osztrák rendező, Umut Dag egy Ausztriában megtelepedett török család szokatlan konfliktusában tapintja ki az ősi hagyományok és a modern élet ütközését. A régi török szokásnak engedve a már őszülő családfőnek a felesége második feleséget hozat Törökországból, így akar gondoskodni róla, hogy a családját akkor is legyen, aki összetartsa, ha vele valami történik. De nem vele, hanem éppenséggel a férjével történik tragédia, ott marad a család családfő nélkül. Az ifjú feleségnek kisfia születik, és az első feleség oltalmazó figyelme miatt a már felnőtt gyerekek és az otthon lakók is megpróbálják elfogadni. A majdnem tragikus konfliktus akkor tör ki, amikor az első feleségnek tapasztalnia kell, hogy a fiatal feleség a párkeresésben átvette a modern világ szokásait. A film első része a családi szeretet és összetartás rég nem látott, poétikus gesztusaival szerez ritka pillanatokat, de a forgatókönyvet is író rendező nem igazán talál a témát hitelesen lezáró megoldást. A szerelmi légyotton kapott fiatal nő sorsa tulajdonképpen attól a pillanattól fogva igazán érdekes, amikor a család kékrezöldre veri. De egy szépen hangzó közhellyel éppen itt fejezi be történetét a konfliktusból kifaroló rendező.A második feleség KÖZBEVETVE Ozzy, a nagydumás H a egy szerző azzal dicsekszik a fülszövegen, hogy nyílt színen leharapta egy denevér fejét, de mi tudjuk, hogy máskor meg egy galamb fejét harapta le, akkor a nyájas olvasó borzongva tolja félre a nyomdaterméket. Aztán ha megtudja, hogy még mi minden nem sorolható a szerző sötét múltjához. Kezdve, hogy ő a heavy metal keresztapukája, a Sötétség Hercege, hogy ő a többször megalakult és széthullt, de most újra összeállt Black Sabbath vezéregyénisége, akit a híres zenecsatorna, az MTV nálunk is bemutatott sorozata enyhén ütődött (már-már agyalágyult), de rokonszenvesen megértő családapának láttatott, akkor sikoltva dobja el magától a könyvet. Pedig ne tegye. Az év egyik legszórakoztatóbb kötetét találta meg. Még akkor is, ha a szerző maga a híres-nevezetes Ozzy Osbourne, „a rock legnagyobb túlélője”. A Bízz bennem, a nevem dr. Ozzy a címének megfelelően rövid, pár soros válaszokat ad a legszokványosabb és legkülönösebb kérdésekre. A kérdéseket az olvasók tették fel a világ sok tájáról a Sunday Times Magazine-ban és a Rolling Stone-ban Ozzynak, akinek dr. Ozzyként közkedvelt rovata volt az említett lapokban. A könyv lényegében válogatást ad közre a rövid válaszokból, de olvashatók elképesztően bolond történetek meg meghökkentő találós kérdések (alapszintű tudásteszteknek nevezi őket), s minden fejezet előtt egy nagyon bölcs, nagyon mókás és lehengerlően olvasmányos bevezető a következő témához. Az olvasói kérdésekben nemcsak az emberi hülyeség, hanem a világ szorongásai meg komoly és röhejes aggodalmai is benne vannak. A válaszokban egy vagány, nyitott, jó humorú, bölcs ember mond véleményt leginkább a világ őrültségeiről. Dr. Ozzyként meg a Sötétség Hercegeként nem győzi felsorolni saját, számtalan botlását és őrültségét okulásul, válaszai szellemesek, őszinték, és meggyőzni akarnak, nem irányítani. Magán nevet, hogy én értsek belőle. Ritka érték. (Az Alexandra Kiadó elegáns kötetét egészen kiválóan fordította magyarra Hraschek Dávid.) B.E. www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu Designvásár Pilismaróton A Dunakanyarban és a Budapesten élő alkotók, művészek baráti összefogásából 30-35 kiállító mutatja be és kínálja szombaton sokszínű munkáit Pilismaróton. Immár harmadik alkalommal, - a sikeres tavaly őszi majd még változatosabb tavaszi bemutatkozás után - rendezik meg az ART6 nevű októberi rendezvényt. Az esemény bővelkedik gyerekprogramokban, többek között Csernik Szende lábbábos mesél a kicsiknek, este pedig pajzán meséket hallgathatnak a nagyok, s Szabó Kisanna tűztáncbemutatója forrósítja a hangulatot. Soós Andrea és Somody Beáta szervezők elmondták, sok designvásáron jártak külföldön, és szerettek volna személyes hangú eseményt létrehozni. Saját kertjük kapuját nyitják meg a nagyérdemű előtt, saját, tágabb baráti körükből jönnek a kiállító művészek. Nem titkolt céljuk, hogy elcsábítsák a budapestieket és vidékieket a megszokott designvásárok és bemutatók közegéből egy Duna menti kirándulásra, a természetbe, és baráti hangulatban töltsenek egy színes, családbarát napot, ahol találkozhatnak többek között helyi és budapesti alkotókkal és termékeikkel, emellett helyi kézműves ételekkel és italokkal. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Hódító útjára indul Hunyadi János A tavaszi londoni könyvvásárt követően Frankfurtban folytatja hódító útját Bán Mór Hunyadi című, Magyarországon kiemelkedő eladási számokat magáénak mondható bestsellere. A lebilincselő történet megfilmesítési jogai már el is keltek. A Hollósgyűrű Kft. dolgozik a forgatókönyvön és a produkció elindításán, így a rajongóknak remélhetőleg már nem sokáig kell várniuk arra, hogy a filmvásznon is megelevenedjenek kedvenc hőseik. A fiatal író nyolcrészesre tervezett könyvciklusának már megjelent öt kötete a magyar olvasók körében valóságos rajongói táborral rendelkezik. Frankfurt után, október végén a belgrádi könyvvásáron folytatja „Hunyadi” hódító hadjáratát, ahol Magyarország az idei díszvendég. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ