Népszava, 2012. december (139. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-27 / 301. szám

Néhány példa a kivételekre • Lex Szalai: alkotmánymódosítással az alaptörvényben rögzí­tett rendeletalkotási joggal ruházták fel Szalai Annamáriát, a médiahatóság kilenc évre megválasztott elnökét • Lex főispán: a képviselői összeférhetetlenséget gyengítő javas­lat szerint képviselők is lehetnek közigazgatási szerv alkalma­zottai, ha kormánymegbízottként dolgoznak • Lex West Balkán: a tűzvédelmi törvényt a szórakozóhelyen tör­tént diszkótragédia nyomán módosították - a nemes szándék egyesek szerint a piac „újrafelosztását" segítette • Lex turul: ez Pokorni Zoltán polgármester javaslatára - szakít­va az évtizedes gyakorlattal - a főváros helyett a kerületi ön­­kormányzathoz utalta a helyi műalkotásokról szóló döntést • Lex Mai: ez alapján rendelte el a kormány az iszapkatasztrófá­ban érintett magáncég állami felügyelet és irányítás alá voná­sát­­ teljes körű betekintéssel a gazdálkodásába • Lex Felcsút: a Felcsúton elvesztett önkormányzati választás után hozott szabályozás alapján összeférhetetlenségre hivat­kozva menesztették a független polgármestert • Lex CBA: a legnagyobbak között számon tartott hazai üzlet­lánc, a Fidesz-kampányt is támogató CBA - valamint a Coop is -a különadó elenyésző hányadát kell csak fizesse . Lex semmisségi: a független igazságszolgáltatásba vetett hitet rombolja, hogy ez alapján a 2006. őszi zavargások bírósági íté­letei semmisek, ha azok rendőri vallomáson alapulnak • Lex Esztergom: a kormányhivatal ezentúl beleszólhat bármely helyi, politikai konszenzushiány miatt működésképtelenné vált önkormányzat belügyeibe, és a választott polgármester helyett gyakorolhatja a rendeletalkotási jogot Rövidesen a miniszterelnökre is „lex"-et írhatnak - a jövő év második felében ő adhat majd felmentést a nyugdíj-moratórium alól kabátot Orbánék Gombhoz varrják a Várhatóan egyetlen ember, Orbán Viktor dönthet arról a jövőben, melyik köz­­alkalmazott dolgozhat majd a nyugdíjkorhatár elérése után is. A parlament múlt hétfőn kimondta, hogy a közszférában a jövő év közepétől egyszerre nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést, de mert a kormány rájött, milyen lehe­tetlen helyzetet okozna ez például az egészségügyben, a miniszterelnök egyéni elbírálást ígért. Az pedig egy fideszes szakpolitikus elszólásából derült ki, hogy a kivételezetteket maga a kormányfő fogja kiválasztani, bár erről még nem született jogszabály. A Fidesztől mindenesetre nem áll távol a sze­mélyre szabott jogalkotás. FAZEKAS ÁGNES O­rbán Viktor „kegyeltjeit” nem érinti jövőre a nyug­díjmoratórium. Legalább­is ez derült ki az Idősügyi Ta­nács múlt heti ülésén, ahol a fideszes Iván László azt mond­ta: a kiválasztott közalkalma­zottak „70 éves korukig marad­hatnak, ha a miniszterelnök kivételezetten vagy nem kivéte­lezetten, de megadja a lehető­séget”. A téli ülésszak utolsó napján a parlament elfogadta, hogy az állami szférában dol­gozók - a közalkalmazotti, köz­­szolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tag­jai - a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fize­tést is egyszerre. Másnapra azonban a kormány rájött, hogy milyen kritikus helyzetet eredményez például az egész­ségügyben, ha a közalkalma­zottak kényszernyugdíjazása mellett az új jogszabály is ha­tályba lép, ezért a miniszterel­nök megígérte: azok a munka­­vállalók, akiknek a szakmájá­ban utánpótlásgondok vannak, mentesülhetnek a nyugdíj-mo­ratórium alól. Kijelentette: a „kettős juttatást”, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyide­jű folyósítását nekik is meg­tiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keres­senek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük. Azt ugyan hivatalosan még nem mondták ki, hogy a men­tesítő egyedi engedélyt a kor­mányfő adja majd meg, Szócs­ka Miklós államtitkár annyit mondott, hogy a konkrétumok kidolgozása a következő hóna­pokra marad. Előfordulhat azonban, hogy végül megszü­letik a „lex Orbán”, amiben a kivételezés jogát a miniszterel­nök hivatalosan is megkapja. A Fidesztől ugyanis nem áll tá­vol a személyre szabott jogal­kotás. Lehet kicsivel kevesebb is Legutóbb december 17-én tör­tént meg, hogy a gombhoz varr­ta a kabátot a kormány: akkor hirdették ki a Magyar Közlöny­ben, hogy Orbán 5 évről 3 évre csökkentette a Magyar Állam­­kincstár elnöke számára ko­rábban kötelezően elvárt köz­­igazgatási gyakorlatot, vezetői tapasztalatot. Ez kellett ahhoz, hogy december 15-től Kandrács Csaba vezethesse az állam­­kincstárt. A kormányrendelet­ből azonban az is kiderült, hogy „a kincstár elnökhelyet­tesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetői ta­pasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki”. A második Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a köz­beszédben „lexekként” híre­sültek el. Az államkincstár el­nökének mostani kinevezésé­hez hasonló trükkre volt szük­ség, amikor 2010 nyarán a Simicska Lajos bizalmi embe­rének tekintett Vida Ildikót akarta a Fidesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére állítani. A jelöltnek ott is ötéves vezetői gyakorlattal kellett rendelkez­nie, ráadásul csak a kiemelke­dő szakmai tekintélynek örven­dő személyek jöhettek szóba, ám mert Vida ezeknek nem fe­lelt meg, Matolcsy György mó­dosította a vonatkozó kormány­rendeletet: feltételként maradt a szakirányú felsőfokú végzett­ség. Baranyay László úgy lett 2010-ben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazga­tója, hogy kinevezése előtt le­mondott a Magyar Nemzeti Bankban betöltött felügyelő­bizottsági tagságról. Csakhogy az MNB-re vonatkozó törvény szerint a jegybank felügyelő­bizottságának tagjai a mandá­tumuk megszűnése utáni hat hónapban más pénzügyi intéz­ményben nem juthattak vezető tisztséghez. Bár az új kormány először módosítani akarta a jegybanktörvényt, végül - mert a módosítást egyeztetésre el kellett volna küldeni az MNB- nek, sőt az Európai Központi Banknak is véleményezési joga lett volna - egyszerűen felülír­ták az összeférhetetlenségi sza­bályt. Később majdnem saját dugájába dőlt a Fidesz, amikor az egyik alkotmánymódosító javaslatukkal saját emberüket, Borkai Zsoltot is kizárták volna a polgármesteri székért indulók köréből. A javaslat ugyanis a le­szerelés utáni öt évig nem en­gedélyezte volna, hogy a hivatá­sos állomány egykori tagjai a választásokon elinduljanak. Borkai azonban 2006-ban, az­az csak négy évvel korábban szerelt le, addig alezredesi rang­ban az egyik katonai szakkö­zépiskolát igazgatta. A megvál­toztatott módosító javaslat már csak három évet ír elő, így a Fi­desz országgyűlési képviselője elindulhatott az önkormány­zati választáson, és nyert, így Győr polgármestere lett. Sokakat segítettek posztjukra A „lex Polt” a legfőbb ügyészt bebetonozta pozíciójába. A Ház 2010 novemberében úgy módo­sította az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényt, hogy Polt Péternek ne kelljen 62 éves korában nyugdíjba menni, majd mandátumát hat évről ki­lencre emelték. A Fidesz ráadá­sul a legfőbb ügyész megvá­lasztását kétharmados parla­menti többséghez kötötte. Al­kotmánymódosítással a legfőbb ügyész parlamenti interpellál­hatóságát is megszüntették, így a képviselők már csak kérdést intézhetnek az ügyészi szerve­zet vezetőjéhez. Amikor a kormányoldal a „pofátlan” végkielégítéseket ter­helő, öt évre visszamenőlegesen kivethető 98 százalékos külön­adóról döntött, nem figyelt arra, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének 2004-ben kirúgott veze­tője is bukott volna vagy száz­milliót, mert ezt a pénzt 2007- ben ítélte meg neki a munka­ügyi bíróság. A kétharmad ezért gyorsan törvénybe foglal­ta, hogy a 2005 előtt állami cé­gektől elbocsátottaknak nem kell különadót fizetniük, ha a végkielégítésről a bíróság ké­sőbb döntött. Életkor nem akadály Szapáry Györgyöt az addig ér­vényes jogszabály szerint 72 évesen nem nevezhették volna ki washingtoni nagykövetnek, pedig Orbán jutalmazni akarta egykori gazdasági főtanácsadó­ját. A Ház azonban a kormány­fő segítségére sietett, és a fide­szes Balla Mihálynak, a kül­ügyi bizottság elnökének javas­latára engedelmesen megvál­toztatta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely életkori korhatárként 70 évet jelölt meg. A megszavazott indítvány kivételt tesz a kül­képviseleti vezetők esetében: „a miniszterelnök felmentést ad­hat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a külszolgálathoz kapcsolódó képviselet-vezetői megbízáshoz szükséges”. Az in­dokolás szerint a nemzetközi diplomáciai gyakorlathoz iga­zodóan, kiemelkedő érdek, hogy a magyar állam képviseletét olyan misszióvezetők lássák el, akik jelentős szakmai tapasz­talattal és gyakorlattal rendel­keznek és kiemelkedő mun­kásságukkal kimagasló érde­meket szereztek a magyar ál­lamnak. Szapáry György már a bizottsági meghallgatást köve­tő héten elfoglalta állomáshe­lyét. A „lex Járai” azt tette lehető­vé, hogy az amúgy több tisztsé­get is betöltő Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénz­ügyminisztere az MNB fel­ügyelőbizottsági elnökeként jó­val több tiszteletdíjat kapjon a törvényben előírtnál. Amikor ugyanis a kormány az Európai Unióval szembeszegülve az MNB elnökének fizetését két­millió forintra csökkentette, a felügyelőbizottsági elnök tisz­­teletdíját is le kellett volna vin­ni. Az akkor hatályos szabály szerint ugyanis a felügyelő­bizottsági elnök fizetése a min­denkori elnöki bér 15 százalé­ka, azaz 300 ezer forint lett vol­na. Egy héttel a kinevezések után azonban Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke módosító javaslatot nyújtott be, melynek értelmé­ben „a felügyelőbizottság elnö­kének tiszteletdíja e törvény ál­tal meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 millió 200 ezer forint.” Az in­dokolás szerint „mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munká­ja mennyiségének és minőségé­nek”. Domokos László számára szintén a személyre szabott jog­alkotás tette lehetővé, hogy az Állami Számvevőszék elnöke­ként a gyakorlatilag felszámolt Költségvetési Tanács helyébe lé­pő új testület tagja legyen. Ez addig az összeférhetetlenség miatt nem történhetett meg. Az ÁSZ elnökké megválasztásáig fideszes képviselőnek azonban sok mindent lehetővé akart ten­ni a kormány, ezért nyújtották be még a 2011-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényter­vezethez azt a javaslatot, amely lehetővé tette, hogy Domokos is az új, háromtagú testületben dolgozzon. A Fidesz többször is megtet­te, hogy az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével valakit hivatalba segített, másokat vi­szont megbüntetett. Baka And­rás, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke ez utóbbiak közé tartozott, részben azért, mert az új alap­törvényt folyamatosan bírálta, majd szót emelt az igazságügyi reformcsomag, illetve a bírák kötelező nyugdíjazása ellen, sőt azt az uniónak küldött nyílt le­velet is aláírta, amelyben „a de­mokratikus jogállam alapelvei­vel ellentétesnek” nevezte a Fi­desz törvénytervezetét. A ko­rábbi főbírónak azért kellett mennie, mert a Legfelsőbb Bí­róságot Kúriává nevezték át, és jogszabályban mondták ki azt, hogy az elnök megbízatása 2011 végén lejárt. Baka most korábbi munkahelyén, a stras­­bourgi emberi jogi bíróságon keresi az igazát. Vannak néhányan, akikre még nem írtak jogszabályt - ezt is pótolhatja rövidesen a kétharmad fotó: Kielik István

Next