Népszava, 2014. június (141. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
A határidő lejárt, de „elfelejtették" átadni a vitatott Szabadság téri megszállási emlékművet Elmaradt a szoboravató Áder János köztársasági elnök avatta fel szombaton Párkányi Raab Péter szobrát, de nem a budapesti Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékművet, hanem a jászberényi városháza előtti térre állított Lehel vezért ábrázolót. A vitatott és nemzetközi botrányt kavart megszállási emlékműnek a hatályos kormányhatározat szerint szintén szombatra, Orbán Viktor születésnapjára kellett volna elkészülnie, de az átadás késik, és csak titkolózás veszi körül. I LENGYEL TIBOR Mi magunk vagyunk az emlék - idézte Babits Mihályt szombaton egy szoboravatón a köztársasági elnök, hozzátéve: „a hagyomány hozzánk tartozik.” Noha ezek a szavak különös értelmet nyertek volna, ha a budapesti Szabadság téren, a ’44-es német megszállási emlékmű átadásán hangzanak el, de Áder János nem ott beszélt, hanem 80 kilométerrel keletebbre. Jászberényben, a városháza előtti téren leplezte le ugyanis az államfő Lehel vezér szobrát. A lóháton vágtató honfoglaló vezért ábrázoló alkotás mindenesetre a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve a vitatott szobortervet lelkesen támogató zsűritag, Melocco Miklós közös munkája. Az élénk hazai és nemzetközi figyelem, illetve tiltakozás övezte másik szobrot viszont a jelek szerint „elfelejtették” átadni, holott ennek határidejére a hatályos kormányhatározat május 31-ét jelölte ki. Azonban a jelek szerint már a kormánynak is kínos a megszállási emlékmű körüli botrány. A szobor befejezésének sem szombaton, sem tegnap nem volt jele a téren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok beemelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek beillesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterület-foglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mellett az is, hogy a múlt héten kiderült: sem a kormányban, sem az V. kerületben sem tudtak még semmilyen szoboravatóról. Megírtuk: az emlékmű ügyében titkolózik Orbán Viktor környezete is. A Népszava kedd óta nem kapott semmilyen választ a miniszterelnök sajtófőnökétől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet. Havasi Bertalan arra a kérdésünkre sem reagált, hogy a kormányfő válaszolt-e arra a múlt heti nyílt levélre, amelyben 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő a szabadság térre tervezett alkotás építésének leállítását kérte a kormányfőtől, és az emlékműkérdés teljes átgondolását sürgetette. Utóbbi kérés teljesítésére szinte semmi esély, miután elszántságának a kormányfő többször jelét adta, így például az emlékmű ellen tiltakozó Mazsihisz vezetőit azzal utasította el, hogy „nincs mozgástere” a kérdésben, egy nyílt levelében pedig meg is védte a szobrot, mondván: „ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan”. Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig Orbán úgy vélekedett, hogy az nem haladja meg az „olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját.” Pedig a vitába azoknak a véleménye is beletartozik, akik még Fidesz-szimpatizánsként is ellenzik az ötletet. Megírtuk, a mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, illetve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiállás egy nemrég közzétett Medián-felmérés szerint erősen megosztja a társadalmat, miután a megkérdezettek relatív többsége szerint a szobor történelemhamisító. A sasos-arkangyalos szoborcsoportot ráadásul még a fideszesek 28 és a jobbikosok 39 százaléka is ellenzi. Eközben a Szabadság téri munkálatok kezdete óta, immár két hónapja az emlékmű ellen tüntető civilek tovább folytatják tiltakozó akciójukat. • Hiába járt le szombaton a határidő, nem készült el a megszállási emlékmű • Áder János felavatta viszont az alkotó egy másik szobrát vidéken Folyamatos a tiltakozás a Szabadság téren, ahol már csak a főalakok hiányoznak az emlékműről fotó: Kielik István RÖVIDEN Nem akar közösködni az LMP Az LMP nem állít közös jelöltet egyetlen parlamenti párttal sem az őszi önkormányzati választáson. Az erről szóló határozatot a párt szombati kongresszusa fogadta el. Keresztes László Lóránt választmányi tag úgy értékelt: az LMP-ben az elvi irányokkal kapcsolatban egyetértés van. Elhangzott: keresik annak lehetőségét, hogy a párt miként működhet együtt az önkormányzati választáson olyan helyi civil szervezetekkel, amelyeket a kormányoldal az elmúlt négy évben igyekezett kizárni a helyi politikából. Az együttműködések kereteit az országos választmány dolgozza majd ki, de „azok helyi szinten köttetnek". ► MTI Visszahozná a PDSZ a 18 éves korhatárt Azt javasolja a kormánynak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát. Mendrey László a pedagógusnap alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt közölte: a demográfiai változások mellett a „krónikus diákhiány" legfőbb oka a tankötelezettség korhatárának leszállítása, ennek következtében iskolákat zárhatnak be. Ugyanakkor a továbbtanulás esélyétől megfosztott, sokszor a továbbképzésre nem alkalmas szakmunkásokat termel a rendszer, és ez nem segíti a munkaalapú társadalom megteremtését - mondta. Azt is sürgette, hogy ne legyen kötelező a tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. A pedagógusnapon a Fidesz azt hangoztatta: a kormány bebizonyította, hogy becsüli a tanárokat. Az Együtt-PM szerint viszont a Fidesz fontosabbnak tartja a stadionépítést az oktatásnál. Az MSZP kiemelte, köszönet illeti a tanárokat, akik „hittel, tudással, elkötelezettséggel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat". ► népszava Meghallgatják a leendő minisztereket Az Országgyűlés mai ülésén szavazati joggal ruházhatja fel az ülést vezető elnököt a házszabály módosításával. A kormánypárti javaslat elfogadásával azt a szabályt törölnék el, amelynek értelmében az ülést vezető elnök jelenleg csak szavazategyenlőség esetén és utólag voksolhat. A Fidesznek a lépés azért is fontos, mert az április 6-i választás nyomán épphogy sikerült elérni a kétharmados parlamenti többséget, azaz a 199 képviselőből 133 a kormánypárti. Fia azonban a három kormánypárti parlamenti alelnök valamelyike vagy Kövér László vezeti az ülést, máris csak 132 képviselője lenne a Fidesznek és a KDNP-nek. A héten egyébként a bizottságok a leendő tárcavezetőket is meghallgatják, pénteken pedig a tervek szerint esküt is tehetnek a harmadik Orbán-kormány tagjai. A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig interpellációk, azonnali kérdések és kérdések továbbra sem lesznek. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA A SZERKESZTŐTŐL NÉMETH PÉTER Hírértékű volt a bejelentés: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz tervezett, már be is nyújtott törvénytervezete ellen, amellyel a fővárosi önkormányzati választásokat kívánja átírni. Szombati számunkban Dési János kollegám már szólt a kormányzó párt újabb botrányos lépéséről, bojkottot ajánlva az ellenzéki szereplőknek. Tudja ő is, tudjuk mindannyian: a társadalom mai állapotában kevés az esélye egy sikeres bojkott akciónak; az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy a Fidesz azt teszi velünk, amit akar, egyetlen törvényesnek bemutatott, de átláthatóan törvénytelen akciója nem váltott ki elemi felháborodást. Ez sem fog; a vidéket eleve nem érdekli, a budapestiek meg fásultnak látszanak. De vajon megoldás-e az Alkotmánybíróság? Megoldás-e bármely olyan eszköz, amely a jogállamiságot sugallja? Nem az épp a legnagyobb baj, hogy Orbán rendszere megszüntette, kiiktatta a fékeket és ellensúlyokat? Hogy a sok-sok erre hivatott szervezet vagy Orbán-hívők gyülekezetévé vált, vagy egyszerűen gyáva, és nem mert a jogállamiság normái szerint dönteni? És ha így van, vajon mit várhatunk ebben a konkrét esetben az Alkotmánybíróságtól? Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy helytelen lépés az MSZP-től, hogy beadvánnyal fordul a testülethez, csak azt: a jogállami utak nem elegendőek. Lehet, hogy nem a bojkott a megfelelő lépés, de ha nem az, akkor is meg kell találni azt a módszert, amivel felrázható a lakosság. Amivel végre ráébreszthető: saját pénzén teszik őt a Fidesz bábfigurájává. Támogathatják a választási trükközést Rendkívüli ülésen tárgyalja ma a kormánypárti többségű Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) a Fidesz-KDNP- nek az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosító javaslatát, amely alapjaiban írná át néhány hónappal az önkormányzati voksolások előtt az egész rendszert, durván aránytalan mandátumszámítást vezetve be Budapesten. Megírtuk, a választási csalás határát súroló javaslat lényege, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester - fővárosi közgyűlést már idén ősztől a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy úgynevezett „kompenzációs listáról” jutna be mellettük. Vagyis a jelenlegi létszám kevesebb mint harmada kerülne be listáról, míg az új testület több mint kétharmada „alanyi jogon”, polgármesterként ülhetne be. Ráadásul ordító aránytalanság lenne, ha a 24 ezres lakosú I. kerület ugyanúgy egy polgármester-képviselőt küldhetne a testületbe, mint a 118 ezer lakosú XIII. kerület. A kormánypárti indokok jól hangzanak, de álságosak. A demokratikus ellenzéki pártok tiltakoztak, a DK és az MSZP pedig jelezte: az Alkotmánybírósághoz, illetve az ombudsmanhoz fordul, mert a javaslat valószínűleg ellentétes az alaptörvénnyel. Ennek ellenére a BÖSZ vélhetően támogatja, legalábbis Riz Levente elnök - a XVII. kerület polgármestere - jelezte: az irány megegyezik a BÖSZ céljaival is. A kormánypárti javaslatot ma a parlament igazságügyi bizottsága tárgyalja, és a javaslatot június közepéig el is fogadhatja a Ház. L.T. Különadóval sújtanák Orbánék a médiát • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az adóalap 15 és 20 milliárd közötti része után 30 százalék lenne az adó, míg a 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kellene befizetniük a médiavállalatoknak. A reklámadó ötlete már többször felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek tervét. Az ötletet 2013 tavaszán ismét „bedobta” Orbán Viktor miniszterelnök arra hivatkozva, hogy minél gyorsabban le kell zárni az ország elleni EU-s túlzottdeficiteljárást -, majd május közepén nyilvánosságra is hozták az új adófajtáról szóló törvénytervezetet a kormány honlapján. A reklámadót végül akkor sem vetették ki. Mint a hvg.hu írta, akkor több forrás is azt mondta a portálnak, hogy a reklámadó ötlete semmi más célt nem szolgált, mint hogy ezzel vegyék el a kedvét a TV2-re esetlegesen bejelentkező külföldi társaságoknak az adásvételtől. Időközben az elmúlt években többmilliárdos vesztességet termelő TV2 tulajdonost cserélt, de nem egy nemzetközi médiacég, hanem a magyar vezérigazgató és az egyik menedzser vette meg a társaságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben egyébként leszögezte, hogy 2014-ben nem számolnak a reklámadóval, nem akarják kivetni már. Legutóbb idén februárban merült fel a reklámadó bevezetésének gondolata. Ha bevezetik az új terhet, a legnagyobb adófizető biztosan az RTL Klub lesz. A cég 2009- 2011 között stabilan 29 milliárd forintos árbevételt könyvelt el, aminek legalább a háromnegyede, de inkább még nagyobb szelete reklámbevétel lehet. A TV2 ugyanebben az időszakban 16-21 milliárdos árbevételt tett közzé, és árbevétele folyamatosan csökkenő. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS