Népszava, 2015. március (142. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-02 / 51. szám

Lenkovics üzent a kormánynak Interjút adott az Alotmánybíróság napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek. Lenkovics Barnabás az Ab és a politika viszonyáról szólva elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük, így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a „véleménypiacra”. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától. A válságok hatására a jogállamnak is súlyos kihívásokkal kell szembenéznie. Az új válaszok keresése szakadatlan tanulási folyamat, melynek része lehet például a jogállam kiegészülése speciális szakterületeken működő intézményekkel, így egy hatékony, időben és kellő eréllyel fellépő bank-, értékpapír- és biztosításfelügyelettel - jegyezte meg Lenkovics. Az új elnök még tavaly decemberben, a parlamenti eskütétele után újságíróknak azt mondta: a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit. Az Ab 2011 óta csak a korábbinál jóval szűkebb körben vizsgálhatja a központi költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket. Lenkovics leszögezte: az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak. A kérdés csak az, hogy a másik oldalban megvan-e ez a bizalom. MTI-INFORMÁCIÓ MTI-INFORMÁCIÓ Pártkifizetőhely az V. kerület Juhász Péter szerint az V. kerületi önkormányzat cégeinek felügyelőbizottságai „nettó Meszes kifizetőhelyként működnek”. Az Együtt ellenzéki politikusa vasárnap a Belváros-Lipótváros polgármesteri hivatal előtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az V. kerületben általánosságban lényegesen magasabb az önkormányzati vállalatok felügyelőbizottsági tagjainak és vezetőinek fizetése, mint bármelyik másik városrészben, vagy akár a fővárosi cégeknél. A Belvárosban a felügyelőbizottsági tagok egységesen havonta 220 ezer forintot, míg a testületek elnökei havi 357 ezer forintot kapnak, az adott társaság felelősségi körétől függetlenül. Ez az összeg indokolatlanul magas annak tudatában, hogy a főváros vagyonkezelőjénél a felügyelőbizottsági tagok 120 ezer forintot, az elnök pedig 150 ezer forintot vihet haza. Míg a Vígszínház felügyelőbizottságának vezetője 100 ezer forintot kap, addig az V. kerület cigányzenével foglalkozó nonprofit egyesületénél ugyanezen posztért 357 ezer forint jár. Az Együtt politikusa a Belváros szerinte éves szinten 60 millió forintos felügyelőbizottsági költéseiből arra jutott, hogy az ott dolgozókat a Fidesz mellett kívánják politikailag elkötelezetté tenni. Az önkormányzat azzal reagált Juhász állításaira, hogy a felügyelőbizottságok tagjai felelősségteljes munkát végeznek, az ezért kapott juttatás összege évek óta nem változott. Ezekben a testületekben ugyanúgy ülnek ellenzéki tagok, ahogy kormánypártiak. Juhász azok zsebében turkál, akik valóban dolgoznak a kerületért. Hollywoodi vacsora Bell február 23-án este - nem hivatalosan - találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, az Andy Vajna házában a Budapesten tartózkodó Arnold Schwarzenegger tiszteletére rendezett vacsorán. Vajna és Schwarzenegger is régóta ismeri a sokáig tévéproducerként tevékenykedő nagykövetet. Orbán sajtósa, Havasi Bertalan megerősítette a találkozó tényét: „Valóban találkoztak a vendégségben, és jó hangulatú beszélgetést folytattak." Arra, hogy hivatalosan mikor fogadja, nem válaszolt. Korábban a kormányfő egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy javuló amerikai kapcsolatokra számít, és Bell nagykövet véleménye szerint nagyon jó munkát végez. Interjút adott a Magyar Távirati Irodának Colleen Bell amerikai nagykövet Bírom az elnök támogatását A magyar és az amerikai kormány között sok területen kiváló az együttműködés, miközben vannak kihívások, amelyeket együtt kell megoldaniuk -jelezte az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete az MTI-nek adott interjújában. Colleen Bell - aki január 21- én adta át megbízólevelét - vasárnap reggel nyilvánosságra hozott interjújában elmondta: nagyon melegen fogadták Magyarországon. Arra a kérdésre, milyen találkozókat bonyolított le itt tartózkodása első heteiben, elmondta: Áder János köztársasági elnökön kívül találkozott több miniszterrel, a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökével, politikusokkal. Megbeszéléseket folytatott a civil szféra képviselőivel is, vallási vezetőkkel, tudósokkal, oktatókkal és művészekkel, üzletemberekkel, és Washingtonba való kiutazása előtt szót válthatott Magyarország új amerikai nagykövetével, Szemerkényi Rékával. „Igazán nagyra értékelem, hogy az összes találkozómon egységesen azt hallottam, az emberek tisztelik az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködés erős hagyományát. Azt szeretnék, hogy országaink között jó, pozitív, termékeny kapcsolatok legyenek.” Arról ugyan eltérőek lehetnek a vélemények, hogy ez mit jelent, de „mindeddig egybehangzóan azt erősítették meg nekem, mennyire fontos a kétoldalú együttműködés”. Az új nagykövet már ellátogatott Székesfehérvárra, Mohácsra és Debrecenbe, Áder János és felesége, valamint Németh Zsolt meghívták őt férjével a Csángó Bálra, látta az amerikai és a magyar vízilabda-válogatott mérkőzését, ellátogatott a mohácsi busójárásra, és részt vett Ádám György zongoraestjén is a Zeneakadémián. Bell a korábbi helyettesének, André Goodfriendnek Budapestről történt hirtelen távozása kapcsán elmondta: kiváló munkakapcsolatot alakított ki a követtanácsossal, nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet felkészülése során nyújtott neki, valamint az elmúlt másfél évbeli budapesti működését. „André kitűnő munkát végzett. Erőfeszítései Kerry külügyminiszter teljes támogatását élvezték” - jelentette ki, megjegyezve, hogy a diplomatának „sajnos családi okok miatt el kellett hagynia posztját”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Goodfriendhez hasonlóan ő is nyit-e majd saját Twitter-oldalt, azt mondta: tervezi, de nem rögtön, „egyelőre emberekkel találkozom, ha eljön az ideje, el fogom kezdeni a tweetelést”. (Goodfriend a nagykövet megérkezése után nem tweetelt többet, január 19-én válaszolt utoljára a Twitteren, előtte két nappal volt utolsó saját üzenete - a szerk.) A nagykövet - aki korábban aktív szerepet vállalt civil kezdeményezések felkarolásában - azt mondta, a civil társadalom állapota az egyik legjobb barométer, amellyel mérni lehet egy országban a demokrácia helyzetét. Véleménye szerint az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy különböző szerveződésekbe tömörüljenek a közösségeikben előforduló gondok megoldása érdekében. A kormányok nem képesek minden problémát megoldani vagy minden igényt kielégíteni, ennélfogva alapvető érdekük és felelősségük egy olyan környezet támogatása, amelyben az emberek polgári kezdeményezéseket tehetnek nem kormányzati szervezetek, vallási szervezetek, kulturális csoportok felé. „A kormányok sok mindent meg tudnak tenni, de bizonyos kérdések kezeléséhez valóban egységes közösségi támogatásra van szükség” - mondta a nagykövet, hozzátéve, tisztában van a nem kormányzati és egyéb civil szervezetek fontos szerepével, és határozottan kiáll a polgári társadalom kezdeményezései mellett. A nagykövet arról is beszélt, hogy Barack Obama elnök és John Kerry külügyminiszter is bizalmáról biztosította őt, „tudom, hogy magam mögött tudhatom teljes támogatásukat”. Arra a kérdésre, hogy személyesen is konzultálhat-e velük egyes kérdésekben, azt válaszolta: mint minden nagykövet, folyamatos kapcsolatban van az amerikai külügyminisztériummal és a Fehér Házzal, hogy a lehető legjobb tájékoztatással segítse az amerikai külpolitika alakítását, „de ha szükség lesz a tanácsukra, biztos felhívom majd az elnököt vagy a külügyminisztert”. Bell a mindkét országot erősen foglalkoztató világpolitikai kérdésekről szólva arra is kitért, hogy a NATO- és EU-országok közös felelőssége, hogy támogassák Ukrajnát és más kelet-európai országokat, amelyek folytatják a reformokat egy erősebb, sikeresebb és demokratikus jövő megteremtése érdekében. Mint hozzátette: Magyarország és az EU-tagországok az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal összefogva büntetőintézkedéseket vezettek be Oroszországgal szemben. Ezt azért tették, hogy megmutassák, eltökéltek annak elérésében, hogy az ukrajnai viszály a lehető leghamarabb, békés úton lezáruljon, megőrizve Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét. Magyarországnak a NATO és az EU tagjaként, valamint Ukrajnával szomszédos államként „nyilvánvalóan szerepet kell játszania Ukrajna támogatásában”. Emlékeztetett arra, hogy nemrégen vendégül látta ukrán kollégáját, a budapesti ukrán nagykövetség ügyvivőjét, a NATO-országok képviselővel együtt, és a találkozón a magyar kormány képviselője is jelen volt. Bell leszögezte, hogy a közös értékek megszilárdítására fog törekedni. Ezek között sorolta a jogállamiság melletti megingathatatlan elkötelezettséget, a független demokratikus intézményeket, a fékek és ellensúlyok egészséges rendszerét, a szabad és tisztességes választásokat, továbbá az aktív civil társadalmat. Azt mondta, keményen fog dolgozni azon is, hogy még jobban megerősítse a már jelenleg is nagyon szilárd amerikai-magyar védelmi és biztonsági együttműködést. Kitért arra, hogy gazdasági vonalon a közeljövőben és hosszú távon egyaránt sok lehetőség nyílik a kétoldalú kereskedelem előmozdítására. Kiemelte, hogy az átláthatóság és kiszámíthatóság rendkívül fontos az új piacokra lépő befektetők számára. Mint mondta, a törvényeket és jogszabályokat időnként meg kell változtatni, hozzá kell igazítani az új körülményekhez, de „az érintett felekkel történő egyeztetés fontos eleme ennek a folyamatnak, ennek hiányában a potenciális befektetők máshova mennek”. Kitért arra is, hogy a magyar sajtóban volt némi félreértés a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (a TTIP-ről), de „a magyar kormány tudja, ahogy én is, hogy a magyar vállalatoknak és munkavállalóknak hatalmas előnyeik származnak majd ebből a partnerségből”. MTI/NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ „Obama és Kerry bizalmáról biztosított" fotó: mti/sókitamás Háborútól fegyvercsendig A kitiltási botrány nyomán soha nem látott mélypontra zuhantak tavaly ősszel a magyar-amerikai kapcsolatok. A kormányzat az új nagykövet érkezésétől várja a viszony enyhülését. Magyar Levente külügyi államtitkár január 15-én jelentette be: „19-én fogadom Ferihegyen Colleen Bellt, azt gondolom, hogy ezzel új lendületet, új pozitív irányt kaphat a magyar-amerikai politikai diskurzus, mi legalábbis nagy szeretettel és nyitottsággal várjuk Colleen asszonyt." Január 23-án Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: kijelenthető, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti, eddig nyitott kérdésekkel terhelt politikai együttműködés visszaemelhető a gazdasági és védelmi együttműködés szintjére, amely kifejezetten zökkenőmentes. Bell kifejezetten készséget és nyitottságot mutatott arra, hogy jelentős mértékben javítsák a politikai együttműködést. Magyarország nyitott arra, hogy minden kérdést megvitasson Washingtonnal, mondta múlt pénteken arról, hogy ma Budapesten tárgyal Thomas Melia emberi jogokért felelős amerikai helyettes államtitkár, aki kormányzati emberekkel, civil szervezetek képviselőivel és ellenzéki pártok vezetőivel is tárgyal, viszont nem találkozik Orbán Viktor kormányfővel. Melia a hírek szerint előkészíti Victoria Nuland európai és ázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkárhelyettes márciusi látogatását. Ebéd az ukrán nagykövetnek Az amerikai nagykövet február 17-én ebédet adott a NATO országait képviselő kollégáinak, hogy a régióban felmerülő problémákat megvitassák a díszvendéggel, Mihajlo Jungerrel, a magyarországi ukrán nagykövetség ügyvivőjével. Magyarországot Benkő Levente külügyi helyettes államtitkár képviselte. Díszvendég volt Lengyelország, Olaszország, Kanada, a Szlovák Köztársaság, Litvánia és a Cseh Köztársaság nagykövete, valamint a norvég és a német nagykövetség ügyvivője. „Mint önök is jól tudják, Putyin elnök ma Budapesten van. E napot nem is tölthetnénk jobban, mint hogy az Ukrajna szuverenitásáról és jövőjéről táplált reményeinkre összpontosítsunk, s barátaink és szövetségeseink körében megosszuk őket önnel, Junger úr" - mondta az ebéden Bell. Hosszú út Budapestig A Fehér Ház 2013 novemberében jelentette be, hogy Bellt jelöli budapesti nagykövetnek. Meghallgatását 2014. január 16-án tartották a washingtoni szenátus külügyi bizottságában, de csak hosszú várakoztatás után, 2014. december 2-án erősítette meg jelölését az akkor még demokrata többségű szenátus. Bell december 16-án tette le esküjét. A szavazás előtt John McCain republikánus szenátor, volt elnökjelölt két indulatos felszólalásban azt mondta: Bell szappanopera-producer, politikai kinevezett, aki járatlan a külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekben, nincs meg a budapesti misszióvezetői poszt betöltéséhez megfelelő nyelv-, ország- és regionális helyismerete, „totálisan alkalmatlan". Magyarországon pedig „rossz dolgok történnek". Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-ben történt hatalomra jutása óta „központosította a hatalmat", és olyan lépéseket tett, amelyek a bírálói szerint „összeegyeztethetetlenek a demokratikus elvekkel és gyakorlattal", korlátozta a bíróságok függetlenségét, „vitatott" változtatásokat hajtott végre az alkotmányban, és „kemény korlátozásokat" vezetett be a civil szervezetekkel szemben. És a nagy vihart kavart mondat: a magyar nemzet „annak a határán áll", hogy önrendelkezését feladja egy „neofasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek szappanopera producerét küldjük nagykövetnek".