Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-14 / 38. szám
2 NÉPSZAVA 2019. február 14., csütörtök REFLEKTOR / Utolsókat rúgja az Iszlám Állam VÉGJÁTÉK Szíriában a lezáráshoz közeledik a nyolc éve tomboló háború, miközben az élet lassan visszatér a régi kerékvágásba. LÁSZLÓ DÁVID „Az elmúlt fél évben a harcok intenzitása drámaian visszaesett. Szíriában a harcok szünetelnek, ha be azért nem is fejeződtek. Ugyanakkor a hadsereg készül Idlíb tartomány visszafoglalására. Szerintem a csata kimenetele már azelőtt eldől a javunkra, mielőtt elkezdődne” - írta le a szíriai biztonsági helyzetet a Népszavának Samer Kharouf. A Damaszkuszban élő fiatalember hozzátette, a biztonsági helyzet a legtöbb városban jó, bár azért tartanak a szórványos bombázásoktól, emberrablásoktól, melyeket jobbára önálló terroristasejtek hajtanak végre. „Az Iszlám Állammal az a baj, hogy nem csak egy katonai szervezet. Sajnos rengeteg a szegény és tudatlan ember, akinek ha fegyvert nyomnak a kezébe, akkor olyanokká válnak, mint az Iszlám Állam. A probléma nem is a fegyverrel van, hanem a gondolatokkal a fejükben. Addig tehát nem is lehet legyőzni őket, amíg a Közel-Keleten nem történik egy gazdasági és intellektuális újjászületés. A szélsőségesek bármikor és bárhol visszatérhetnek” - válaszolta arra a kérdésünkre, hogy valóban sikerült-e legyőzni a terrorszervezetet. „Biztonságban vagyunk, Damaszkuszban már nem harcolnak. Vidéken, például Aleppóban viszont még előfordulnak bombázások” - számolt be hasonló állapotokról lapunknak egy másik fővárosi lakos, Ghoufran Dayrawan. Az angoltanárként és filmkészítőként dolgozó nő szerint a mindennapi életük már jobb, bár vannak gazdasági nehézségeik. Ő is szeretné folytatni a tanulmányait, Európába utazni, de nem engedheti meg magának. „Amerika hozta létre az Iszlám Államot, szóval amikor Donald Trump a legyőzéséről beszél, röhögnöm kell” - kommentálta ugyanakkor az amerikai kivonulás hírét. „Az amerikai kivonás meglepetésként érkezett, és a meglepetések a háborúban mindig gonddal járnak!” - figyelmeztetett ugyanakkor Kharouf. A mindennapokról szólva ő is megerősítette Dayrawan tapasztalatait. „Persze helyenként változik, ám a helyzet összességében jó ahhoz képest, hogy egy pusztító polgárháború sújtotta országról beszélünk. Az alapvető áruk, például élelem és gyógyszerek elérhetők - mondta. - Szíriában az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba, hajtott végre a nemzetközi koalíció Szíriában január második felében Tele vagyunk bánattal, könnyekkel, dühvel és gyűlölettel. Ugyanakkor reménnyel és a megbocsátás vágyával is. Még sok dolgunk van, hogy újraépítsük a társadalmunkat és a gazdaságunkat. De a történet itt nem érhet véget” - nyilatkozta derűlátóan. Optimizmusa nem alaptalan, hiszen a nyolcadik éve zajló szíriai háború végső felvonásához közeledik, és az már biztos, hogy Bassár el-Aszad államfő győzelmével zárul. Szíriában alapvetően három kérdés maradt terítéken: a kurdok ügye, az utolsó lázadók által uralt terület, Idlíb sorsa és az Iszlám Állam teljes felszámolása. Különösen amióta Donald Trump amerikai elnök múlt év végén bejelentette a teljes amerikai kivonulást az országból, a lapokat Oroszország és Irán osztja, miközben Törökország próbálja menteni a menthetőt. Ma az oroszországi Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyin orosz, Hasszán Róhani iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy próbáljanak megoldást találni a szövevényes helyzetre. Ankara legfőbb célja, hogy az eleddig nyugati támogatást élvező, ám általuk terroristaként számontartott kurdok függetlenedési törekvéseit letörjék, befolyásukat csökkentsék, a határ közelében egy biztonsági ütközőzónát hozzanak létre, akár egy fegyveres offenzívával biztosítva ezt. Erre elméletileg az amerikai csapatok távozásával lehetőség nyílik, kérdés, hogy mit szól hozzá a többi érdekelt fél. A tavaly szeptemberben ugyancsak orosziráni-török megegyezéssel létrejött - majd később Angela Merkel és Emmanuel Macron közbenjárásával is megerősített - idlíbi tűzszünet is ingatag lábakon áll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap már arra figyelmeztetett, hogy a tavaly tető alá hozott megállapodás csak átmeneti jellegű, különösen miután a tartomány 90 százaléka fölött a Hajat Tahrír al-Sám vette át az uralmat. Korábban ez a szervezet an-Nuszra Frontként, az al-Kaida szíriai ágaként volt ismert, és bár később függetlenedtek, ez nem változtat azon, hogy szélsőséges dzsihadistákról van szó. A terroristák kiverése jó ürügyként is szolgálhat Damaszkusz számára, hogy támadást indítson az utolsó, felkelők uralta terület ellen, ahogy arra Kharouf is utalt cikkünk elején. Még akkor is, ha félő, egy ilyen offenzíva valóságos vérfürdőt jelentene, és újabb menekültáradatot indíthatna útjára, hiszen Idlíbben a becslések alapján 70-80 ezer fegyveres és hárommillió civil él. Ami az Iszlám Államot illeti, az egykor rettegett terrorszervezet fénykorában több mint 133 ezer négyzetkilométert uralt, mára azonban mindössze néhány faluban lobog a hírhedt fekete-fehér zászlójuk. A kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lassan, de biztosan számolja fel a terrorszervezet utolsó menedékeit, a dzsihadisták 300-400, főként külföldi harcosa az utolsó vérig harcol, miközben meggyötört családtagjaik százával próbálnak menekülni. Donald Trump amerikai elnök éppen azzal indokolta a szíriai kivonulást, hogy hamarosan a terrorszervezet területeinek száz százalékát felszabadítják, így fölöslegessé válik az amerikai jelenlét. Szavainak némileg ellentmond, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció legfrissebb statisztikái szerint január második felében még mindig 645 légicsapást hajtottak végre Szíriában (miközben Irakban kilencet). Az ENSZ tegnap közzétett jelentése ugyancsak arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Államot még nem győzték le, 2018 második felében a harcosaik még mindig több támadást hajtottak végre Irakban és Szíriában, mint a világ többi részén összesen. Az viszont biztos, hogy a fenyegetés átalakult. Híradások szerint az SDF erejének jelentős részét már nem a területek visszaszerzése, hanem a már felszabadított részek stabilizálása, az alvó sejtek felszámolása emészti fel. Az nyilvánvaló, hogy minden terroristával - és támogatóikkal - nem lehet végezni, több tízezer egykori harcos maradhatott életben, akik a gyéren lakott sivatagos területeken, a hegyekben, vagy egyszerűen a fegyvert letéve, elvegyülve vár a megfelelő alkalomra. A 2014-es, villámháború-szerű katonai sikereik viszont aligha megismételhetők. TERRORISTAURALOM SZERGEJ LAVROV orosz külügyminiszter már arra figyelmeztetett, az idlíbi tűzszüneti megállapodás csak átmeneti volt 645 csapást LASSÚ ÚJJÁÉPÍTÉS A porig rombolt Aleppót véres harcok után még 2016-ban foglalták el a szír kormányerők a felkelőktől FOTO: AFP/MIKHAIL VOSKRESENSKIY UTOLSÓ VÉRIG Menekülnek az Iszlám Állam harcosainak feleségei Nem hagy űtt az Egyesült Államok kivonulása „Az Iszlám Állam elleni harcok oroszlánrészét Szíriában valóban a kurdok végezték, ennek egyik oka, hogy a terrorszervezet őket fenyegette a legjobban. Ráadásul a kurdok célja az volt, hogy a három kurd többségű tartományt elfoglalják és egyesítsék - ami végül a török beavatkozás miatt nem valósult meg -, aminek elérésében az Iszlám Állam ugyancsak az útjukban állt. Közben az Egyesült Államok az Iszlám Államot akarta legyőzni. Mivel a két érdek egybeesett, amerikai fegyverekért és támogatásért cserébe a kurdok területeiktől délebbre, például az Iszlám Állam „szíriai fővárosa", Rakka ellen is vállalták a harcokat. Ezeket a részeket azonban már valószínűleg nem akarják megtartani a későbbiekben - vázolta fel a szíriai kurdok szerepét a terrorszervezet elleni küzdelemben Wagner Péter. - Persze a szíriai kormányerők is harcoltak az Iszlám Állam ellen, de eleinte számukra nem ez volt a prioritás, hanem a felkelők uralta területek visszafoglalása" - tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A közel-keleti térség szakértője úgy vélte, az Iszlám Állam elleni küzdelemben az Egyesült Államok szíriai kivonulása nem lesz különösebb hatással. „Az amerikai légierő eddig sem Szíriából, hanem például Irakból, Kuvaitból indította harci gépeit. A nagyjából kétezer fős jelenlét már inkább a törökök elrettentésére szolgál" - tette hozzá. Mégsem gondolta úgy, hogy az amerikai távozás után biztosan azonnal támadnának a törökök. „A szíriai kormánynak, Oroszországnak és Iránnak sem érdeke egy ilyen forgatókönyv. Valószínűleg a szíriai kormányerők és a kurdok valamilyen módon kiegyeznek, például területekért cserébe a kurdok részleges autonómiát kapnak. Moszkva közvetítésével pedig megpróbálnak Törökország számára is megnyugtató megoldást találni" - mondta. Wagner Péter azzal egyetértett, hogy az Iszlám Államot „államként" legyőzték, de arra figyelmeztetett, hogy harcosaik ezután klasszikus terrorszervezetként működhetnek tovább. „Önálló, minimális hierarchiával rendelkező sejtekben hajthatnak végre merényleteket, rajtaütéseket, emberrablásokat, ahogyan Irakban például már teszik is. Ezzel együtt az előző néhány év tendenciáját folytatva a Nyugat fenyegetettsége tovább csökken. Úgy tűnik, az életben maradt harcosok más konfliktuszónákba mentek, és nem Európába próbálnak bejutni" - mutatott rá. Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója