Népszava, 2019. május (146. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-02 / 100. szám
BELFÖLD „A kormány hazugságait a sajtónak kell lelepleznie” FORRÁS Médiaügyekért felelős európai biztost, állandó uniós támogatást a független és tényfeltáró sajtónak, hatékony és gyors európai bizottsági fellépéseket a tisztességes versenyt torzító állami beavatkozásokkal szemben - egyebek mellett ilyen lépéseket tart szükségesnek az Európai Parlament Zöldek frakciója az EU 2020 utáni törvényhozási időszakában a média szabadságának és függetlenségének védelme érdekében. A környezetvédő párt kilenc pontban összefoglalt javaslatcsomagja szerint egyrészt ki kellene szélesíteni az Unió meglehetősen korlátozott hatásköreit, másrészt hatékonyabban kellene alkalmazni a már meglévő jogosítványokat. Jávor Benedek magyar és Philippe Lamberts belga EP-képviselő egy brüsszeli tájékoztatón elmondták: az előterjesztést tárgyalási alapnak szánják. A zöldpártiak javasolják, hogy az Európai Unió tegyen lépéseket a túlzott médiakoncentráció megszüntetésére, például úgy, hogy a fúziók nyomán megalakult médiavállalatok forgalmi küszöbértékének leszállításával lehetővé teszi több ilyen cég uniós szintű vizsgálatát. A magyar kormánypárti médiakonglomerátum (KESMA) létrejöttét például azért nem vizsgálhatja Brüsszel, mert éves forgalma nem éri el a jogszabályban meghatározott szintet. Az EU Bizottsága azt ugyanakkor ellenőrizni fogja, hogy a KESMA-hoz tóduló állami támogatások nem sértik-e az uniós versenyszabályokat - nyilatkozta Margrethe Vestager biztos a Bruxinfónak. Philippe Lamberts a Népszava kérdésére kifejtette: a hamis híreket terjesztő kormányzati szereplők hazugságait a független sajtónak kell lelepleznie, az EU-nak nem feladata, hogy egy „orwelli” hatóságot hozzon létre, amely az igazságot terjeszti. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) KÜZDELEM Jávor Benedek szerint az Uniónak fel kell lépnie a médiakoncentráció ellen Nagyobb nyomás kell Brüsszelben mikor fogják felismerni, hogy a magyar politikai rendszer fertőz, és ennek a táptalaját az uniós támogatások adják? - kérdezte Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki Szepesházy Péter volt bíró és Jávor Benedek társaságában találkozott Brüsszelben magyarokkal. A politikus azt mondta, nem szeretnék, ha az EU elvenné a forrásokat, de azt igen, ha indokolt esetben a kifizetések lassításával, felfüggesztésével nyomást gyakorolna a kormányra. Nyomásgyakorló eszköznek nevezte a hazai aláírásgyűjtést azért, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. NÉPSZAVA 2019. május 2., csütörtök3 Csatát veszít Orbán SZÖVETSÉG Az Európai Unió önmegsemmisítésének receptjét kínálja a magyar kormányfő - mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A belső viták ellenére ugyanis egyre inkább kisebbségbe szorulnak a néppártban azok, akik Orbánhoz hasonlóan gondolkodnak. Ráadásul az EP összetétele sem feltétlenül ad majd lehetőséget az Orbán által képviseltek megjelenítésére. Fontos tanulságokkal szolgált a spanyol választás, ahol a radikálisok felé nyitó jobboldal csúnyán megbukott. Tóth Csaba szerint a néppártban a spanyol eredmény is azt a meggyőződést erősíti, hogy nem érdemes a radikális jobboldal politikájával közösködni. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a politikai realitások felől közelítve a kérdést megállapította: nincs olyan előrejelzés, ami azt mutatná, hogy az Európai Néppártnak és az euroszkeptikusoknak együtt többségük lesz majd az Európai Parlamentben. Elvi szempontból Krekó „sajátos felvetésnek” minősítette, hogy az EU fősodrához tartozó néppárt olyan politikai erőkkel szövetkezzen, amelyek az Unió szétverését akarják elérni. Ez lenne az Európai Unió önmegsemmisítésének a receptje - mondta Krekó Péter. Most meg kell védeni Európát! - ezt már Orbán Viktor közölte a Facebook-oldalára szerdán kitett videójában. A Varsóban tartózkodó kormányfő azoknak az országoknak a találkozóján vesz részt, amelyek 15 éve csatlakoztak az Európai Unióhoz. Közben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - az MTI tudósítása szerint - azt közölte: történelmi fontosságú pillanat volt az Európai Unió 15 évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz, jórészt volt szocialista ország csatlakozott a közösséghez. Juncker máig lelkes támogatója a 2004-es bővítésnek, amely lehetővé tette a „kontinens földrajzának és történelmének kibékítését”. Magyarországon 2004-2020 között 55,2 milliárd euró (nagyjából 18 ezer milliárd forint) értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró (810 milliárd forint) értékben pedig az úgynevezett Juncker-terv mozgósított t.-A csatlakozás óta 3724 kilométernyi útszakaszt építettek vagy korszerűsítettek vábbi befektetéseket. Az országban az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, a GDP az uniós átlaghoz képest 7 százalékponttal emelkedett 2003 óta. A strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek. Ezeknek köszönhetően 115 ezer új munkahely jött létre, 3724 kilométernyi útszakaszt és 415 kilométernyi vasúti pályát építettek vagy korszerűsítettek, valamint mintegy 3,5 millió ember számára javult a hozzáférés a víz- és szennyvízhálózathoz - közölte az Európai Bizottság. CZENE GÁBOR FOTÓ: MARCO BERT0RELL0/AFP ÖSSZHANG Orbán Viktor szerint Matteo Salvini „ma Európa legfontosabb embere" Nem hosszabbítottak az Egészséges Budapest Program vezetőjével VÁLTÁS Nem hosszabbították meg Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos április 30-án lejárt megbízatását - értesült a Medicalonline szakportál. A lap emlékeztet: Cserháti Péter a második Orbán-kormány megalakulása óta lát el különféle feladatokat az államigazgatásban. 2010-ben Szócska Miklós mellett helyettes államtitkárként vitte az ügyeket, majd 2013-ban miniszteri biztossá nevezték ki. 2016-tól hozzá tartozott az Egészséges Budapest Program. A hozzá kapcsolódó feladatokat a kormány két évvel ezelőtt kezdte szétbontani. Ennek első lépése volt, amikor 2017-ben Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízták meg az újonnan épülő budai centrumkórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatása mellé kapott a kormánytól az új centrumkórház beruházási feladatainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zártkörű részvénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvédkórházzal kapcsolatos fejlesztések eleve a honvédelmi tárcához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-pesti Centrumkórház kialakítása és a főváros egyéb egészségügyi intézményeinek megújításával kapcsolatos Tóvizi Attila korábban luxusautó-kölcsönzőt működtetett teendők maradtak. Ám itt nem nagyon siettek a projektcég megalakításával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdonában lévő Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaságból, ami nem egyéb, mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi már mint az EBP projektcége működik. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter, és úgy tudni, hogy a projektcég ügyvezetői teendői alól is felmentik. Helyére Tóvizi Attila 39 éves villamosmérnök kerülhet, ami azért nem meglepetés, mert ő már januárban kapott egy olyan megbízást, hogy koordinálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények beruházásait. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxusautó-kölcsönzőt működtetett. DANÓ ANNA TÁVOZÁS Cserháti Péter 2010 óta kapott feladatokat a kormányban