Népszava, 2019. május (146. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-23 / 118. szám
211 NÉPSZAVA 11 2019. május 23., csütörtök Két országban ma kezdődik az EP-választás VOKS Csütörtökön Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődik el az európai parlamenti választás. A németalföldi államban óriási változáson megy keresztül a belpolitika, az olasz Matteo Salvini bevándorlásellenes mozgalmához csatlakozó, Geert Wilders által irányított Szabadságpárt (PW) már csak négy százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szélsőjobb eltűnt volna a politikai palettáról, sőt: a radikálisok új csillaga, a Fórum a Demokráciáért (FvD) akár a legtöbb képviselőt küldheti majd az EP-be. A legkésőbb Olaszországban, vasárnap 23 órakor zárják az urnákat A briteknél nem volt igazi kampány, csak néhány hete dőlt el, hogy az ország egyáltalán részt vesz a választáson, mivel azonban a londoni parlament nem tudott dűlőre jutni a Brexit feltételeiről, így a britek is az urnákhoz járulhatnak. Igazi földindulás várható, mert a győzelemre az euroszkeptikus, jobboldali radikális Nigel Farage által alapított Brexit a legesélyesebb, a Munkáspárt várhatóan második lesz. Példátlan módon a kormányzó toryk az ötödik helyre szorulhatnak vissza. Pénteken Írországban, Máltán szavazhatnak, Csehországban pedig megkezdik a voksolást, majd szombaton fejezik be. Szintén szombaton voksolnak Lettországban és Szlovákiában. Hiába szavaznak ezen államokban korábban, az első mandátumbecsléseket csak vasárnap este hozzák nyilvánosságra. A legkésőbb Olaszországban, vasárnap 23 órakor zárják le az urnákat. RÓNAY TAMÁS b:er-valasztas * ★ * Már őszre koncentrálnak FELMÉRÉS Lanyha volt az EP-kampány, csak a DK és az MSZP között volt valódi vetélkedés - hangzott el a Nézőpont Intézet konferenciáján. KÓSA ANDRÁS A Fidesz győzelme nem kétséges, de több érdekes kérdésre is választ adhat a hét végi európai parlamenti választás - hangzott el a Nézőpont Intézet által szervezett Mit látnak a közvélemény-kutatók az EP-választások előtt? címmel szervezett konferencián. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, az általános trend minden bizonnyal megfordul idén, és 2004-hez képest először többen mennek majd el szavazni. Felméréseik szerint elsősorban a Fidesz tudja majd növelni támogatói számát, és a kormánypárt 54 százalékos sikerre számíthat. Ebben az esetben tizennégy mandátummal a 12. legnagyobb nemzeti frakció lenne a Fideszé. Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz a tavalyi parlamenti választásokhoz képest az akkori tábor 70 százalékát is elviheti szavazni, ami akár 1,9 millió embert is jelenthet majd. Ehhez képest a Jobbiknál 55 százalékkal kevesebb támogatóra számíthatnak, az MSZP-nél 41 százalékos a veszteségarány, az LMP-nél is nagyon magas, 53 százalék, míg a Momentum várhatóan ötödével kevesebb embert tud szavazásra bírni - ezzel pedig a bejutás küszöbén billeg. A DK-ra 27 százalékkal többen szavazhatnak, mint tavaly. A Publicus Intézet legutóbbi felmérése során azt kutatták, mi motiválja a választókat, valamint hogy melyik párt hogyan tud mozgósítani. Pulai András ügyvezető igazgató szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy látja: az uniós támogatás mértéke a választás valódi tétje, a választók ötödét csak az érdekli, hogy „saját pártjára” szavazzon most is, míg 19 százalék szerint az a tét, hogy „elözönlik-e a migránsok Európát”. A megkérdezettek 13 százaléka az EP-választást „Orbán-ellenes népszavazásként” értékeli. A Publicus felmérése alapján még a Fidesz szavazóinak 34 százaléka is úgy értékeli, „túl sok pénz megy magánzsebbe” az uniós forrásokból. A korábbi szavazásokhoz hasonlóan ezúttal is a részvételi arányokat a legnehezebb megbecsülni - ezt már Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója mondta, aki önkritikusan azt is megállapította, hogy ők öt évvel ezelőtt 46 százalékos részvételt mértek, miközben csak 29 százalék voksolt. Ezúttal 51 százalékot mérnek, ebből úgy becsülik, hogy ténylegesen a választók 35-36 százaléka megy majd el. A közvélemény-kutatásokat egyébként fenntartásokkal olvassák a megkérdezettek. A Századvég vezető kutatója, Pillók Péter azt mondta, a válaszadók 48 százalékát egyáltalán nem érdeklik a pártpreferencia-adatok. A konferencián az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány, a pártok inkább őszre koncentrálnak. Erősebb vetélkedés csak a DK és az MSZP között volt. Azt többen is megemlítették, hogy a két párt között még az utolsó napokban is lehet átjárás a szavazók tekintetében. A Jobbik kampánya ehhez képest nem nagyon látható, hallható - mondták. Még a Fidesz-szavazók 34 százaléka is úgy véli, túl sok pénz megy magánzsebbe TÖBBET VÁRTAK A konferencián az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány Európai kampány:több a pozitív üzenet UNIÓ Míg Magyarországon - főként a kormánypártok hirdetésein - egymást érik a negatív, félelemkeltésre építő üzenetek, addig az uniós tagállamok többségében igyekeztek inkább pozitívra hangolni a kampányt. Az Európai Unió legfiatalabbik államában, a 2013-ban csatlakozott Horvátországban például a legtöbb plakátot elhelyező kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kék alapon hirdeti szlogenjét: „Horvátország a generációkért”. A felirat fehér alapon piros és fehér betűkkel olvasható, vagyis a nemzeti lobogó minden színe megtalálható rajta. Bár korábban a HDZ az EU bírálatától sem riadt vissza, Andrej Plenkovic miniszterelnök egyértelműen Unió-párti politikus, amit ez a választási üzenet is jelez. Szlovákiában is inkább a pozitív üzenet a jellemző. A pártok eleve azt sugallják: fontosnak tartják az EP-választást, ezért a részvételre ösztökélnek. Ennek az az oka, hogy 2014-ben kirívóan alacsony, 13 százalékos volt a részvételi arány, amivel Pozsony az EU szégyenpadjára került. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális párt, az ellenzék legnagyobb ereje plakátján kék háttéren ezt az üzenetet fogalmazta meg: „Az egészséges gondolkodás a legjobb recept”. A háttérben az EU térképe látható, előtérben a párt listavezetői. A Sme Rodina nevű szintén ellenzéki tömörülés mintha másolta volna a SaS plakátjait, igaz, a végkicsengés teljesen más. „Kevesebb Brüsszelt, több egészséges gondolkodást” - hangoztatja a politikai erő. A nem túlbonyolított plakáton a párt listavezetője látható. Általánosságban megállapítható, hogy a szlovák plakátokat az egyszerű üzenetek jellemzik, a kormányban is helyet foglaló nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) például a következő szlogennel áll elő: „Szlovákiáért”, a Keresztény Unió nevű tömörülés a szintén nem túl sokatmondó „Együtt haladunk” jelszót hirdeti. Az ellenzéki Egyszerű Emberek plakátján hangsúlyosabb szerepet kapnak az EU csillagai. Rajta a felirat: „Helyrehozzuk, nem elrontjuk”. A szlovák belpolitikában sok szerepe nincs az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin által fémjelzett Nemzeti Koalíciónak, ettől függetlenül bizonyos tekintetben e párt plakátja a legegyszerűbb, egyben a leginkább Unió-ellenes. S nemcsak azért, mert a 28 csillagból egyetlenegyet sem tüntetnek fel. A szöveg mindenképpen sokatmondó: „Az Unióban partnerként és nem rabszolgaként”. Csehországban kevés plakát emlékeztet arra, hogy hamarosan EP-választást rendeznek. Ez a pártok kampánykiadásain is tükröződik. A kormány legerősebbik pártja, az ANO például a legtöbbet adta ki e célra 35 millió koronájával, ez azonban rendkívül alacsonynak számít a más választásokon kiadott összegekhez képest. Egy bizonyos témára koncentrál plakátjain a koalíciós partner szociáldemokrata párt, a CSSD. „Ki kell vezetni a rossz minőségű élelmiszert”, amivel arra utal, hogy vizsgálatok szerint Közép-Európában egyes multicégek más összetételű élelmiszer készítményeket dobnak piacra, mint Nyugaton. Az Európai Unió jelképeit nem tüntették fel a plakátokon. Lengyelországban a többi uniós országhoz képest sok választási plakát foglalkozik az EP-választással. Nem éppen meglepő módon a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) euroszkeptikus kampányra épít, igaz, jóval óvatosabban és visszafogottabban a magyar kormánypártnál, a Fidesznél. A PiS egyes EP-jelöltjei saját választási plakátokkal álltak elő. Ezeken a saját maguk által megfogalmazott üzenet olvasható. „Beszéljünk arról, mit tettek a gyermekekkel” - olvasható Anna Zalewska plakátján. KA CSATAZAJ NÉLKÜL „Ikszelj! Európáért. A nacionalizmus ellen" - szavazásra buzdító molinó Németországban tarzyna Czechara pedig azt üzeni: Lengyelország szolgálata azt jelenti, hogy meghallgatják honfitársait. Az ellenzéki Polgári Koalíció a kormánypárt bírálatára épít. A PiS kampányplakátjain felfedezhető betűtípussal Szczecin utcáin ez a plakát jelent meg a kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski arca mellett: „A PiS milliókat vett el, és minden sokkal drágább lett” - hirdeti. Németországban a pártok túlnyomó többsége egyértelműen Európa-párti, pozitív kampányt folytat. A kivételt a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) jelenti, amelynek választási plakátjából nemzetközi botrány terebélyesedett. „Hogy Európából ne Eurorábia legyen” - szerepel a felirat az egyik plakáton, amelyen Jean-Leon Gerome 1866-os, Rabszolgapiac című festményét használták fel. Ezen azt ábrázolja, hogy egy fehér nőt bocsátanak áruba egy muzulmán rabszolgapiacon. Az AfD egy kiemelt témára fókuszál plakátjain: „Inkább a dízelt, mint zöld humbugokat” - szerepel sok plakáton. Az AfD hirtelenjében felfedezte magának a környezeti témákat, ezzel pedig mondhatni „kitűnik” a többi jobboldali populista európai párt közül, ezen tömörülések ugyanis mindeddig nem foglalkoztak a klíma kérdésével. RÓNAY TAMÁS