Népszava, 2019. május (146. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

211 NÉPSZAVA 11 2019. május 23., csütörtök Két országban ma kezdődik az EP-választás VOKS Csütörtökön Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődik el az európai parlamenti választás. A németalföldi államban óriási változáson megy keresztül a bel­politika, az olasz Matteo Salvini bevándorlásellenes mozgalmához csatlakozó, Geert Wilders által irányított Szabadságpárt (PW) már csak négy százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szélsőjobb eltűnt volna a politi­kai palettáról, sőt: a radikálisok új csillaga, a Fórum a Demokráciáért (FvD) akár a legtöbb képviselőt küldheti majd az EP-be. A legkésőbb Olaszor­szágban, vasárnap 23 órakor zárják az urnákat A briteknél nem volt igazi kam­pány, csak néhány hete dőlt el, hogy az ország egyáltalán részt vesz a vá­lasztáson, mivel azonban a londoni parlament nem tudott dűlőre jutni a Brexit feltételeiről, így a britek is az urnákhoz járulhatnak. Igazi földindulás várható, mert a győ­zelemre az euroszkeptikus, jobb­oldali radikális Nigel Farage által alapított Brexit a legesélyesebb, a Munkáspárt várhatóan második lesz. Példátlan módon a kormányzó toryk az ötödik helyre szorulhatnak vissza. Pénteken Írországban, Máltán szavazhatnak, Csehországban pe­dig megkezdik a voksolást, majd szombaton fejezik be. Szintén szombaton voksolnak Lettország­ban és Szlovákiában. Hiába szavaz­nak ezen államokban korábban, az első mandátumbecsléseket csak va­sárnap este hozzák nyilvánosságra. A legkésőbb Olaszországban, vasár­nap 23 órakor zárják le az urnákat. RÓNAY TAMÁS b:er-valasztas * ★ * Már őszre koncentrálnak FELMÉRÉS Lanyha volt az EP-kampány, csak a DK és az MSZP között volt valódi vetélkedés - hangzott el a Nézőpont Intézet konferenciáján. KÓSA ANDRÁS A Fidesz győzelme nem kétséges, de több érdekes kérdésre is választ adhat a hét végi európai parlamenti választás - hangzott el a Nézőpont Intézet által szervezett Mit látnak a közvélemény-kutatók az EP-vá­­lasztások előtt? címmel szervezett konferencián. Nagy Dániel, a Né­zőpont Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, az általános trend minden bizonnyal megfordul idén, és 2004-hez képest először többen mennek majd el szavazni. Felmé­réseik szerint elsősorban a Fidesz tudja majd növelni támogatói szá­mát, és a kormánypárt 54 száza­lékos sikerre számíthat. Ebben az esetben tizennégy mandátummal a 12. legnagyobb nemzeti frakció len­ne a Fideszé. Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Fidesz a tavalyi parlamenti választásokhoz képest az akkori tábor 70 százalé­kát is elviheti szavazni, ami akár 1,9 millió embert is jelenthet majd. Ehhez képest a Jobbiknál 55 szá­zalékkal kevesebb támogatóra szá­míthatnak, az MSZP-nél 41 száza­lékos a veszteségarány, az LMP-nél is nagyon magas, 53 százalék, míg a Momentum várhatóan ötödével ke­vesebb embert tud szavazásra bírni - ezzel pedig a bejutás küszöbén billeg. A DK-ra 27 százalékkal töb­ben szavazhatnak, mint tavaly. A Publicus Intézet legutóbbi felméré­se során azt kutatták, mi motiválja a választókat, valamint hogy melyik párt hogyan tud mozgósítani. Pulai András ügyvezető igazgató szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy látja: az uniós támogatás mértéke a választás valódi tétje, a választók ötödét csak az érdekli, hogy „saját pártjára” szavazzon most is, míg 19 százalék szerint az a tét, hogy „el­­özönlik-e a migránsok Európát”. A megkérdezettek 13 százaléka az EP-választást „Orbán-ellenes nép­szavazásként” értékeli. A Publicus felmérése alapján még a Fidesz szavazóinak 34 százaléka is úgy ér­tékeli, „túl sok pénz megy magán­zsebbe” az uniós forrásokból. A korábbi szavazásokhoz ha­sonlóan ezúttal is a részvételi ará­nyokat a legnehezebb megbecsülni - ezt már Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója mondta, aki önkritikusan azt is megállapította, hogy ők öt évvel ezelőtt 46 száza­lékos részvételt mértek, miközben csak 29 százalék voksolt. Ezúttal 51 százalékot mérnek, ebből úgy be­csülik, hogy ténylegesen a választók 35-36 százaléka megy majd el. A közvélemény-kutatásokat egyébként fenntartásokkal olvas­sák a megkérdezettek. A Századvég vezető kutatója, Pillók Péter azt mondta, a válaszadók 48 százalékát egyáltalán nem érdeklik a pártpre­ferencia-adatok. A konferencián az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kam­pány, a pártok inkább őszre kon­centrálnak. Erősebb vetélkedés csak a DK és az MSZP között volt. Azt többen is megemlítették, hogy a két párt között még az utolsó na­pokban is lehet átjárás a szavazók tekintetében. A Jobbik kampánya ehhez képest nem nagyon látható, hallható - mondták. Még a Fi­­desz-sza­­vazók 34 százaléka is úgy véli, túl sok pénz megy magán­zsebbe TÖBBET VÁRTAK A konferencián az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány Európai kampány:több a pozitív üzenet UNIÓ Míg Magyarországon - fő­ként a kormánypártok hirdetése­in - egymást érik a negatív, féle­lemkeltésre építő üzenetek, addig az uniós tagállamok többségében igyekeztek inkább pozitívra han­golni a kampányt. Az Európai Unió legfiatalabbik államában, a 2013-ban csatlakozott Horvátországban például a legtöbb plakátot elhelyező kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kék alapon hirdeti szlogen­jét: „Horvátország a generáció­kért”. A felirat fehér alapon piros és fehér betűkkel olvasható, vagyis a nemzeti lobogó minden színe meg­található rajta. Bár korábban a HDZ az EU bírálatától sem riadt vissza, Andrej Plenkovic miniszterelnök egyértelműen Unió-párti politikus, amit ez a választási üzenet is jelez. Szlovákiában is inkább a pozitív üzenet a jellemző. A pártok eleve azt sugallják: fontosnak tartják az EP-választást, ezért a részvételre ösztökélnek. Ennek az az oka, hogy 2014-ben kirívóan alacsony, 13 szá­zalékos volt a részvételi arány, ami­vel Pozsony az EU szégyenpadjára került. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális párt, az ellen­zék legnagyobb ereje plakátján kék háttéren ezt az üzenetet fogalmazta meg: „Az egészséges gondolkodás a legjobb recept”. A háttérben az EU térképe látható, előtérben a párt listavezetői. A Sme Rodina nevű szintén ellenzéki tömörülés mint­ha másolta volna a SaS plakátjait, igaz, a végkicsengés teljesen más. „Kevesebb Brüsszelt, több egész­séges gondolkodást” - hangoztatja a politikai erő. A nem túlbonyolí­tott plakáton a párt listavezetője látható. Általánosságban megálla­pítható, hogy a szlovák plakátokat az egyszerű üzenetek jellemzik, a kormányban is helyet foglaló na­cionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) például a következő szlogen­nel áll elő: „Szlovákiáért”, a Keresz­tény Unió nevű tömörülés a szintén nem túl sokatmondó „Együtt hala­dunk” jelszót hirdeti. Az ellenzéki Egyszerű Emberek plakátján hang­súlyosabb szerepet kapnak az EU csillagai. Rajta a felirat: „Helyre­hozzuk, nem elrontjuk”. A szlovák belpolitikában sok szerepe nincs az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin által fémjelzett Nemzeti Koalíciónak, ettől függet­lenül bizonyos tekintetben e párt plakátja a legegyszerűbb, egyben a leginkább Unió-ellenes. S nemcsak azért, mert a 28 csillagból egyetlen­egyet sem tüntetnek fel. A szöveg mindenképpen sokatmondó: „Az Unióban partnerként és nem rab­szolgaként”. Csehországban kevés plakát emlékeztet arra, hogy hamarosan EP-választást rendeznek. Ez a pár­tok kampánykiadásain is tükröző­dik. A kormány legerősebbik pártja, az ANO például a legtöbbet adta ki e célra 35 millió koronájával, ez azonban rendkívül alacsonynak számít a más választásokon kiadott összegekhez képest. Egy bizonyos témára koncentrál plakátjain a ko­alíciós partner szociáldemokrata párt, a CSSD. „Ki kell vezetni a rossz minőségű élelmiszert”, amivel arra utal, hogy vizsgálatok szerint Kö­­zép-Európában egyes multicégek más összetételű élelmiszer készít­ményeket dobnak piacra, mint Nyugaton. Az Európai Unió jelké­peit nem tüntették fel a plakátokon. Lengyelországban a többi uni­ós országhoz képest sok választási plakát foglalkozik az EP-választás­­sal. Nem éppen meglepő módon a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) euroszkeptikus kampányra épít, igaz, jóval óvatosabban és vis­­­szafogottabban a magyar kormány­pártnál, a Fidesznél. A PiS egyes EP-jelöltjei saját választási plaká­tokkal álltak elő. Ezeken a saját ma­guk által megfogalmazott üzenet olvasható. „Beszéljünk arról, mit tettek a gyermekekkel” - olvasha­tó Anna Zalewska plakátján. KA­­ CSATAZAJ NÉLKÜL „Ikszelj! Európáért. A nacionalizmus ellen" - szavazásra buzdító molinó Németországban tarzyna Czechara pedig azt üzeni: Lengyelország szolgálata azt jelen­ti, hogy meghallgatják honfitársa­it. Az ellenzéki Polgári Koalíció a kormánypárt bírálatára épít. A PiS kampányplakátjain felfedezhető betűtípussal Szczecin utcáin ez a plakát jelent meg a kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski arca mellett: „A PiS milliókat vett el, és minden sokkal drágább lett” - hir­deti. Németországban a pártok túl­nyomó többsége egyértelműen Európa-párti, pozitív kampányt folytat. A kivételt a jobboldali popu­lista Alternatíva Németországért (AfD) jelenti, amelynek választási plakátjából nemzetközi botrány terebélyesedett. „Hogy Európából ne Eurorábia legyen” - szerepel a felirat az egyik plakáton, amelyen Jean-Leon Gerome 1866-os, Rab­szolgapiac című festményét hasz­nálták fel. Ezen azt ábrázolja, hogy egy fehér nőt bocsátanak áruba egy muzulmán rabszolgapiacon. Az AfD egy kiemelt témára fókuszál plakátjain: „Inkább a dízelt, mint zöld humbugokat” - szerepel sok plakáton. Az AfD hirtelenjében fel­fedezte magának a környezeti té­mákat, ezzel pedig mondhatni „ki­tűnik” a többi jobboldali populista európai párt közül, ezen tömörülé­sek ugyanis mindeddig nem foglal­koztak a klíma kérdésével. RÓNAY TAMÁS

Next