Népszava, 2019. július (146. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-05 / 154. szám
KULTÚRA Leforgatták a Pesti balhé Június végén Tatán véget ért az új magyar vígjáték, a Pesti balhé forgatása. Lóth Balázs első nagyjátékfilmjét két hónapon keresztül, több mint 30 helyszínen forgatta a stáb. Képünkön Petrik Andrea és Mészáros Béla. NÉPSZAVA Utcaszínházak a Soundon Idén a Balaton Soundra érkezik a DUNDU család pár tagja, hogy óriás termetükkel és légies mozdulataikkal mindenkit meghódítsanak. Hatalmas polipok lebegnek majd az égen a Mascote Kite Team csapatának jóvoltából. NÉPSZAVA A függetleneket erősítik MECENATÚRA Nem politizálni szeretnénk, hanem a független kulturális projekteket, kezdeményezéseket támogatni, ahogy eddig is tettük - mondta lapunknak Arnold István, a Summa Artium igazgatója. Mint ismert, Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalmi Alapítványok elnöke a Népszavában jelentette be, hogy 360 millió forintot adományoznak a Summa Artiumnak olyan kulturális projektek megsegítésére, amelyek nem reménykedhetnek állami támogatásban. A Summa Artium 2003-ban, a Magyar Soros Alapítvány magyarországi kivonulásával egy időben jött létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy magánforrásokat gyűjtsön kulturális projektekre. Arnold István elmesélte, hogy miután kiderült, hogy megszűnik az előadó-művészeti lao, akkor hirdetést adtak fel, hátha tud valaki pénzzel is beszállni azok megsegí Az alap nyitott, várják, hogy más magántámogatók is csatlakozzanak tésére, akik ezzel a változtatással rosszul járhatnak. A Nyílt Társadalmi Alapítványok vezetősége ezt követően jelezte, hogy ők szívesen beszállnának egy komolyabb összeggel is erre a célra. - Nem valakik ellenében, hanem valakikért szeretnénk tenni - hangsúlyozta Arnold István. - Azt szeretnénk, ha az államilag kiemelten támogatott intézmények és a függetlenek között lenne átjárás és hogy a független kulturális szféra nem tűnne el, hanem megerősödve kiegészítené a meglévő kulturális palettát. A Summa Artium vezetői öt kategóriában már meg is jelentették az első pályázatot. A kiírásban szerepel tantermi színházi, táncművészeti projektek szemléjének támogatása. Lehet jelentkezni már bemutatott független színházi, táncprodukciók továbbjátszására, független színházi, táncszínházi szemlék létrehozására, „hiteles helyek” megerősítésére, független, kortárs művészeti fesztiválok támogatására, kortárs képzőművészeti projektek megvalósítására. A döntést az alapítvány kuratóriuma hozza meg, a színházi tánc és a képzőművészeti tanácsadó testület javaslata alapján. A két grémium tagjainak névsorát a döntést követően fogják nyilvánosságra hozni. Arnold István hozzátette, az alap nyitott, várják, hogy más magántámogatók is csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Imely Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke a pályázattal kapcsolatban annyit jegyzett meg: örömteli, hogy komoly összegről van szó, és kimondottan a bajbajutottakon szeretnének vele segíteni. BALOGH GYULA Arnold István szerint nem valakik ellenében, hanem valakikért tennének NÉPSZAVA 2019. július 5., péntek11 Salföldi Dalföld Július 5-től 7-ig rendezik meg a Salföldi Dalföld rendezvénysorozatot, amely a balatoni nyár zajától eltávolodva koncertekkel, kiállításokkal, színházi előadásokkal, beszélgetésekkel várja a közönséget. Idén a magyar jazz mutatkozik be Salföldön. NÉPSZAVA André Kertész közelében TÁRLAT Párizs huszadik század eleji helyszíneibe és a fotográfia történetébe kínál betekintést a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállítása. CSEPREGI EVELYN „Kertész mindent fényképező fotográfus volt. Mindig, mindenütt, mindent. Fényképezett megbízásból, fényképezett barátságból és a saját örömére. Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amit mindig keresett a fotográfiában. Azt a teret. Megtalálta a megélhetést, megtalálta a munkát, az alkotást, és a lehetőségekben megtalálta a kiteljesedést” - mondta Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész az André Kertész - A kamera poétája című kiállítás megnyitóján, amelyet a fotográfus születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmából rendeztek meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A nyári hőségben zsúfolásig megtelt kiállítótérben óvatosan kerülgették egymást az emberek, hogy még közelebb és közelebb kerülhessenek a világhírű művész világához, ahhoz az atmoszférához és aurához, amely az alkotó párizsi tartózkodásának emlékeit megörökítő fotókból árad vagy ami tetten érhető a levelekben, képeslapokban, dokumentumokban és interjúkban. A hetvenhárom fekete-fehér, eredeti méretű fotó otthonos világot tár a nézők elé, nem gondolnánk, hogy a Magyarországról 1926-ban Párizsba érkező alkotó még csak nem is beszélt franciául. Az ő nyelve - mint azt sokszor hangoztatta - a fotográfia volt. S ezen a nyelvi kifejezőeszközön keresztül nyerhetünk bepillantást a párizsi művészvilágba, Ady Endre városába, a társasági élet különféle helyszíneibe, amelyekhez Kertész többek közt az író, újságíró Bölöni Györgyön és a festő Tihanyi Lajoson át került közelebb. A tárlaton bemutatott képek jelentős része olyan eseményeken készült, amelyekre szintén velük juthatott el. Bölöni felesége, Itóka vihette el Kertészt a csak hölgyekből álló, Les Belles Perdrix (Szép fogolymadarak) nevű összejövetelre is, amelyen a résztvevők egy nagyszabású vacsorát fogyasztottak el. Az erről készült felvételek eddig nem szerepeltek kiállításon. Ugyancsak nagyobb részét képezik a válogatásnak azok a fotók, amelyeken át a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner Géza vezette bábszínház díszletei mögé pillanthatunk be. Ám bármelyik kép a kulisszák mögötti világ érzetét keltheti bennünk: legyenek a fényképező fókuszában emberi tekintetek, nyüzsgő vagy épp mozdulatlan utcák, kávéházi teraszok és lépcsősorok. Kertész mindig ! André Kertész - A kamera poétája. Látogatható október 6-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida. A képek a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származnak, mögéjük és - talán úgy érezhetjük - beléjük is lát. A francia fővárosban a legnagyobb művészekkel találkozott, mások mellett a szürrealisták csoportjával, de mindvégig megőrizte függetlenségét - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója. Életművét újabb és újabb technikák és látásmódok jellemezték: míg 1926-ban költői portrékat hozott létre, 1930-tól már az optikai deformációk iránt kezdett érdeklődni, majd 1933-ban sorozatot készített egy erotikus magazin megrendelésére. Az azt követő évben jelent meg a Párizs Kertész szemével című könyv, valamint a fotóival illusztrált Az igazi Ady című kötet Bölöni Györggyel együttműködésben részletezte az igazgató. S bár a fotográfus 1936-ban elhagyta Franciaországot, és élete végéig az Egyesült Államokban élt, teljes archívumát, negatívjait és levelezéseit 1984-ben a francia államra hagyta. „Magyarországon, Párizson és New Yorkon keresztül Kertész munkája rengeteget tanít nekünk a fotózás történetéről, a Leica használatáról, a tárgy nélküli kép készítéséről, a fotóriport létrehozásáról” - méltatta Rauser. Kertészhez hasonlóan számos tehetséges fotográfus indult el külföldre a huszadik század elején - többek közt Robert Capa, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy vagy Brassai - és szerzett világhírt, mi mégis kicsit magunkénak érezzük őket - jegyezte meg Korniss Péter. S bár életművében szerepelnek olyan képek, amelyeket még Kertész Andor fényképezett, a világ számára ő André Kertész lett. „Így ismerik Franciaországban, így ismerik Amerikában, és így ismerik mindenütt a világon, ahol szeretik a fotográfiát. És így őrizzük mi is. Ez így is van rendjén, mert azt hiszem, André Kertész mindnyájunké.” S hogy ez mennyire így van, azt csak a Korniss szavait követően a termen végigfutó morajlás és a kis kiállítótérbe benyomuló emberek forró lélegzetvételei érzékeltették igazán. Olyan pillanatok sokasága, amelyek akár egy Kertész-fotón is szerepelhetnének. OTTHONOS A hetvenhárom fekete-fehér, eredeti méretű fotó otthonos világot tár a nézők elé REMEKMŰVEK Tihanyi Lajos ismeretlen nő társaságában, Párizs, 1926 (fenti kép). Jelenet Blattner Géza Szívek, ha találkoznak című árnyjátékából. Arc-en- Ciel bábszínház, Párizs, 1929 RÁLELT AZ ÖNKIFEJEZÉSRE KORNISS PÉTER: André Kertész Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amit mindig keresett a fotográfiában Gyermekkori helyszínek Oroszországban André Kertész „Szigetbecse, művészetem bölcsője" címmel nyílt kiállítás Moszkvában, amely a világhírű fotográfus ismertebb műveit és a gyermekkora fontos helyszínéül szolgáló településhez köthető képeit mutatja be. A retrospektív tárlat képeinek egy részét maga az alkotó válogatta élete végén, s ajándékozta Szigetbecsének és az ott alapított André Kertész Emlékmúzeumnak. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által szervezett kiállítás szeptember 2-ig látogatható a moszkvai Multimédia Művészeti Múzeumban.