Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-01 / 27. szám

41 NÉPSZAVA , 2020. február 1., szombat LAPSZÉL Elítélték a röszkei négyeket Egy év letöltendő börtönbünte­téssel sújtotta első fokon a Sze­gedi Járásbíróság azt a két szír és két palesztin férfit, akik kedden hajnalban egy nagyobb csoport tagjaként Röszkénél illegálisan jutottak be Magyarország te­rületére. Egyikük fertőző bőr­betegsége miatt a vádlottakat maszkban, az egész testüket és fejüket is fedő kezeslábasban és kesztyűben vezették a bíróság elé. MTI Nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok A mai naptól nyilvánosak a politikusok 2019-es vagyon­nyilatkozatai. Áder János ál­lamfő nyilatkozata már pénte­ken kora este elérhetővé vált, eszerint a köztársasági elnök­nek tavaly 3,9 millió forintja volt folyószámlán, életbiztosí­tása 13,6 ezer eurót ért, deviza­­számláján 1690 dollár és 43,2 ezer euró szerepelt. Kiderült az is: az elnök 45 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlásra. A családtagok vagyonnyilatko­zatai az idén sem ismerhetők meg. NÉPSZAVA Tiltakozik Köves Slomó Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hit­község vezető rabbija vis­­­szautasította, hogy az MTVA vezérigazgatója rá hivatkozva védte az antiszemita megnyil­vánulásairól ismertté vált Sik­lósi Beatrixot, a Kossuth rádió frissen kinevezett igazgatóját. Papp Dániel szerint Köves Slomónak korábban nem volt kifogása Siklósi személye el­len. NÉPSZAVA Kihallgatták a provokátort Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség pénteken Bede Zsol­tot, a szélsőséges Vadhajtások nevű portál munkatársát. Bede a Fidesz és a Fidelitas által szer­vezett, a gyűlölet ellen tiltako­zó csütörtöki demonstráción támadt rá a hvg.hu tudósítójá­ra. NÉPSZAVA Megrongálták Wass Albert szobrát Megrongálták és lehányták Csepelen Wass Albert szob­rát. Borbély Lénárd fideszes polgármester a Hír Tv-nek azt mondta: feljelentést tettek, és térfigyelő kamerákat is kihe­lyeznek. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY FOTÓ: NÉPSZAVA BELFÖLD Egészségügyből egyes KUTATÁS Még a fideszes választók is úgy látják, hogy a párt vezetői „elbízták magukat, és nem kampányoltak” az önkormányzati választás előtt. GULYÁS ERIKA Csak kissé ingott meg a tagság és a szimpatizánsok bizalma a Fidesz- KDNP pártszövetségben az októ­beri önkormányzati választás után, míg a lakosságnak kevesebb mint fele, a kormánypárti tábornak csak az ötöde tekinti a párt kudarcának az őszi voksolás eredményeit - de­rült ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából ké­szített. Ennél alig több Fidesz-hívő gondolja úgy, hogy a párt korrupt­­ságát bosszulták meg az emberek, vagy hogy megunták a jobboldali kormányzást; a többség ma is úgy látja, pártjuk törődik az emberek valódi problémáival, és a legalkal­masabb az ország vezetésére. Mind­ennek természetesen a fordítottját tartja a kormánypártokról az ellen­zéki tábor, különösen az MSZP hí­vei szerint alkalmatlan a mostani koalíció. Furcsa módon az ellenzéki oldalon a DK szimpatizánsai között találni a legnagyobb arányban olya­nokat, akik szerint a Fidesz vezeti legjobban az országot, és törődik az emberekkel. Évek óta az egészségügy helyzete vezeti a társadalmi gondok listáját minden felmérésben, de eddig az Orbán-kormányok nem tettek je­lentős lépéseket az egyre idősödő lakosság jobb ellátása érdekében. Az utóbbi hetek intézkedései - a szakdolgozói béremeléstől kezdve a kórházi adósságok kötelező felszá­molásáig - azt mutatják, a vezető fi­deszesek is rájöttek, milyen komoly szerepe volt az ellenzéki sikerekben a várólisták csökkentésére, a jobb ellátás megszervezésére tett ígére­teknek. A Publicus Intézet adatai alapján a megkérdezettek elsöprő többsége, 85 százaléka látja úgy, hogy a rossz egészségügyi politika okolható a Fidesz rossz szereplésé­ért, de szintén sokan tartják a kor­mánypártoktól való elfordulás oká­nak a nem javuló életszínvonalat is. Csak harmadik helyen mérték a siker okai közt, hogy az ellenzék kö­zös jelölteket tudott indítani, meg­valósult a régóta várt összefogás, de emögött az húzódik meg, hogy a kérdést a fideszes válaszadók pró­bálják elbagatellizálni. Közben a DK valamennyi szimpatizánsa szerint Csak a harmadik helyen mérték a siker okai közt, hogy az ellen­zék közös jelölteket tudott indítani, megva­lósult a régóta várt ös­­­szefogás ez vezetett győzelemre, és ezt gon­dolja az MSZP, valamint a Momen­tum szavazóinak 88, a jobbikosok 87 százaléka is. A Borkai-ügyet főleg a Momen­tum és a Jobbik tábora tartja fon­tos tényezőnek a kormánypártok vártnál rosszabb szereplésében, s ugyancsak ők látják úgy, hogy a Fidesznek nincs mondanivalója a helyi társadalomban. A felmérés is visszaigazolja azt az álláspontot, hogy a kormány kommunikációs hibákat követett el a kampányban. A legtöbben a helyi kormánypárti vezetőkhöz kötődő botrányokat, korrupciós ügyeket tartják rombo­lónak, de majdnem 60 százalék azok aránya is, akik szerint ősszel rossz volt a Fidesz központi kommuni­kációja és kampánya. A kritikát a lakosság fele Orbán Viktorra is érti, bár a fideszesek közül csak 28 száza­lék hibáztatja, s majdnem ennyien tartják hibának a párt politizálásá­nak stílusát, a háborús retorikát is. Még a kormánypártiak is úgy látják, hogy a vezetők „elbízták magukat, és nem kampányoltak”, hiányzott a kommunikációs stratégia, és nem használták ki eléggé a közösségi mé­dia adta lehetőségeket. Minden hiba és elhangzó kriti­ka ellenére ugyanakkor a lakosság majdnem 69 százaléka ma is a Fi­deszt tartja a 2022-es parlamenti választás esélyesének - derül ki a Publicus felméréséből. 69 százalék szerint a Fidesz a 2022-es parlamenti választás legnagyobb esélyese KRITIKA A Fidesz vezetése az önkormány­zati választás éjszakáján. A kormánypárti­ak 28 százaléka Orbán Viktort hibáztatja a rossz szerep­lésért Hatékonyabbá tennék az OLAF-ot ELLENŐRZÉS - Az európai uni­ós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket fi­nanszírozni - jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium helyettes állam­titkára a Transparency Internatio­nal (TI) konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicik­­liutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szo­rult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például moz­donyokat uniós pénzből, mert ezzel a magyar kormány az EU szerint be­folyásolná a szállítási piacot. Szalóki Flórián arról is beszélt, sokszor nem lehet előre tudni, lesz-e értelme egy beruházásnak: a győr-gönyűi folyami kikötő fej­lesztésére 20-30 milliárd forintot költöttek korábban, majd az egész évekig szinte üresen állt. Később vi­szont a városban megtelepedett egy német cég, és ma már az a baj, hogy szűkek a kikötő kapacitásai. Ehhez képest úgy tűnik, a záhonyi vasúti átrakóállomásra hiába költöttek pénzt, mert az orosz-ukrán konflik­tus miatt töredékére esett vissza a forgalom, pedig a beruházás pilla­natában egyértelműnek tűnt, hogy az onnan érkező árumennyiség fo­lyamatosan bővülni fog. Martin József Péter, a Transpa­rency International magyarországi vezetője előadásában arról beszélt, hogy Magyarország 25 milliárd eu­rót kapott az elmúlt hét évben az Európai Unióból, a közbeszerzé­sek fele uniós forrást érint, az egy főre jutó támogatások tekintetében pedig az elsők között vagyunk. Az viszont nem állítható, hogy az or­szág gondosan használja fel az EU pénzét. Martin József Péter szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban a legtöbb vizsgá­latot Magyarországon végezte, és szabálytalanságok miatt évek óta az egyik legmagasabb arányban (a pénzek 4 százalékában) a hazai kor­mánynak kell visszafizetni támoga­tási pénzeket. Ráadásul 2014-2018 között húsz olyan ügy volt, ame­lyet az OLAF feltárt, de a magyar ügyészség nem lépett. A TI rendez­vényének vendége volt az Európai Csalás Elleni Hivatal elnöke, Villé Italä is, aki előadásában elmondta: folyik a hivatal jogállásának felül­vizsgálata azért, hogy hatékonyab­ban tudjon nyomozni. KÓSA ANDRÁS TRÜKKÖK Vilié Itala szerint a korrupciónak egyre cizelláltabb módjai vannak

Next