Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-01 / 27. szám
41 NÉPSZAVA , 2020. február 1., szombat LAPSZÉL Elítélték a röszkei négyeket Egy év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta első fokon a Szegedi Járásbíróság azt a két szír és két palesztin férfit, akik kedden hajnalban egy nagyobb csoport tagjaként Röszkénél illegálisan jutottak be Magyarország területére. Egyikük fertőző bőrbetegsége miatt a vádlottakat maszkban, az egész testüket és fejüket is fedő kezeslábasban és kesztyűben vezették a bíróság elé. MTI Nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok A mai naptól nyilvánosak a politikusok 2019-es vagyonnyilatkozatai. Áder János államfő nyilatkozata már pénteken kora este elérhetővé vált, eszerint a köztársasági elnöknek tavaly 3,9 millió forintja volt folyószámlán, életbiztosítása 13,6 ezer eurót ért, devizaszámláján 1690 dollár és 43,2 ezer euró szerepelt. Kiderült az is: az elnök 45 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlásra. A családtagok vagyonnyilatkozatai az idén sem ismerhetők meg. NÉPSZAVA Tiltakozik Köves Slomó Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija visszautasította, hogy az MTVA vezérigazgatója rá hivatkozva védte az antiszemita megnyilvánulásairól ismertté vált Siklósi Beatrixot, a Kossuth rádió frissen kinevezett igazgatóját. Papp Dániel szerint Köves Slomónak korábban nem volt kifogása Siklósi személye ellen. NÉPSZAVA Kihallgatták a provokátort Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség pénteken Bede Zsoltot, a szélsőséges Vadhajtások nevű portál munkatársát. Bede a Fidesz és a Fidelitas által szervezett, a gyűlölet ellen tiltakozó csütörtöki demonstráción támadt rá a hvg.hu tudósítójára. NÉPSZAVA Megrongálták Wass Albert szobrát Megrongálták és lehányták Csepelen Wass Albert szobrát. Borbély Lénárd fideszes polgármester a Hír Tv-nek azt mondta: feljelentést tettek, és térfigyelő kamerákat is kihelyeznek. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY FOTÓ: NÉPSZAVA BELFÖLD Egészségügyből egyes KUTATÁS Még a fideszes választók is úgy látják, hogy a párt vezetői „elbízták magukat, és nem kampányoltak” az önkormányzati választás előtt. GULYÁS ERIKA Csak kissé ingott meg a tagság és a szimpatizánsok bizalma a Fidesz- KDNP pártszövetségben az októberi önkormányzati választás után, míg a lakosságnak kevesebb mint fele, a kormánypárti tábornak csak az ötöde tekinti a párt kudarcának az őszi voksolás eredményeit - derült ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített. Ennél alig több Fidesz-hívő gondolja úgy, hogy a párt korruptságát bosszulták meg az emberek, vagy hogy megunták a jobboldali kormányzást; a többség ma is úgy látja, pártjuk törődik az emberek valódi problémáival, és a legalkalmasabb az ország vezetésére. Mindennek természetesen a fordítottját tartja a kormánypártokról az ellenzéki tábor, különösen az MSZP hívei szerint alkalmatlan a mostani koalíció. Furcsa módon az ellenzéki oldalon a DK szimpatizánsai között találni a legnagyobb arányban olyanokat, akik szerint a Fidesz vezeti legjobban az országot, és törődik az emberekkel. Évek óta az egészségügy helyzete vezeti a társadalmi gondok listáját minden felmérésben, de eddig az Orbán-kormányok nem tettek jelentős lépéseket az egyre idősödő lakosság jobb ellátása érdekében. Az utóbbi hetek intézkedései - a szakdolgozói béremeléstől kezdve a kórházi adósságok kötelező felszámolásáig - azt mutatják, a vezető fideszesek is rájöttek, milyen komoly szerepe volt az ellenzéki sikerekben a várólisták csökkentésére, a jobb ellátás megszervezésére tett ígéreteknek. A Publicus Intézet adatai alapján a megkérdezettek elsöprő többsége, 85 százaléka látja úgy, hogy a rossz egészségügyi politika okolható a Fidesz rossz szerepléséért, de szintén sokan tartják a kormánypártoktól való elfordulás okának a nem javuló életszínvonalat is. Csak harmadik helyen mérték a siker okai közt, hogy az ellenzék közös jelölteket tudott indítani, megvalósult a régóta várt összefogás, de emögött az húzódik meg, hogy a kérdést a fideszes válaszadók próbálják elbagatellizálni. Közben a DK valamennyi szimpatizánsa szerint Csak a harmadik helyen mérték a siker okai közt, hogy az ellenzék közös jelölteket tudott indítani, megvalósult a régóta várt összefogás ez vezetett győzelemre, és ezt gondolja az MSZP, valamint a Momentum szavazóinak 88, a jobbikosok 87 százaléka is. A Borkai-ügyet főleg a Momentum és a Jobbik tábora tartja fontos tényezőnek a kormánypártok vártnál rosszabb szereplésében, s ugyancsak ők látják úgy, hogy a Fidesznek nincs mondanivalója a helyi társadalomban. A felmérés is visszaigazolja azt az álláspontot, hogy a kormány kommunikációs hibákat követett el a kampányban. A legtöbben a helyi kormánypárti vezetőkhöz kötődő botrányokat, korrupciós ügyeket tartják rombolónak, de majdnem 60 százalék azok aránya is, akik szerint ősszel rossz volt a Fidesz központi kommunikációja és kampánya. A kritikát a lakosság fele Orbán Viktorra is érti, bár a fideszesek közül csak 28 százalék hibáztatja, s majdnem ennyien tartják hibának a párt politizálásának stílusát, a háborús retorikát is. Még a kormánypártiak is úgy látják, hogy a vezetők „elbízták magukat, és nem kampányoltak”, hiányzott a kommunikációs stratégia, és nem használták ki eléggé a közösségi média adta lehetőségeket. Minden hiba és elhangzó kritika ellenére ugyanakkor a lakosság majdnem 69 százaléka ma is a Fideszt tartja a 2022-es parlamenti választás esélyesének - derül ki a Publicus felméréséből. 69 százalék szerint a Fidesz a 2022-es parlamenti választás legnagyobb esélyese KRITIKA A Fidesz vezetése az önkormányzati választás éjszakáján. A kormánypártiak 28 százaléka Orbán Viktort hibáztatja a rossz szereplésért Hatékonyabbá tennék az OLAF-ot ELLENŐRZÉS - Az európai uniós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket finanszírozni - jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Transparency International (TI) konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicikliutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szorult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például mozdonyokat uniós pénzből, mert ezzel a magyar kormány az EU szerint befolyásolná a szállítási piacot. Szalóki Flórián arról is beszélt, sokszor nem lehet előre tudni, lesz-e értelme egy beruházásnak: a győr-gönyűi folyami kikötő fejlesztésére 20-30 milliárd forintot költöttek korábban, majd az egész évekig szinte üresen állt. Később viszont a városban megtelepedett egy német cég, és ma már az a baj, hogy szűkek a kikötő kapacitásai. Ehhez képest úgy tűnik, a záhonyi vasúti átrakóállomásra hiába költöttek pénzt, mert az orosz-ukrán konfliktus miatt töredékére esett vissza a forgalom, pedig a beruházás pillanatában egyértelműnek tűnt, hogy az onnan érkező árumennyiség folyamatosan bővülni fog. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi vezetője előadásában arról beszélt, hogy Magyarország 25 milliárd eurót kapott az elmúlt hét évben az Európai Unióból, a közbeszerzések fele uniós forrást érint, az egy főre jutó támogatások tekintetében pedig az elsők között vagyunk. Az viszont nem állítható, hogy az ország gondosan használja fel az EU pénzét. Martin József Péter szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban a legtöbb vizsgálatot Magyarországon végezte, és szabálytalanságok miatt évek óta az egyik legmagasabb arányban (a pénzek 4 százalékában) a hazai kormánynak kell visszafizetni támogatási pénzeket. Ráadásul 2014-2018 között húsz olyan ügy volt, amelyet az OLAF feltárt, de a magyar ügyészség nem lépett. A TI rendezvényének vendége volt az Európai Csalás Elleni Hivatal elnöke, Villé Italä is, aki előadásában elmondta: folyik a hivatal jogállásának felülvizsgálata azért, hogy hatékonyabban tudjon nyomozni. KÓSA ANDRÁS TRÜKKÖK Vilié Itala szerint a korrupciónak egyre cizelláltabb módjai vannak