Népszava, 2020. március (147. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-03 / 53. szám

NÉPSZAVA 2020. március 3., kedd LAPSZÉL A Realé a Clásico Zinedine Zidane elégedetten, Quique Setién csalódottan érté­kelt a vasárnap lapzártánk után véget ért Real Madrid-Barcelo­na spanyol szuperrangadó után, amelyen Vinícius Júnior és Ma­riano Diaz góljával 2-0-ra nyert a Real. „Nagyon örülök Vinícius góljának, keményen dolgozott, hogy visszakerüljön a kezdőbe, megérdemelte” - értékelt Zi­­nédine Zidane, a Real Madrid edzője „Az első félidőben jól játszottunk, a másodikban nem. Csalódott vagyok, ám a bajnok­ságnak nincs vége, hosszú még az út” - fogalmazott Quique Se­tién, a Barcelona mestere. A baj­nokságot a Real Madrid vezeti 56 ponttal az 55 pontos Barcelo­na előtt. NÉPSZAVA Rossiék és a foci-vb Kedden sorsolják a csoport­­beosztását a Nemzetek Ligája második kiírásának, amellyel tulajdonképpen megkezdődik a 2022-es labdarúgó-világbaj­nokság európai selejtezősoro­zata is. Marco Rossi szövetségi kapitány csapata az Amszter­damban kedden 18 órától sorra kerülő sorsolást a másodosztály negyedik kalapjában várja Bul­gária, Izrael és Románia társa­ságában, ezekkel az országokkal nem kerülhet egy csoportba a magyar válogatott. NÉPSZAVA El döntő Budapesten Döntött az Európai Labda­rúgó-szövetség: 2022-ben a Puskás Arénában rendezik az Európa-liga döntőjét. Magyar­­országon korábban még nem rendeztek döntőt egy férfi nem­zetközi kupasorozatban sem. Magyarország az utóbbi évek­ben a kormányzati százmilliár­­dok révén több rangos európai futballeseménynek is elnyerte a rendezési jogát: 2019-ben női BL-döntő színhelye volt, idén a férfi Eb társházigazdája, 2021- ben pedig társrendezője lesz az U21-es Eb-nek. NÉPSZAVA Kihívóan viselkedik A bolgár Kubrat Pulev ellen lép kötelek közé Anthony Joshua, az IBF, a WBA, a WBO és az IBO ne­hézsúlyú profi bokszvilágbajno­ka. A 38 éves bolgár kihívó mér­lege: 28 győzelem és 1 vereség. A 30 esztendős Joshua december­ben hódította vissza világbajno­ki címeit az amerikai Andy Ruiz Jr.-tól. Az angol és bolgár ellen­fele Londonban, a Tottenham Hotspur 62 ezer férőhelyes sta­dionjában június 20-án bokszol egymással. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/GABRIEL BOUYS FOTÓ: ERDŐS DÉNES SPORT Gombfocisuli SZTÁRPARÁDÉ A labdarúgás történetének legnagyobb játékosai mérték össze tudásukat az országos retró bajnokságon. HEGYI IVÁN ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Ilyen még nem volt: megrendezték az országos trafik- és retró gombfo­­cibajnokságot. Az első mindenben különösen izgalmas, nem csoda hát, ha a résztvevők nem engedtek a negyvennyolcból: ennyien álltak a negyedik kerületi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimná­ziumban felállított zöld asztalok mellé. A retró nem feltétlenül a csapa­tokra - mármint a tizenegyek fo­tóira - vonatkozott. A fényképek napjaink nagyjait is ábrázolhatták, ám a gomboknak a régi időket kel­lett idézniük, és a szereplők a haj­dani szabályok szerint játszottak. Azaz egy napra mindenki félretet­te a modern kor előírásait, még az is, aki a szektorlabdás változatban vb-arany és -ezüstérmes. E sikeres honfitársunkat Koczor Jánosnak hívják, és nemhogy a 2002-ben százszázalékos teljesítménnyel nyerő selecaóval, de tetőtől talpig brazil válogatott szerelésben vonult fel az aulában. Úgy mutatott, mint Cafu, Roberto Carlos, Ronaldinho, Ronaldo vagy Rivaldo... De nem a Fenoménnek és társainak játéka ra­gadta meg, hanem az, hogy Brazíliá­ban többmilliónyian gombfociznak. (Nyilván valamennyien válogatott­vagy Flamengo-, Fluminense-, Co­rinthians-, Palmeiras-mezben.) Az 1982-es argentin válogatott csúszik a legjobban Ám van itt Észak-Amerika is. Szabó Gábor Mátranovákról jött - Salgótarjánig busszal utazott, aztán vonatra szállt, és még a Keletiből is ki kellett jutni valahogyan Káposz­­tásmegyerig -, de számára nincs távolság, mert harminc évig Utah államban, Salt Lake Citytől ötven mérföldnyire élt. Az Egyesült Álla­mokban nem gombfocizott, előtte viszont futballozott a Kőbányai Sör­gyár csapatában. Az 1982-es argen­tin válogatottal játszik, azt mondja, azért, mert „ez a kollekció csúszik a legjobban”. Mások e tekintetben a kőbányai sörre szavaznának... Juhász Leonárd Diósdról a hat­vannyolcas Ferencvárosra eskü­szik. Persze lehetett szeretni - de 30 év USA Szabó Gábor számára nincs távolság, negyedszázadnál többet élt Utah államban, most Mátranovákról több átszállással érkezett a bajnokság helyszínére mennyire! - a Szőke, Varga (Bra­­nikovits), Albert, Rákosi, Katona csatársort, valamint Juhászt a fe­dezetpárban, de a mi Juhászunk nem is látta azt a csapatot, mivel hetvennégyben született. Az 1965- ben VK-győztes FTC kiejtette a Manchester Unitedet, majd hat­vannyolcban is döntőt vívott­­ a másik Uniteddel, a Leedsszel -, de hatvannyolcban a BEK első angol nyertese, az MU volt a sztár. Manapság hasonló a helyzet: Po­­toczki János Szigetcsépről a George Best-, Bobby Charlton-, Dennis Law-féle Manchester Uniteddel vitte el a pálmát a gombfociviada­­lon. Azért mások is labdába rúgtak. A fő szervező Tóth László minden idők legjobb Real Madridjával - két Ronaldo szerepelt abban, a Feno­­mén és Cristiano -, Szabó Balázs az 1972-ben BEK-döntőt játszó, de az Ajaxszal szemben alulmaradó Interrel. Azért abban a milánói gár­dában maradt még néhány koráb­ban diadalmas BEK-hős: Burgnich, Facchetti, Bedin, Jair, Sandro Maz­­zola... Az Ajaxot meg Johan Cruyff vezényelte. Szabó büszkén említi: „Akkor születtem - hetvennégyben -, amikor ő vb-ezüstérmes volt.” Hetvennégy? Az smafu! - mond­hatná Debreczeni Attila, aki a Dó­zsa György úton, a Puskás-stadion közelében lakik, és az Aranycsa­pattal érkezett a találkozóra. Nem Az Eger­ből ér­kezett Mészáros Attila ta­valy nyolc meccsé­ből hatot megnyert, a nyolcva­nas évek Honvédj­a a ked­vence, az összeállí­tást hibát­lanul fel is mondta csupán játékos, hanem gyűjtő is: nyolcszáz csapata van, melyek kö­zül a legtöbbször a hatvankettes világbajnok brazil válogatottal ját­szik. Csete Sándor viszont a Jürgen Klopp-féle Dortmunddal áll ki, és alighanem rekorder a társaságban, mert a leghosszabb utat tette meg: Pécsről indult reggel fél hétkor. A múlt év játékosa, Mészáros Attila sem a szomszédból jött: Egerből utazott a versenyre. Tavaly nyolc­ból hat viadalt megnyert, és a nyolc­vanas évek Honvédja a kedvence, hibátlanul fel is mondta a Nagy Antal-, Garaba-, Détári-, Dajka-, Esterházy-féle kispesti tizenegyet. Hiába, a szenvedély az szenve­dély. Ennek legszebb példája, hogy Kasnyik György újságot nyomta­tott a családi gombfoci-vetélkedő­­ről. A Kasnyik Gombfoci című lap első oldalán az áll: „Az 1938-as vb­­ezüstérmes válogatott nyerte a Ria, ria, Hungária Kupát.” Belül pedig a következő szöveg (is) olvasható: „A leginkább érzelemdús gombfo­­citorna következett a Kasnyik fiúk életében és közös pályafutásában. A magyar futball legnagyobbjaiból összeállított bajnokságot rendezték meg a Pálya utcai pályán. Összesen tizennégy csapatot keltettek életre a hőskortól a közelmúlt legsötétebb időszakáig.” Még jó, hogy a Puskásékhoz ha­sonlóan vb-döntős Zsengellérék igazolták a papírformát. SZENVEDÉLY A gombok­nak minden csapatnál a régi időket kellett idézniük, és a hajdani szabá­lyok szerint is játszottak / Érdektelenség és üresjárat NB I Száznyolcvankét - a félreér­tések elkerülése végett számmal is ideírom: 182 - néző volt az Új­­pest-Felcsút mérkőzésen (2-3) az első osztályúnak nevezett labdarú­gó-bajnokságban. De nehogy azt higgyék, azért, mert a találkozót Zalaegerszegen rendezték. Nem mondom, az huszonegye­dik századi magyar bravúr, hogy a Megyeri úti pályafelújítás szörnyű­ségesre sikerült, a lila-fehér klub emiatt tart bajnoki mérkőzéseket több mint kétszáz kilométernyire otthonától. Ám hajdanán ez ünnep lett vol­na a kiválasztott városban. Fel­idézem például 1977-et, amikor az MLSZ vezérkara kifundálta, hogy a sportág további népszerűsítése érdekében az MNK négyes dön­tőjét vidéki településekre helye­zi ki. Szolnokon 17 ezren voltak a Ferencváros-Újpest meccsen (3-2), Veszprémben 13 ezren a Va­­sas-FTC-n (5-0), Kecskeméten 12 ezren az Újpest-Vasason (hosszab­bítás után 5-3). Annyian tolongtak a lelátókon, ahányan befértek. Na persze zöldben - többek között - Martos, Bálint, Nyilasi, Ebedli, Magyar, lilában Dunai III, Fazekas, Bene, Fekete, Zámbó, piros-kékben Mészáros, Török, Müller, Zombori, Várady játszott. Még 1982-ben is, amikor Szek­­szárdon tartották az Újpest-Video­­ton kupadöntőt (2-0), 15 ezren tü­lekedtek a nézőtéren, hogy lássák Szendreit, Kovács Józsefet, Tóth Józsefet, Kardost, Nagy Lászlót, il­letve a két Disztlt, Csuhayt, Csong­rádit, Tiebert. Amúgy 1972 és 1982 között az Újpest bajnoki vendégjátékainak zalaegerszegi nézőátlaga 11333 volt. Csak valódi labdarúgók kellet­tek hozzá. Azok most nincsenek, így koz­metikusokra van szükség a kiké­szített magyar futball valamelyes megszépítéséhez. Olyanokra, akik a Felcsút-Kisvárda (hivatalos be­sorolása szerint) NB I-es meccsről 2018-ban 589 nézőt jelentettek. Aztán kiderült: a mérkőzésen 61-en voltak. Akadt hírportál, amely a piti csalásról azt írta: „ordas kamu” a több száz néző. Egy másik pedig így tálalta a találkozót: „Hatvanegy né­zőt érdekelt a NER két csúcscsapa­tának focimeccse.” Remélhetőleg a mostani 182 nem, mondjuk, 19 a valóságban. Ha nem az, már van némi fejlő­dés.

Next