Népszava, 2021. február (148. évfolyam, 26-49. szám)
2021-02-10 / 34. szám
NÉPSZAVA 2021. február 10., szerda A százegyedik ettem egy kiló krumplit. Származási helye Franciaország. Szerzeményemmel hazafelé baktatva nosztalgiáztam. A szüleim a mikroszkopikus méretű földjükön, kertjükben mindig megtermelték az 5 fős család éves krumpliszükségletét. Jutott eladásra is, a malackák se haltak éhen. A terménynek „ki kell tartani újig”. Tehát amíg az új krumpli szedését nem kezdhetjük meg, elegendő, étkezési minőségű burgonyának kell lennie. Az ősszel elvermelt krumplit a tél folyamán többször átválogattuk, nehogy egyetlen romló szem elrohassza az egészet. Édesapám gondoskodott a veremben, halomban telelő krumplik hőszabályozásáról. Ha jött a hideg, plusz takaró réteget lapátolt, szalmát rakott rá. Ha melegedett az idő, leszedte, nehogy befülledjen. Piszok nehéz munka volt, az ujjaink ráfagytak a krumplira, de ennél is szörnyűbb volt megtalálni a rohadt krumplit. Hiába a kézmosás, órákig érezhető volt a bűz a kezünkön, de volt krumplink. Mindig. Ha aszályos idő volt, ha elverte a jég, ha a tél folyamán csaknem mindenkié megfagyott. Ki gondolta volna, hogy a folyamatos fejlődés következtében, 50 év múlva francia krumplit eszünk karácsonykor? Mert elfogyott a hazai! A kardcsörtetős, „vesszentrianonos” csatazajban egércincogásként Tessedik Sámuel nem bírta nézni, hogy Szarvas lakói éhen halnak, miközben a föld műveletlen. Legyőzte a tudatlanságot, a tétlenséget, az éhínséget! és hallatszik az agrárszakemberek intése: öntözni kellene egyre jobban kiszáradó talajainkat, gondoskodni kellene hatékony növényvédelemről, tápanyag-gazdálkodásról és jó minőségű vetőgumóról, raktárkapacitásról. Most, hogy túl vagyunk a trianoni békeszerződés okozta sebek felszaggatásán, indíthatnánk új időszámítást. Lenne az idei Tr. u. 1. év, amikor felfedezzük, hogy nekünk itt, ezen a 93 ezer négyzetkilométeren van dolgunk, ezt a 10 millió embert kell etetnünk. Ha mindenki évente megeszik 65 kilót, mennyit kell ahhoz ültetni? Hova? Mi kell ahhoz, hogy a gazdák meg tudják termelni? Idén új ünnepeket, évfordulókat keresnénk magunknak. Én megünnepelném Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, tanító, iskolateremtő mezőgazdasági szakoktató halálának 200. évfordulóját. Miért? Mert nem bírta nézni, hogy Szarvas lakói éhen halnak, miközben a föld műveletlen. Legyőzte a tudatlanságot, a tétlenséget, az éhínséget! Ünnepelném évforduló nélkül is azokat, akik szoborba merevedve várják, hogy használjuk azt a tudást, amit ránk hagytak. Mitterpacher Lajost, Nagyváthy Jánost, Pethe Ferencet. Ők nem a „földi almát”, hanem a tudást hozták be Nyugat-Európából. Megismertették a hazai gazdákkal, földművesekkel, kidolgozták termesztésének, felhasználásának módszertanát, adaptálták azt a magyar viszonyokra. Néhány évtizedes kitartó munka után boldogan írhatta le Pethe Ferenc: „Az 1815-1817-es szűk esztendők győzelemre vitték a burgonya ügyét, végleg meghonosodott hazánkban.” Ezek a sikertörténetek sajnos nem részei a dicső magyar történelemnek. Általában említést sem teszünk az éhező özvegyekről, árvákról, sem azokról, akik hősi harcaink közepette gondoskodtak a hadsereg és a lakosság ellátásáról. Közel 200 év alatt az egyetemeken, a földet művelők körében és a szakképzésben felbecsülhetetlen értékű tudás és tapasztalat halmozódott fel. Elkezdhetünk foglalkozni azzal, hogyan lehetne újra termővé tenni hazánk tájait, munkát, értelmes életet biztosítani a rajta élőknek. Műveiket a talajjavításról vagy egy gazdaság szervezéséről ma is haszonnal forgathatnánk. Évtizedekig tanították is az aranykalászos gazda tanfolyamon. Azt a bizonyítványt akkor még nem a piacon árulták. Akkor volt is elég krumpli. De vajon a jó burgonyaterméshez volt szükség Szarvason a felsőfokú mezőgazdasági képzés megszüntetésére? Jobb vagy több burgonya lesz hazánkban, ha a Kossuth téri Agrárminisztérium épületét átépítik? Nem lesz szükség a francia burgonyára, ha a teljes mezőgazdasági felsőoktatást egy szervezetbe tömörítjük? Azt a cél tűzzük ki neki feladatul, hogy 10 év alatt röpítse a világ élvonalába az agrár-felsőoktatást? Vagy inkább azt, hogy belátható időn belül piacképes mennyiségű és minőségű burgonyát, sárgarépát, fokhagymát termeljenek itthon? Elég az, ha a hazai mezőgazdálkodás (is) olyan kezekben van, melyek műtrágyával megmérgezik és einstandolják a kishantosi biogazdaságot? A legjobb termőföldekre autógyárakat telepítenek és nem jó minőségű vetőburgonya-gumókat? Sokan gondolják, hogy a mezőgazdaságot újra kellene gondolni. De fog ez menni anélkül, hogy megkérdeznénk a gazdákat? Azokat, akik még kitartanak, és mezőgazdaságból akarnak megélni? Anélkül, hogy tudnánk, mire lenne szükségük, hogy többet, jobban tudjanak termelni. Miniszterelnökünk közhírré tette: a magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni. Ez azt jelenti, hogy a krumpli se migráljon? Hogy megtermeljük mi a saját burgonyaszükségletünket?! Hogy megmutatjuk a világnak, mire képes a magyar ember? Akár a lakossága számára elegendő élelmiszer termesztésére is?! Az elmúlt 100-200 év agrárszakemberei nem forognának a sírjukban, és revánsot vennénk végre Trianonért. Engem kifejezetten lelkesítene. díjas városvédőV GARAY KLÁRA Podmaniczky Idősek, holokauszttúlélők, Klubrádió Az országromboló, emberellenes és szeretet nélküli NER Médiatanácsa, azáltal, hogy nem újította meg a Klubrádió jogosultságát a frekvenciája használatára, elsősorban a legidősebbek, köztük holokauszttúlélők Klubrádió-hallgatását veszélyezteti. Leginkább közülük okozhat sokaknak nehézséget az internetes rádiózásra való áttérés. Pedig mint anyám Váradi Júlia szavaival: „a Klubrádió anyukája” - mondta egy a Klubrádió frekvenciájáról szóló korábbi közmeghallgatáson. „Semmi sem oldja úgy az egyedül élő idős emberek magányát, mint a Klubrádió.” Az általában amúgy is egészségi gondokkal küzdő időseknek attól kell tartaniuk, hogy az általuk is támogatott közösségi rádiójukat többet nem hallhatják a lakásukban lévő megszokott készülékeiken. Az ezt okozó NER-Médiatanács az egészségüket és ha az már nagyon törékeny, akkor az életüket is veszélyezteti. A NER-médiapolitikára is illenek anyám NER-oktatáspolitikára mondott szavai: „Iskolaromboló, gyerekellenes, szeretet nélküli.” A szabadegye Sek idős embernek a rádiója műsorához való hozzáférését veszélyeztetni emberellenes és szeretet nélküli rombolás némként is működő Klubrádiót támogató hallgatók között lévő sok idős embernek a rádiója műsorához való hozzáférését veszélyeztetni emberellenes és szeretet nélküli rombolás. Ez nemcsak szívtelenség, hanem a ’48-as 12 pont sajtószabadságról szóló elsőjét is sérti. A NER-kormányt még ellenfelei is magától értetődően konzervatívnak nevezik, pedig a NER-ben nemcsak egy csipetnyi jóindulat, egy csipetnyi hiteles konzervativizmus sincs. A magyar szólásszabadság sokszor tragikus, de elsötétíthetetlenül fénylő hagyománya szerint nem a NER, hanem éppen az ellenfelei a konzervatívok. A Klubrádió az egyik legkonzervatívabb intézmény az országban. Egy magát magyarnak valló ember nem attól lesz konzervatív, hogy nemzeti színű féltéglával döngeti a mellét. Hanem mindenekelőtt attól, hogy tiszteletben tartja ezeknek a szavaknak az örökségét: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Ez nem nyomtatványkitöltés, ez erőszakmentes üvöltés. Azok hangján is, akik szabadságharcainkban meghaltak és börtönbüntetést szenvedtek. A ’48-as „Mit kíván a magyar nemzet” mondatra felelő 12 pont közül egyedül az elsőben szerepel a „kívánjuk” szó. Ez az örök érvényű mondat a magyar alkotmány morális kiegészítése. Tartalmilag hasonló az amerikai alkotmánynak a szólás és a sajtó szabadságát is védő első kiegészítéséhez. Ezt a hagyományt sérti a NER-médiatörvény, ami lehetővé tette, hogy a NER-Médiatanács minden tagját a NER válassza ki. Ez teljesen ellentétes a sajtószabadság magyar nemzeti hagyományával és annak részeként a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 37/1992-es határozatával, amely leszögezte, hogy semmiféle társadalmi csoportnak nem lehet meghatározó befolyása a sajtóval kapcsolatban választott testületekben. Varga Judit NER-igazságügyminiszternek persze sem ez, sem a Klubrádió idős hallgatóinak a veszélyeztetése nem okozott gondot, amikor a BBC interjújában élvezettel védte a tévesen oly gyakran konzervatívnak nevezett NER médiapolitikáját Q was enjoying it” - mondta a beszélgetés végén. Ennyit az országromboló, embertelen és szeretet nélküli NER igazságáról. MOLNÁR PÉTER Fideszalapító, volt országgyűlési képviselő (1990- 98), szólásszabadságkutató, magyar és Európabajnok slammer, a Földalatti Slam Akadémia alapítója és főszerkesztője Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. VELEMENY SZERINTEM Időrend Egyre gyakrabban hallani, hogy a hazai járványadatok alakulása már a tavaly októberihez hasonlít, tehát túl vagyunk a második hullámhegyen. A tények tények, csak a belőlük levont következtetés ne lenne átgondolatlan! A korlátozások lazítása mellett így érvelnek egyesek:„Ilyen alacsony esetszámokat októberben láttunk utoljára, és akkor ugye nem voltak komoly megszorítások, élhettük a megszokott életünket. Tehát vissza lehet vonni a tilalmakat az októberi szintre.” Október után azonban nem a tűrhető szeptember következett, azután pedig nem a víg augusztus, hanem a szomorú november és komor december. A zárás (bár megkésett és következetlen, de) szükséges volt. Naptárt, idősort, filmet lehet visszafele pörgetni, de az idő csak előrehalad, és az ok-okozati összefüggések is egyirányúak. A lazítást fertőzés követheti. Addig is, míg a hiteles vakcinák megérkeznek és tömegeket immunizálnak, van egy azonnal bevethető mentőöv: pénzbeli kompenzáció a jövedelem nélkül maradt embereknek és vállalkozásoknak. Még csak külföldre sem kell érte menni. Konzultáció MAROSI LAJOS „Február közepén indítunk nemzeti konzultációt a nyitás kérdéseiről. Ez a disputa, ez a konzultáció értelmes, mert van vakcina, van miről beszélni” - mondta Orbán Viktor. A nyitás az egészségügyet és a nemzetgazdaságot érinti alapvetően. Ott a felelős döntéshozatalhoz a háttérintézmények, szakemberek és szakértők teljes spektruma rendelkezésre áll. A kormánynak tehát ezekkel az intézményekkel és a szakemberekkel kellene konzultálnia. A lakosság túlnyomó többsége ezekhez a kérdésekhez nem ért, a konzultáció tehát értelmetlen. (Nemzeti konzultációról amúgy csak akkor beszélhetnénk, hal. nem manipulatív kérdésekre kellene válaszolni, 2. a konzultációs válaszok nyilvánosak és ellenőrizhetőek lennének.) Orbán Viktor most is csupán azért fog kidobni milliárdokat a magyar adófizetők pénzéből, mert egy már jó előre eltervezett népszerűtlen kormánydöntést akar a nép nyakába varrni. KINDZIERSZKY EMIL Nemzeti Tiborcz István, Orbán veje nemzeti anyatehéntartás támogatásaként 587 ezer forintot kapott. Tudjuk az Alaptörvényből, hogy az anya nő, az apa férfi, a szarvasmarháknál az anya tehén, az apa bika. Mivel csak a tehenek kapnak nemzeti mivoltukból támogatást, a bikák nem, ezért joggal meg lehetnek sértődve. Ami a nemzeti teheneket illeti, sajnos magyar fajta csak elvétve van. Valamikor a magyar tarka volt a legelterjedtebb, de a holstein-fríz kiszorította, ami egyébként amerikai fajta. Nemzetinek nevezni elég furcsa. Ha Tiborcz meg akar felelni a támogatás feltételének, magyar tarkára van szüksége, ha jelenleg mást tart is. MOLNÁR ISTVÁN Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevelinepszava.hu