Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-01 / 124. szám
BELFÖLD Még 20 évig maradna Orbán SZÓCSATA Szokásos Orbán Viktor-Jakab Péter-csörtével kezdődött a parlamentben a hétfői azonnali kérdések órája. Csak azt nem értem, mire fel ennyire sértődések. Önök itt szólítottak már minket csicskának, a szavazóinkat mosléknak, a nőket szánalmasnak, a gyermekeket közjószágnak, a melósokat prolinak, az orvosokat inasnak, engem büdös bunkónak. Én meg akkor szólítsam önöket mókuskának? - kérdezte a Jobbik frakcióvezetője, arra utalva, hogy legutóbb ficsúrnak nevezte a fideszeseket, amiért csaknem 10 millió forintos büntetést kapott. A miniszterelnök szerint Jakab egy komédiás, aki hétről hétre csinál bohócot magából. Jakab végül arra jutott, hogy Orbán és a kormány tagjai tolvajok. Miután feltartott egy sálat, amellyel a „fideszes börtönválogatottnak” szurkolna, ismét elvették tőle a szót. Orbán szerint egyébként a Jobbik a legkorruptabb párt. „Már az előző választásnál is megvette önöket egy milliárdos, és most egy másik milliárdosnak, Gyurcsány Ferencnek adták el a pártot.” A Demokratikus Koalíció politikusa, Arató Gergely a kormányfő múlt pénteki interjúját idézte fel, amelyben arról beszélt: ő is bérből és fizetésből él. - Mondja, milyen nehézségei voltak a járvány alatt: megszűnt esetleg a munkája? Nem kapott juttatást? Pedagógusként elkapta a vírust az osztályteremben? Egészségügyi dolgozóként kockára tette az egészségét? - kérdezte a miniszterelnököt. Orbán erre azt hangsúlyozta, „a DK elnöke tőkejövedelemből él, a többi párt vezetője viszont bérből”. Majd azt állította, mivel a miniszteri, képviselői fizetés össze van kötve az átlagjövedelemmel, ha az csökken, „akkor a mi bérünk is csökken”, mert „együtt sírunk”. Orbán megjegyezte: hiába szeretné ezt az ellenzék, nem fognak tőle „szabadulni”, mint fogalmazott: „Itt fogok maradni mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán. Ne reménykedjenek. Számíthatnak az együttműködésemre a következő 20 évben is.” Arató elismerte, valóban azon dolgoznak, hogy a mostani állását Orbán veszítse el, „ugyanakkor nem aggódom önért, mert fordulhat mindig családi segítségért, az apja például most vett ki több mint egymilliárd osztalékot a cégéből”. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a diákvárosról kérdezett. Az ellenzéki politikus, miközben azt a megállapodást lobogtatta, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fürjes Balázs kormánybiztos, illetve Karácsony Gergely főpolgármester szignózott és amelyben szó sem volt a kínai Fudan Egyetemről, azt kérdezte: „Mennyit kap ön vagy a családja azért, hogy kiárusítja és elárulja a saját hazáját?” Orbán erre a kérdésre sem adott konkrét választ, de azt jelezte, vele ellentétben Barack Obama és Soros György már tartott előadást a Fudan Egyetemen. Z. Á. ORBÁN ÍGÉRETE „Mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán maradok" NÉPSZAVA I O 2021. június 1., kedd I O Dobra verték a „Rácot” ÁRVERÉS Tíz év huzavona után alig 12 perc alatt sikerült értékesíteni az ingatlant, amelyre egyedül egy fővárosi cég licitált. SZALAI ANNA Lassan gyülekeztek a Rác Nosztalgia Kft. vagyontárgyainak értékesítésére a Széchenyi Gyógyfürdő Márványtermébe meghirdetett nyilvános árverés résztvevői hétfőn. A kezdéskor alig tucatnyi ember jelent meg, holott a város egyik legszebb fürdőjét és a mellette lévő új szállodát kínálták eladásra a budai oldal egyik legfrekventáltabb helyén. Gyorsan kiderült, hogy a 2070 négyzetméteres szálloda, valamint a 3333 négyzetméteres fürdő iránt csupán egyetlen cég érdeklődik: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH). A vállalat az előírásoknak megfelelően befizette a 254,4 millió forintos árverési előleget. Mindezek után aligha meglepő, hogy a kíváncsiskodó szemektől végül elzárva - egy másik teremben - megtartott licit mindössze 12 percig tartott. - Nem lepett meg különösebben a csekély érdeklődés, hiszen a körülmények a főváros számára teszik igazán vonzóvá az ügyletet - válaszolta a Népszava kérdésére a licitzáró szolid taps után távozni igyekvő Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigazgatója, aki azt is elárulta, hogy a cég kikiáltási áron, vagyis 5,088 milliárd forintért vásárolta meg a fürdőt és a szállodát. De gyorsan hozzátette: most még csak a licit zárult le, a felszámolási eljárás nem fejeződött be. Éppen ezért egyelőre a szálloda és a fürdő felújításához és későbbi üzemeltetéséhez kapcsolódó kérdésekre sem kívánt válaszolni. Mint arról a Népszava korábban beszámolt: a felújított, de soha meg nem nyitott Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára márciusban nyilvános árverést hirdetett a fenti ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Az értékesítési eljárást azonban egy nappal az árverés előtt érvénytelenítette a felszámoló, mondván, sérült a titkosítás. Május elsején ismét meghirdették az ingatlanokat gyakorlatilag ugyanazon feltételekkel. Ezen diadalmaskodott a BGYH. Az eredmény bizonyos értelemben borítékolható volt. Az I. kerületben, a Gellért-hegy lábánál lévő fürdőt és szállodát ugyanis több követelés is terheli mintegy 11 milliárd forint értékben, amelyek tulajdonosa a fővárosi önkormányzat és a fürdőscég. Az is a BGYH malmára hajtotta a vizet, hogy az épületek alatti földterület a főváros tulajdona, a fürdő üzemeltetéséhez szükséges vízjogokkal pedig a cég rendelkezik. A fürdőfelújításra és a szállodaépítésére még Demszky Gábor idején kötött szerződést a főváros, de a Tarlós István vezette kabinet előnytelennek tartotta az üzletet, és felszámolási eljárást kezdeményezett a felújításra vállalkozó cég ellen, amelynek pedig maga a főváros is résztulajdonosa volt. 2016 őszén az állami Magyar Fejlesztési Bank váratlan fordulatként a korábbi megállapodás (amelynek keretében a 7,6 milliárdos követelésüket 2,2 milliárdért adták el a fővárosnak) felbontását javasolta, mondván, az általa képviselt potenciális befektető 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt. A titokzatos befektető az akkori hírek szerint az Orbán Ráhel-Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki. A főváros végül visszautasította az ajánlatot. S akkor megindult az időhúzás. A felszámolás sokszorosan túlfutott a törvényi határidőn. Az új, ellenzéki többségű közgyűlés 2019-ben úgy döntött, legfeljebb 7,4 milliárd forint erejéig beszállnak a licitbe, ha a felszámoló meghirdeti az ingatlanokat. Végül nem kellett idáig elmenni. A fővárosnak jelen pénzügyi helyzetében aligha lesz pénze a felújításra. Merthogy az időhúzás miatt a 2011-re felépült fürdőt és szállodát hiába nem használták, azok állapota az utóbbi 10 évben leromlott. Már korábban is úgy tervezték, hogy csak a fürdőt tartja meg a főváros, amelynek üzemeltetését a BGYH-ra bíznák, a hotelt viszont nem vennék a nyakukba. A létesítmény kettéválasztásával megszabadulnának a szállodafelújítás milliárdos nyűgétől, az épületek alatti, illetve az előtte lévő sétány telkéért pedig földhasználati díjat kérhetne a főváros. Korábban azt lehetett hallani, hogy a vevő az Orbán Ráhel Tiborcz István házaspár érdekköréből kerül ki FOTÓ: ERDŐS DÉNES TEHER A Gellért-hegy lábánál lévő fürdőt több követelés is terheli mintegy 11 milliárd forint értékben HELYZET 1 SZŰTS ILDIKÓ: „A körülmények a főváros számára teszik igazán vonzóvá az ügyletet" Huszonnyolc, gránittömbbe vésett név HABLEÁNY „2019. május 29-én a Hableány turistahajó összeütközött a Viking Sigyn hajóval. A baleset során 26 koreai utas és a 2 fős magyar személyzet a hullámsírban lelte halálát” - ez a felirat olvasható koreai, magyar és angol nyelven a Margit híd pesti hídfőjénél álló emlékművön. A hét méter hosszú, közel két méter magas, sötét gránittömb Duna felőli oldalára vésték fel az áldozatok nevét - alig néhány tíz méterre attól a helytől, ahol másodpercek alatt elsüllyedt a sétahajó. A folyó felé magasodó emlékművet a rakpart szélén egy kisebb, enyhén lejtő gránittömb egészíti ki, amit többen úgy értelmeztek: a kompozíció a Hableány és a hatalmas szállodahajó ütközés előtti pillanatát szimbolizálja. - Kétségkívül utal az esemény drámaiságára az, hogy a két kőtömb megbillen - mondta a Népszavának Földes László Ybl-díjas építész, aki koreai alkotótársával, Jong Ruhl Hahnnal készítette az emlékművet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kisebb gránitelemnek más szerepet is szántak: - A baleset utáni hetekben emberek százai helyeztek el virágot, mécsest ezen a helyen, ezért szerettük volna, ha ezt a spontán emlékhelyet is megidézi az alkotás. Az emlékművet eredetileg május 29-én, a baleset második évfordulójának napján tervezték felavatni, de a kormánysajtó közlése szerint a dél-koreai küldöttség az utazási korlátozások miatt csak hétfőre tudott Magyarországra utazni. Az avatást meglepő módon nem hirdették meg előre, arról Budapest vezetését sem tájékoztatták. Az eseményen az MTI szerint Cso Csöng Mun, a Koreai Köztársaság külügyminiszter-helyettese - miután köszönetet mondott a hatóságoknak az áldozatok megmentéséért, felkutatásáért tett erőfeszítésekért - reményét fejezte ki, hogy a baleset után indult bírósági eljárás megnyugvást hoz a hozzátartozóknak. Arról is szólt: továbbra is feladatuknak tekintik a tragédia máig eltűntként kezelt áldozatának a felkutatását, hogy visszaadják a családjának. A magyar kormányt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviselte. B. A. ÁLDOZATOK Az emlékművet két nappal a tragédia második évfordulója után avatták fel a Margit híd pesti hídfőjénél Földes László: Szerettük volna, ha a baleset utáni spontán emlékhelyet is megidézi az alkotás