Népszava, 2021. július (148. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-01 / 150. szám

BELFÖLD Egzotikus gesztusok • UTAZÁS Egyelőre 18 állam fogadja el a világon a hazai védettségi igazolványt, ám többségük nem célországa a nyaralni akaró magyaroknak. BATKA ZOLTÁN Augusztus elsejétől immáron a Zöld-foki Köztársaság is elfogadja a magyar védettségi igazolást - jelen­tette be pár napja az újabb diplomá­ciai sikert a Külgazdasági és Külügy­minisztérium. A tíz szigetből álló, Afrika nyugati partjaitól közel 600 kilométerre fekvő kis országba a magyar plasztikkártyát felmutatók külön teszt vagy karantén nélkül léphetnek majd be. A megegyezés minden jel szerint viszonzása lehet annak a gesztusnak, amit hazánk tett az afrikai államnak: a budapesti kormány júniusban 100 ezer dózis AstraZeneca-vakcinát ajánlott fel, miután Szijjártó Péter miniszter a helyszínen tárgyalt. Ennek ellenére várhatóan nem lesznek túl sokan, akik itt szeretné­nek nyaralni: a szigetcsoport nem számít kiemelt magyar turistacél­pontnak, szakmai forrásaink szerint korábban is „legfeljebb pár száz” honfitársunk döntött úgy, hogy ott tölti a szabadságát. Közvetlen repü­lőjárat nincs, a turisztikai irodák­ban eddig is csak elvétve bukkant fel zöld-foki ajánlat. Bár a bejelentés öt­napos, a minisztérium által lehetővé tett könnyítés nem mozgatta meg az utazásszervezők fantáziáját: több idegenforgalmi iroda, légitársaság weblapján jelenleg is az szerepel: a térség az utazásra nem javasolt. De Horvátországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Ciprust leszámítva a többi ilyen, kétoldalú megállapo­dást kötött ország zöméről szintén elmondható, hogy nem célpontja a magyar turisták tömegeinek. Je­lenleg korlátozás nélkül léphetünk be például Kazahsztánba, Mongó­liába, Bahreinbe, Georgiába, Ukraj­nába, Moldovába. Azon országok esetében, amelyeket nem tudunk közvetlen repülőjárattal vagy köz­úton elérni, lényeges szempont az utazás megtervezésekor, hogy milyen átszállást választunk. Ha ugyanis a Zöld-foki-szigetekre Po­zsonyból repülünk, úgy megússzuk a PCR-tesztet, mivel Szlovákia el­fogadja a magyar védettségi igazo­lást, ám ha lisszaboni átszállással, akkor mehetünk is tesztelni, mert Portugália nem. Szintén figyelmes­nek kell lenni a marokkói nyaralás megtervezésekor. Ha a török légi­­társasággal, isztambuli átszállással repülünk, gond nélkül eljuthatunk Marrákesig, mivel Törökország is elfogadja a magyar igazolványt, ám ha francia a légitársaság, párizsi át­szállással, akkor a védettséget bizo­nyító dokumentumunk sajnos nem sokat ér, mert Franciaországgal még nem állapodott meg a magyar külügy. Ráadásul hiába bizonyítják a keleti oltóanyagot kapott magya­rok a védettségüket más igazolás­sal, Párizs sem a Szputnyikot, sem A kétoldalú megállapo­dást kötött ország zömé­ről elmond­ható: nem célpontja a magyar tu­risták töme­geinek a Sinopharmot nem fogadja le. Igaz, ez a tilalom 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy antigénteszttel „megkerülhető”. A védettséget elfogadó országok másik csoportjába Budapestről is eljuthatunk, ám a magyaroknak csak kis része indul útnak ezekre a helyekre. Ilyen Törökország, aho­vá a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben össze­sen 125 ezer kiutazás történt. De az egyébként turistaparadicsom­nak számító Ciprust sem leptél el a magyarok: két évvel ezelőtt 95 ez­ren fordultak meg a szigeten a KSH szerint. Ebbe a csoportba sorolha­tó még Albánia, Montenegró és az Észak-macedón Köztársaság is. A környező országok közül Szer­bia, Szlovénia, Ukrajna és Szlová­kia fogadja el korlátozás nélkül a magyar védettséget. Ezenfelül Ro­mániába is mehetünk, mivel kele­ti szomszédunk Magyarországot a zöld zónába sorolta, így jelenleg korlátozások nélkül utazhatunk oda. Ezek közül az államok közül - nemcsak a turizmus, hanem a ro­konlátogatások, a munkába ingázók miatt - Szlovákia számít a legfonto­sabb desztinációnak, ide évente öt­millió kiutazás történik. Hiába ma­gas ez a szám - hétmillió - Ausztriát illetően, nyugati szomszédunk nem fogadja el a magyar plasztikkártyát. Ide csak úgy lehet belépni, ha egy formanyomtatványon angol vagy német nyelven igazolni tudjuk, hogy a Pfizerrel, AstraZenecával, John­son and Johnsonnak, Modernával vagy Sinopharmmal oltottak be. Azaz az orosz Szputnyikot nem fo­gadják el. A 48 órán belüli antigén­vagy a 72 órán belüli PCR-tesztet viszont igen. Az évi 1,2 milliós kiutazással lis­tavezető Németországba jelenleg szárazföldi úton korlátozás nélkül beléphetünk. Ám ha repülőgéppel érkezünk, akkor már PCR-teszt kell vagy angol-német nyelvű nyilatko­zat. S ebben az esetben fájhat a fejük azoknak a magyaroknak, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak, mert ezeket Németország nem fogadja el, ez esetben érdemes autóval menni. Érdekesség, hogy a nyugati or­szágokban olykor kétségekkel fo­gadott keleti vakcinákat gyártó or­szágokba sem léphetnek be azok, akik Sinopharmot vagy Szputnyikot kaptak. Kína még mindig tiltja a külföldiek belépését, Oroszország­ban pedig ragaszkodnak a negatív PCR-teszthez. Hiába utazhatunk korlátozások nélkül több Unión kívüli országba is, nem mind­egy, milyen útvonalat választunk 1. ) Albán Köztársaság 10.) Moldovai Köztársaság 2. ) Bahreini Királyság 11.) Mongólia 3. ) Ciprusi Köztársaság 12.) Montenegrói Köztársaság 4. ) Cseh Köztársaság 13.) Szerb Köztársaság 5. ) Észak-macedón Köztársaság 14.) Szlovák Köztársaság 6. ) Georgia 15.) Szlovén Köztársaság 7. ) Horvát Köztársaság 16.) Török Köztársaság 8. ) Kazah Köztársaság 17.) Ukrajna 9. ) Marokkói Királyság 18.) Zöld-foki Köztársaság NÉPSZAVA 2021. július 1., csütörtök3 Harmonizált oltásapp Frissítették szerdán a magyar vé­dettségi igazolvány digitális vál­tozatát, hogy megfeleljen az uni­ós elvárásoknak, így bekerült az adatok közé a kapott oltás neve - vette észre a hvg.hu. Ez egy­szerre könnyíti meg az utazást Európában, hiszen a mától beve­zetett európai digitális koronaví­­rus-igazolványon szerepelnie kell, milyen típusú vakcinát kapott az adott személy, másrészt nehezít­heti is a magyarok helyzetét, hi­szen a keleti szereket pár nyugati ország nem fogadja el, azaz ha felmutatjuk a telefonunkat ezek­ben az államokban, „lebukunk". Ezt a frissítést egyénként a kor­mány június 15-re ígérte, ám fél hónapot csúszott vele. Egyelőre nem világos, hogy a magyar app mindenben megfelel-e az uniós digitális igazolvány előírásainak, mert a magyaron pár olyan adat (például a születési dátum) nem található még meg, aminek az EU-son szerepelnie kell. Szabad az út Európába, de lehetnek akadályok UNIÓS IGAZOLVÁNY Mától bevezetik az EU minden országá­ban, valamint Svájcban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben az európai digitális Covid-19-iga­­zolványt. A dokumentum - amely lehet telefonos applikáció vagy papíralapú - lehetővé teszi a sza­bad mozgást az uniós tagállamok között. Brüsszel arra biztatja a huszonheteket, hogy engedélyez­zék a használatát egyéb célokra is, például sportesemények vagy más tömegrendezvények látogatására. Az okmány létrehozásáról szóló rendelet előírja, hogy a tagállamok csak súlyos egészségügyi válság­­helyzet idején állíthatnak akadá­lyokat a szabad mozgás útjába, és akkor is csak úgy, ha erről 48 órával korábban értesítik egymást és az európai intézményeket. Az európai tanúsítvány annak igazolására szolgál, hogy a tulaj­donosa vagy már megkapta a Co­­vid-19 elleni védőoltást vagy 180 napon belül felgyógyult egy koro­­navírus-fertőzésből, vagy negatív Covid-19-teszteredménnyel ren­delkezik. Kiállítása díjmentes, ér­vényessége 12 hónap. Az okmányt minden tagállam­ban kötelező lesz elfogadni, ha uni­ós forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vakcináról állították ki. A tagországok szabadon határoz­hatnak arról, hogy korlátozó intéz­kedések nélkül beengedik-e vagy sem azokat, akik a kontinensen engedélyezett négy oltóanyagtól - Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Johnson & Johnson - eltérő vakci­nát kaptak. Döntésükről egymást és az Európai Bizottságot is tájé­koztatniuk kell, ám az a folyamat várhatóan elhúzódik. Magyar­­ország az uniós országok közül Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával kö­tött kétoldalú megállapodást arról, hogy elfogadják az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm-vakciná­­val beoltott utazók igazolványát, és ezzel lehetővé teszik korlátozás­­mentes beutazásukat. A múlt heti brüsszeli csúcson ugyanakkor több vezető is fenntar­tásainak adott hangot az orosz és a kínai vakcina hatásosságával kap­csolatban a veszélyes delta variáns megjelenése miatt, és arra biztatta a főként turizmusból élő déli orszá­gokat, hogy legyenek óvatosak. Angela Merkel német kancel­lár és Emmanuel Macron francia elnök is bírálta Görögországot, amiért megnyitja a határait olyan látogatók előtt is, akiket nem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltóanyag­gal oltottak be. „Először is ugyanazokat a vakci­nákat kell elismernünk, vagyis azo­kat, amelyek megkapták az EMA engedélyét és hatékonyak az utóbb megjelent vírusváltozatokkal, köz­tük a delta variánssal szemben. Szükséges a szabályok összehango­lása, ez a kulcsa az európai igazol­vány eredményes használatának”, mondta Macron. Athén végül meg­hajolt az EU nyomása előtt, és hét­fő óta negatív PCR-tesztet követel meg az orosz turistáktól még akkor is, ha teljesen be vannak oltva a Szputnyik V-vel. A delta variáns egyébként is pró­bára teszi a Covid-19-igazolvány alkalmazását, miután néhány nap­pal ezelőtt a német kormány beje­lentette: 14 napos karanténra köte­lezi azokat, akik a fertőzések újabb hullámával küzdő Portugáliából érkeznek Németországba, hiába rendelkeznek a teljes beoltottságu­­kat bizonyító európai okmánnyal. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) A tagországok szabadon határoz­hatnak arról, hogy beengedik-e a keleti vakcinákkal oltottakat

Next