Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-11 / 211. szám
21 NÉPSZAVA I 2021. szeptember 11., szombat REFLEKTOR Paks, az ellenzéki hasadóanyag Az ellenzéki pártok energetikai programjaiban leginkább Paks kapcsán érzékelhető hangsúlykülönbség. Ugyanakkor ebben is fogódzót nyújt a Közös Alap. Eszerint kormányváltás esetén felülvizsgálnák a paksi atomerőmű bővítését, majd alapos háttértanulmányokkal kidolgoznák a jelenlegi nukleáris blokkok 2032-2037-es leállása utáni ellátórendszert. Ehhez képest Karácsony Gergely - a Párbeszéd mellett az MSZP-t és az LMP-t is képviselő - programja, akárcsak Fekete-Győr Andrásé, kerek perec kijelenti: kormányra kerülve felmondják a Paks 2-szerződést. Itt az atomügyben nagy múltú, vélemények tág tartományát képviselő MSZP beállása a legfeltűnőbb. Lapunknak küldött válaszában sem a Jobbik, sem mostani programismertetőjében Dobrev Klára nem említette az atomerőművet. Persze a Közös Alap részükről is érvényes. (Korábbi szavai alapján a most a témára szintén ki nem térő Márki-Zay Péter is hasonló döntést támogatna.) Ebből a szempontból a Jobbik távolságtartása veti fel a legtöbb kérdést. A korábban orosz kapcsolatokkal hírbe hozott tömörülés sokáig egyértelműen támogatta az atomenergiát. 2014-ben a kormánypártokkal együtt megszavazták a bővítési törvényt is. 2018-as választási programjuk viszont már szintén Paks 2 felülvizsgálatát ígérte. Ekkor részükről Kepli Lajos a nukleáris energia kivezetése mellett tett hitet. Igaz, a politikus azóta távozott a pártból. Képviselőjük, Balczó Zoltán viszont máig a fejlesztés elkötelezett híve. Az előválasztás tehát a Paks 2 elleni lépések határozottságáról is dönt. Alig különböznek az ellenzéki klímaígéretek • ÉGHAJLAT Nemcsak egymáséra, de - legalábbis az általánosságok szintjén - olykor még az Orbánkabinetére is hasonlítanak az előválasztásban résztvevő miniszterelnök-jelöltek zöldprogramjai. A legélesebb kérdés Paks 2. MARNITZ ISTVÁN Bár a Greenpeace Magyarország többször követelte az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek zöldprogramját, lapunk érdeklődésére valamennyi induló elküldte azt. Karácsony Gergely már korábban, Dobrev Klára pedig most csütörtökön hozta nyilvánosságra elképzeléseit. A nagyfokú hasonlóság nem véletlen: a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által a nyár elején nyilvánosságra hozott „Közös Alap” „Zöld Magyarország” címmel együttes környezetvédelmi programot is hirdet. Tudomásul kell vennünk, hogy klímavészhelyzet van - szögezi le az anyag, így már 2050 előtti klímasemlegességet, 2030-ra pedig - 1990-hez képest - 60 százalékos üvegházgáz-csökkentést ígérnek. (Ehhez képest a 2030-as célok tekintetében az Orbán-kormány még 40 százalékos vállalásának az 55 százalékos új, közös EU-célhoz közelítése kapcsán is épp aktuális pávatáncát járja.) Az ellenzéki anyag a lakossági klímatudatosság emelése és a megfelelő fűtési módok tudatosítása érdekében fokozná az oktatás és a szemléletformálás fontosságát. Évi százezer lakás - szigetelést is magába foglaló - energetikai mélyfelújításával a legrászorultabbak számára is elérhetővé tennék a megújulókat, valamint a fogyasztás és a légszennyezés csökkentését. (Bár az Orbán-kormány az uniós pénzek „megelőlegezésével” a kevésbé módos háztartásoknak épp most hirdetett napelemprogramot, szakértők hiányolják ennek átgondoltságát, hatékonyságát. Szigeteléstámogatás nélkül az erőfeszítések még növelhetik is a kibocsátást.) Szintén sürgetik a legszennyezőbb tüzelőanyagok kivezetését. (Ezt így általánosságban tartalmazza az Orbán-kabinet tavaly frissített energiastratégiája is.) A Fidesz-KDNP-vel szemben használatarányos útdíjat, valamint a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlesztését is ígérik. 2030-ra a fogyasztáson belül 35 százalékos megújulóarányt vállalnak. (Míg eddig az Unió ugyanerre az időpontra 32 százalékos átlagot tűzött ki, a magyar kormány a maga részéről 21 százalékot ajánl. Ráadásul azóta az Európai Bizottság 40 százalékra emelte az átlagcélt, amire az Orbán-kabinet nem reagált. Az ellenzék újra engedélyezné a kormány által lényegében betiltott szélerőmű-építést. Emellett fogyasztásarányos áram-, gáz-, víz- és hulladéktarifákat dolgoznának ki. Hitet tesznek a - Fidesz-KDNP-kabinet által megszüntetett - önálló zöldtárca mellett. Visszaállítanák a környezeti szemléletű intézményrendszert, az érdemi civil ellenőrzést, és megszüntetnék a kiemelt beruházások intézményét. Szigorúbban védenék a környezetet, több erdőt és vizes élőhelyet hoznának létre, megőriznék a közösségi természeti erőforrásokat, zöld- helyett barnamezős beruházásokat szorgalmaznának, és védenék a belterületi közparkokat. 2030-ra 27 százaléknyi erdőt ígérnek. Hulladékos elveik kevéssé különböznek az Orbán-kabinetétől, még ha utóbbiak megvalósítása hibádzik is. Az ellenzék az útdíjat a közlekedés zöld átállására és a vidéki életminőség növelésére költené. Támogatják az európai szintű, mérsékelt légi közlekedési kerozinadót is. A közösségi közlekedésben többek között járműtípus- és szolgáltatófüggetlen, egységes, fokozatosan csökkenő viteldíjrendszert ígérnek. A teherszállítást vonatra terelnék, a mellékvonalakat helyi érdekűként hasznosítanák, és leállítanák a Budapest-Belgrád-vasút építését. A kerékpározáson túl az autómegosztást és más „mikromobilitási” elképzeléseket is támogatnák. Hitet tesznek az uniós elképzelésekbe illeszkedő, GMO -mentes, a klímaváltozás hatásait kivédő, a szereplők összehangolásán alapuló, teljes vidéki életet biztosító mezőgazdaság mellett. Bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Támogatást csak több munkaerőt foglalkoztató termelők kapnának. Akik legalább öt évre vállalják az ökológiai gazdálkodást, az első hektár föld használatát az állam biztosítaná. Civil felügyelet mellett a már lezajlott termőföld-értékesítések felülvizsgálatával lépnének fel a spekuláció ellen. A miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely július végén tette közzé pártja, a Párbeszéd, közvetlen szövetségesük, az MSZP, valamint az LMP által alapított „99 Mozgalom” oldalán a Zöld Magyarország Programját. Ennek bővebb változata szerint a Paks 2-es beruházású ZÖLDTÉRÍTŐ felmondásából felszabaduló pénzt alacsony kibocsátású megújulás és hatékonysági beruházásokra költik. Tíz év alatt, jórészt EU-forrásokból az elavult épületek legalább felét leszigetelik. Szolidárisan támogatják az Unió megemelt klímacéljait. Minden városlakónak legfeljebb 20 perc gyaloglással elérhető, pihenésre alkalmas zöldterületet biztosítanának. Leállítják a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó vagy a tatai Öregtó partján zajló, környezetpusztító nagyberuházásokat. A tönkretett kishantosi ökogazdasághoz hasonló tudásközpontokat hoznak létre, illetve Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programot indítanak. Minden szinten szorgalmazzák a fogyasztóközeli termelést. Bevezetik a bio- és a textilhulladékok EU-elvek szerint leválogatott gyűjtését, komposztálását és újrahasznosítását. Dobrev Klára - e hét csütörtökön meghirdetett - „klímatörvénye” szerint önálló Környezetvédelmi és Klímaügyi Minisztériumot hoznak létre, az EU-val együttműködve csökkentik a károsanyag-kibocsátást, állami támogatásokkal és a kirívóan környezetszennyező energiatermelés ökoadójával növelik a megújulók arányát és a hatékonyságot, az iskolai tananyag részévé teszik a klímatudatosságot és a környezetvédelmet, illetve megvédik „a Fidesz által lebetonozni és letérkövezni szándékozott természeti kincseinket”. A miniszterelnök-jelölt a panelprogram mellett ígéretet tett más típusú társasházak felújítására is. A Jobbik által hirdetett jólét egyik eleme a környezeti erőforrások-szolgáltatások hozzáférésének kiegyenlítése és a környezetszennyezési kitettség csökkentése - közölte lapunkkal Jakab Péter miniszterelnök-jelölti programja gyanánt a párt. A szennyezőket súlyosan megbüntetnék, „még akkor is, ha adott esetben Mészáros Lőrincnek hívják az illetőt, és történetesen ő a miniszterelnök egyik pénzkimentésért felelős strómanja” - fogalmaznak. Kormányon visszaállítják a jövő nemzedékek biztosi hivatalát, amit szerintük az Orbán-kabinet a környezetvédelemmel együtt eljelentéktelenített. A néppárti Jobbik elkötelezett amellett, hogy a 2022 után felálló nemzeti egységkormány legyen Európa legzöldebb kabinetje. Öt környezetvédelmi pontjuk szintén illeszkedik a Közös Alaphoz. Hasonló mondható el a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András programjáról is. Ők évi százezer lakás energetikai felújítása mellett évi 50 ezer új lakossági napelemes rendszert is telepítenének, 2030-ra 55-60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalnak, bevezetnék a szociális internettámogatást, és évi legalább száz kilométer kerékpárossztrádát építenének. A Mindenki Magyarországa Mozgalom részéről Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt számos, a Közös Alapban is felbukkanó elven túl lapunknak írt levelében karbonadót, fehérbizonyítványt, kibocsátáscsökkentést, megújulókat, takarékosságot, passzívházakat, a zöldterületek legeltetését, illetve fűnyírás helyett gyepkaszálást ígért. Részt vennének a nemzetközi klímavédelmi együttműködésben, kötelező kéttarifás háztartási méréssel pedig csökkentenék a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését. Bár az Új Világ Néppárt is jelentkezett zöldprogrammal, miniszterelnök-jelöltjük, Pálinkás József végül nem tudta összegyűjteni a szükséges mennyiségű ajánlást. FEKETE-GYŐR ANDRÁS JAKAB PÉTER KARÁCSONY GERGELY MARKI-ZAY PÉTER Az ellenzéki miniszterelnökjelöltek közös zöldprogramjának alapállása az, hogy „klímavészhelyzet van" Az ellenzék az államigazgatáson belül a jelenleginél magasabb szintre emelné a környezetvédelmet és a klímapolitikát Kínos fideszes trükkök Az ellenzék már az úgynevezett „klímatörvény" áprilisi elfogadásával kapcsolatos, kínos parlamenti vita során is a klímavészhelyzet kihirdetését indítványozta. Bár a Fidesz-KDNP - amint azt a kormánypropaganda sűrűn említi, az EU-ban elsőként - ebben kötelezte el magát törvényi szinten is a 2050-es teljes, nettó szén-dioxid-mentesítés (vagyis klímasemlegesség) mellett, az eredetileg az ellenzék által beterjesztett - így klímavészhelyzetet is hirdető - szöveget a kormánypártok már bizottsági szakban a Fidesz-KDNP képére formálták. Az így átírt szöveget az ellenzék elutasította. A kormánypropaganda azóta sem felejti el a témában felszólaló ellenzéki politikus orra alá dörgölni, hogy „nem szavazta meg a 2050-es klímasemlegességi törvényt". A Fidesz tegnap Dobrev Klára nyilatkozatából arra jutott: bár Gyurcsányék „nem voltak képesek támogatni" a klíma- és természetvédelmi akciótervet, bevezetnék a brüsszeli klímaadót, ami magasabb rezsin keresztül a magyar családokkal fizettetné meg a környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit. Megjegyzendő: a DK miniszterelnök-jelöltje ilyen kijelentéseket nem tett. El nem hangzó állítások cáfolata ugyanakkor a NER-propaganda egyik bevett kommunikációs trükkje.