Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-08 / 258. szám

AJÁNLÓ Mozinak látszó kampánymű­sor Többen is pert fontolgatnak a 2006-os valóságot újraalkotó, tényszerűséget csak nyomokban tartalmazó „Gyurcsány-film" mi­att. Szilvásy György volt minisz­ter szerint durva történelemhami­sítás zajlik: a Fidesz azzal vádol, amit ő maga tett. 2. oldal Kultúrharc a filmtámogatásoknál Most, a Nemzeti Filmintézet ide­jén a bizottság tagjai nem a saját meggyőződésük és szakmai hoz­záértésük szerint hozzák meg a döntéseiket. Legalábbis az ese­tek zömében nem - mondja inter­júnkban Herendi Gábor filmren­dező. 5. oldal Megvan Bilten első részgyőzelme Nehéz szülés volt, de az amerikai képviselőház végül megszavaz­ta az elnök programjának egyik leglényegesebb elemét. Hátravan még a másik, de az még nehe­zebb lesz. 8. oldal Klímaparadoxon: a szegények zöldebbek A leggazdagabb emberek, akik a földlakók egy százalékát teszik ki, csaknem 70 tonna szén-dioxid ki­bocsátásáért felelősek évente és személyenként. A legszegényeb­bek csak egy tonnát juttatnak a levegőbe. 13. oldal Virtuális migránsveszély PROPAGANDA Alig néhány százan, talán ezren lehetnek a déli határokat újra és újra „ostromló” menekültek, a kormányzat mégis válsággal riogat. BATKA ZOLTÁN, UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A választásokhoz közeledve igyek­szik felmelegíteni a kormány a 2018-ban - politikai szempontból - aduásznak bizonyult menekül­tekkel való riogatást. Erről nyilat­koznak a kormánypárti politikusok, elemzők. Orbán Viktor kormány­fő a korábbi évhez képest három-, négyszeres „nyomásról” beszél, és videóban számolnak be arról, hogy az utcákon menetelnek a déli határ felől érkezők, emiatt pedig újra ret­tegnek Mórahalmon.­­ „Retteg itt a fene, micsoda hü­lyeség” - mondták lapunknak járó­kelők a szerb határnál fekvő tele­pülésen. Egy idősebb hölgy állítja, hónapok óta nem láttak a városban menekülteket. Megtaláltuk a drá­mai légkörű kormányvideóban a rettegéséről beszámoló egyik höl­gyet, aki a valóságban kifejezetten életvidám, kedves jelenség, bár ál­lítja, ő látott migránsokat. Abban a mórahalmiak véleménye egyezik, hogy Szerbiában viszont tényleg sú­lyos lehet a helyzet - igaz, a többség a magyar televízióból hallotta ezt. Ott sincsenek óriási tömegek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának adatai szerint az egész Balkánon összesen 10-11 ezer menekült tar­tózkodott az elmúlt hónapokban, a magyar határ térségében - szerb becslések szerint - ezren lehetnek. Aki átjut, jó eséllyel visszaviszik a szerb oldalra, ahonnan újra próbál­kozik. Vagyis a „migrációs nyomás” abból áll, hogy az elfogottak újra és újra próbálkoznak. - Van olyan, aki egy hónapban tíz-tizenöt alkalommal is nekiindul a határnak - mondja a szerb oldalon a Zachariaként bemutatkozó ma­rokkói fiatalember. A Bajától délre és keletre eső falvakban is gyakran látnak menekülteket a mezőkön és erdőkben, de a helyiek szerint ott is szinte mindig ugyanazok vágnak neki az átkelésnek. RIPORTJAINK A 3. OLDALON Azzal a rette­géssel, amiről a kormány­média tudósít, a határ egyik oldalán sem találkoztunk Pegasus-ügy: most Kósa Lajos a „célpont” MEGFIGYELÉS Hivatali vissza­élés gyanúja miatt tett bejelentést a Központi Nyomozó Főügyészsé­gen a Pegasus-ügyben a bejelenté­seiről ismertté vált magánszemély, Tényi István. Noha ezt ismeretlen elkövető ellen tette, egyértelmű, hogy a fideszes Kósa Lajosra utalt, aki a múlt héten elismerte: Ma­gyarország megvette és használ­ja az izraeli NSO által fejlesztett, Pegasus nevű kémszoftvert, és kiderült, hogy a Belügyminisztéri­um volt a vevő. (Eddig a beszerzés tényét sem ismerte el a kormány.) Ezt a programot használták a többi között ellenzékiek, civilek, újság­írók megfigyelésére. Tényi egy má­sik bejelentésben az Országgyűlés elnökénél indítványozta Kósa La­jos - aki a honvédelmi és rendésze­ti bizottság elnöke - soron kívüli nemzetbiztonsági ellenőrzését. FOLYTATÁS A 4. OLDALON A jobbikos Stummer János azt mondta: több mint száz ember ellen használták már a Pega­­sust Magyar­­országon. Figyelnek: a nemzetbizton­sági bizottság elnöke szerint a szerződés ma is él Több-biztosítós Matolcsy-terv EGÉSZSÉGÜGY A magyar gaz­daság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamból a Magyar Nem­zeti Bank idei rangsorában csak a 18. helyre futott be. A versenyképes­ségünk számos ponton döccen, de talán a legnagyobb lemaradásban az egészségügy és az oktatás van. A hazai egészségügy számtalan problémájának eredője az alulfi­nanszírozottság - állapítja meg a jegybank: eleve kevesebbet költ az állam erre a területre az uniós át­lagnál, ráadásul csökkent a ráfordí­tások GDP-arányos értéke is 2010 óta. Éppen emiatt a magyarok saját zsebből az uniós átlagnál többek költenek egészségügyi szolgáltatá­sok vásárlására, ami még a jegybank szerint sem olyan nagy baj, de az igen, hogy ez nincs intézményesít­ve. Ezért azt javasolják, hogy a jö­vőben kapjanak nagyobb szerepet az egészségpénztárak és -biztosí­tók az ellátások finanszírozásában. Ilyen törekvések már korábban is voltak az elmúlt 20 évben, de épp a jelenlegi kormány ellenállásán buk­tak meg, azzal az álkifogással, hogy szerintük az egészségügy nem lehet üzlet. Az oktatásban a korai iskolael­hagyók számát csökkentené a jegy­bank, javítana a tanárok társadalmi és anyagi megbecsülésén, emelné a diplomások, valamint az élethosszig tanuló felnőttek arányát. RÉSZLETEK A 6. OLDALON fekvések korábban is voltak, de épp a Fidesz ellenállásán buktak meg. Elvenné az élsporttól a taót az ellenzék PROGRAM Van terve a sporttal az ellenzéknek, Tóth Tamás, a DK sportkabinetének vezetője ismer­tette a Népszavával azt a koncepci­ót, amelyet kormányváltás esetén végrehajtanának. A stadionépí­téseknek véget vetnének, inkább tornatermekre és uszodákra köl­­tenének. A szövetségek irányítását pártpolitikusok helyett szakem­berekre bíznák, míg a taotámoga­­tások rendszerét felülvizsgálnák, s csak a jó elemeket tartanák meg. RÉSZLETEK A 15. OLDALON Az első kormányin­tézkedések között lenne egy új sport­­törvény be­terjesztése. A varázsszó: túlterhelés NET A rendőrség vizsgálódik, de részleteket egyelőre nem árul el az utóbbi idők nagyobb informatikai leállásainak hátteréről. Ilyen tör­tént az előválasztás rendszerével, több híroldallal vagy épp a vakci­naregisztrációs portállal. Ilyenkor előkerül a terheléses támadás kife­jezés, ami gyakran valós és nehezen kivédhető, ám néha csak fedősztori arra, hogy valójában nem készültek fel a várható rohamra. Alexin Zol­tán, a Szegedi Egyetem adjunktusa, internetbiztonsági szakértő példá­ul „füllentést gyanít”, amikor a vak­cinaregisztrációs oldalak esetében támadásról beszélnek. RÉSZLETEK A 4. OLDALON Anyát ölt a politika ABORTUSZ Lengyelországban a hétvégén sok ezren mentek ki az utcára egy Izabela nevű, fiatal fod­rásznőre emlékezve. A 30 évesen egy sziléziai járási kórházban el­hunyt asszony még mindig élhetne, ha az orvosok időben eltávolítják négy hónapos, sérült és haldokló magzatát. A beavatkozást azonban a fundamentalista jobboldal által politikai okokból áterőltetett, drá­kói abortusztörvénytől tartva egyre halogatták. „Eggyel se legyen több!” - skandálták a felvonulók, de Izabe­la, aki után egy kilencéves kislány félárván maradt, nem egyedüli ál­dozat. Swidnicében nyáron meghalt egy Anna nevű kétgyermekes anya is, akit arra kényszerítettek, hogy megszülje halott magzatát. Országszerte tömeges tiltakozást váltott ki az értelmetlen halál CIKKÜNK A 7. OLDALON

Next