Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-02 / 152. szám
VELEMENY Búza az ocsútól A kedves olvasó ne verje a fejét a falba és főleg ne mondja le dühében a lap előfizetését, csak mert nem tudja, ki az arizonai képviselőház elnöke! Arizonában is kevesen tudták, pedig Russell „Rusty” Bowers egyenes derekú ember, amiért keserves árat fizet. Az másodlagos, hogy meggyőződéses konzervatív, aki legközelebb is Donald Trumpra szavazna. Amikor villámlott és a búza elvált az ocsútól, helyén volt a szíve: nemet mondott az Egyesült Államok elnökének, aki választási csalásra próbálta rávenni. Trump azt szerette volna, ha Arizona nem azokat az elektorokat jelöli az elnökválasztó testületbe, akikre az államban a többség szavazott, hanem olyanokat, akik majd őt emelik pajzsra. A házelnök azonban tudta, hogy ez az amerikai demokrácia végét jelentené. Továbbá ellentmondana mormon hitének, ők ugyanis isteni eredetűnek tartják az amerikai alkotmányt, így aztán háza előtt megjelentek a trumpista tüntetők, akik korruptnak és pedofilnak nevezték a hétgyermekes családapát. Amerikában az ilyesmi nem tréfadolog, elvégre több fegyver van közkézen, mint ahány keze van a köznek, és az FBI rendszeresen leplez le politikusok megölésére szövetkező „milíciákat”. Tudna erről mesélni Mike Pence volt alelnök is, aki olyan mélyen keresztény, hogy a feleségén kívül más nővel nem hajlandó magára maradni egy szobában. 2021. január 6-án a tömeg már a bitófáját is megácsolta, ám ő megtagadta a menekülést a Capitoliumból. Alig pár méterre voltak potenciális hóhérai, és órákat ült járó motorú autójában, de nem engedte, hogy elinduljanak. Amint kitisztult a levegő, visszament, hogy rezzenéstelen arccal levezényelje a procedúrát, amelynek végén ifjabb Joseph Robinette Bident hirdette ki megválasztott elnöknek. Brad Raffensperger Georgia „államminisztere”, azaz a helyi adminisztráció irányítója, aki a választások lebonyolításáért is felel. Ebben a minőségében hívta fel Donald Trump, hogy „szerezze meg” a szükséges mennyiségű voksot, ami után Georgia elektorai aztán rá szavaznának. A hithű republikánus Raffensperger nemcsak nemet mondott, de a beszélgetés hangfelvételét is kiszivárogtatta. Az igazság malmai lassan őrölnek, de lehet, hogy végül ez lesz Trump veszte. 2021. január 3-án a Fehér Házban közölték Jeffrey Rosen megbízott igazságügyi miniszterrel és helyetteseivel, hogy egy trumpistát állítanak a tárca élére. Az emelt hangú vitában azonban sikerült meggyőzni az elnököt arról, hogy a terv kudarcra van ítélve, mert az amúgy republikánus Rosennel a minisztérium teljes vezetése távozna, ami rá is rossz fényt vetne. Kedden aztán megismertük Cassidy Hutchinsont, aki huszonévesen is tudja: a demokrácia megőrzése fontosabb annál, mint hogy éppen ki nyeri a választásokat. Az elnöki apparátus fiatal munkatársára kongresszusi tanúvallomása után záporozni kezdtek a gyalázkodó és fenyegető üzenetek, de már késő, szorul a hurok a puccsisták körül. Néha keveseken múlnak a dolgok, s olykor, mikor az ég zeng, konzervatív, jobboldali emberek is tudják, hol a helyük. Ennyi elég is. Aztán majd meg lehet beszélni, mi legyen az adókkal, az abortusszal meg a többivel. HORVÁTH GÁBOR Vízügyes szemmel nézve a világ ilyen: a mérnöki lelemény azt is el tudja intézni, hogy a folyók hegynek felfelé haladjanak, az emberi gyarlóság ellenben azt is, hogy ott se legyen víz, ahol éppen rengetegnek kéne lennie. Nagyjából ez most a helyzet a jókora természetes vízbázistól csak pár tucat kilométerre lévő Solymáron. Az önkormányzat hiába kérte már a hét közepén a lakosokat, hogy a hőhelyzetben legyenek kedvesek elhalasztani az ivóvízzel történő autómosást meg a medenceöblögetést. A vízügy potméterei bizony másnap is csak azt mutatták, hogy „majd a szomszéd spórol” alapon aki tudott, továbbra is pancsolt. Elvégre miért ne, ha van rá pénze? Hiszen a víz is csak egy kínálat, arra csörgedezik, amerre a kereslet - a pénz - csörög. Nos, éppen hazánk egyik leggazdagabb települése, Solymár tanmeséje mutatja, hogy az egoizmusra épített rendszernek hol vannak a határai. A vízügyesek szerint még a csúcshőség mellett is mindenkinek jutott volna víz némi takarékoskodással. Azonban miután a hőségben boldog-boldogtalan nekiállt pacsálni, a rezsicsökkentésnek köszönhetően mára lerohadt helyi vízhálózat pillanatok alatt túlterhelődött. A szakszóval „alapzónában” lévő alacsonyabb területek lábánál szépen csillogtak az ivóvízzel locsolt gyepek, ivóvízzel mosott szélvédők, míg a hegyi villák lakói hirtelen ízelítőt kaptak, hogy milyen totálisan kiszolgáltatva lenni mások önzésének. És egy kis kóstolót abból, hogy milyen lehet az élet mondjuk a dél-magyarországi tanyavidéken, ahol generációk nőttek fel úgy, hogy folyamatos a „katasztrófahelyzet”. Azaz önkormányzati lajtos kocsi viszi az úgy-ahogy iható, műanyagízű langyos vizet, és aki nem fut időben a kannával, az arra a napra szomjan marad. Ki tudja, talán már régóta ott sem kellene nélkülözni, ha az ország velük is annyit törődne, mint most a tehetősebbek szomjúságával. RÓNAY TAMÁS NÉPSZAVA 2022. július 2., szombat 9 A pápa mindkét félnek próbált gesztusokat tenni. Azonban lassan belátta, hogy a béketeremtés teljesen reménytelen vállalkozás. Különbségek Az ember már meg sem lepődik azon, mennyire hatékony a propaganda. Ennek újabb bizonysága az a Nézőpont Intézet által készített felméré szerint a válaszadók többsége, 78 százaléka úgy véli, Orbán Viktornál csak Ferenc pápa áll inkább a béke pártján. Bár a mindenhonnan ránk zúduló álhírekkel nem lehet felvenni a versenyt, azért érdemes lenne szertefoszlatni néhány tévhitet. A magyar miniszterelnök békepártisága eddig abban rejlett, hogy a háború előtt elment Putyinhoz, majd azóta telefonon is beszélt vele. Ha azonban valaki aktívan lép fel a békéért, s a két felet kompromisszumra akarja ösztökélni, mindkettővel tárgyalnia kell erről. De arról egyelőre nincs hír, hogy a magyar miniszterelnök elfogadná Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi meghívását. A pápa viszont kezdettől fogva igyekezett tenni a békéért. Már a háború kitörésének másnapján elment Oroszország Vatikánba akkreditált nagykövetéhez, és hamar megbízottakat küldött Ukrajnába, hogy felmérjék a humanitárius helyzetet. Tehát mindkét félnek próbált gesztusokat tenni. Azonban lassan belátta, hogy a béketeremtés teljesen reménytelen vállalkozás, mert Oroszországgal nem lehet tárgyalni, Putyin a saját őrült eszméinek a rabja. Ezért is döntött úgy az egyházfő, hogy elhalasztja a Kirill pátriárkával tervezett találkozóját. Az orosz ortodox egyház feje ugyanis, akit a magyar kormány „mentett meg” az uniós szankcióktól, gátlástalanul támogatta az orosz agressziót. Hogy a pápa hibázott-e azzal, hogy nem nevezte meg Putyint a háború fő felelősének, hogy szükséges volt-e belekeverni a NATO -t annak taglalásába, ki a felelős a háború kitöréséért - ezek jogos felvetések. De azt is tudni kell, hogy „külügyminisztere”, Paul Gallagher kijevi látogatása után jogosnak nevezte a fegyverek küldését Ukrajnának, miközben a magyar kormány erre nem hajlandó. Egykor a francia író-forradalmár Mirabeau mondta Robespierre-ről: „Ez az ember messzire fog jutni, mert mindent elhisz, amit mond.” De az sem szerencsés, ha mindent elhiszünk, amit mondanak. Fogadjisten PILLANTÁS A KILENCEDIKRŐL milyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten - mondta hétfőn a parlamentben Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában Tordai Bencének válaszolva. Itt és most nem különösebben érdekes, hogy a Párbeszéd politikusa miről kérdezte, valójában mivel támadta a miniszterelnököt, nyilván más a szereposztás, mint mikor - mondjuk - Németh Szilárd akar kedveskedni a főnökének. (Egyébként a megszorításokról volt szó, amelyeket a kormányfő természetesen nem ismer el, sőt azt állítja: „Akármit is mond az ellenzék, a háborús infláció ellenére megvédjük a munkahelyeket, a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat.”) Természetesen most külön-külön is kitérhetnék az állítás hamisságaira, de elégedjünk meg annyival: nincs olyan komolyan vehető szakember, aki elfogadná, hogy kizárólag a háború miatt szöknek az Erősen elgondolkodtató, ha valaki, akinek megvan a lehetősége arra, hogy bosszút álljon, él is ezzel a lehetőségével, egekbe a magyarországi árak. Hogy a magyar nép a mindennapi tapasztalatai ellenére miért fogadja el, hogy pusztán érzéki csalódás, amikor a korábbi többszörösét fizeti a pénztáraknál, az külön elemzés tárgya lehetne. Ha nem zúgolódnak, hát nem zúgolódnak. (És nem teszik, ezt láthattuk a múlt hét végi időközi választáson is...) Orbán ma azt tesz, amit akar, mind a saját feltétel nélkül behódoló táborával, mind pedig a társadalom egészével. Beleértve az ellenzéket is. Ez kiderült ezen a megidézett parlamenti órán is. A miniszterelnök ugyanis nem állt meg itt a válaszával, úgy látszik, nem találta elég fenyegetőnek. Hozzátette, hogy milyen lesz a fogadjisten, azt tapasztalni fogják. Ami nem jelent kevesebbet, mint hogy az ország első számú embere immár nem tűri, hogy megtorlatlanul maradjanak az őt érő kritikák; az újabb kétharmados győzelem már elhozta a teljes tévedhetetlenséget is. Amivel persze nem lenne semmi baj, akadnak bőven olyan emberek, akik sosem kételkednek önmagukban. Az viszont már erősen elgondolkodtató, ha valaki, akinek megvan a lehetősége arra, hogy bosszút álljon, él is ezzel a lehetőségével. Márpedig élni fog, ha nem is személyesen ő, de a rendszer és a rendszer emberei feltétlenül. Ma ott tartunk, hogy a rezsim haszonélvezői laza felsőtesttartással átveszik Orbán fenyegető stílusát. Kocsis Máté például azt lengette be, ha nagyon elégedetlen az ellenzék a hamarosan megszavazandó költségcsökkentéssel, akkor még többet fognak elvonni tőlük. Vagyis: a derék fideszes vezérkar úgy gondolja, hogy túl a törvények önkényes átírásán furkósbotot is tarthat a politikai ellenfél feje fölé, amellyel időről időre fejbe is vághatja. Orbánnak és a katonáinak egyre inkább terhes, hogy létezik - még létezik - egy olyan ellenzék, amely ha sok vizet nem zavar is, de olykor kellemetlenkedik, például különböző tartalmú és - ismerjük el - minőségű kritikákkal, támadásokkal illeti magát a miniszterelnököt. A kormánypártiak ma voltaképpen egyetlen pártot ismernek el parlamenti ellenzékként, mégpedig a Mi Hazánkat. Őket nevezik konstruktívnak, nekik ad bizalmat Orbán Viktor, őket óvja attól, nehogy az „elődeik”, azaz a Jobbik útjára lépjenek. Vagyis: éljen Toroczkai, 2006 hőse... NÉMETH PÉTER